Csak két ország költ kevesebbet Magyarországnál az emberek jólétére és az egészségügyre az EU-ban
Lesújtó adatokat közölt az Eurostat a magyar szociális kiadásokról – csak Málta és Írország áll mögöttünk. Hasonló a helyzet az egészségügyi ráfordítások terén is.
Miközben az uniós tagállamok átlagosan a GDP-jük több mint 27 százalékát fordítják szociális ellátásokra, Magyarországon ez az arány mindössze 16,6 százalék volt 2024-ben – írja a Népszava az Eurostat friss adatai alapján. Ezzel
Magyarország a harmadik legkevesebbet költi polgárai jólétére az Európai Unióban, a rangsorban csak Málta (13,4 százalék) és Írország (12,4 százalék) áll mögöttünk. A szociális kiadásokba az uniós statisztikai hivatal egyebek mellett az öregségi, egészségügyi, családi és lakhatási ellátásokat, valamint a szegénység elleni támogatásokat számítja bele.
Hasonló a helyzet az egészségügyi ráfordítások terén is: míg az EU-ban átlagosan a GDP 10 százalékát fordították erre 2023-ban, addig Magyarországon ez az arány 6,4 százalék volt, ami a 27 tagállamból a 25. helyre elég. Egy főre vetítve az uniós átlag 3835 euró volt, a hazai összeg pedig 1314 euró.
A kormány a választásokra készülve több jóléti intézkedést is bejelentett, ezek közül a legfontosabb a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvényjavaslat,
amelyet november 17-én nyújtottak be az Országgyűlésnek. A javaslat szerint a pluszjuttatást fokozatosan vezetnék be: 2026-ban egyheti plusz nyugdíjjal indulna a program, és 2030-ra érné el a teljes egyhavi összeget.
A kormányzat az alacsony szociális kiadási arányt azzal magyarázza, hogy a magyar modell jelentős támogatásokat nyújt az adórendszeren keresztül.
A 2024-es költségvetés zárszámadása szerint családi adókedvezmény címén 331 milliárd forint, a 25 éven aluliak szja-mentessége révén pedig további 196 milliárd forint maradt az érintetteknél. Ez a két tétel a GDP 0,6 százalékát teszi ki, de még ezek beszámításával is csupán egyetlen helyet javítana Magyarország a rangsorban, megelőzve Litvániát. Az adókedvezmények jelentős részét ráadásul olyan magasabb jövedelmű családok veszik igénybe, ahol kevésbé van szükség a támogatásra.
A cikk szerint
a probléma gyökere nem az állami kiadások alacsony szintje, hanem az újraelosztás szerkezete. A költségvetésből jelentős összegek folynak el olyan célokra, mint a vallási, sport- és gazdasági támogatások, valamint az államadósság finanszírozása.
A gazdasági kiadásoknál a hatékonyságot felesleges beruházások, túlárazások és cinkelt közbeszerzési eljárások rontják.
A Transparency International 2024-es Korrupcióérzékelési Indexe szerint Magyarország az Európai Unió leggyengébben teljesítő tagállama.
Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék a 2014–2020-as ciklusban több magyar programnál tárt fel rendszerszintű közbeszerzési hiányosságokat, emiatt az ország jelentős uniós forrásokat veszített el.
A céges év végi rendezvények visszafogását indokolhatja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 októberében az éves infláció 4,3 százalék volt, a vendéglátóhelyi árak pedig ennél is nagyobb mértékben emelkedtek.
Miközben az uniós tagállamok átlagosan a GDP-jük több mint 27 százalékát fordítják szociális ellátásokra, Magyarországon ez az arány mindössze 16,6 százalék volt 2024-ben – írja a Népszava az Eurostat friss adatai alapján. Ezzel
Magyarország a harmadik legkevesebbet költi polgárai jólétére az Európai Unióban, a rangsorban csak Málta (13,4 százalék) és Írország (12,4 százalék) áll mögöttünk. A szociális kiadásokba az uniós statisztikai hivatal egyebek mellett az öregségi, egészségügyi, családi és lakhatási ellátásokat, valamint a szegénység elleni támogatásokat számítja bele.
Hasonló a helyzet az egészségügyi ráfordítások terén is: míg az EU-ban átlagosan a GDP 10 százalékát fordították erre 2023-ban, addig Magyarországon ez az arány 6,4 százalék volt, ami a 27 tagállamból a 25. helyre elég. Egy főre vetítve az uniós átlag 3835 euró volt, a hazai összeg pedig 1314 euró.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek” - Beszólt a Tisza orvos-képviselőjének Takács Péter, kemény választ kapott
Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselője első parlamenti felszólalásán kapott bekiabálást Takács Péter volt államtitkártól. Az orvos-politikus Facebookon vágott vissza, harmincéves szakmai múltját és a havi 280 órás munkát hangsúlyozva.
Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.
Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy
„ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek”
– írta meg a 24.hu. Az ajkai kórház egykori orvosa posztjában kifejtette, nem érti, harmincéves szakmai múltját hogyan lehet kétségbe vonni.
„Én 30 éven át traumatológusként dolgoztam, sokszor havi 250–280 órát. Ha valaki szerint ezért nem a munkámmal szolgáltam a betegeket, az vagy nem érti az egészségügy működését, vagy nem tudja, mit jelent egy baleseti osztály felelőssége.”
A képviselő különösen érdekesnek nevezte, hogy a kritikát éppen a korábbi egészségügyi államtitkártól kapta, és szakmai múltját is szembeállította a bekiabálóéval. „Én – vele ellentétben – szakvizsgát szereztem, főorvosként dolgoztam, és vállaltam ennek minden terhét” – fogalmazott, majd hozzátette, büszke a közszolgálatban eltöltött éveire.
„Igen, közpénzből fenntartott, állami kórházban dolgoztam. Büszkén vállalom” – írta.
A bejegyzést azzal zárta, hogy az ő teljesítményét három évtizeden át a betegek szolgálatában mérték, nem pedig parlamenti padsorokból. „Én nyugodtan vállalom az összehasonlítást.”
Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.
Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos bíróságra viszi a hatvanpusztai autós incidenst: Az nem lehet, hogy ilyet valaki komolyabb büntetés nélkül megússzon
A volt országgyűlési képviselő pótmagánvádas eljárást indított a hatvanpusztai birtok biztonsági őre ellen. A bíróságtól várja a felelősségre vonást, miután a hatóságok lezárták a nyomozást.
Hadházy Ákos Facebook-posztban közölte, hogy pótmagánvádlóként bíróság elé viszi a tavalyi hatvanpusztai autós incidens ügyét. „Miután a »rendőrség« szerint véletlen baleset történt, két dolog miatt indítottam magánvádlóként a pert” – írta a volt országgyűlési képviselő.
Az egyik indoka, hogy felelősségre vonják az elkövetőt.
„Az nem lehet, hogy ilyet valaki komolyabb büntetés nélkül megússzon. Legalább kapjon egy felfüggesztett börtönt és vegyék el a jogosítványát.”
A másik ok, amiért a per mellett döntött, hogy így talán a háttérre is fény derülhet. A volt képviselő szerint a perrel „lehetne egy kis esély arra, hogy megtudjuk, ki volt a felbujtó.”
A 2025 augusztusában Hatvanpusztán történt ütközés ügyében a bicskei rendőrség tavaly novemberben megszüntette a büntetőeljárást, az esetet „véletlen balesetnek” minősítve. Miután Hadházy panaszát az ügyészség elutasította, a birtok biztonsági őrét 2026 januárjában közlekedési szabálysértés miatt 80 ezer forintra bírságolták, és három hónapra eltiltották a járművezetéstől.
Hadházy Ákos Facebook-posztban közölte, hogy pótmagánvádlóként bíróság elé viszi a tavalyi hatvanpusztai autós incidens ügyét. „Miután a »rendőrség« szerint véletlen baleset történt, két dolog miatt indítottam magánvádlóként a pert” – írta a volt országgyűlési képviselő.
Az egyik indoka, hogy felelősségre vonják az elkövetőt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem fogom tizennégy emelet magasból szemlélni, mi történik a rendőrség mindennapjaiban” – Beiktatták az új országos rendőrfőkapitányt
Mecser Tamás dandártábornok ünnepélyes keretek között átvette az Országos Rendőr-főkapitányság irányítását. Beiktatási beszédében egy olyan testület felépítését ígérte, amelynek presztízse van, és ahová nem kell külön toborozni a jelentkezőket.
A Rendőrségi Igazgatási Központban tartott ünnepélyes állománygyűlésen vette át munkáltatói okmányát Mecser Tamás, az Országos Rendőr-főkapitányság új vezetője Pósfai Gábor belügyminisztertől – írja a police.hu.
Beiktatását követően az új főkapitány arról beszélt, milyen elvek mentén kívánja vezetni a testületet.
„Rajtunk múlik, hogyan alakítjuk mindennapjainkat. Ebben számomra zsinórmértékként három dolog szolgál: tisztesség, emberség és a jogszabály által adott keretek betartása” – fogalmazott Mecser Tamás.
Hangsúlyozta, olyan rendőrséget szeretne, amelynek presztízse és státusza van, és ahová nem kell külön toborozni a jelentkezőket, mert vonzó a hivatás.
Az új vezető egy svájci órához hasonlította a rendőrség szervezetét, ahol minden egyes elemnek tökéletesen kell működnie, mert ha egy alkatrész meghibásodik, az egész gépezet leállhat. Ezzel érzékeltette, hogy a járőrtől a főkapitányig mindenki munkája egyformán létfontosságú.
A főkapitány azt is megígérte, hogy nem fogja „tizennégy emelet magasból szemlélni, mi történik a rendőrség mindennapjaiban”, ezzel a terepközeli, gyakorlatias vezetésre utalt.
A rendezvényen Pósfai Gábor belügyminiszter is felszólalt, aki „ízig-vérig nyomozónak” nevezte Mecser Tamást.
A miniszter kijelentette, hogy minden támogatást megad a következő időszak rendőrségi reformjához, és feladatként szabta meg a rendőri állomány megbecsülésének visszaállítását, a munkafeltételek javítását, az elvándorlás megállítását, valamint az alulról jövő kezdeményezések támogatását.
Hétfőn lépett hatályba az új országos rendőrfőkapitány megbízása, miután a miniszterelnök – a belügyminiszter előterjesztésére – Mecser Tamást nevezte ki az Országos Rendőr-főkapitányság élére. A hivatalos döntést megelőzően, múlt szerdán több lap is megírta a korábbi vezető, Balogh János felmentését.
A Rendőrségi Igazgatási Központban tartott ünnepélyes állománygyűlésen vette át munkáltatói okmányát Mecser Tamás, az Országos Rendőr-főkapitányság új vezetője Pósfai Gábor belügyminisztertől – írja a police.hu.
Beiktatását követően az új főkapitány arról beszélt, milyen elvek mentén kívánja vezetni a testületet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabó Bence elindította a visszaszerelését, újra hivatásos rendőr szeretne lenni
A volt rendőrszázados egy Instagram-posztban közölte, hogy elindította a hivatásos állományba való visszatérését. Azt már korábban jelezte, hogy szívesen foglalkozna politikai okokból félretett ügyekkel.
„Lehetek még Százados úr?” – kérdezte egy Instagram-posztban Szabó Bence, amelyben bejelentette:
elindította a visszaszerelését, mert újra rendőr szeretne lenni.
„Szeretném újra hivatásosként szolgálni a hazámat”
– írta. Jelezte azonban azt is, hogy még továbbra is húzódik a távozásával kapcsolatos jogvita, ami azután alakult ki, hogy márciusban hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség.
A volt rendőrszázados azután vált országosan ismertté, hogy a választási kampány idején a Telexnek adott interjújában arcát és nevét is vállalva beszélt annak a nyomozásnak a részleteiről, amelyről a Direkt36 számolt be. Az oknyomozó cikk szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokat is felhasználva, a nyomozókat gyermekpornográfia gyanújával lényegében ráküldték két olyan informatikusra, akik a Tisza Pártnak dolgoztak.
A volt százados korábban maga is beszélt arról, hogy szívesen foglalkozna politikai okokból félretett ügyekkel, különösen a vagyonvisszaszerzés területén, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott:
„Viszket a tenyerem, hogy csinálhassam végre ezt a munkát”.
Pósfai Gábor belügyminiszter jelezte, a pályát korábban elhagyó rendőrök részére biztosítani kell a hivatásos állományba való visszatérés lehetőségét. Szabó szerint ezt a lehetőséget az előző vezetés korlátozta. A posztjából az is kiderül, hogy a szolgálati jogviszonya megszüntetése miatt indított munkaügyi pert a rendőrség ellen, és ez az eljárás továbbra is folyamatban van.
