HÍREK
A Rovatból

Karácsony: „A hétvégén bejelentett intézkedéscsomag pontosan az, aminek látszik: brutális megszorítás”

A főpolgármester szerint „az Orbán-kormány jelenlegi formájában felszámolta a rezsicsökkentést”, mindezt előzetese egyeztetés és hatástanulmányok megismertetése nélkül.


Mint arról mi is hírt adtunk, a kormány a soproni kihelyezett kormányülésen döntött a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot. Arról is szó esett, hogy a kabinet 10 százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését, ami 2022-ben 581 milliárd forint, jövőre pedig 500 milliárd forint megtakarítást jelent.

A kormány intézkedéseiről, azok várható következményeiről a főpolgármester is elmondta a véleményét.

Karácsony Gergely a közösségi oldalán azt írta:

"Meg kell védenünk Budapestet a rezsicsökkentés megszüntetésének hatásaitól!

Alig két hónappal a választások után – Cseh Tamással szólva – Valóság Nagybácsi beköszönt a kormányülésre. Lehet játszadozni a szavakkal, de

a hétvégén bejelentett intézkedéscsomag pontosan az, aminek látszik: brutális megszorítás.

Szemben a kampányszlogenekkel és az ellenzék szapulására elfecsérelt propagandával,

az Orbán-kormány jelenlegi formájában felszámolta a rezsicsökkentést.

Tette mindezt előzetese egyeztetés és hatástanulmányok megismertetése nélkül"

- írja a főpolgármester. Szerinte:

"Nem igaz az az állítás, hogy a kisvállalkozások és az önkormányzatok képesek lesznek kigazdálkodni annak hatásait, hogy kikerülnek a rezsicsökkentés alól. A járvány, a válság, a háború és a foglalkoztatási gondok által meggyötört vállalkozások ennek hatásait áremelkedésekkel tudják csak kezelni, ez tovább gerjeszti az inflációt, vagyis a most bejelentett kormányzati megszorítások mindenkit érinteni fognak.

A „minisztériumi kiadáscsökkentés” valódi jelentése pedig nem más, mint hogy az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra, a rendvédelem, az önkormányzatok nyögik majd a költségvetési megszorítások terheit.

Azt kértük a kormánytól, hogy bővítse, és ne szűkítse a rezsicsökkentés hatálya alatt lévő területeket. Egyik ilyen szektor a közösségi közlekedés, ahol egyszerre jelenik meg az üzemanyag ára növekedése miatti teher, valamint a villamosenergia és a földgáz árának drasztikus emelkedése miatti többletköltség. Ez 20 milliárd forint körüli többletet is jelenthet 2022-ben az előző évhez képest.

A kormány által most bejelentett lépés azt eredményezi, hogy a közvilágítás is kikerül a rezsicsökkentés hatálya alól. Amennyiben a főváros nem hozott volna nem szokványos lépéseket már 2021 decemberében, akkor ennek éves költsége mintegy 8-10 milliárd forinttal emelkedett volna az év során.

Olyan közszolgáltatásokat érint tehát a rezsicsökkentés jelenlegi formájának megszüntetése, amelyeket nem leépíteni, hanem fejleszteni kell, mi fejleszteni akarjuk és fejleszteni is fogjuk.

Az energiaköltségek növekedése több, mint pénzügyi kérdés. Fenntarthatósági is. Ezért sürgős lépésekre van szükség a károk felmérése, minimalizálása, és hosszú távú rendezése érdekében.

Annak érdekében, hogy Budapestet megvédjük a rezsicsökkentés hatásaitól az alábbi döntéseket hoztam:

• A lehető leghamarabb összehívom a fővárosi önkormányzati szakértőiből, a legnagyobb fogyasztójú fővárosi tulajdonú cégek vezetőiből álló testület. Cél, hogy rövid időn belül javaslatokat tegyenek le az energiaköltségek csökkentése érdekében, ezeket a javaslatokat fővárosi kerületek számára is adaptálhatóvá tesszük.

• Egyeztetést kezdeményezek a fővárosi országgyűlési képviselőkkel.

• A június 13-ai héten Brüsszelben folytatok tárgyalásokat az Európai Bizottság illetékeseivel annak érdekében, hogy a fenntartható energiapolitikára uniós forrásokat szerezzünk Magyarországnak és Budapestnek.

• Tárgyalást kezdeményezek a budapesti gazdasági élet meghatározó szereplőivel, és a már korábban is javaslatokat kidolgozó civil szervezetek képviselőivel, valamint a tudományos élet meghatározó szereplőivel. Ennek a „Budapest150 – Energia és fenntarthatóság csúcsnak” a célja, hogy a város életére általános érvényű javaslatokat dolgozzunk ki közösen az energiahatékonyság és a fenntarthatóság jegyében.

Ezen alkalmakkor a kormánnyal is módunk lesz az elmaradt egyeztetések lefolytatására. Mert Budapest nem lehet a rezsicsökkentés megszüntetésének kárvallottja"

- áll Karácsony Gergely közleményében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Der Standard: Tiborcz István megvenné az orosz Raiffeisent, Orbán Viktor állítólag már Donald Trumpnál is lobbizott az ügyben
Az osztrák sajtó szerint a miniszterelnök veje 60 százalékos részt szerezne a bankban. A BDPST Zrt. ugyanakkor cáfolja, hogy bármilyen vételi szándékuk lenne.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Az osztrák Der Standard információi szerint Tiborcz István és köre venné meg a Raiffeisen orosz leánybankjának 60 százalékos többségi tulajdonrészét. A lap úgy tudja, az üzlet Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök novemberi találkozóján is szóba került, ahol a magyar miniszterelnök felvetette a kérdést, Trump pedig azt jelezte, megvizsgálják az ügyet.

A tranzakciót orosz szereplők támogatnák, de a véglegesítéshez amerikai jóváhagyás is kell.

A Telexnek egy névtelenséget kérő banki forrás arról beszélt, hogy

a Raiffeisennél tényként kezelik egy 60 százalékos részesedést megcélzó vevőjelölt létezését. Ez a felállás megfelelne a pénzintézetnek, amely megtartaná a kisebbségi tulajdonrészt,

a forrás azonban a vevő személyét nem erősítette meg.

A Raiffeisen hivatalosan nem kommentálta az értesülést, Tiborcz István érdekeltsége, a BDPST Zrt. viszont közleményben tagadott.

„Sem Tiborcz Istvánnak, sem a BDPST-csoportnak nem áll szándékában a Raiffeisen Russia felvásárlása” – írták.

A Raiffeisen az orosz-ukrán háború kirobbanása óta próbálja eladni oroszországi leányvállalatát, amely a legnagyobb nyugati tulajdonú bank maradt az országban. A kivonulást azonban jogi akadályok nehezítik: egy orosz bírósági ítélet megtiltotta a leánybank értékesítését, a pénzintézet fellebbezését pedig idén júniusban elutasították. Az osztrák bankcsoport korábban más konstrukciókkal is próbálkozott a pénz kimentésére, például a Strabag építőipari cég részesedésén keresztül, de ezek az amerikai szankciós aggályok miatt meghiúsultak. Az ügyletet tovább bonyolítja, hogy egy orosz bíróság később több mint kétmilliárd eurós kártérítésre is kötelezte a bankot egy másik ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vasúti szabotázs utáni válaszcsapás: Lengyelország bezárja az utolsó orosz konzulátust
Varsó szerint két Moszkvának dolgozó ukrán követte el a merényletet, akik Belaruszba menekültek. A cél egy Ukrajnának segélyt szállító vonat felrobbantása lehetett.


A hétvégi robbantásos vasúti szabotázsakció után Lengyelország bezárja az utolsó, Gdańskban működő orosz konzulátust, és az orosz diplomaták schengeni mozgásának korlátozását sürgeti az Európai Uniónál. A lengyel kormány a Varsó–Lublin vasútvonalon történt merényletre reagálva döntött a kemény diplomáciai lépésekről – írja a 444.hu.

„Ez nemcsak szabotázsakció volt, hanem állami terrorcselekmény is”

– jelentette ki Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a történtekre nemcsak diplomáciai válasz érkezik.

Varsó állítása szerint a robbantást két, Moszkvával együttműködő ukrán állampolgár követte el, akik azóta a szomszédos, Oroszországgal szövetséges Belaruszba menekültek.

Jacek Dobrzynski, a lengyel hírszerző szolgálatokért felelős miniszter szóvivője megerősítette, hogy a két gyanúsított mellett több embert is őrizetbe vettek az üggyel kapcsolatban, de további részleteket nem árult el.

Moszkva tagadja a vádakat, a lengyel lépéseket „oroszfóbiának” minősítette, és közölte, hogy viszonossági alapon korlátozni fogja Lengyelország diplomáciai és konzuli jelenlétét Oroszországban. A Kreml sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, amelyet „józan ésszel össze nem egyeztethetőnek” nevezett.

A szabotázsakció a múlt hétvégén történt a Varsót az ukrán határral összekötő vasútvonalon, Mika település közelében, mintegy 100 kilométerre délkeletre a fővárostól. A robbanás megrongálta a síneket, de személyi sérülés nem történt.

Donald Tusk miniszterelnök szerint a merénylet célpontja egy vonat felrobbantása lehetett. Az érintett szakasz az Ukrajnának szánt segélyszállítmányok egyik legfontosabb útvonala.

Ugyanezen a hétvégén a közeli Puławy térségében nagyfeszültségű vezetékeket is megrongáltak.

A gdański konzulátus bezárásával Oroszországnak már csak a varsói nagykövetsége marad nyitva Lengyelországban, miután a krakkói és a poznańi képviseleteket már korábban bezáratták. A mostani lépés illeszkedik abba a sorba, ahogyan Varsó és más európai országok reagálnak az elmúlt években megszaporodott, Oroszországnak tulajdonított szabotázs- és kémkedési akciókra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bíró-Nagy András: Magyar Péter új stratégiával rohamozza a Fidesz-fellegvárakat, egyetlen körzetet sem adnának fel
A Tisza több száz politikai újonccal száll harcba. Az elemző szerint ez megnehezíti a kormánypártok dolgát, mert nem tudják rásütni a kihívóra a „régi baloldal” bélyegét.


A Tisza Párt több száz politikai újonccal vág neki a 2026-os választásnak, és "a legfideszesebb körzetekben" is aktív kampányt tervez – erről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója beszélt a Telex szerdai élő adásában. Az elemző szerint

Magyar Péter stratégiája az, hogy nincs elveszett körzet, ezért a hagyományosan fideszes területeken is a legjobb eredményt célozzák meg.

Ilyen például Csorna, ahol Bóna Szabolcs is a jelöltek között van.

Magyar Péter a kampányt nem a geopolitikai törésvonalak mentén, hanem a kormány teljesítménye, a korrupció és a gazdasági helyzet alapján akarja megvívni.

A párt hétfőn éjszaka tette közzé annak a több mint 300 embernek a nevét, akik közül a 106 egyéni képviselőjelölt kikerül. A kiválasztás kétfordulós online szavazáson zajlik: november 23-24-én a párt regisztrált tagjai, majd november 25-27-én az adott választókerület lakói szavazhatnak. A végleges névsort november 30-án jelentik be a Nemzet Hangja weboldalon, miután egy korábbi adatbiztonsági incidens miatt a szavazást egy mobilapplikációról a webre költöztették.

A jelöltek 90 százaléka újoncnak számít a politikában, ami Bíró-Nagy szerint megnehezíti a kormánypártok dolgát, hogy a Tiszára is rásüssék a „régi baloldal” bélyegét.

A Policy Solutions legfrissebb kutatása szerint a magyar társadalomban csökken a háborús félelem, és ezzel párhuzamosan a magyarok egyre kevésbé támogatnák Ukrajnát pénzügyi vagy humanitárius segítséggel.

Az elemző szerint a háborús üzenetekre való fogadókészség csökkenése a Fidesznek rossz hír, mivel a kormánypártnak jelenleg nincs ennél erősebb kampánytémája.

Budapesten annyira meggyengült a Fidesz, hogy Bíró-Nagy szerint még két ellenzéki jelölt indulása esetén is valószínűbb az ellenzéki győzelem. „Nagyobb összegbe mernék fogadni, hogy a Fidesz eredménye kettessel fog kezdődni Budapesten” – fogalmazott az elemző. Emiatt a Tisza Pártnak nem éri meg egyezkedni olyan bejáratott politikusokkal, mint Tordai Bence, mert egy ilyen alku országos szinten adna támadási felületet a Fidesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Ha a pofátlanságnak lenne minisztériuma, Lázár János vezetné azt is
A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője kiakadt a közlekedési miniszter helyettesének szavain. Szerinte arcpirító, hogy az önkormányzatokra hárítják a felelősséget a vasút leépítéséért.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Újabb fejezethez érkezett Vitézy Dávid és a Lázár János vezette közlekedési minisztérium vitája, miután a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője egy friss posztban élesen bírálta a kormány vasútpolitikáját. Vitézy szerint Csepreghy Nándor miniszterhelyettes „olyan arcpirító szövegeket mondott, amiket a főnöke szokott”, majd a bejegyzést azzal a mondattal zárta:

„Ha a pofátlanságnak lenne minisztériuma, Lázár János vezetné azt is.”

A frakcióvezető Csepreghy Nándor szavaira reagált, aki egy nyilatkozatában azt állította, hogy az önkormányzatok nem a vasút, hanem az autópályák fejlesztését kérték.

„Nem tud olyat mutatni nekem, hogy egy önkormányzat azt kérte volna, hogy a vasutat fejlesszük az irányába”

– jelentette ki a miniszterhelyettes, aki szerint „új szerelvényeket és mozdonyokat venni gazdaságilag teljesen indokolatlan”.

Vitézy Dávid szerint Csepreghy állításai nem felelnek meg a valóságnak.

Emlékeztetett, hogy a fővárosi közgyűlés az elmúlt egy évben legalább négy alkalommal is kiállt a vasúti fejlesztések mellett, legyen szó az agglomerációs vonalakról, a pályaudvarok felújításáról vagy a reptéri vasút megvalósításáról.

Vitézy szerint a Lázár-féle közlekedéspolitika csak akkor hivatkozik az önkormányzatokra, amikor a felelősséget akarja hárítani, miközben a kormány 255 milliárd forintot költ egy új MÁV-székházra a Kopaszi-gáton ahelyett, hogy a vasútra fordítaná a forrásokat.

A politikai üzengetés hátterében a MÁV járműbeszerzési programja áll.

November 17-én adták át az 50. lízingelt mozdonyt abból a 100 darabos flottából, amellyel a vasúttársaság a járműparkját frissíti. A tervek szerint 2025 végéig további öt, 2026 első három negyedévében pedig a maradék 45 jármű érkezik meg. Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója az eseményen azt mondta, ezzel „a MÁV napi működéséhez szükséges mintegy 200 mozdony közül 100 már teljesen korszerű lesz.”

A mostani lízingprogramot sokan azért tartják ellentmondásosnak, mert a MÁV-START 2022-ben keretmegállapodást kötött 115 darab új Siemens Vectron villanymozdony vásárlására, ám ezt a beszerzést a kormány később leállította. A járműbeszerzések mellett a pályahálózatot érintő döntések is vitákat váltottak ki Lázár János minisztersége alatt: 2023 nyarán tíz mellékvonalon állították le a személyszállítást, a vonatok helyét pótlóbuszok vették át.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk