SZEMPONT
A Rovatból

Káosz az ügyfélkapus átállás körül: „Az állam ahelyett, hogy képezte, betanította volna az embereket, kiplakátolta az országot”

A lakosság nincs felkészülve, így muszáj lenne halasztani a csütörtökre tervezett átállást - mondja Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Ráadásul szerinte az EU még ki sem tűzte a kötelező váltás határidejét, így semmi sem sürgetne.


Január 16-án, vagyis csütörtökön megszűnik az Ügyfélkapu eddig ismert formája, és helyét az Ügyfélkapu Plusz, illetve a Digitális Állampolgár applikáció (DÁP) veszi át. Bár az átállás régóta ismert, úgy tűnik, sokan csak most kapnak észbe, és nem igazán tudják, mit és hogyan kellene tenniük.

Tény, hogy a kétfaktoros azonosítás bonyolultabb, mint a hagyományos, csupán felhasználónévre és jelszóra épülő belépés, noha azok számára, akik internetbankot használnak, ez a megoldás már ismert lehet. Ennek ellenére január 16-e után sokan találhatják magukat a digitális senkiföldjén. Ruszin Zsolttal, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökével beszélgettünk az átállás okairól és a lehetséges megoldásokról.

– Hónapok óta figyelmezteti a kormányzat különböző csatornákon az embereket, hogy ideje lépni, és az Ügyfélkapu Pluszt vagy a digitális állampolgárság (DÁP) alkalmazást letölteni. Volt idő erre. Mi az, ami ezek után probléma ebben most?

– Az, hogy valakinek többször közlik, hogy csináljon meg valamit, amire ő nem képes, az nem tudom, milyen módon segítene. Tehát nem közölni kell vele, hanem,

ha az állam ezt szeretné, akkor meg kell őt tanítani.

Ugyanis a magyar állam – szemben más uniós tagállamokkal – kötelezővé tette az elektronikus ügyintézést, és nagyjából másfél millió személy Magyarországon elektronikus ügyintézésre kötelezett. Belőlük 500 ezer körülbelül, akiknek nagy része egyéni vállalkozó és őstermelő, egyedül alkalmatlanok arra, hogy ezt a QR-kódos, autentikátoros rendszert megértsék és elsajátítsák, és a DÁP-ot sem képesek önállóan regisztrálni. És vannak még negyedmillióan, akik viszont nem hajlandóak erre. Tehát az érintett közösség felét nem sikerült bevonni ebbe a dologba.

– Ez valószínűleg már hónapokkal előbb kiderült. Nem próbáltak egyeztetni a kormányzattal?

– Természetesen próbáltunk. Semmilyen választ nem kaptunk, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt. Az Idomsoft és a DMÜ, tehát a Digitális Magyarország Ügynökség válaszolt. Csütörtökön is volt velük egy találkozónk, hiszen Both András, a DMÜ vezetője, aki egyben az Idomsoft Zrt. vezetője is, rendelkezésünkre állt, és közölte, hogy ő nem döntéshozó.

– Csak végrehajtja azt, amit a kormányzat kér tőle?

– Amit Rogán Antal akar. Ő azt hajtja végre. Rogán a döntéshozó ebben a kérdésben. A miniszterelnök ebben nem döntéshozó. Ez a Miniszterelnöki Kabinetiroda területe lett, és ezek a lépések mind-mind a miniszter kezében összpontosulnak.

– Ügyfélkapu már eddig is volt. Történik-e valami szintlépés most?

– Arra szoktak hivatkozni, hogy ez biztonsági igény. A jelenlegi magyar rendszer alacsony biztonsági szintű.

Valóban szintet kéne lépni, de erre nincs kitűzött határidő még.

Az Európai Unió közzétett már műszaki paramétereket, és hamarosan közzé fog tenni határidőket, de még nem tette meg. Románia például, egy másik európai uniós tagállam és szomszédunk, nem csinál semmit.

– Nézzünk meg olyan európai példákat, ahol működik hasonló rendszer. Mi a különbség? Hogyan működik, kiknek kötelező, van-e ennek offline alternatívája?

– Az Európai Unióban az általános forgalmi adó kapcsán vannak elektronikus ügyintézésre vonatkozó elvárások, de ezek általában jogi személyekre vonatkoznak, akiket mindenféle módon lehet képviselni. Tehát sokkal szűkebb kör az, akik érintettek ezzel a fajta ügyintézéssel.

– Végül is, mi az, amit másként kellene csinálni ahhoz, hogy sikerüljön megugrani ezt az átállást?

– Egy ügyvezető például, aki 70 éves, nem biztos, hogy egymaga kiigazodik ebben. És azért nem, mert az állam ahelyett, hogy képezte, betanította volna őt, kiplakátolta az országot.

– Oktatóvideók kellettek volna?

– Dehogyis, bár felőlem az M1 óránként lejátszhatná az Ügyfélkapu Plusz regisztrációját bemutató kisfilmet. Azt a 2 perces videót, amit készítettek 2022-ben. Ha ezt megtette volna mondjuk szeptembertől kezdve, hogy minden órában egyszer lejátssza ezt a videót, akkor mindenki láthatta volna. És akkor hátha tudatosul, hogy mit kell csinálnia. Mert nem mindenki tudja ugyanezt az interneten megnézni. Nem tudja, hogy a mobiltelefonját erre is lehet használnia, de az is lehet, hogy nyomógombos a telefonja. Lehet, hogy nincs is internete.

– Ilyen edukáció viszont nem volt?

– Nem, és azt látjuk, hogy a lakosság erre nincs felkészülve, így muszáj lenne halasztani az átállást. Már csinált ilyet az állam. 2011-ben az Orbán-kormány háromszor is elhalasztotta az egyéni vállalkozók nyilvántartásba vételének digitalizálását. Még a Bajnai-kormány alkotta meg a törvényt, azután 2010 nyarán, a választások után indult el az egyéni vállalkozók nyilvántartásának digitalizálása, azelőtt a polgármesteri hivatalok tartották őket nyilván, ezt vették át az okmányirodák, és elkezdték azokat digitalizálni. Nagyjából mindig az érintettek fele jelent meg.

Tehát a 100%-nak az első határidőig megjelent a fele, majd elhalasztották. Akkor megint megjelent a maradék fele, majd megint elhalasztották, és megint megjelent a maradéknak a fele.

Kiszámolható, hogy 12,5 százalék maradt, akinek végül is törölték az egyéni vállalkozását. Ha most az elektronikus ügyintézésre kötelezettekből abszolválja a dolgot a fele, akkor ha elhalasztjuk, és megint elvégzi a maradéknak a fele, majd megint halasztunk, és megcsinálja a maradéknak a fele, már jobban állunk. Ráadásul 2027-ig ráérünk.

– Ön szerint miért ilyen fontos ez most?

– Mindenki hátsó szándékot lát mögötte, pedig csak az történik, hogy a kormánynál van néhány nagyon okos informatikus, és sürgetik a változtatást. Erre a miniszter úr beterjeszti, a kormány rábólint, bemegy az Országgyűlés elé, stb. Meg kell valósítani, csak nem jó az időzítés.

– 2025-öt írunk, és a digitális korszak már elkezdődött az 1990-es évek végén, 26-28 év után miért van, hogy a 60-70 éves generáció még mindig ennyire nehezen követi ezeket a változásokat? Ez számomra azért furcsa, mert ezek az emberek huszonvalahány évvel ezelőtt 40-50 évesek voltak.

– 2005-ben a Gyurcsány-kormány még a választásra készülve eldöntötte, hogy az Európai Unióban elindulunk a nagyfokú digitalizáltság felé. Jön az elektronikus ügyintézés hőskora, az első lépések erre vonatkozóan. 2006-ban vadul egyeztettünk és tesztelgettünk, hogy hogy néz ki ez az Ügyfélkapu, majd sikerült meggyőznünk őket, hogy ezt ne kapkodjuk el. Ez 2006 nyara, még nincs őszödi beszéd. Ott ülünk a minisztériumban, és győzködjük egymást, hogy gyerekek, ez nem lesz így jó, mert ez így nem fog átmenni, mert sokan papíron bérszámfejtenek, papíron könyvelnek. 2005-2006 még az Excel-tábla is komoly innováció volt. És meggyőztük őket. És a 2006. január 1-től tervezett elektronikus ügyintézést 2007-re halasztották.

Képzési programok indultak. Meg kellett tanulni az internetet előfizetni, beállítani, erre vonatkoztak egyébként adókedvezmények is, az internet előfizetésére, meg a számítógép beszerzésére. Azaz közpénzből hozzájárultunk ahhoz, hogy az infrastruktúra fejlődjön.

Most, 2024-25-ben látjuk azt, hogy az állam hozzájárulna ehhez? Nem, hanem kiplakátolja az országot.

– Most is be kellene tanítani az embereknek?

– Ha százmillió forintot kaphatott volna a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete és a Luca Pacioli Közgazdász Hallgató Egyesület, mi csodákat csináltunk volna az idősebb lakossággal.

– Mit?

– Olyan betanításokat lehetett volna csinálni a faluházakban, hogy csoda! Osztogattunk volna mobiltelefonokat, és nyilván elvártuk volna a nagyobb állami mobilcégektől, hogy ha elnyerünk 100 millió forintot, akkor 20 ezer forintért vehessünk egy okostelefont, nagy mennyiségben több ezer darabot, darabját 20 ezerért.

– Mennyiségi kedvezményre gondol?

– Igen. És ezeket kiosztottuk volna azoknak a lakosoknak, ahol látjuk, hogy erre van szükség, természetesen legalább két év internet-előfizetéssel.

– Ez a 100 millió forint hogyan arányulna a plakátkampányhoz?

– A becslésünk szerint a plakátkampány körülbelül 300 millióba kerülhetett. De ott van a norvég alap, amiből eleve lehetne ilyeneket csinálni.

– Van még olyan, vagy lesz még?

– A norvég alapot azért szüntették be, mert a kormány 2017-ben, ha jól emlékszem, attól félt, hogy a norvég alap pár tízmilliárd forintjával megnyerheti az ellenzék 2018-ban a választásokat. Most viszont annyira kell a pénz, hogy Lázárék újra elkezdtek velük tárgyalni, és elvileg február táján már megállapodnának. Ha elhalasztják az Ügyfélkapu átalakítását, és kinyílik a norvég alap, több milliárd forint nyílhatna meg erre a célra. És mi nem lopnánk el, hanem csodákat csinálnánk vele.

– Az Európai Unióban digitális Észtország az abszolút első. Ott az idősebb korosztály is tud élni ezekkel a lehetőségekkel. Ők hogy csinálták?

– A diákok oktattak, utána lehet nézni. Ugyanazt csinálnánk, amit ők. Tehát a diákokat vonnánk be, mi valószínűleg iskolaszövetkezeteken keresztül. Itt elsősorban a Luca Pacioli Egyesületre támaszkodnánk, de az iskolaszövetkezeten keresztül másokat is bevonnánk a programba, annak érdekében, hogy főleg a kistelepüléseken, zsákfalvakban minél több helyre tudjunk eljutni, és ott dokumentált módon legyen betanítás, és ha szükséges, akkor legyen mobiltelefon-átadás, és utána legyen nyomonkövetés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk