HÍREK
A Rovatból

Kamala Harris már be is jelentkezett elnökjelöltnek: „Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy legyőzzük Donald Trumpot”

Megtiszteltetésnek nevezte, hogy Biden őt ajánlotta maga helyett. A demokrata párt szabályai szerint azonban a jelölt személyéről az elnökjelölő konvención döntenek augusztusban, Harrisnek ott kell majd elnyernie a többséget.


„Megtiszteltetés számomra, hogy megkaptam az elnök támogatását, és szándékom az, hogy kiérdemeljem és elnyerjem ezt a jelölést” - írta Kamala Harris az X közösségi oldalon, miután Joe Biden bejelentette, hogy nem indul a novemberi elnökválasztáson.

Az elnök azzal indokolta döntését, hogy bár szándékában állt pályázni az újraválasztásra pályázni,

úgy gondolja, hogy a Demokrata Párt és az ország érdeke az, hogy visszalépjen, és a ciklusa hátralévő részében kizárólag elnöki feladataira összpontosítson.

Egy későbbi bejegyzésben Biden azt is leírta, hogy kit ajánl maga helyett.

„2020-ban, a párt jelöltjeként hozott első döntésem az volt, hogy Kamala Harrist választottam alelnökömnek. Ez volt a legjobb döntés, amit hoztam. Ma szeretném teljes támogatásomat Kamalának ajánlani, hogy ő legyen idén a pártunk jelöltje. Demokraták, itt az ideje összefogni és legyőzni Trumpot. Csináljuk meg!”

Kamala Harris erre azt írta, hogy megtiszteltetésnek veszi az elnök támogatását.

„Az elmúlt évben az országot jártam, beszélgettem az amerikaiakkal az ebben a fontos választásban meglévő egyértelmű választásról. És ezt fogom továbbra is tenni az előttünk álló napokban és hetekben.

Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy egyesítsem a Demokrata Pártot — és egyesítsem nemzetünket — hogy legyőzzük Donald Trumpot és szélsőséges Project 2025 nevezetű tervét. 107 napunk van a választásokig. Együtt fogunk harcolni. És együtt fogunk nyerni”

- írta az alelnök.

A demokrata párti szabályok szerint azonban

Biden nem ruházhatja át hivatalosan az elnökjelötséget, erről az elnökjelölő konvención a delegáltak szavazatai döntenek, ott kell elnyerni a többséget.

A Demokrata Párt augusztus 19. és 22. között Chicagóban tartja az elnökjelölő országos gyűlését.

Joe Biden visszalépésére reagált Barack Obama korábbi elnök, aki méltatta a hivatalban lévő elnök döntését, valamint azt írta, hogy rendkívüli mértékben meg van győződve arról, hogy pártja képes lesz kidolgozni az elnökjelöltség átruházásának folyamatát, aminek során kiváló jelöltjük lesz. A 2009 és 2017 között amerikai elnökként dolgozó Obama, - akinek Biden alelnöke volt - megállapította, hogy „a következő napokban járatlan vizeken kell navigálnunk”, ugyanakkor egyelőre nem állt be Kamala Harris elnökjelöltsége mögé.

Egy másik korábbi demokrata elnök és elnökjelölt, Bill Clinton, illetve felesége, Hillary Clinton - Barack Obama külügyminisztere -, vasárnap támogatásáról biztosította Kamala Harris elnökjelöltségét.

Chuck Schumer, a szenátusi demokrata többség vezetője méltatta Biden elnöki és korábbi törvényhozási munkáját, valamint azt írta, hogy a döntés nem volt könnyű, de a hivatalban lévő elnök az országot, a pártot és a jövőt helyezte előtérbe.

A Joe Biden visszalépését megelőző napokban demokrata párti források arról számoltak be, hogy

Schumer és Obama is visszalépésre ösztönözte az elnököt, mert úgy értékelték, hogy vele kicsi a valószínűsége egy demokrata győzelemnek a novemberi választáson.

Biden kampányának vezetése az utolsó órákig kitartott a versenyben maradás mellett. Cedric Richmond, a Biden-kampányszervezet társigazgatója vasárnap reggel a CBS televízió Face the Nation című politikai magazinműsorának nyilatkozva azt mondta, hogy Joe Biden hallotta a jelöltségével kapcsolatos aggályokat a demokrata törvényhozók és tisztségviselők részéről, és döntést hozott, ami úgy hangzott, hogy ő lesz a jelölt.

Joe Bidenre június 27-e, a számára sikertelen televíziós elnökjelölti vita óta egyre nagyobb nyomás helyeződött pártja részéről, választott kongresszusi tagok, valamint korábbi tisztségviselők és a Demokrata Párt anyagi támogatói felől, hogy lépjen vissza a jelöltségtől.

Az amerikai politikában évtizedek óta nem fordult elő, hogy hivatalban lévő elnök elállt az újraválasztási szándékától.

Legutóbb, 1968-ben Lyndon Johnson volt az az elnök, aki bejelentette visszalépését.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„A Fideszben ma már nem csak rohad a narancs — töredezik is” – Ruszin-Szendi szerint Orbán Viktor már a belső választást sem meri bevállalni
A TISZA Párt politikusa szerint egy alapszabály-módosítással tolták el a tisztújítást. Úgy véli, a miniszterelnök már egy belső szavazástól is tart, ezért inkább trükközik.


A Putyin–Medvegyev modell orbáni változatának nevezte a Fidesz-kongresszus körüli lépéseket Ruszin-Szendi Romulusz. A TISZA Párthoz csatlakozó volt vezérkari főnök szerint Orbán Viktor már a saját párttársaitól is fél, és a Fidesz azért hosszabbította meg trükkösen az elnöki mandátumot, hogy elkerülhesse a tisztújító kongresszust.

„Ez a Putyin–Medvegyev modell orbáni változata: minden marad ugyanannál az embernél, mert még egy tisztességes belső választást sem mer bevállalni. Tudja jól: ha valóban szavazni kellene, nem biztos, hogy visszakapná a széket”

– fogalmazott Ruszin-Szendi, aki szerint Orbán Viktor azért nem kockáztatja meg a kongresszust, mert ezúttal bőven lenne kihívója.

A volt vezérkari főnök úgy látja, a kormánypárton belüli feszültség már nem pletyka, hanem valóság.

„A Fideszben ma már nem csak rohad a narancs — töredezik is. A régiek elégedetlenek, az újabbak fásultak, a holdudvar retteg a felelősségtől, a párttagság pedig pontosan látja, hogy a rendszer egyetlen emberre épül, aki minden áron ragaszkodik a hatalomhoz. De ha valaki tényleg stabil, erős és magabiztos vezető, annak nincs szüksége ilyen trükkökre”

– tette hozzá. Ruszin-Szendi szerint a változás elkerülhetetlen.

Úgy véli: "A Fidesz belső feszültségei ma már nem pletykák, hanem napi valóság. A halasztás azt üzeni: a rendszer nem erős, hanem gyenge. Nem egységes, hanem széthulló. Nem magabiztos, hanem rettegő."

„Lehet halasztani, lehet trükközni, lehet menekülni a saját párttársak elől – de amikor egy politikai rendszer eljut odáig, hogy már a saját kongresszusától is fél, akkor annak a vége már látható a horizonton.”

A Fidesz a kongresszus helyett 2026. január 10-re hívta össze a párt következő gyűlését. Kósa Lajos, a párt alelnöke közölte: „Tisztújító pedig csak a választások után.”

A tisztújítás elhalasztását egy 2023-as alapszabály-módosítás teszi lehetővé. Eszerint a tisztújító kongresszust már nem kétévente, hanem az „országgyűlési választások lezajlásának határnapjától számított 180 napon belül” kell megtartani.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zaklatási vádak miatt küldhették el a Momentumból, most Orbán Viktor fontos emberévé vált
Nagy Károly lett a Digitális Polgári Köröket szervező cég új vezetője. A pikáns az egészben, hogy a férfi épp a rivális oldaltól érkezett, nem is akármilyen múlttal.


Villámgyorsan lecserélték a Digitális Polgári Körök (DPK) országos találkozóját szervező cég vezetőjét, alig három nappal a rendezvény után. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség (DDÜ) Nonprofit Kft. élére Nagy Károly került, akiről a 444.hu azt írta, hogy korábbi pártjából, a Momentumból zaklatási vádak miatt távozhatott. A cégadatokban történt változást az Mfor vette észre elsőként. Az eddigi ügyvezető, Partos Bence pszichológus, Nagy Károllyal a Mindset Pszichológia nevű cégnél is együtt dolgozik.

Nagy Károly korábban a Momentum XVIII. kerületi önkormányzati képviselője volt, illetve más, érdekes pozíciókat is betöltött, 2021 márciusában lépett ki a pártból. Távozását akkor egy megromlott házassághoz hasonlította, mondván, „számos esemény, hatás, döntés volt, amit legjobban a megromlott házasság hasonlattal tudna leírni”.

A sajtóban most megjelent információk szerint azonban a háttérben súlyosabb ügy állhatott: a Momentum ifjúsági szervezetétől, a TizenX-től 2020 őszén három bejelentés is érkezett, az ügyben diákok voltak érintettek, köztük egy akkor 17 éves lány.

A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség kulcsszerepet játszik a DPK működésében: ők üzemeltetik a honlapot és kezelik a jelentkezők adatait. A céget július 4-én alapították, mindössze három héttel azelőtt, hogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn bejelentette a polgári körök létrehozását. Bár a kezdeményezés a miniszterelnökhöz kötődik, a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Papp László Sportarénában tartott rendezvény előtt hangsúlyozta: „A szeptember 20-i rendezvényt nem Magyarország Kormánya szervezi.” Ezt erősítette meg Partos Bence is, aki szerint a találkozót „nem a kormány, hanem magánszemélyek állták”.

A miniszterelnök célja a DPK-val a jobboldal online megerősítése. „Be kell teríteni digitális polgári körökkel az országot” – adta ki a feladatot Orbán Viktor az első országos találkozón. Október végén már arról számolt be, hogy „több mint 90 000-en” csatlakoztak, és bejelentette a szervezet országjárását is. A DPK ismert arcai között van Dopeman, Schmidt Mária és Rákay Philip is. A mozgalom körüli vitákat jelzi, hogy a szeptemberi gyűlésen egy kivetítőn „TOP álhírgyárosok” címmel listázták a független sajtó több szerkesztőségét és újságíróját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: Ilyen havas csodavilággá vált a táj a Mátrában és Dobogókőn
Délután újabb havazás érkezik az ország területére, amely vasárnap hajnalig tarthat ki, így a hóréteg további gyarapodására lehet számítani a csúcsokon, ahol akár 20 centi is összejöhet.


Megérkezett az idei első hó hozzánk is. A magasabb hegyeinket pár centis fehér lepel borította be - írja az Időkép.

Az ország legmagasabb pontján, Kékestetőn pénteken késő délután kezdett el jelentősebben gyarapodni a hóréteg az intenzív havazásnak köszönhetően. Dobogókőhöz hasonlóan itt is vizes, tapadó hó hullott, amely ráfagyott szinte mindenre. Az 1014 méteres csúcson átlagosan 10 centiméteres a hóréteg vastagsága, de ahová a szél kisebb hóbuckákat épített, ott 12 centit is elért.

A Balaton és Dunántúl jelentős része szintén fehérbe öltözött, ott három centis hótakaró alakult ki, ami lassan olvad.

Szombat délután újabb havazás érkezik az ország területére, amely vasárnap hajnalig tarthat ki, így a hóréteg további gyarapodására lehet számítani a csúcsokon, ahol akár 20 centi is összejöhet.

Képgaléria: A Mátra hótakaróban (A képekért kattints a képre, Fotók: Időkép, Cséki Gergő)

Képgaléria: Ilyen volt Dobogókő a pénteki havazás után (A képekért kattints a képre, Fotók: Harmath Beáta)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Szeretem a humort” – Az ukrán nagykövet beszólt a kormánynak a Tisza-ügy miatt, szerinte Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja
Sándor Fegyir a Holodomor-megemlékezésen reagált a vádakra. Szerinte „ha a Budapesti Memorandum vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne”.


„Szeretem a humort” – ezzel a rövid mondattal vágott vissza Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete a Tisza Pártot ért, ukrán befolyásolásról szóló kormányzati vádakra. A diplomata szombaton Szegeden, a Holodomor áldozatainak emléknapján beszélt a Szegedernek, és egyértelművé tette, hogy Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja – írja a hvg.hu.

„Bennünket a jószomszédi kapcsolatok érdekelnek. Sport, kultúra, testvérvárosok, kiállítások, a gyerekek egészsége, és nem a belpolitika”

– szögezte le Sándor Fegyir.

A nagykövet a megemlékezésen Oroszországra utalva arról is beszélt, hogy „amíg létezik a birodalom, addig mindig a szomszédjaira fog támadni. Nem mi vagyunk az utolsók”. Arra a felvetésre, hogy megfelelő helyszín lenne-e Budapest egy esetleges amerikai–orosz békecsúcshoz, úgy felelt: „ha a Budapesti Memorandum vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne”. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezetét érintő korrupciós ügyekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: „korrupció a világon sok helyen van. Ahol nyíltan beszélnek róla, az demokrácia, ahol nem beszélnek róla, az diktatúra.”

A Budapesti Memorandum az az 1994-es egyezmény, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai biztosítékokat adott Ukrajna területi épségére cserébe azért, hogy az ország lemondjon a területén állomásozó nukleáris fegyverekről.

A vádak hátterében az áll, hogy a magyar kormány és a kormányközeli média hetek óta „ukrán befolyást” emleget a Tisza Párttal kapcsolatban, egy adatkezelési ügyet pedig nemzetbiztonsági kockázatként állítanak be. A Tisza Párt következetesen tagadja, hogy a vádakban szereplő alkalmazásból történt volna adatszivárgás, és visszautasítja a politikai befolyásolás vádját is.

Mindeközben Ukrajna komoly nemzetközi nyomás alá került. Volodimir Zelenszkij elnök péntek este a kijevi elnöki palota elől üzent az országnak, beszédében úgy fogalmazott: „történelmünk egyik legnehezebb pillanatát éljük”. Az elnök azután szólalt meg, hogy a Reuters hírügynökség arról írt: az Egyesült Államok a hírszerzési adatok megosztásának és a fegyverszállításoknak a korlátozásával fenyegetőzik, ha Kijev nem fogadja el a 28 pontos béketervet. A hírügynökség szerint Washington jövő csütörtököt jelölte meg határidőként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk