SZEMPONT
A Rovatból

Jön az Otthon Start: tízszeresére ugrott az érdeklődők száma, rohamra készülnek a bankok

Már szeptemberben megugorhat a szerződéskötések száma - mondja a Bankmonitor szakértője. A bankoknál is éles verseny várható, emiatt elképzelhető az is, hogy egyes bankok 3% alatt kínálják majd az államilag támogatott hitelt.


Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely fix 3 százalékos kamattal kínál 50 milliós lakáshitelt azoknak, akik most vennének első saját otthont. Vagy másodikat. Vagy egy tanyát. Vagy egy olyan lakást, amiben nem is akarnak lakni. A magyar állam mindenesetre állja a kamattámogatást, és nincs se házassági, se gyerekvállalási, se életvitelszerű bentlakási kötelezettség. A konstrukciót annyira szélesre szabták, hogy az is beszállhat, akinek van ingatlanrésze, de nem haladja meg az 50 százalékot.

Az érdeklődés hatalmas, a bankok forgalomra készülnek, az ingatlanpiac pedig mozgásba lendülhet.

A részletekről, a kamatkockázatokról, a biztosításokról, az állam számára jelentkező terhekről és arról, hogy érdemes-e az elsők közt belevágni, Árgyelán Józsefet, a Bankmonitor vezető elemzőjét kérdeztük.

– Már most nagyon nagy az érdeklődés. Mire számíthatunk szeptemberben?

– Az biztos, hogy nálunk, a Bankmonitornál 879%-kal nőtt meg azoknak a száma, akik megadják nevüket, elérhetőségüket és további tájékoztatást kérnek a termékekről, tehát konkrét érdeklődők. Ez közel tízszeres növekedés az előző hónaphoz képest. Persze nem biztos, hogy mindebből tényleges hitelügylet lesz. Az érdeklődők által felvenni kívánt hitelösszeg is mintegy 20 százalékkal nőtt. Tehát a növekedés két komponensből áll: többen érdeklődnek, és nagyobb összeget vennének fel. Szeptember elején ezek az érdeklődések vélhetően meg is jelennek majd az ingatlan- és hitelpiacon, egyszerre.

– Ha például az első lakást vásárló fiatalok is megjelennek a hitelpiacon a támogatott kölcsön miatt, akkor ők kikerülhetnek az albérletpiacról, ami mérsékelheti a keresletet. Csökkenhetnek a lakbérek?

– A lakbérek emelkedése mérséklődhet, és igen, szélsőséges esetben akár az albérleti árak enyhén csökkenhetnek is. Az ingatlanpiacon ezzel szemben nagyobb kereslet jelenhet meg, és a már eddig is keresők, akik jogosultak erre a hitelre, nagyobb vásárlóerővel fognak rendelkezni. Ez önmagában abból fakad, hogy a 3%-os kamattal több hitelt tudnak felvenni ugyanazzal a jövedelemmel, mint például egy 6–8%-os piaci kamat mellett.

A növekvő kereslet, párosulva azzal, hogy a kínálat rövid távon várhatóan nem bővül, árfelhajtó hatást gyakorolhat a lakásárakra. Ezt az árfelhajtó hatást mérsékelheti a programban szereplő vételárkorlát.

A lakások esetében ez 100 millió, a házaknál 150 millió forint, illetve egységesen másfél millió forintos négyzetméterkorlát is van. Ezek mind korlátozhatják az áremelkedést. Közép- és hosszú távon akár a kormány azon várakozása is beigazolódhat, hogy új ingatlanprojektek indulnak, ami a kínálati oldalt bővítheti. Ezek ellensúlyozhatják az árfelhajtó hatást. De az újabb ingatlanok csak 1–2 év múlva kerülnek piacra, így rövid távon nem biztos, hogy bővülni tud a kínálat.

– Reálisan nézve, a tízszeres érdeklődésből mennyi jelenhet meg ténylegesen ősszel?

– Szeptemberben jelentős felfutásra számítunk. A hiteligénylések ekkor indulnak, és a folyósítás inkább október–novemberre várható. Novemberben a lakáshitelek teljes volumene elérheti a 200 milliárd forintot is, amelyből akár a felét is kiteheti az Otthonstart hitel. Júniusban még 150 milliárd forint alatt volt a lakáshitel-szerződések összértéke, tehát

több mint 30%-os növekedés várható az első nagy roham idején.

– Mekkora arányban dőlhetnek be ezek a hitelek, és van-e valamilyen beépített garancia a hitelfelvevők számára, például munkanélküliség vagy betegség esetén? Kell-e kötni biztosítást a hitelfelvevőnek?

– Minden hitelnél van kockázat. Az alacsony kamatozás miatt ugyan kisebb a törlesztőrészlet, de ha valaki nagyobb összeget vesz fel, akkor a törlesztő már magasabb lehet, azaz a kockázat sem feltétlenül csökken.

A programba nem építettek be kötelező biztosítást munkahely elvesztése vagy más élethelyzet esetére.

Lakásbiztosítás azonban kötelező, ez jogszabályi előírás. Opcionálisan természetesen lehet kötni hitelfedezeti biztosítást, ahogyan eddig is lehetett. Ezek különböző eseményekre, például halálesetre, tartós rokkantságra, betegségre vagy munkanélküliségre is nyújthatnak védelmet.

– Mennyivel növeli egy ilyen biztosítás a törlesztőrészletet, és mennyien veszik igénybe?

– Egy alap haláleseti biztosítás nagyjából 3–5%-kal növelheti a törlesztőrészletet. Ha kiegészítő eseményekre is kiterjed, például súlyos rokkantságra vagy munkanélküliségre, akkor tovább növelheti az összeget. Ez attól is függ, hogy egy vagy több személyre vonatkozik-e. Statisztikám sajnos nincs arról, hányan élnek ezzel, de tapasztalatom szerint sokan úgy tekintenek rá, mint felesleges kiadásra, ami igaz addig, amíg nincs baj. Pedig pont ezek azok a kiadások, amelyeket akkor érez az ember valóban hasznosnak, ha baj van.

– Ennek a programnak nincs felső korlátja. Tehát amennyi igénylő megfelel a feltételeknek, annyinak biztosít támogatást a költségvetés. Ez a támogatás kamattámogatás formájában jelenik meg, tehát a piaci és a támogatott kamat közti különbözetet az állam fizeti. Ez mekkora terhet jelenthet a költségvetésnek?

– Valóban, a programnak sem összeg-, sem igénylési határideje nincs. Amíg a jogszabály nem változik, vagy nem vonják vissza, addig minden jogosult igényelheti. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egyszeri támogatás, mint például korábban a vissza nem térítendő CSOK. Ott a támogatást az államtól kaptuk közvetlenül, egyszeri kifizetés formájában, és utána már nem jelentett plusz terhet a költségvetésnek. Itt viszont a hitelösszeget a bank adja, az ügyfél pedig maximum 3%-os kamatot fizet, a fennmaradó részt az állam kamattámogatásként biztosítja a bank felé.

Ha ma indulna a program, akkor a kamattámogatás valamivel több mint 5% lenne.

Ez az igénylés hónapjára vonatkozik, tehát hónapról hónapra változhat, de nem a már felvett hiteleknél. Azoknál ötévente történik újraárazás, az akkori állampapírhozam alapján. Tehát például a 3% mellett az állam még mintegy 5% kamattámogatást fizet a banknak, és ezt nem egyszer, hanem minden évben, a futamidő végéig. Így a bank a teljes időszak alatt megkapja azt a kamatot, amit piaci hitelnél is megkapna, vagy akár még többet is.

– Tehát összességében a bank szempontjából akár még kedvezőbb is lehet ez a konstrukció, mint egy piaci hitel?

– Igen, a teljes kamatbevétel a bank számára akár magasabb is lehet, mint egy piaci konstrukciónál.

– Az állam oldaláról ez hosszú távú kötelezettség. Egy egyszeri támogatással ellentétben itt hosszú éveken át kell fizetni a kamattámogatást.

– Ez a rendszer gyakorlatilag elosztja a támogatás terhét az évek során, viszont fix kötelezettséget is jelent az államnak azok felé, akik már felvették a hitelt. Tehát az államnak 5–10–15 évig is fizetnie kell, a választott futamidőtől függően – hasonlóan, mint a babaváró vagy a CSOK Plusz esetében. Ha például egy 50 millió forintos hitelről beszélünk 25 éves futamidővel, akkor a kormány szerint a törlesztőrészlet 237 ezer forint lenne 3%-os kamattal.

Ha ugyanezt piaci alapon venné fel valaki, az nagyjából 150 ezer forinttal magasabb törlesztést jelentene.

A kamattámogatás összege eleinte még magasabb is lehet, de ahogy a tőketartozás csökken, ez az összeg is mérséklődik a futamidő alatt.

– Mivel ez egy hosszú futamidejű konstrukció, a gazdasági helyzet változása is hatással lehet rá. De ha a jövedelmek nőnek, és az ingatlanárak is emelkednek, akkor ez jó befektetés lehet. A törlesztőrészlet idővel „kinőhető”...

– Valóban, a program előnye nemcsak az alacsony kamat, hanem az, hogy ez az alacsony kamat végig fix marad, amennyiben nem sérül meg valamilyen feltétel. Tehát

a jelenleg magasnak tűnő 237 ezer forintos részlet 10–15 év múlva már egészen kezelhető lehet.

Csak gondoljunk vissza, milyen ingatlanárak és törlesztők voltak a 2000-es évek elején, és ahhoz képest hol tartunk most.

– Az is elképzelhető, hogy ha csökkennek a piaci kamatok, akkor az államnak alig kell kamattámogatást fizetnie, sőt, akár egyáltalán nem is?

– Így van. 2020 környékén például 3% körüli piaci kamatok voltak. Akkor a támogatás mértéke minimális lett volna. De az elmúlt két évben sokkal magasabb állampapírhozamok voltak, ami nagyobb állami terhet jelentett. Akik most veszik fel a hitelt, azok számára az első 5 évben fix a támogatás, azt követően pedig az aktuális állampapírhozamhoz igazítják.

– Elképzelhető egy olyan rossz forgatókönyv, amikor a kamatszintek annyira megnőnek, hogy az állam számára fenntarthatatlanná válik ez a program?

– Ilyen extrém helyzet legutóbb a rendszerváltás idején volt, amikor a magyar gazdaság teljesen átalakult. A jelenlegi piaci környezetben ehhez hasonló mértékű válságnak kellene bekövetkeznie, hogy ez reálisan előforduljon.

– A program nyitott végű, tehát nincs időkorlát. Sokan fognak ráindulni az elején, amikor még nem bejáratott a rendszer. Ilyenkor hosszabb lehet az ügyintézési idő is. Van ennek egy szabályozott határideje, vagy az elején minden bank máshogy működik majd?

– Jogszabályi szinten szabályozva van elvileg. Vásárlás esetén a banknak 30 napon belül kell döntést hoznia, építés esetén 60 napon belül. Ha hiánypótlásra van szükség, az az idő nem számít bele. De ha minden dokumentum rendben van, akkor 30 napon belül dönteni kell.

– Az elején azonban vélhetően nagy roham lesz, ami meghosszabbíthatja az ügyintézési időt.

– Igen, valóban. Ez akár túllépheti a szokásos 4–6 hetes időtartamot is. Két dolgot tehát mindenképp érdemes szem előtt tartani. Mivel ez a konstrukció a lakáshitelpiac jelentős részét is kiteheti, a bankoknak érdekük, hogy tőlük vegyék fel az ügyfelek a hitelt. Ha nem tőlük veszik fel, akkor nem tudják elérni a tervezett kihelyezési volumeneket. Ezért

várható, hogy verseny alakul ki a bankok között. Elképzelhető, hogy kamatverseny is lesz, mivel a 3% csak felső korlát, alatta is kínálhatnak hitelt.

A CSOK Plusz esetében is van olyan bank, amelyik 3% alatti kamattal kínálja a terméket. Tehát nem lenne meglepő, ha az Otthon Start esetében is lenne olyan bank, amely 3%-nál kedvezőbb feltételekkel adná a hitelt. A babaváró hitelnél például nincs kamatverseny, mert ott 0% a kamat, viszont vannak jóváírási akciók. A bankok különféle bónuszokat kínálnak: ha odaérkezik a jövedelem, ha két számlát nyit az ügyfél stb. Ezek a lehetőségek itt is megjelenhetnek. Valószínűleg az elején még minden bank az alaptermékkel indul, és csak később derül ki, melyik milyen akciókkal próbál majd ügyfeleket szerezni.

– Azaz érdemes lehet várni.

– Különösen azoknak, akik „kifeszített” élethelyzetben lennének: például csak 10% önerővel rendelkeznek, vagy a fizetésük jelentős részét (akár 50–60%-át) fordítanák törlesztésre. Vagy épp olyan, jelenleg nem teljesen egyértelmű élethelyzetben vannak, amire még a szakértők sem tudnak határozott választ adni.

– Például?

– Ilyen lehet az, ha valaki osztatlan közös tulajdonú ingatlanon belül egy önállóan forgalomképes egységet vásárolna. Jelenleg még a szakértők sem értenek egyet abban, hogy ez megfelel-e a feltételeknek. Vannak, akik szerint lehet, mások szerint nem, és mindkét oldalnak van jogszabályi hivatkozási alapja. Tehát aki ilyen helyzetben van, annak nem biztos, hogy érdemes szeptemberben azonnal szerződni és foglalót fizetni, mert később olyan problémák is előjöhetnek, amelyekre most még nem számítanak.

– Ez az egyik ok, ami miatt érdemes lehet várni. Mi az, ami miatt viszont nem?

– Az ingatlanárak alakulása. E téren is nagyon eltérő elemzői vélemények vannak. Van, aki komoly áremelkedésre számít, van, mások szerint lesz ugyan emelkedés, de nem számottevő. Sőt, egyes vélemények szerint még árcsökkenés is elképzelhető, például a bérleti díjak csökkenése és a befektetői kereslet visszaesése miatt. De ha valaki attól tart, hogy áremelkedés jön, annak nem biztos, hogy érdemes kivárnia, mert minél tovább vár, annál nagyobb eséllyel nőnek az árak.

– Tehát aki mégis kivár, mit tehet ezalatt?

– A dokumentumokat érdemes előkészíteni. Például az erkölcsi bizonyítvány vagy a társadalombiztosítási igazolás beszerzése nem mindig gyors, ráadásul a TB-igazolásnak nincs is még hivatalos formanyomtatványa. Érdemes a munkáltatói igazolást is előre beszerezni, illetve kérni lehet egy banki előminősítést is: megfelel-e az ügyfél piaci alapon a kiválasztott bank feltételeinek? Ha igen, és a jogszabályi feltételek is teljesülnek, akkor jó eséllyel a támogatott hitelt is megkapja.

– Tehát az előkészületeket már most, augusztusban érdemes elkezdeni.

– Így van. És figyelni kell az ingatlanpiaci változásokat: hogyan alakulnak az árak az adott régióban, adott ingatlantípusnál? Ha emelkedés látszik, vagy eltűnnek a jó ajánlatok, akkor lehet, hogy már nem érdemes tovább várni. Ha stagnálás van, akkor még lehet kivárni, figyelni a hitelpiacot, az MNB esetleges szabálymódosításait, a banki akciókat. De ha az árak elindulnak felfelé, akkor az már lehet, hogy egy olyan jel, ami sürgeti a döntést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: