HÍREK
A Rovatból

Kamala Harris az alelnökjelölti vitán: a járvány kezelése az amerikai történelem legnagyobb kudarca

A republikánus Mike Pence és a demokrata Kamala Harris az elemzők szerint valódi érvekkel folytatott higgadt vitát szerda este. A két politikus többek között a koronavírus-járvány kezeléséről, a gazdaság helyzetéről és kilátásairól, adó- és külpolitikáról, környezetvédelemről és fajgyűlöletről vitázott.


Elemzők szerint valódi érvekkel folytatott higgadt vitát a két amerikai alelnökjelölt, a republikánus Mike Pence és a demokrata Kamala Harris szerda este Utah állam fővárosában, Salt Lake Cityben.

Az egyetlen alelnökjelölti vitát a Utah Egyetemen rendezték meg, kisszámú és megfelelő távolságtartással leültetett vendég jelenlétében. A másfél órás beszélgetést Susan Page, a USA Today című lap újságírója vezette.

A politikusok a koronavírus-járvány kezeléséről, a gazdaság helyzetéről és kilátásairól, adó- és külpolitikáról, környezetvédelemről és fajgyűlöletről vitáztak.

Az elején Mike Pence leszögezte, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt terve a járványkezelésre Donald Trump elnök kormánya intézkedéseinek másolása, szemmel láthatóan "plágium". Pence ezzel Harris azon megállapítására válaszolt, hogy az amerikai történelem legnagyobb kudarca, ahogy Trump elnök kezeli a járványt. Harris kijelentette: számára attól még nem lesz megfelelő egy Covid-19 elleni oltóanyag, hogy Donald Trump annak tartja majd. Pence erre odavetette Harrisnek, hogy "ne rengesse meg az amerikaiak bizalmát a vakcinában".

A vita második témája az volt, hogy melyik alelnökjelölt áll inkább készen a vezetésre. Susan Page műsorvezető ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy esetleges elnöki beiktatásakor a 78 éves Joe Biden az amerikai történelem legidősebb elnöke lenne.

A gazdaságról és a környezetvédelemről szólva Pence a Trump-kormány eredményeit sorolta, köztük a munkahelyteremtést és az adócsökkentést, amelyeknek következtében az átlagos jövedelműek bevétele is nőtt. Harris tagadta, hogy egy Biden-kormány adót akarna emelni, mire Pence közölte: az adóemelés terve szerepel a demokrata elnökjelölt programjában, megtekinthető a honlapján. Harris a járvány miatti 30 millió munkanélkülit hánytorgatta fel, míg Pence leszögezte: a kormány 11,6 millió elveszített munkahelyet már visszaépített.

Pence felhívta a figyelmet arra, hogy a demokrata jelöltpáros programjában "új zöld tervet" hirdet, amely jelentős adóemelésekkel jár mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. Ennek alátámasztására idézte Joe Biden kijelentéseit. "Számunkra viszont mindig az amerikai munkahelyek és az amerikai dolgozók lesznek az első helyen" - jelentette ki Pence. Harris tévesnek nevezte a "zöld tervre" vonatkozó állítást.

A két politikus - a műsorvezető további kérdései ellenére - hamar lezárta a vitát a klímaváltozásról és a kormányzati kezeléséről. Harris a Trump-kormány munkahelyteremtést szorgalmazó politikájára tért vissza, és úgy vélekedett, hogy a Kínával fennálló kereskedelmi vitát Washington elveszítette, ami az amerikaiak százezreinek munkahelyébe került. Pence azzal válaszolt, hogy Joe Biden "a kommunista Kína vezérszurkolója, és nem sokat tett az amerikai munkahelyek megőrzéséért.

Trump elnök meggyengítette Washington viszonyát szövetségeseivel - jelentette ki Harris. Úgy vélekedett, hogy Donald Trump "Vlagyimir Putyin szavát többre tartja, mint barátainkét és a hírszerző közösségekét".

Szerinte Trump elnök nem volt hajlandó szembesíteni Putyint azokkal - az amerikai hírszerzés által egyébként meg nem erősített - hírekkel, amelyek szerint Oroszország fejpénzt fizetett volna afgán táliboknak amerikai katonák megöléséért. Majd azt fejtegette, hogy az Iránnal kötött atomalku egyoldalú felmondása után Amerika ma kevésbé biztonságos.

Pence minderre mosolyogva reagált, majd felhozta: a Trump-kormánynak sikerült elérnie, hogy a NATO-tagok több pénzt áldozzanak a közös védelemre, mint az Obama-kormány idején. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok betartotta a szavát, és az izraeli amerikai nagykövetséget áthelyezte Tel-Avivból Jeruzsálembe, és gyakorlatilag sikeresen felszámolta az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet.

A két politikus vitázott Amy Coney Barrett alkotmánybíró-jelöltről, az egészségbiztosításról, a fajgyűlöletről és a bűnügyi igazságszolgáltatásról is.

A záró kérdés a választás utáni esetleges békés hatalomátadásról szólt. A műsorvezető ugyanis felvetette, Donald Trump mindeddig elhárította az egyenes választ arra, hogy hajlandó lenne-e elismerni, ha vereséget szenved.

Pence erre Harrishez fordulva kijelentette: "az ön pártja az elmúlt három és fél évben mindent elkövetett azért, hogy átírja a múltbeli választások eredményét". Az alelnök azt mondta: a most nyilvánosságra került dokumentumok alátámasztják, hogy a 2016-os választási kampányban lehallgatták Donald Trumpot, és amikor már elnök volt, alkotmányos elmozdítási eljárást (impeachment) indítottak ellene egyetlen telefonbeszélgetésre hivatkozva. Mike Pence emlékeztetett arra is, hogy Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje nemrégiben arra szólította fel Joe Bident: a választás éjszakáján "semmilyen körülmények között" ne fogadja el az esetleges választási vereséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A hálózat csúcsterhelése tegnap a tervezett alatt maradt 151 megawattal
A kormányfő bejelentéseket tett a Paksi Atomerőművel és a áram-vészhelyzettel kapcsolatban. Elmondta, hogy tegnap a hálózat terhelése az önkéntes korlátozás miatt elmaradt a várttól.


Új bejelentést tett Magyar Péter a lehetséges energiavészhelyzettel és a Paksi Atomerőművel kapcsolatban. A miniszterelnök arról tájékoztatta a nyilvánosságot a közösségi oldalán, hogy

„jelenleg az energiaszolgáltatás rendben üzemel.”

A miniszterelnök elmondta, hogy az atomerőmű kevesebb mint a felét termeli a szokásosnak a termelésvisszafogás miatt.

„A Paksi Erőmű 2000 helyett 960 megawatton termel.”

Közlése szerint az áramfogyasztás önkéntes korlátozásának köszönhetően a hálózat terhelése enyhén alulmaradt a várt értéktől.

„A hálózat csúcsterhelése tegnap a tervezett alatt maradt 151 megawattal az önkéntes korlátozások miatt.”

A kormányfő azt is bejelentette, hogy a mai nap folyamán Százhalombattára és Paksra látogat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Leállítják a jégkármérséklő rendszert, ahol a gazdák elutasítják
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bejelentette a jégkármérséklő rendszer részleges leállítását. Hangsúlyozta, ez nem tudományos döntés arról, hogy okoz-e aszályt a rendszer, csak a gazdák kérésének tesznek eleget.


Azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége ezt kéri, leállítják az Országos Jégkármérséklő Rendszert, azaz a JÉGER-t – jelentette be csütörtökön Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A döntés alapja egy friss, országosan reprezentatív felmérés, amelyben ötezer gazdálkodót kérdeztek meg.

A megkérdezettek 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett, míg 24,5 százaléka a fenntartása mellett foglalt állást.

A miniszter szerint a felmérés vármegyénként nagy eltéréseket mutat: a Dunántúlon zömmel bíznak a rendszerben, Vas vármegyében például a gazdák 65,5 százaléka szeretné a további működést. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy „a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján” készítette a felmérést.

Azokban a megyékben, ahol a rendszer tovább működik, jelentősen szigorítanak a feltételeken: az eddigi 50-60 százalékos jégeső-valószínűség helyett csak 80 százalékos rizikónál kapcsolják be a generátorokat.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy „a rendszer kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe”.

A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem tudományos döntés arról, hogy a JÉGER okoz-e aszályt; a rendszer működését egy független tudományos testület vizsgálja majd.

A gazdakörökben egy olyan, tudományosan nem bizonyított vélelmezés kering, hogy a jégkármérséklő rendszer hozzájárul az aszályhoz.

A JÉGER ellen kampányt is indított egy vállalkozó, aki szerint a rendszer felelős a csapadékhiányért. Petícióját 15 ezer aláírással adta át a miniszternek.

A kormányzat már május végén jelezte, hogy komolyan veszi a kritikákat, amikor Bóna Szabolcs bejelentette a rendszer működésének és szakmai felügyeletének felülvizsgálatát. Később, a petíció átvételét követően pedig arról beszélt, hogy a tudományos kérdéseket nem lehet szavazással eldönteni, ezért egy független szakértői testületet hoznak létre a tények tisztázására.

A helyzetet árnyalta, hogy miközben a viták zajlottak, az Agrárminisztérium június 29-től biztosította a rendszer további finanszírozását, és a működés visszaállt a korábbi, teljes veszélyességi szint szerinti riasztási rendre.

A rendszert üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és több szakmai szervezet következetesen azt kommunikálta, hogy a technológia a jégszemcsék méretét csökkenti, de a lehulló csapadék mennyiségét nem befolyásolja.

Az általuk hivatkozott mérések szerint a környezetbe juttatott ezüst-jodid mennyisége is elhanyagolható. A mostani döntéssel a kormány a gazdák többségi akaratának tett eleget, a tudományos végső szót azonban a felálló szakértői testületre bízta.

Via Telex.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
273 millió forint közpénzből, alapfokú angoltudással utazta körbe a világot Budai Gyula fideszes képviselő
A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint Budai Gyula fideszes képviselő utazásaira több mint 273 millió forintnyi közpénz jutott. A politikus Szijjártó Péter miniszteri biztosaként összesen 57 országba jutott el.


Még mindig derülnek ki újdonságok az új külügyminisztériumi vezetés által megosztott adatokból. Több mint 273 millió forintnyi közpénzbe került Budai Gyula fideszes képviselő utazása a világ körül, amit a parlamenti adatlapja szerint alapfokú angol- és orosztudással tett meg.

Az RTL Híradó szerint a politikus az előző kormányzati ciklus alatt, Szijjártó Péter állandó partnereként, miniszteri biztosként utazgatott magángépen.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a képviselőre eső költség meghaladta a 273 millió forintot.

Budai összesen 57 országba jutott el, járt többek között Thaiföldön, Japánban, a Fülöp-szigeteken és Indiában is. Parlamenti képviselői munkája mellett a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott miniszteri biztosként, a hivatalos titulus így szólt:

„a szankciókból fakadó kihívások miatt szükséges gazdaságvédelmi intézkedésekért felelős miniszteri biztos”.

Az RTL megkereste a képviselőt, hogy a magabiztos nyelvtudás hiánya ellenére hogyan tudott külföldön tárgyalni, de a politikus nem reagált a megkeresésre.

A mostani hír egy hónapok óta tartó folyamat újabb fejezete, amely a korábbi kormány utazási költségeinek feltárásáról szól. Július elején hozták nyilvánosságra, hogy a Szijjártó Péter vezette minisztérium 2022 és 2026 között összesen 53 alkalommal bérelt magánrepülőgépet, közel 4,9 milliárd forint értékben. A tárca korábban biztonsági okokra hivatkozva nem adta ki az utazások részleteit, ám egy bírósági ítéletet követően a minisztérium 2025 májusától felhagyott a magángépek bérlésével.

Azóta a sajtó többször is beszámolt a külügyminisztérium által kiadott költséglistákról.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Új díjat vezet be a reptér, a budapesti taxisok szerint az utasok fizetik meg az árát
Holnaptól fizetőssé válik a taxisok számára a behajtás a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér termináljához. Azonban, ha a taxis nem fizet, az utasnak 1100 métert kell gyalogolnia a repülőtérig.


Jelentős változás lép életbe holnaptól, azaz augusztus 1-jétől a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami alapjaiban írhatja át a taxival érkező vagy onnan távozó utasok megszokott rutinját.

Megszűnik ugyanis a budapesti taxisok számára eddig biztosított 5 perces díjmentes behajtási és áthaladási lehetőség a terminálok melletti parkolókban, így a 2-es terminál ki- és bejáratát is magában foglaló prémium parkolóban is.

- írja a 24.hu

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden egyes fuvar alkalmával parkolási díjat kellene fizetniük a sofőröknek, ha közvetlenül a bejáratig viszik az utast. A repülőtér honlapján elérhető díjszabás szerint a 0-5 perces tartózkodás 800 forintba kerül minden olyan alkalommal, ami egy napon belül már nem az első behajtás.

A Fővárosi Közgyűlés még június végén döntött a budapesti taxizás árának emeléséről, amely augusztus 1-jén lép életbe, az alap- és kilométerdíj is nő.

A Budapest Airport utóbbi taxitarifa-emelésre hivatkozik, mint ami kompenzálhatja a sofőröket az új behajtási költség miatt.

A Fővárosi Taxi Egyesület szerint azonban helyzet jogilag is aggályos, mivel a hatósági ár keretei között az utas nem dönthet a többletköltség megfizetéséről, a taxirendelet pedig nem kötelezheti a szolgáltatót díjköteles terület használatára. Az érdekképviselet szerint a reptéri döntés következményeként a taxisok jelentős része kényszerülhet arra, hogy a terminál főépületétől 1100 méterre lévő taxi parkolóban tegye ki és vegye fel az utasokat.

Az egyesület közleményében úgy fogalmazott: „a budapesti taxik jelentős része a terminál főépület bejáratától 1100 méter gyalogútra elhelyezkedő taxi parkolóban tudja elvégezni az utasok ki- és beszállítását”.

A repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. ezzel szemben azzal érvel, hogy a lépéssel csupán egy meglévő kivételt szüntetnek meg, ezzel egyenlő feltételeket teremtve a szolgáltatók között. Az intézkedést a kapacitások optimalizálásával, a forgalomirányítás javításával és az utasbiztonság növelésével indokolták.

A cég szerint „számos nemzetközi repülőtéren már bevezetett gyakorlatot alkalmaz, amely az infrastruktúra-használat költségeinek átlátható és méltányos megosztását szolgálja”.

Hangsúlyozták, hogy a kivétel megszüntetésével szándékosan várták meg a fővárosi döntést a taxitarifák emeléséről, hogy az ellensúlyozni tudja a sofőröknél keletkező új költséget. A vállalat jelezte, hogy a jövőben nyitottak a párbeszédre a rendszer finomhangolása érdekében.

A Budapest Airport korábban is tett olyan lépéseket, amelyekkel terminálok előtti forgalmat és a rövid távú parkolást igyekezett szabályozni. Már 2025 tavaszán szigorítottak a szabályokon, amikor az 5 perces ingyenes megállás lehetőségét a személyautóval érkezők számára naponta egyetlen alkalomra korlátozták. A további, napon belüli gyors megállások már akkor is díjkötelessé váltak. A taxisok eddig kivételt képeztek ez alól a szabályozás alól, ezt a különbségtételt szünteti meg a repülőtér a holnapi naptól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk