HÍREK
A Rovatból

„Jézus is migráns volt” – erőseket mondott egy interjúban Ferenc pápa, aki megtervezte saját temetését is

Elődei többségével ellentétben azt akarja, hogy ne a Szent Péter-bazilikában, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezzék el a sírját.

Link másolása

Ferenc pápa egy interjúban arról beszélt, hogy egészségügyi problémái ellenére sohasem gondolt lemondásra, Isten akaratára bízza távozását. Az N+ mexikói televíziónak adott interjúban, amelyet az olasz sajtó szerda reggel közölt, az egyházfő azt is elárulta, hogy nem a Szent Péter-bazilikában akarja, hogy eltemessék.

Ferenc pápa hangoztatta, szem előtt tartja elődje, XVI. Benedek döntését, de azt kéri az Úrtól, akkor mondhassa, hogy elég volt, akármelyik pillanatban is következzék be, amikor az Úr akarja.

A pápa arra utalt, hogy XVI. Benedek 2013 februárjában saját döntéséből távozott az egyházfői tisztségből fizikai gyengeségére hivatkozva. XVI. Benedek volt a második pápa az egyház történetében, aki lemondott. A német pápa egy vatikáni kolostorba vonult vissza, ahol tavaly december 31-én hunyt el.

"XVI. Benedek nagy ember volt, alázatos ember, akinek, amikor szembesült saját korlátaival, bátorsága volt azt kimondani, hogy elég. Példaképnek tartom" - mondta Ferenc pápa. A 86 éves egyházfő hangsúlyozta, hogy amikor az ember öregszik, el kell kezdenie készülődni.

Ferenc pápa hozzátette, hogy már utasításokat adott a temetésével kapcsolatban. Elődei többségével ellentétben azt akarja, hogy ne a Szent Péter-bazilikában, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezzék el a sírját. Az argentin pápát szoros kapcsolat fűzi a második legnagyobb római bazilikához, amelyben a várost oltalmazó Szűz Mária-ikont őrzik. Ferenc pápa ennél a szent képnél szokott imádkozni utazásai előtt és után.

A Santa Maria Maggiore-bazilikában eddig öt pápát, V. Piust, V. Sixtust, XIII. Kelement, V. Pált és IX. Kelement temették el.

Ferenc pápa azt is elárulta, hogy a pápai temetési szertartások egyszerűsítésén dolgozik. "Az én temetésem lesz az új ceremónia főpróbája" - jelentette ki.

Az interjút készítő újságíró, Valentina Alazraki közösségi oldalán megírta, hogy a beszélgetés a spanyolajkú dél-amerikai országokban különösen tisztelt Guadalupei Szűz december 12-i ünnepe alkalmából készült.

Ferenc pápa megerősítette, hogy meghívást kapott Javier Milei új argentin elnöktől. Milei korábbi kijelentéseit az egyházfő úgy értékelte, hogy azok a választási kampány hevében hangzottak el. Argentína elnökjelöltjeként ugyanis Javier Milei többek között gyilkos kommunistának és az ördög cinkosának nevezte az argentin származású egyházfőt.

Ferenc pápa azt mondta, 2024-ben egy külföldi látogatást tervez, Belgiumba utazik majd, de mérlegeli az utat Argentínába és Polinéziába is.

Az interjúban Ferenc pápa az amerikai kontinenst is érintő migráció kérdésére is kitért. Hangoztatta, hogy emberi és keresztény törvénynek számít a migránsok befogadása és integrálása. Emlékeztetett, hogy ő maga is Argentínába kivándorolt olaszoktól származik. "Jézus is migráns volt" - mondta Ferenc pápa.

Sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrajnai háború eseményei "megszokottá váltak, mint a reggeli kávé", miközben emberek, köztük sok fiatal hal meg. Megismételte, hogy a háború mindig vereség, egyetlen győztesnek a fegyvergyártók számítanak.

Elmondta, hogy folyamatos kapcsolatban áll a Gázában található katolikus templom plébániájával, ahol hatszáz ember talált menedéket. Ferenc pápa kijelentette, azokra az anyákra gondol, akiket a háborúkban levélben értesítenek arról, hogy a fiuk hős volt, de meghalt.

"A hősnők ezek az édesanyák, akiknek a fiait elrabolja a háború" - jelentette ki Ferenc pápa, felidézve azt, hogy hány tízezer fiatal veszítette életét az első és a második világháborúban is, például a normandiai partraszálláskor. Megjegyezte, a történelem nem sokat változott.

(via MTI)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel a gyanús szerződésekről
A képviselő be is mutatott egy szerinte gyanús, túlárazott szerződést, melyet Magyar írt alá. Azt is elmondta, hogy miért most foglalkozik ezzel az üggyel.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. április 29.


Link másolása

„A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel” – írja Hadházy Ákos közösségi oldalán. A téma mások mellett a Magyar által a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként aláírt szerződések voltak, melyekről a független képviselő múlt héten írt.

„Az általam látott dokumentumok közt több olyan volt, amely többé vagy kevésbé gyanút keltett. Ezek jellemzően nem olyan nagy összegről, egyenként 10-50 millió forintról szólnak, de összességében százmilliós nagyságrendet tesznek ki”

– idézi fel Hadházy. Példaként egy 2020-as, 20 oldalas tanulmányról ír, melyért 15 millió forintot fizetett a Diákhitel Központ egy, a képviselő szerint apró, NER-közeli cégnek, noha akkor nagyjából 1,5 millió, ma 2,5 millió lenne a piaci ára az ismert közvélemény-kutató cégeknél.

„Magyar Péter egyetértett abban, hogy az állami cégeknél a médiavásárlási és hirdetési gyakorlat mind hatékonysági, mind árazási szempontból sokszor vitatható. A konkrét megrendelésre nem emlékezett, azt mondta mindig három ajánlatot tettek az asztalára, bizonyára a többi kedvezőtlenebb volt”

– írja Hadházy. Magyar elmondása szerint egyebek mellett az ilyen szerződések miatt is távozott a Diákhitel Központtól a 2022-es választások előtt. A képviselő megállapítja azt is, hogy „a Balásy-féle kommunikációs szerződések részletes adataiból egyértelműen látszik, Magyar Péter próbálta csökkenteni a propagandakiadásokat”.

A képviselő szerint azért fontos ezzel foglalkozni, mert „az elhallgatás is apró repedéseket okoz a morális páncélunkon, ezeket pedig kihasználhatja a propaganda”. Mint írja, a beszélgetés létrejöttét önmagában eredménynek tartja, bár Magyar és közte maradtak nézetkülönbségek, melyekre később térnek majd vissza.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Emelkedhet a nyugdíjkorhatár? Már így is rengeteg a nyugdíjas munkavállaló
Ugrásszerűen megemelkedett a 65 év felettiek munkavállalása, elsősorban a feldolgozóipar alkalmazza szívesen az időseket. Több megoldás is létezhet, de egyik sem ígérkezik sokkal jobbnak, mint a nyugdíjkorhatár emelése.

Link másolása

2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, ezzel öt év alatt is több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma – írja a Pénzcentrum.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.

Még égetőbb a különbség, ha a 2010-es adatokkal vetjük össze: akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. 13 év alatt tehát megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma.

A KSH szerint az ok alapvetően a demográfiai megoszlásban keresendő, de sokakat befolyásol a gazdasági-társadalmi környezet is. A nyugdíjasok leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az oktatásban és a humánegészségügyben maradnak aktív munkavállalók.

A 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt.

A feldolgozóipar 11500, 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 ezer nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Az oktatásban összességében 10600 idős magyar dolgozott 2023-ban, míg a humán egészségügyben és a szociális ellátásban 8500 fő.

A Pénzcentrum szakértők bevonásával próbált meg megoldást találni a problémára. A három fő lehetőség

  • a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét),
  • a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak),
  • a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik – írja a portál.

Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Nekifutasból rúgtak meg egy szurkolót, könnygázt fújtak a nézők közé a biztonságiak egy kazincbarcikai meccsen
Az egyik felvételen jól látható, ahogy nekifutásból hátbarúgnak egy szurkolót. Információk szerint viperát is bevetettek.

Link másolása

1-0 arányű győzelmet aratott a Kazincbarcika vasárnap a Honvéd ellen az NB. II.-ben. A mérkőzés mégsem erről marad emlékezetes, hanem sokkal inkább arról, ami a rendkívül feszült hangulatú utolsó negyed órában történt.

Ekkor a biztonságiak berontottak a vendégszurkolók szektorába, és a hírek szerint könnygázt is használtak

– írja a Sportal.hu.

A portál információi szerint a helyi biztonsági erők viperát is alkalmaztak, a könnygáz bevetésekor pedig nem voltak tekintettel arra, hogy a helyszínen gyerekek is tartózkodnak. Bár a kispesti szurkolók először elmenekültek, utána viszont ők futamították meg a biztonságiakat, majd befutottak a pályára is.

A csakafoci.hu felvételén (ITT) az is látható, ahogy egy biztonsági ember nekifutásból hátbarúg egy Honvéd-szurkolót.

De egy másik videójukon is jól látszik, hogy mekkora balhé volt a pályán kívül, a kapu mögött:

A Honvéd egyelőre nem reagált a történtekre, a Sportal.hu-nak későbbre ígértek tájékoztatást.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szexuális zaklatás miatt őrizetbe vették Gérard Depardieu-t
Újabb két nő vádolta meg Gérard Depardieu-t szexuális zaklatással. A színészt a francia rendőrség vette őrizetbe.

Link másolása

Őrizetbe vették Gérard Depardieu-t hétfőn a francia nyomozók – idézi a francia Le Figaro hírét a 444.hu. A 75 éves színészt két nő azzal vádolta meg, hogy két filmforgatáson szexuálisan zaklatta őket.

Az első panasz egy 2014-es forgatáson történtek miatt érkezett. Az események idején 24 éves asszisztenstől azt mondta:

Depardieu „a tenyerével végigsimította a testét”, mielőtt „illetlen szavakkal” beszélt hozzá.

A nő tavaly januárban tett feljelentést olyan szexuális támadás miatt, mely elkövetője a pozíciójából fakadó hatalmával élt vissza.

A második feljelentést idén februárban tette szexuális támadás, szexuális zaklatás és szexista sértegetés miatt egy 53 éves díszletező. Azt mondta:

A színész megragadta őt egy folyosón, a lábai közé szorította, és azt mondta neki, hogy „feldugom a nagy napernyőmet beléd”.

Az esetről értesülve a filmes stáb állítólag bocsánatkérésre szólította fel a színészt, amit az meg is tett. Ezt követően vizsgálat indult – közölte a párizsi ügyészség márciusban.

A lap hivatkozik a Mediapart által egy éve publikált tényfeltáró cikkre, mely szerint Depardieu-t addig összesen 13 nő vádolta meg szexuális visszaélések miatt, zaklatás mellett szexuális erőszakkal is. A színész mindent tagad.


Link másolása
KÖVESS MINKET: