Jövő szerdán dönt a kormány a további korlátozásokról
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta: a jelenlegi szabályok alkalmasak arra, hogy lassítsák a járvány terjedését, viszont „ha a helyzet nem javul, a kormány készen áll arra, hogy az eddiginél is szigorúbb korlátozásokat hozzon”.
A csütörtöki kormányinfót Szentkirályi Alexandra azzal kezdte, hogy mindenkinek megköszönte, hogy betartják a korlátozó intézkedéseket. Ezután Gulyás Gergely a szerdai kormányülés ismertetésével folytatta, melyen a járványügyi helyzetet értékelte a kormány.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter külön kitért a szerdán megjelent cikkekre is, melyekben egy kedd esti jogszabály alapján arról írtak, hogy a korlátozó intézkedéseket február 8-ig meghosszabbították. Ezt egyébként nemsokkal később a Kormányzati Tájékoztatási Központ cáfolta. Azt írták: a sajtóhírekkel ellentétben december 11-ig érvényesek a hatályban lévő korlátozó intézkedések.
A szerdai sajtóhírekkel ellentétben a veszélyhelyzet február 4-ig van meghosszabbítva, de a korlátozások csak december 11-ig vannak érvényben
- mondta Gulyás Gergely a kormányinfón.
A miniszter azzal folytatta, hogy az ország egészében jelen van a fertőzés, minden nagyobb településen vannak betegen, de az osztrák határ mentén kifejezetten rosszak az adatok.
Kérdésére később megerősítette azt is, hogy a kormány még nem tárgyalt további szigorításokról, jövő szerdán fogják értékelni a járványhelyzetet. Hozzátette, hogy a jelenlegi szabályok alkalmasak arra, hogy lassítsák a járvány terjedését.
"Ha a helyzet nem javul, a kormány készen áll arra, hogy az eddiginél is szigorúbb korlátozásokat hozzon"
- fogalmazott a miniszter.
A csütörtöki kormányinfót Szentkirályi Alexandra azzal kezdte, hogy mindenkinek megköszönte, hogy betartják a korlátozó intézkedéseket. Ezután Gulyás Gergely a szerdai kormányülés ismertetésével folytatta, melyen a járványügyi helyzetet értékelte a kormány.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter külön kitért a szerdán megjelent cikkekre is, melyekben egy kedd esti jogszabály alapján arról írtak, hogy a korlátozó intézkedéseket február 8-ig meghosszabbították. Ezt egyébként nemsokkal később a Kormányzati Tájékoztatási Központ cáfolta. Azt írták: a sajtóhírekkel ellentétben december 11-ig érvényesek a hatályban lévő korlátozó intézkedések.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs a vereség után: Egy teljesen más stratégia mentén kellett volna menni
Orbán Balázs, a Fidesz kampányfőnöke a választási vereség után először adott interjút, amelyben elismerte, hogy rosszul mérték fel a helyzetet. A politikus szerint a pártnak mozgalommá kell válnia, és jelezte, hogy ellenzékben a „szabadságért való küzdelem” is a programjuk része lesz.
A Fidesz kampányfőnöke szerint a vereség egyik oka, hogy a társadalom többsége pesszimista volt, és az ellenfél egyszerűbb üzenetet fogalmazott meg. Orbán Balázs a leköszönő miniszterelnök politikai igazgatójaként a Mandinernek adott interjúban először beszélt a Fidesz–KDNP választási kudarcának hátteréről – írta a Telex. Elmondása szerint a kampányban azzal a kettősséggel szembesültek, hogy a társadalom 40 százaléka optimista, 60 százaléka viszont nem. A Fidesz ajánlata az volt, hogy bár a helyzet nem tökéletes, a dolgok sokkal rosszabbra is fordulhatnának. Ezzel szemben az ellenfél üzenete egyszerűbb volt.
„Az ellenfélnek az ajánlata pedig egyszerű volt, hogy változás következik, és az jobb lesz. És ezt az ajánlatot a választópolgároknak a többsége jobbnak tartotta most, mint a mi ajánlatunkat.”
Orbán Balázs önkritikusan arról is beszélt, hogy bár a kutatásaik alapján mindig láttak esélyt a győzelemre, utólag már másképp látja a helyzetet. „Valószínű, hogyha jobban a kutatások mélyére nézünk, vagy a mozgósítási tapasztalatok mélyére nézünk, akkor láthattuk volna, hogy egy ezzel ellentétes forgatókönyv is van, és akkor egy teljesen más stratégia mentén kellett volna menni” – fogalmazott. A kampányfőnök a jövőre nézve teljes megújulást sürgetett a Fideszben, amelynek szerinte mozgalommá kell válnia, és be kell vonnia nem hivatásos politikusokat is. Azt is kijelölte, milyen ellenzéki szerepre készülnek: ha az új kormány „autoriter-elnyomó törekvéseket” mutatna, akkor a szabadságért fognak küzdeni.
„És akkor a politikai programunk része, az a szabadságért való küzdelem is lesz, és az autoriter-elnyomó törekvésekkel szemben is fel fogunk lépni.”
Orbán Balázs megújulásról szóló felvetése nem előzmények nélküli, a párton belül a vereség után azonnal megindult a felelősségkeresés, Ferencz Orsolya miniszteri biztos egy gyűlésen távozásra szólította fel a Fideszen élősködőket. Később Király Nóra csepeli jelölt a párt gyűlöletkampányáért kért bocsánatot, azt a vereség egyik fő okának nevezve.
A Fidesz jövőbeli mozgásterét szűkíti, hogy a Tisza Párt kétharmados győzelmével a leköszönő házelnök szerint az új kormánynak semmiféle alkotmányos korlátja nem lesz az ország átalakítására. A választás végleges eredménye több napig formálódott, az átjelentkezők és külképviseleti szavazatok összesítése után a Tisza Párt több billegő körzetet is megnyert, tovább növelve mandátumaik számát.
A mostani önkritikus hangvétel éles váltás ahhoz képest, hogy Orbán Balázs pár héttel a választás előtt még arról beszélt, szerinte Magyar Péterre ráuntak az emberek, és a Fidesz mozgósítása fogja eldönteni a választást. A következő hetekben kiderül, kik ülnek be a Fidesz megújuló parlamenti frakciójába, és hogyan kezdődik meg a párton belüli, mozgalmi jellegűnek ígért átszerveződés. Ezzel párhuzamosan a Tisza Pártnak meg kell kezdenie a kormányalakítást, és beváltani a kampányban tett ígéreteit az elszámoltatásra és az intézményi változásokra.
A Fidesz kampányfőnöke szerint a vereség egyik oka, hogy a társadalom többsége pesszimista volt, és az ellenfél egyszerűbb üzenetet fogalmazott meg. Orbán Balázs a leköszönő miniszterelnök politikai igazgatójaként a Mandinernek adott interjúban először beszélt a Fidesz–KDNP választási kudarcának hátteréről – írta a Telex. Elmondása szerint a kampányban azzal a kettősséggel szembesültek, hogy a társadalom 40 százaléka optimista, 60 százaléka viszont nem. A Fidesz ajánlata az volt, hogy bár a helyzet nem tökéletes, a dolgok sokkal rosszabbra is fordulhatnának. Ezzel szemben az ellenfél üzenete egyszerűbb volt.
„Az ellenfélnek az ajánlata pedig egyszerű volt, hogy változás következik, és az jobb lesz. És ezt az ajánlatot a választópolgároknak a többsége jobbnak tartotta most, mint a mi ajánlatunkat.”
Orbán Balázs önkritikusan arról is beszélt, hogy bár a kutatásaik alapján mindig láttak esélyt a győzelemre, utólag már másképp látja a helyzetet. „Valószínű, hogyha jobban a kutatások mélyére nézünk, vagy a mozgósítási tapasztalatok mélyére nézünk, akkor láthattuk volna, hogy egy ezzel ellentétes forgatókönyv is van, és akkor egy teljesen más stratégia mentén kellett volna menni” – fogalmazott. A kampányfőnök a jövőre nézve teljes megújulást sürgetett a Fideszben, amelynek szerinte mozgalommá kell válnia, és be kell vonnia nem hivatásos politikusokat is. Azt is kijelölte, milyen ellenzéki szerepre készülnek: ha az új kormány „autoriter-elnyomó törekvéseket” mutatna, akkor a szabadságért fognak küzdeni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: A NÉBIH szerint 10 zebra van Hatvanpusztán, egy drónvideó csak négyet talált
Hadházy Ákos a NÉBIH hivatalos adatait kérdőjelezi meg a hatvanpusztai zebrákról egy friss drónvideó alapján. A politikus szerint az állatok egy részét megölhették, ezért állatkínzás miatt tenne feljelentést.
Hadházy Ákos állatorvosként egy, szerinte a közérdeklődésre is számot tartó állatvédelmi témájú hírt osztott meg. A politikus azt állítja: „A NÉBIH válasza szerint hivatalosan ugyanis megvan a tíz zebra Hatvanpuszta mellett, de a Kontroll drónvideósa csak négyet talált a helyszínen…” Elmondása szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a választásokat követően reagált az eltűnt hatvanpusztai zebrák sorsával kapcsolatos kérdésére.
„A kérdést azért tettem fel két hónapja (!), mert információim szerint az állatok egy részét exterminálták, egy másik részét pedig a belátástól védettebb, szűkebb karámba zárták”
– írta Hadházy.
A hatóság válasza szerinte látszólag megnyugtató, amelyből idézett is: „Hivatkozással megkeresésére, tájékoztatjuk, hogy a Válvölgye Vadásztársaság tulajdonában, illetve tartásában 10 zebra van: Zsebi, Pilla, Szuszi, Pizsi, Pulcsi, Bolka, Bendegúz, Tihamér, Lolka és Pacsi.
Az állatok tulajdonosa a kezdetektől a Válvölgye Vadásztársaság. A zebrák közül Pilla tartásának kezdete 2017. 05. 05., a Zsebi nevű zebráé 2025. 05. 18., az összes többi állaté 2024. 05. 31.” A politikus hozzáteszi, hogy a vadásztársaság Mészáros Lőrincé. A problémát Hadházy szerint az jelenti, hogy a Kontroll nevű lap drónvideót tett közzé, amelyen csak négy zebra látható egy, a parkon belül épített, kívülről nem látható karámban. Azt írja, megkérdezte az újságot, akik szerint alaposan átnézték a területet, de csak ennyi állatot láttak.
„Viszont megígérték, hogy hamarosan megnézik újra a szafari parkot” – tette hozzá. Hadházy Ákos felvázolta a további lépéseit is.
„Ha akkor sem találnak több zebrát, akkor az új belügyminiszter beiktatása után újra beadom az egyszer már elutasított feljelentést állatkínzás miatt: állatkínzásnak minősül ugyanis az olyan állat vadászata, amelyik nem szerepel a vadászati törvényben.”
A politikus szerint a NÉBIH levelében új információk is vannak: „ezek szerint Lőrinc külföldről hozatta a csíkos lovakat, másrészt az első (Pilla) már kilenc éve ott lakik Hatvanpuszta mellett…”
Hadházy Ákos állatorvosként egy, szerinte a közérdeklődésre is számot tartó állatvédelmi témájú hírt osztott meg. A politikus azt állítja: „A NÉBIH válasza szerint hivatalosan ugyanis megvan a tíz zebra Hatvanpuszta mellett, de a Kontroll drónvideósa csak négyet talált a helyszínen…” Elmondása szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a választásokat követően reagált az eltűnt hatvanpusztai zebrák sorsával kapcsolatos kérdésére.
„A kérdést azért tettem fel két hónapja (!), mert információim szerint az állatok egy részét exterminálták, egy másik részét pedig a belátástól védettebb, szűkebb karámba zárták”
– írta Hadházy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton dől el három billegő körzet sorsa, 143 mandátumot is szerezhet a Tisza
A külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksait számolják ma össze három, eddig a Fidesz által vezetett körzetben. Az eredményeken múlik, hogy a Tisza Párt eléri-e a 143 fős mandátumszámot az új Országgyűlésben.
Ma dőlhet el, hogy a Tisza Pártnak 143 mandátuma lesz-e az Országgyűlésben, miután három, eddig a Fidesz által vezetett körzetben is megszámolják a külképviseleti és átjelentkezéses szavazatokat. Bár a különbségek ezer felettiek, a beérkező voksok már több helyen is fordulatot hoztak.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint még nem dőlt el a végeredmény a Hajdú-Bihar megyei 4-es választókerületben, ahol a fideszes Vitányi István alig több mint 1200 szavazattal vezet a tiszás Kovács Petra Judit előtt.
Hasonló a helyzet a Vas megyei 2-es választókerületben is, ahol a kormánypártok jelöltje, Ágh Péter 1269 szavazattal áll jobban Strompová Viktóriánál.
A harmadik billegő körzet a Győr-Moson-Sopron megyei 3-as, Csorna központú választókerület, ahol a 2022-ben még 70 százalék feletti eredménnyel nyerő Gyopáros Alpár most 1456 szavazattal vezet a Tisza agrárszakértője, Bóna Szabolcs előtt.
A szoros versenyek kimenetele egy hetet is várathat magára, ahogy arról a 24.hu is beszámolt.
A fordulat lehetősége nem légből kapott, a pénteki nap folyamán ugyanis több, korábban a Fidesz által szűken vezetett körzetben is a Tisza Párt jelöltje nyert az átjelentkezők és a külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálása után.
Erre utalt Magyar Péter, a párt elnöke is, aki már pénteken arról beszélt, hogy „máris hárommal több képviselői helyünk van”.
Az egyik ilyen fordulat Pakson történt, ahol Süli Jánost győzte le a tiszás Cseh Tamás.
A dombóvári körzetben szintén a Tisza jelöltje, Szijjártó Gábor fordított. Ezzel a Tisza Párt mandátumainak száma jelenleg 140 körül áll.
Ma dőlhet el, hogy a Tisza Pártnak 143 mandátuma lesz-e az Országgyűlésben, miután három, eddig a Fidesz által vezetett körzetben is megszámolják a külképviseleti és átjelentkezéses szavazatokat. Bár a különbségek ezer felettiek, a beérkező voksok már több helyen is fordulatot hoztak.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint még nem dőlt el a végeredmény a Hajdú-Bihar megyei 4-es választókerületben, ahol a fideszes Vitányi István alig több mint 1200 szavazattal vezet a tiszás Kovács Petra Judit előtt.
Hasonló a helyzet a Vas megyei 2-es választókerületben is, ahol a kormánypártok jelöltje, Ágh Péter 1269 szavazattal áll jobban Strompová Viktóriánál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
VSquare: Százmilliárdokat menekítenek ki a NER-oligarchák Szaúd-Arábiába
A VSquare oknyomozó portál szerint a Fidesz választási veresége után azonnal megkezdődött a vagyonok külföldre szállítása. A célországok között van az Emírségek és Hongkong is, de egy szereplő már százmilliárd forintot helyezett el Szaúd-Arábiában.
Kormányközeli források szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez köthető oligarchák elkezdték kimenteni a vagyonukat Magyarországról, miután a múlt vasárnapi választáson a Fidesz vereséget szenvedett.
Az Orbán-kormány alatt meggazdagodott emberek a VSquare hírlevelében közölt információk szerint magánrepülőkkel szállítanak el készpénzt és értéktárgyakat, egyikük már százmilliárd forintnyi vagyont helyezett el Szaúd-Arábiában.
A csütörtökön megjelent cikk szerint a vagyonmentés lehetséges célpontjai között van az Egyesült Arab Emírségek és más Öböl menti államok is, míg az idősebb generációhoz tartozó oligarchák inkább Szingapúrban és Hongkongban gondolkodnak. A portál úgy tudja, egy súlyos korrupciós ügyben érintett kormányközeli kör Ausztráliába tervezi az átköltözést. Az értesüléseket közlő források szerint a Fidesz vereségének mértéke sokkolta a rendszert, és a pánik az oka a sietős vagyonáthelyezésnek.
Attól tartanak, hogy egy új, Magyar Péter vezette Tisza-kormány elkobozhatja vagy államosíthatja a vagyonukat.
A célországok kiválasztásánál kulcsszerepet játszhat a kiadatás kérdése. A VSquare szerint Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye; hivatalos, nyilvános magyar kormányzati listát nem találtunk, és egyik ország sem részes az európai kiadatási egyezményben. Izraellel van kiadatási jogalap, de az izraeli állampolgárok kiadatása feltételekhez kötött és sokszor körülményes. A VSquare egyébként már 2025 őszén írt arról, hogy hatalomközeli szereplők a kormányközeli bankokból elkezdtek pénzeket átcsoportosítani más, jellemzően külföldi tulajdonú magyarországi bankokba.
Kormányközeli források szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez köthető oligarchák elkezdték kimenteni a vagyonukat Magyarországról, miután a múlt vasárnapi választáson a Fidesz vereséget szenvedett.
Az Orbán-kormány alatt meggazdagodott emberek a VSquare hírlevelében közölt információk szerint magánrepülőkkel szállítanak el készpénzt és értéktárgyakat, egyikük már százmilliárd forintnyi vagyont helyezett el Szaúd-Arábiában.
A csütörtökön megjelent cikk szerint a vagyonmentés lehetséges célpontjai között van az Egyesült Arab Emírségek és más Öböl menti államok is, míg az idősebb generációhoz tartozó oligarchák inkább Szingapúrban és Hongkongban gondolkodnak. A portál úgy tudja, egy súlyos korrupciós ügyben érintett kormányközeli kör Ausztráliába tervezi az átköltözést. Az értesüléseket közlő források szerint a Fidesz vereségének mértéke sokkolta a rendszert, és a pánik az oka a sietős vagyonáthelyezésnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
