HÍREK
A Rovatból

Kamala Harris már be is jelentkezett elnökjelöltnek: „Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy legyőzzük Donald Trumpot”

Megtiszteltetésnek nevezte, hogy Biden őt ajánlotta maga helyett. A demokrata párt szabályai szerint azonban a jelölt személyéről az elnökjelölő konvención döntenek augusztusban, Harrisnek ott kell majd elnyernie a többséget.


„Megtiszteltetés számomra, hogy megkaptam az elnök támogatását, és szándékom az, hogy kiérdemeljem és elnyerjem ezt a jelölést” - írta Kamala Harris az X közösségi oldalon, miután Joe Biden bejelentette, hogy nem indul a novemberi elnökválasztáson.

Az elnök azzal indokolta döntését, hogy bár szándékában állt pályázni az újraválasztásra pályázni,

úgy gondolja, hogy a Demokrata Párt és az ország érdeke az, hogy visszalépjen, és a ciklusa hátralévő részében kizárólag elnöki feladataira összpontosítson.

Egy későbbi bejegyzésben Biden azt is leírta, hogy kit ajánl maga helyett.

„2020-ban, a párt jelöltjeként hozott első döntésem az volt, hogy Kamala Harrist választottam alelnökömnek. Ez volt a legjobb döntés, amit hoztam. Ma szeretném teljes támogatásomat Kamalának ajánlani, hogy ő legyen idén a pártunk jelöltje. Demokraták, itt az ideje összefogni és legyőzni Trumpot. Csináljuk meg!”

Kamala Harris erre azt írta, hogy megtiszteltetésnek veszi az elnök támogatását.

„Az elmúlt évben az országot jártam, beszélgettem az amerikaiakkal az ebben a fontos választásban meglévő egyértelmű választásról. És ezt fogom továbbra is tenni az előttünk álló napokban és hetekben.

Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy egyesítsem a Demokrata Pártot — és egyesítsem nemzetünket — hogy legyőzzük Donald Trumpot és szélsőséges Project 2025 nevezetű tervét. 107 napunk van a választásokig. Együtt fogunk harcolni. És együtt fogunk nyerni”

- írta az alelnök.

A demokrata párti szabályok szerint azonban

Biden nem ruházhatja át hivatalosan az elnökjelötséget, erről az elnökjelölő konvención a delegáltak szavazatai döntenek, ott kell elnyerni a többséget.

A Demokrata Párt augusztus 19. és 22. között Chicagóban tartja az elnökjelölő országos gyűlését.

Joe Biden visszalépésére reagált Barack Obama korábbi elnök, aki méltatta a hivatalban lévő elnök döntését, valamint azt írta, hogy rendkívüli mértékben meg van győződve arról, hogy pártja képes lesz kidolgozni az elnökjelöltség átruházásának folyamatát, aminek során kiváló jelöltjük lesz. A 2009 és 2017 között amerikai elnökként dolgozó Obama, - akinek Biden alelnöke volt - megállapította, hogy „a következő napokban járatlan vizeken kell navigálnunk”, ugyanakkor egyelőre nem állt be Kamala Harris elnökjelöltsége mögé.

Egy másik korábbi demokrata elnök és elnökjelölt, Bill Clinton, illetve felesége, Hillary Clinton - Barack Obama külügyminisztere -, vasárnap támogatásáról biztosította Kamala Harris elnökjelöltségét.

Chuck Schumer, a szenátusi demokrata többség vezetője méltatta Biden elnöki és korábbi törvényhozási munkáját, valamint azt írta, hogy a döntés nem volt könnyű, de a hivatalban lévő elnök az országot, a pártot és a jövőt helyezte előtérbe.

A Joe Biden visszalépését megelőző napokban demokrata párti források arról számoltak be, hogy

Schumer és Obama is visszalépésre ösztönözte az elnököt, mert úgy értékelték, hogy vele kicsi a valószínűsége egy demokrata győzelemnek a novemberi választáson.

Biden kampányának vezetése az utolsó órákig kitartott a versenyben maradás mellett. Cedric Richmond, a Biden-kampányszervezet társigazgatója vasárnap reggel a CBS televízió Face the Nation című politikai magazinműsorának nyilatkozva azt mondta, hogy Joe Biden hallotta a jelöltségével kapcsolatos aggályokat a demokrata törvényhozók és tisztségviselők részéről, és döntést hozott, ami úgy hangzott, hogy ő lesz a jelölt.

Joe Bidenre június 27-e, a számára sikertelen televíziós elnökjelölti vita óta egyre nagyobb nyomás helyeződött pártja részéről, választott kongresszusi tagok, valamint korábbi tisztségviselők és a Demokrata Párt anyagi támogatói felől, hogy lépjen vissza a jelöltségtől.

Az amerikai politikában évtizedek óta nem fordult elő, hogy hivatalban lévő elnök elállt az újraválasztási szándékától.

Legutóbb, 1968-ben Lyndon Johnson volt az az elnök, aki bejelentette visszalépését.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Tisza Párt bemutatja a képviselőjelöltjeit: itt nézheted élőben Magyar Péter választási műsorát
Egy hosszú választási műsor keretében hozza nyilvánosságra a Tisza Párt vezetése a belső jelöltállításuk 103 győztesét.


Cikkünket frissítjük!

Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

Az élő műsort itt lehet követni:

Mutatjuk a győzteseket:

• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)

• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)

• Gombár Dávid (Békés 2)

• Tóthmajor Balázs (Pest 4)

• Varga Balázs (Zala 2)

• Juhász Áron (Heves 3)

• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)

• László Endre Márton (Pest 6)

• Kiss János (Heves 2)

• Balajti István (Pest 8)

• Muhari Gergely (Pest 14)

• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)

• Borics Mihály (Fejér 2)

• Bujdosó Andrea (Pest 3)

• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)

• Karsai-Juhász Katalin (Bács-Kiskun 5)

• Balatincz Péter (Veszprém 3)

• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)

• Lőrincz Viktória (Somogy 1)

• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)

• Szimon Renáta (Pest 11)

• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)

• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)

• Csiszár Béla (Fejér 1)

• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)

• Bódis Kriszta (Pest 2)

• Szijjártó Gábor (Tolna 2)

• Bodóczi István (Békés 1)

• Gáspár Levente (Veszprém 1)

• Weigand István (Budapest 5)

• Nagy Márta (Zala 1)

• Bodóczi István (Békés 1)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3) és Bódis Kriszta (Pest 2) is.

Az eredmények ismertetése még jelenleg is zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter elárulta, miben egyeztek meg Putyinnal Moszkvában
A külgazdasági és külügyminiszter szerint értelmet nyert az amerikai szankciók alóli mentesség.


Értelmet nyert az amerikai szankciók alóli mentesség, hiszen Oroszország megerősítette, hogy teljesíteni fogja szerződéses kötelezettségeit a kőolaj- és földgázszállításokat illetően, így továbbra is biztonságban van Magyarország energiaellátása - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nagyjából három és fél óráig tartó magyar-orosz csúcstalálkozót követően arról számolt be, hogy a látogatás célját sikerült elérni, továbbra is biztonságban van Magyarország energiaellátása.

„Az orosz elnök biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt arról, hogy Oroszország teljesíti szerződéses kötelezettségeit, mind a földgáz-, mind a kőolajszállítások tekintetében a megállapodott mennyiségek a megállapodott menetrendben megérkeznek Magyarországra”

- tudatta.

„Mind a Barátság kőolajvezeték, mind a Török Áramlat földgázvezeték működése probléma nélküli, így a Magyarország energiaellátásának biztonságához és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez szükséges mennyiségű kőolaj és földgáz időben érkezik Magyarországra” - tette hozzá.

Majd arra is emlékeztetett, hogy Orbán Viktor nemrég megállapodott Donald Trump amerikai elnökkel arról, hogy hazánk továbbra is vásárolhat orosz energiahordozókat, ami alapvető fontosságú az ország ellátásbiztonságának garantálásához.

„Ott megkaptuk a szankciók alóli mentességet, most pedig a szankciók alóli mentességnek értelmet is adtunk, hiszen bebizonyosodott, hogy a kőolaj- és a földgázellátásunk is biztonságban van”

- húzta alá, rámutatva, hogy sikerült tehát megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit, és elhárult az a veszély, hogy a magyar családok energiaszámlái akár már karácsonyra a háromszorosukra dráguljanak.

Szijjártó Péter ezután bejelentette, hogy megegyezés született a paksi bővítés jelentős felgyorsításáról is.

„Minden technikai előkészítés az előzetesen megállapodott menetrendnek megfelelően zajlik, február 5-én így az első beton lekerül a földbe” - mondta.

Majd arról is tájékoztatott, hogy Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy Magyarország a béke oldalán áll, miután hazánk már eddig is nagy árat fizetett az ukrajnai háborúért, amelyhez nincs is semmi köze.

„Mi azt szeretnénk, hogyha ez a háború minél előbb véget érne. Az orosz elnök pedig biztosított minket arról, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az minden kétséget kizáróan Budapesten lesz”

- szögezte le.

A miniszter végül azoknak is üzent, akik értetlenkednek a moszkvai találkozó miatt, vagy megpróbálják azt félreértelmezni: „Magyarország egy szuverén ország. Magyarországnak szuverén külpolitikája van. Egy olyan külpolitika, amely a nemzeti érdekből indul ki. Egy olyan külpolitika, amelyben a döntések a nemzeti érdek mentén születnek meg”.

„És Magyarország ezen szuverén külpolitikája keretében kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést folytat Oroszországgal, olyan együttműködést, amely kiegyensúlyozott, olyan együttműködést, amely az alapja Magyarország energiabiztonságának, így abban vagyunk érdekeltek, hogy az együttműködés Oroszországgal továbbra is a kölcsönös tiszteletre alapuljon, továbbra is kiegyensúlyozott legyen és a mai találkozó mindehhez hozzájárult” - folytatta.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk