Jól teszi, hogy b****a a kislányokat az igazgató – mondta komáromi technikum oktatója, miután szexuális visszaélések miatt indult nyomozás
Tavaly októberben távozott az intézmény igazgatója, akit a takaritónő kapott rajta az egyik diáklánnyal. Az oktatót azonban nem hatotta meg a történet, elképesztő dolgokat mondott a diákoknak egy panaszbeadvány szerint.
Jól teszi, hogy bassza a kislányokat az igazgató - többek között ezt mondta a komáromi Széchenyi István Gazdasági és Informatikai Technikum egyik oktatója egy 32 diák és 26 szülő által aláírt beadvány szerint. A Népszava szerint az ügyben átfogó vizsgálat indult.
Az érintett tanár botrányos viselkedését már tavaly októberben jelezték a diákok és a szülők az intézmény fenntartójának, a Tatabányai Szakképzési Centrumnak. Beadványukat is ekkor küldték el először, de érdemi intézkedések nem történtek.
A komáromi intézményből tavaly októberben távozott az igazgató, miután a rendőrség szexuális visszaélés miatt indított ellene eljárást. A vezetőt a takarítónő kapta rajta egy diáklánnyal, majd ezt elmesélte az egyik szülői értekezleten.
Ezután a diákok szerint egyesével hallgatták ki őket az igazgatói irodában, és megfenyegették őket, hogy se az ügyről, se a kihallgatásról ne beszéljenek. A vallomások szerint az igazgató több tucat diáklányt zaklatott rendszeresen szexuálisan.
Az említett tanár ezután nem ítélte el az igazgató tettét. Az ügyről Tóth Endre momentumos képviselő írt múlt héten a Facebook-oldalán. A politikus bejegyzésében idézett a szülők és a diákok beadványából, ami szerint az oktató többek között azt mondta:
„Jól teszi, hogy bassza a kislányokat az igazgató.”
„Ha valakinek, attól szar az élete, mert itt kell maradni neki korrepetáláson, mert hülye volt és nem tanult, akkor legyen öngyilkos nyugodtan.”
Az is több esetben előfordult, hogy az oktató a tanóra közben az asztalára támaszkodva aludt, amit fényképfelvételek is bizonyítanak. Az igazgató ügye kapcsán pedig egy Facebook-bejegyzésben azt írta: nem áll senki oldalára, „konkrétan leszarja”.
A Népszava többször érdeklődött a fenntartónál a panaszok kivizsgálásáról, de nem reagáltak a megkeresésekre. A momentumos politikus bejegyzését követően azonban hétvégén válaszolt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, és azt írták, hogy az esetet tavaly kivizsgálta a centrum, ők pedig további átfogó vizsgálatot is indítottak. Az nem derült ki a válaszból, hogy milyen eredménnyel zárult az iskolai vizsgálat.
Jól teszi, hogy bassza a kislányokat az igazgató - többek között ezt mondta a komáromi Széchenyi István Gazdasági és Informatikai Technikum egyik oktatója egy 32 diák és 26 szülő által aláírt beadvány szerint. A Népszava szerint az ügyben átfogó vizsgálat indult.
Az érintett tanár botrányos viselkedését már tavaly októberben jelezték a diákok és a szülők az intézmény fenntartójának, a Tatabányai Szakképzési Centrumnak. Beadványukat is ekkor küldték el először, de érdemi intézkedések nem történtek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy kaposvári édesanya azt állítja, megalázták gyermekét a jegyellenőrök – írja a Sonline. A 11 éves fiú február 4-én délután 14 órakor a 91-es járatra szeretett volna felszállni a végállomáson. Édesanyja kiváltotta neki a Kaposvár Kártyát, majd kedvezményes bérletet vett neki. A gyerek először utazott volna egyedül busszal. A bérletre ráírták az azonosítóját, a Kaposvár Kártya számát, majd a diákigazolványt a gyerek táskájába tette az édesanyja. A bérletet a nyakba akasztható tartóban helyezték el.
Az ellenőrök azonban nem engedték felszállni a gyereket a buszra. Ketten voltak és a kártyatartó tartalma alapján úgy ítélték meg, hogy nem utazhat a fiú a járattal. Egy padnál kitöltötték a büntetésről szóló dokumentumot, amire az ellenőrök ráírták, hogy nem volt a gyereknél a diákigazolványa és érvényes Kaposvár Kártyája. Közben a gyerek elővette a diákigazolványát, annak a számát végül ráírták az iratra, de aláhúzva maradt, hogy nem volt nála. A fiú 12 ezer forintról szóló büntetést is kapott.
A családnak nem a jogtalan bírság fáj a legjobban, hanem hogy megalázták a gyereket az ellenőrök.
„Olyan hangnemben beszéltek vele, hogy sírva gyalogolt haza, és azt mondta, hogy többet nem fog buszozni”
Az anya sérelmezi, hogy nem ajánlották fel a gyereknek, hogy vehet buszjegyet is, hanem nem engedték felszállni. Az anya elment a forgalmi irodába, hogy kikérje a panaszkönyvet, de nem adták oda neki. A nő utánanézett a jogszabályokban: szerinte 14 éven aluli személy nem kaphat bírságot, csakis a szülő vonható felelősségre, és 14 éven alulival az ellenőrök nem írathatták volna alá a bírságról szóló iratot sem.
„Sajnálattal értesültünk róla, hogy a gyermek számára kellemetlen élményt okozott az eset, és elnézést kérünk, ha ez számára megterhelő volt.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrök minden esetben a hatályos jogszabályok és előírások alapján végzik munkájukat, mérlegelési jogkörrel nem rendelkeznek.
Az utazási jogosultság ellenőrzésekor a kedvezményes bérlet használatához szükséges igazolványoknak az előírások szerint az utasnál kell lenniük (jelen esetben érvényes kedvezményes bérlet, érvényes diákigazolvány és érvényes Kaposvár kártya) – írta az eset kapcsán a kaposvári tömegközlekedési céget működtető Kapos Holdig Zrt.
A cég felhívta az ellenőreink figyelmét arra, hogy minden helyzetben törekedjenek a megfelelő tájékoztatásra és az utasokkal való tiszteletteljes kommunikációra, különösen kiskorú utasok esetében.
Azt azonban jelezték, hogy amikor az édesanya személyesen felkereste a forgalmi irodát, nem odaillő szavak használata mellett távozott, mielőtt a panaszkönyvet átadhatták volna neki.
Egy kaposvári édesanya azt állítja, megalázták gyermekét a jegyellenőrök – írja a Sonline. A 11 éves fiú február 4-én délután 14 órakor a 91-es járatra szeretett volna felszállni a végállomáson. Édesanyja kiváltotta neki a Kaposvár Kártyát, majd kedvezményes bérletet vett neki. A gyerek először utazott volna egyedül busszal. A bérletre ráírták az azonosítóját, a Kaposvár Kártya számát, majd a diákigazolványt a gyerek táskájába tette az édesanyja. A bérletet a nyakba akasztható tartóban helyezték el.
Az ellenőrök azonban nem engedték felszállni a gyereket a buszra. Ketten voltak és a kártyatartó tartalma alapján úgy ítélték meg, hogy nem utazhat a fiú a járattal. Egy padnál kitöltötték a büntetésről szóló dokumentumot, amire az ellenőrök ráírták, hogy nem volt a gyereknél a diákigazolványa és érvényes Kaposvár Kártyája. Közben a gyerek elővette a diákigazolványát, annak a számát végül ráírták az iratra, de aláhúzva maradt, hogy nem volt nála. A fiú 12 ezer forintról szóló büntetést is kapott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Négymilliós tartozást akarnak behajtani a budapesti nyugdíjason, pedig semmi köze hozzá
Egy 1999-es áruvásárlási kölcsönt akarnak behajtani rajta. Ferenc azonban állítja, hogy csalás áldozata lett, de a követeléskezelő nem fogadta el a bizonyítékait.
Nem mondott ellent a fizetési meghagyásnak a Blikk egyik olvasója, emiatt a mintegy négymillió forintos tartozást tőle fogják beszedni, hiába tudja bizonyítani, hogy a követeléskezelőnek más személynél lenne keresnivalója.
A 67 éves szívbeteg budapesti nyugdíjas 137 ezer forintos nyugdíjból próbál megélni a 13. kerületben. Florovics Ferenc eközben egy követeléskezelő céggel harcol azért, hogy bebizonyítsa, olyan tartozást akarnak rajta bevasalni, amihez neki semmi köze. A férfi nem mindennapi kálváriája 2016-ban kezdődött, amikor arról értesítette egy követeléskezelő cég, hogy rendeznie kellene egy régi tartozását.
„Soha nem vettem fel kölcsönt, így nyugodt voltam. Néhány hét múlva egy vastag levelet vettem kézhez, amelyben benne volt a régi személyi igazolványom fotója. A dátumokból nagy nehezen összeraktam, hogy
egy 1999-es áruvásárlási kölcsönt akarnak nekem tulajdonítani. Tájékoztattam őket arról, hogy ez egy csalási ügy, amit az akkori élettársam fia követett el”
Ezután éveken át semmi nem történt, ám 2023 júliusában egy közjegyző arról értesítette Florovics Ferencet, hogy tartozása van. Kereste a követeléskezelőt és a végrehajtót, de senki nem adott neki információt. Utólag tudta meg, hogy 15 napja volt az ellentmondásra, de miután soha nem vett fel semmit, biztos volt benne, hogy valamilyen adathalászatról van szó.
„Az ellentmondásra rendelkezésre álló idő letelte után kaptam meg egy kóddal megnyitható iratot, és amikor megnyitottam, leestem a székről. A régi csalási ügy iratai voltak benne, ami mára akkor is elévült, ha én vettem volna fel a pénzt. Minden hiába, 2024. január 10-én inkasszózták a bankszámlámat” – mondta a férfi, aki megkereste a mostohafiát. A fiú a csalást elismerte, a követeléskezelőhöz nem volt hajlandó elmenni, abba viszont belement, hogy ügyvédhez forduljanak.
Megindult a per elévülés miatt, de azt elvesztették, mert a nyugdíjas férfi a fizetési meghagyásnak nem mondott ellent. A per lezárulta után pedig a végrehajtás folytatódott. Florovics Ferenc nem hagyta annyiban a dolgot, de a követeléskezelő azt kérte tőle, hogy bizonyítsa az igazát.
„Bírósági irattárakat és a levéltárat is megjárva sikerült a vádiratot és az ítéleteket beszereznem. Azokat a GDPR előírásoknak megfelelően, a személyes adatokat kitakarva továbbítottam a követeléskezelőnek.
Ám a Gemini Zrt.-nek pont ezzel a kitakarással támadt gondja. Azt írták, hogy egy összevágott, kitakart részeket tartalmazó, összefüggéstelen beadvánnyal éltem, amit nem áll módjukban elfogadni. Ennyit az uniós GDPR-ról” – mondta a lapnak a nyugdíjas, aki biztos benne, hogy igaza van, de úgy érzi, nem tud mit tenni.
„Azzal, hogy az illető nem mondott ellent, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, egy ítélet hatályú határozat született, amiben jogerősen kimondták, hogy tartozik, és az végrehajthatóvá válik – közölte a Blikkel egy végrehajtási ügyekre szakosodott ügyvéd, dr. Karászi Viktor. – Ezt az ítéletet perújítással lehetne megtámadni, és annak idejére fel lehet függesztetni a végrehajtást. Igen ám, de perújítást csak akkor lehet utólag kezdeményezni, ha az új tény korábban nem volt előadható vagy látható a fizetési meghagyás során.”
„Általánosságban, amennyiben egy adós álláspontja szerint a vele szemben folytatott végrehajtási eljárás alaptalan vagy jogszerűtlen, végrehajtási kifogással élhet, a bíróság előtt végrehajtás megszüntetésére pert indíthat, továbbá perújítást kezdeményezhet a jogerős fizetési meghagyás ellen” – írta a követeléskezelő Gemini Pénzügyi Zrt. részéről. Megjegyezték azt is, hogy ha az adós álláspontja szerint bűncselekmény áldozata lett, akkor a felfüggesztéshez nem a végrehajtást kérőnek vagy a végrehajtónak kell igazát bizonyítania, hanem a bíróságnak.
Nem mondott ellent a fizetési meghagyásnak a Blikk egyik olvasója, emiatt a mintegy négymillió forintos tartozást tőle fogják beszedni, hiába tudja bizonyítani, hogy a követeléskezelőnek más személynél lenne keresnivalója.
A 67 éves szívbeteg budapesti nyugdíjas 137 ezer forintos nyugdíjból próbál megélni a 13. kerületben. Florovics Ferenc eközben egy követeléskezelő céggel harcol azért, hogy bebizonyítsa, olyan tartozást akarnak rajta bevasalni, amihez neki semmi köze. A férfi nem mindennapi kálváriája 2016-ban kezdődött, amikor arról értesítette egy követeléskezelő cég, hogy rendeznie kellene egy régi tartozását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Életveszélyes a 70 feletti nyugdíjasokat hitelfelvételre ösztönözni Juhász László szerint
A kormány kiterjeszti az otthonfelújítási programot, így már a nyugdíjasok is igényelhetnek támogatást. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának alapító elnöke szerint azonban sok idős embernek ez nem jelent valódi segítséget.
A kormány kiterjeszti a vidéki otthonfelújítási programot, így már a nyugdíjasok is igénybe vehetik – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A támogatás az 5000 fő alatti kistelepüléseken élő nyugdíjasokra vonatkozik: a felújítás költségeinek felét, maximum 6 millió forintig, az állam utólag megtéríti. A fennmaradó részre kedvezményes hitel vehető fel.
Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának alapító elnöke szerint azonban sok idős embernek ez nem jelent valódi segítséget. Az érintett településeken főként alacsony jövedelmű nyugdíjasok élnek, akiknek nincs meg a szükséges önrészük a pályázathoz.
A hitellehetőséget különösen problémásnak tartja, mert szerinte „életveszélyes 70 éven felülieket hitelfelvételbe belezavarni.”
„Egy nyugdíjasnak már nem hitelt kéne felvenni, hanem a megfelelő mértékű nyugellátásból kellene tudnia normálisan megélni”
– mondta az Inforádióban.
Juhász úgy látja, hogy a támogatás inkább a tehetősebb nyugdíjasoknak segít, akiknek van elegendő saját pénzük a felújítás megkezdéséhez. A legnagyobb gond szerinte az, hogy sok nyugdíjasnak a napi megélhetés is nehézséget okoz.
„Mi minden fillérnek örülünk, minden fillérért lehajolunk, de úgy látjuk, hogy ilyen nagyon hosszan tartó, magas inflációs időszak után talán nem ez a legsürgősebb dolog”
– mondta.
Hozzátette: jelenleg 200 ezren kapnak havi 100 ezer forintnál kisebb nyugdíjat, és félmillió nyugdíjas ellátása nem éri el a 140 ezer forintos megélhetési minimumot. Juhász szerint őket kellene támogatni, például egyszeri 100–150 ezer forintos segítséggel.
Bár nem akarja elvenni senkitől a lehetőséget, úgy véli, hogy sokan nem fogják tudni igénybe venni a programot, ezért a pénz jelentős része a kasszában maradhat. Ha viszont a kormány rendelkezésre tud bocsátani 90 milliárd forintot, szerinte azt inkább a legnehezebb helyzetben lévő nyugdíjasok támogatására kellene fordítani.
A kormány kiterjeszti a vidéki otthonfelújítási programot, így már a nyugdíjasok is igénybe vehetik – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A támogatás az 5000 fő alatti kistelepüléseken élő nyugdíjasokra vonatkozik: a felújítás költségeinek felét, maximum 6 millió forintig, az állam utólag megtéríti. A fennmaradó részre kedvezményes hitel vehető fel.
Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának alapító elnöke szerint azonban sok idős embernek ez nem jelent valódi segítséget. Az érintett településeken főként alacsony jövedelmű nyugdíjasok élnek, akiknek nincs meg a szükséges önrészük a pályázathoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerdán ismét felháborodást keltett egy megnyilvánulásával Bayer Zsolt. A jobboldali publista véleménycikkében arról írt: listázni kellene azokat a bírákat, akik a tervek szerint február 22-én tüntetni terveznek.
Ezzel kapcsolatban szólalt meg az ATV-nek Boros Katalin. A Magyar Bírói Egyesület elnöke azt mondta:
„Álláspontunk szerint minden állampolgárt megillet a véleménynyilvánítás és a gyülekezés joga, ez alapjog. Azzal, hogy demonstrálunk, a törvény adta jogunkkal élünk”.
Hozzátette: a bírákra szigorú szabályok vonatkoznak, például nem lehetnek tagjai politikai pártnak, politikai kérdésekben nem nyilvánulhatnak meg, de az igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben igen, így bírói függetlenségről is.
Borsos Katalin szerint, mivel a bírói függetlenség össztársadalmi érdek, nemcsak saját magukért, de minden állampolgárért kiállnak.
Bayer Zsolt tegnapi szavait élesen bíráltaMagyar Péter is, aki szerint ezek után a publicistának el kellene tűnnie a közéletből. Gulyás Gergely ugyanakkor a csütörtöki kormányinfón nem tartotta listázásnak Bayer felszólítását a bírók listázására.
Szerdán ismét felháborodást keltett egy megnyilvánulásával Bayer Zsolt. A jobboldali publista véleménycikkében arról írt: listázni kellene azokat a bírákat, akik a tervek szerint február 22-én tüntetni terveznek.
Ezzel kapcsolatban szólalt meg az ATV-nek Boros Katalin. A Magyar Bírói Egyesület elnöke azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!