HÍREK
A Rovatból

96 éves korában elhunyt Jürgen Habermas

A német filozófust a bajorországi Starnbergben érte a halál, hírét kiadója, a Suhrkamp közölte. Munkássága a kommunikatív racionalitásról a 20. századi gondolkodás egyik alapköve lett.


A gondolkodó, aki újraértelmezte a nyilvánosságot és szembeszállt a múlt árnyaival, távozott: kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus és szociológus,

a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású gondolkodója.

A halálhírt kiadója, a Suhrkamp közölte szombaton a hozzátartozókra hivatkozva. A tájékoztatás szerint a tudóst a bajorországi Starnbergben érte a halál.

Jürgen Habermas 1929. június 18-án született Düsseldorfban. Serdülőéveit beárnyékolta a történelem: ap

ja a nemzetiszocialista párt tagja volt, ő maga pedig tízévesen csatlakozott a Hitlerjugendhez. A második világháború végén, 1944-ben tizenöt évesen a frontot is megjárta

– olvasható az MTI híradásában. A háború után Göttingenben, Zürichben és Bonnban tanult filozófiát, történelmet, pszichológiát, irodalmat és közgazdaságtant. Nevét 1953-ban ismerte meg a szakma, amikor a Frankfurter Allgemeine Zeitungban élesen bírálta Martin Heidegger náci múlttal terhelt, de nyomtatásban frissen megjelent előadását. 1954-ben doktorált, 1961-ben pedig habilitált.

A következő évben jelent meg A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása című kötete, amellyel a frankfurti iskola második nemzedékének kulcsfigurájává vált.

Elmélete szerint a demokrácia alapja az a közös szféra, amelyet a polgárok eszmecseréje alakít ki. Később Heidelbergben, majd Frankfurtban tanított, ahol Max Horkheimer katedráját vette át. A Megismerés és érdek című művében arra figyelmeztetett, hogy a modern társadalmakban a célracionalitáson alapuló „instrumentális ész” vált uralkodóvá, amely a közös ügyekről szóló vitákat pusztán technikai kérdésekké silányítja.

A Max Planck Intézet igazgatójaként publikálta 1981-ben fő művét, A kommunikatív cselekvés elméletét, amely a kölcsönös megértésre törekvő párbeszéd, a kommunikatív racionalitás fontosságát hangsúlyozta.

A hetvenes években, a Vörös Hadsereg Frakció nevű terrorszervezet működése idején bírálta a baloldalt a terroristák iránti vonzalommal, az államot pedig a jogtiprással vádolta. Az 1986-os, úgynevezett történészvitában szembeszállt Ernst Nolte nézeteivel, szemére vetve a nemzetiszocialisták bűneinek relativizálását.

Az ezredfordulón a géntechnológiai vitákban is hallatta a hangját.

2004-ben Joseph Ratzinger bíborossal, a későbbi XVI. Benedek pápával vitázott, de egyetértettek abban, hogy a modern világnak szüksége van „az elzárt vallásos jelentéspotenciálok szekularizált felszabadítására”. Munkásságát számos díjjal ismerték el, köztük a Hegel-, a Sigmund Freud-, az Adorno- és a Leibniz-díjjal, 2015-ben pedig megkapta „a filozófia Nobel-díjaként” emlegetett Kluge-díjat.

Magyarországhoz is több szál fűzte: 2012-ben kiállt az egykori Lukács-iskola képviselői, köztük Heller Ágnes, Radnóti Sándor és Vajda Mihály mellett a filozófuspályázatok ügyében.

2014 tavaszán Budapesten járt, ahol a Goethe Intézetben és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is előadást tartott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Elárulod a saját néped emlékét” – nyílt levélben, közös fotóval üzent Orbán Viktornak a volt ukrán elnök
Drámai hangú levélben figyelmezteti a magyar kormányfőt egykori szövetségese. Szerinte még nem késő visszatérni az igazi európai testvériséghez, mert a történelem nem bocsát meg.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 14.



Viktor Juscsenko, a korábbi ukrán elnök nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben egy közös fotóra hivatkozva emlékezteti a magyar miniszterelnököt arra az időszakra, amikor szerinte a régiójuk jövője még „közösnek, érthetőnek és fényesnek” tűnt. Juscsenko azt írta, akkoriban mindketten hittek abban, hogy a szabadság a legfőbb adomány, amiért érdemes harcolni. Úgy fogalmazott,

emlékszik egy másik Orbán Viktorra, egy olyan vezetőre, aki „értette a méltóság árát, és tudta, mi az a birodalmi elnyomás alóli felszabadulás”.

Juscsenko a levelében felteszi a kérdést, hová tűnt az a Viktor, és hogyan történhetett meg, hogy az a személy, aki látta a szabad Magyarország létrejöttét, ma olyan erőknek játszik alá, amelyek a szomszédja szabadságát akarják elpusztítani. Állítása szerint Ukrajna ma ugyanazokért az értékekért vérzik, amelyekről egykor a tárgyalóasztalnál vitatkoztak. Hozzátette, az ukránok nemcsak a saját földjüket védik, hanem Magyarország és egész Európa békéjét is.

A volt elnök szerint a politika nemcsak számokból, haszonból vagy gázból áll, hanem elsősorban értékekből. Úgy véli, amikor Orbán Viktor az agresszor oldalát választja, akkor nemcsak Ukrajnát árulja el.

„Te elárulod a saját néped emlékét, amely tudja, mit jelentenek a szovjet tankok Budapest utcáin”

– írta. Juscsenko felszólította a magyar kormányfőt, hogy álljon meg, és emlékezzen rá, ki volt korábban.

„A történelem szigorú bíró. Nem bocsát meg azoknak, akik hallgattak vagy segítették a rosszat a nagy megpróbáltatások idején. Még nem késő visszatérni a fényhez, az igazi európai testvériséghez, ahol a becsületet értékelik, nem pedig a kétes politikai megállapodásokat”

– zárta sorait a volt ukrán elnök, aki arra kérte Orbán Viktort, nézzen szembe az igazsággal, és legyen újra az a vezető, akit a világ egykor tisztelt, és „aki tudta, hogy a szabadság az egyetlen út”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kérdezett egyet Szijjártótól, már nem dolgozik az ATV-nél
Lőrincz Dorothy riporter egy lakossági fórumon kérdezett a külügyminisztertől a kormány harcairól. Az ATV a professzionális távolságtartás megsértésére hivatkozva azonnal elbocsátotta.


Azonnali hatállyal távoznia kellett az ATV-től Lőrincz Dorothy riporter-műsorvezetőnek, miután egy lakossági fórumon a közönség soraiból tett fel kérdéseket Szijjártó Péternek. Az esetről maga a külgazdasági és külügyminiszter tett közzé videót a Facebook-oldalán. A történtekről és a riporter elbocsátásáról a Telex számolt be.

Lőrincz a felvételen azzal kezdte mondandóját, hogy ATV-s riporterként ő is jelen volt, amikor Szijjártó Péter március 5-én hazaérkezett Oroszországból két, hadifogságból szabadon engedett férfival. A riporter felidézte, hogy szerinte a miniszter tekintete a repülőtéri sajtótájékoztatón „egy kicsit homályos volt”, amiben ő az embert vélte felfedezni. Ezt követően

arról kérdezte a minisztert, volt-e olyan pillanat, amikor felmerült, hogy esetleg nem jól csináltak valamit,

majd így folytatta: „hogy van egyáltalán önökben, illetve a csapatának, mert nyilván egy csapat áll ön mögött, hogy ezt a harcot tizenegy és fél éve, a kormányzat nyilván tizenhat éve vívja Brüsszellel, illetve a nagypolitika szereplőivel, meg a belpolitika szereplőivel is?”

Szijjártó válaszában azt mondta, távol állna a valóságtól, ha azt állítaná, hogy nem születtek olyan döntések, amiket később másként csináltak volna.

Hozzátette, szerinte sem magukon, sem másokon nem szabad a mai tudásanyaggal számon kérni korábbi döntéseket. A külügyminiszter ezután kifejtette, isteni kegynek tekinti, hogy egy ezeréves államisággal rendelkező országot képviselhet, és arról is beszélt, hogy miután 1995-ben bencés gimnazistaként először találkozott Orbán Viktorral, arról álmodott, hogy egyszer vele dolgozhasson.

Az ATV PR-osztálya megerősítette, hogy Lőrincz Dorothy már nem dolgozik a csatornánál. Bár az általa vezetett Hazahúzó című műsor legújabb epizódja március 14-én került ki az ATV Youtube-csatornájára, a tévé közlése szerint ez az adás még a riporter távozása előtt készült.

A tévécsatorna azt is elismerte, hogy Lőrincz távozása összefügg a fórumon elhangzottakkal. Mint írták, az ATV vezetése minden szerkesztőjétől és riporterétől elvárja a professzionális attitűdöt, és minden politikai erőtől a korrekt, szakmai távolságot,

amit a cégcsoport etikai kódexe is rögzít.

A kérdés apropóját adó, március 5-i hadifogoly-hazahozatal komoly diplomáciai visszhangot váltott ki. Az ukrán külügyminisztérium magyarázatot kért a magyar féltől, amiért a két ukrán-magyar állampolgár átadása Kijev megkerülésével történt. Szakértők emellett vitatták Szijjártó Péter azon állítását, hogy az orosz fél semmit sem kért cserébe a gesztusért, rámutatva, hogy egy ilyen magas szintű találkozó és a magyar-orosz energiaügyi kapcsolatok kontextusában ez kevéssé életszerű.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az orosz-veszélyről posztoló MCC-kutató: Anyukámnak üzenem, hogy jól vagyok ne aggódjon
Alkonyi Zalán egy napja még a választásokba beavatkozó oroszokról posztolt. Bejegyzése azóta eltűnt, és egy újabb posztban bejelentette átmeneti visszavonulását.


Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának Oroszország-kutatója egy szombati Facebook-posztban jelentette be, hogy egy időre visszavonul a nyilvánosságtól. A szakértő előző napi bejegyzésében a magyar választásokba történő orosz beavatkozásról írt.

Az időközben közösségi oldaláról nyomtalanul eltűnt posztban úgy fogalmazott, hogy „az orosz beavatkozás a magyar választásokba kiterjedésében, módszereiben és kifinomultságában példa nélküli az Európai Unióban”.

Alkonyi posztját több lap is idézte, ezután jelentkezett újabb bejegyzéssel, amiben bejelentette átmeneti visszavonulását. Állítása szerint pénteki gondolatait egy diákkal folytatott beszélgetés motiválta, aki hitetlenkedett a meglátásai kapcsán, de a kutató reményét fejezte ki, hogy a diák már érti az álláspontját. Hozzátette, bízik abban, hogy minden felsőoktatási intézményben szabad a gondolat és a lelkiismeret.

Alkonyi szerint úgymond „szabadon szolgál a szellem”. Azt írta, nem szeretne interjút adni, sem pedig részt venni a kampányban, mert egy hosszú szabadságon van.

„Most aludni szeretnék egyet, úgyhogy kérem senki ne telefonáljon, utána a doktorimmal akarok foglalkozni. Minimum addig nem szeretnék több Facebook posztot írni amíg azzal nem vagyok kész, de lehet utána se” – közölte a kutató, aki édesanyjának is üzent.

Azt írta, jól van, ne aggódjon, majd zárójelben hozzáfűzte: „(Nyugi nem fogok kiesni az erkélyről.)” Bejegyzését azzal zárta, hogy mindenki emlékezzen másnap arra, mit jelent a kokárda.

A kormányközeli MCC kutatójának eredeti posztjáról itt írtunk bővebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor szerint azt kell megüzenni holnap a Békemeneten: nem leszünk ukrán gyarmat
A miniszterelnök szerint Brüsszel és Berlin tehetetlen, miközben Nyugat-Európában az egekben vannak az árak. A magyar szakértőket pedig állítása szerint egyszerűen nem engedik a vezeték közelébe.


Orbán Viktor miniszterelnök szombati Facebook-posztjában arról beszélt, hogy már 19. napja tart az általa ukrán olajblokádnak nevezett helyzet. A kormányfő szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szándékosan tartja zárva a kőolajvezetéket, és a magyar szakértőket sem engedik a helyszínre.

A miniszterelnök úgy fogalmazott:

„Zelenszkij elnök továbbra is zárva tartja a kőolajvezetéket, pedig tudja, ez létfontosságú Magyarország és Szlovákia számára. A szakértőink napok óta Kievben vannak, de továbbra sem engedik őket az olajvezetékhez. Ez felér egy beismeréssel.”

A bejegyzésében azt állította, hogy

a világ és Európa az olcsó orosz kőolaj nélkül nem tud úrrá lenni az olajválságon, és szerinte az Egyesült Államok már el is kezdte feloldani a szankciókat, Brüsszel azonban nem.

Orbán Viktor szerint ennek a következményei a magas európai üzemanyagárak. „Ausztriában 700, Németországban 800, Hollandiában pedig már közel 1000 forint a benzinliterje” – írta. Ezzel szemben a miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy

Magyarországon a „védett árakkal” garantálják a családok és a vállalkozások biztonságát,

és a stratégiai készletek feltöltése miatt nem lesz ellátási probléma.

A posztját egy felhívással zárta a másnapi Békemenetre. „Arra kérek mindenkit, hogy tartsanak velünk. Együtt álljunk ki az ukrán zsarolással szemben. Magyarország nem lesz Ukrán gyarmat, Zelenszkij itt nem parancsol.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk