HÍREK

Jelentősen megváltozik a felsőoktatási felvételi már idén is, de még inkább 2024-ben

Az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem.

Link másolása

Jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumban hétfőn.

Hankó Balázs a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán elmondta:

az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem, újdonság továbbá, hogy a felvételi eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik, a jelentkezés akár mobiltelefonról is elvégezhető.

2024-től komolyabb változások is várhatók a felvételin - folytatta, rámutatva, hogy a jövő évtől még több szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények a leendő hallgatóik kiválasztásában. Hankó Balázs jelezte: 2024-től az egyetemek határozhatják meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont a felvételin.

Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért - tudatta az államtitkár.

Hankó Balázs rögzítette: megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Mint mondta, ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségi vizsgán, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár a diáknak.

Hangsúlyozta: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.

A felvételi átalakításának célja, hogy a központilag irányított rendszert rugalmasabbá tegyék, a felsőoktatás pedig ennek köszönhetően versenyképesebb legyen. Annál jobb a képzés, minél közelebb visz a mindennapi élethez, a gyakorlathoz, a gazdasági, társadalmi szereplőkhöz - fogalmazott az államtitkár, aki kitért arra is, hogy aki ma a magyar felsőoktatásban diplomát szerez, átlagosan 36 nap alatt helyezkedik el, a diplomások bérelőnye pedig 80 százalékos.

Elmondta továbbá, hogy a magyar egyetemek jól szerepelnek a nemzetközi rangsorokban: ma 11 egyetem van, amely "elit ligás", vagyis amely a világ 28 ezer felsőoktatási intézményének legjobb öt százalékába tartozik.

A továbbtanulási lehetőségek kapcsán Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt a diákoknak, hogy szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatásban beszámítják a szakképzésben megszerzett tapasztalatot, így lerövidülhet a képzési idő.

Közölte azt is, hogy

a szakképzésben a rendszeres tanulói juttatásokon túl, a képzést lezáró szakmai vizsga sikeres teljesítésekor egyszeri pályakezdési támogatást is kapnak a diákok, amelynek összege az elért eredménytől függően 133 ezer és 302 ezer forint között mozog. Az elmúlt tanévekben átlagosan 240 ezer forintot fizettek a fiataloknak ilyen juttatás formájában - jegyezte meg.

Az interaktív pályaorientációs órán a diákok külföldi tanulmányi lehetőségeket firtató kérdéseire Hankó Balázs elmondta, hogy a hallgatók jelentős része el tud menni fél évre külföldre az egyetemi évei alatt, sőt a külföldön megszerzett tudást úgynevezett kreditelismeréssel be is tudják számítani.

Felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt több mint nyolcezren, tavaly több mint tízezren vettek részt féléves nemzetközi mobilitási programban, idén pedig már 13 ezer hallgató számára van hely. Megjegyezte, a felsőoktatás "nemzetköziesítése" az előttünk álló időszakban egyre erősebb lesz.

Kérdésre válaszolva Hankó Balázs leszögezte:

ha emelkedik a felvételizők és a hallgatók létszáma, azzal nem felhígulni, hanem erősödni fog a felsőoktatás. A magyar gazdaságnak számos területen több diplomás szakemberre van szüksége ahhoz, hogy "versenyképesek legyünk" - húzta alá.

A tanulók kérdeztek az ösztöndíjlehetőségekről és a felvételi pontok számításának részleteiről is.

A felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Mi történhetett? Rendkívüli kormányülést hívott össze Orbán Viktor
Nem megszokott, hogy a kormány tagjai szombat este is tanácskozzanak.

Link másolása

Nemrég ért haza Belgrádból Orbán Viktor miniszterelnök, ahol a „brüsszeli csaták” után két biliárdmeccset is lejátszott Alexander Vucic államfővel.

A munka azonban nem áll meg:

a miniszterelnök rögtön egy kormánykabinet-ülést hívott össze a Karmelita kolostorba

– közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A Pintér Sándor belügyminiszter, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Héjj Dávid kormánybiztos valamint Bordás Gábor, Takács Péter és Nagy János államtitkárok részvételével megtartott ülésen a Belügyminisztériumhoz tartozó ügyeket tekintették át.

Az eseményről Orbán Viktor a Facebookon is megosztott egy képet, ami mellé azt írta: „Egy hosszú nap délutánja. Belgrád után délután már kormánykabinet-ülés Budapesten”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Elgázolt egy embert a metró a Keleti pályaudvarnál
A Déli pályaudvar felé vezető oldalon történt a baleset.

Link másolása

Elgázolt egy embert a 2-es metró a VIII. kerületében, a Keleti pályaudvarnál, a Déli pályaudvar felé vezető vonalon - írja katasztrofavedelem.hu. Az érintett szakaszt áramtalanították, a műszaki mentést a fővárosi hivatásos tűzoltók végezték.

A mentés idejére a metróközlekedést leállították, a BKK Info szerint azonban

vasárnap reggelre már helyreállt a forgalom.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Orbán Balázs: Támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást is, de van egy kis bökkenő
Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Link másolása

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz - mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a két ország magyar támogatásáról.

Orbán kifejtette:

„a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő”.

„A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot” - mondta.

Orbán azt is hozzátette, hogy nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében.

„A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival”.

Orbán Balázs szerint Finnország esetében egy „különleges történelmi barátságról és szövetségről” van szó, „úgy tűnik a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn”, de Svédország esetében nem ez a helyzet.

Svédország és Finnország az Ukrajna elleni tavaly februári orosz támadás után döntött úgy, hogy feladja több évtizedes semlegességét és csatlakozik a NATO-hoz. A kérelmüket már csak két ország nem hagyta jóvá: Magyarország és Törökország.

A kormánypártok februári balatonfüredi frakcióülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy komoly vita alakult ki a kérdésben a kormánypárti politikusok között. Ezért később egy tárgyalódelegációt is küldtek a két országba, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket.

Múlt pénteken Kocsis már azt mondta, hogy a két ország kérelmét különválasztják:

a finnek csatlakozásáról március 27-én döntenek, a svédekéről azonban csak később.

Ugyanezen a napon jelentette be a török elnök is, hogy a török parlament is később fog csak dönteni a svéd csatlakozásról.

Gulyás Gergely erről a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy „nem tudja, mi baja a Fidesz-frakciónak a svédekkel”. A miniszter szerint azonban „komoly realitása” van annak, hogy még tavasszal szavaznak a kérdésről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Nagy Feró: „Igen, hölgyeim és uraim, én Fidesz-csicska vagyok”
Egy budakeszi fórumon állt elő az énekes megdöbbentő vallomásával.

Link másolása

Menczer Tamás államtitkárral beszélgetett a Budakörnyéki Kommentár eseményén Nagy Feró. A Kossuth-díjas rockzenész a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárának elmondta, ami eddig sem volt túl nagy titok: lelkes támogatója a Fidesznek.

„Én egy olyan 6-7 éve jöttem rá a dologra, hogy ki kell állni, és meg kell mondani: »igen, hölgyeim és uraim, én Fidesz-csicska vagyok«”

– „vallott” a „Nemzet Csótánya”. Menczer Tamás ekkor közbevágva elmondta, hogy már az est elején megállapodtak, hogy ketten vannak így.

Nagy Feró úgy folytatta: „Ki kell állni, és mondani kell, és segítenünk kell ennek a kormánynak, mert szerintem zseniális emberek vannak ebben a kormányban, még államtitkári szinten is.”

Nagy Feró ezek után elmondta, hogy egyre többször elegyedik vitába amiatt, hogy a Fideszt támogatja, de elmondása szerint senki nincs a „túloldalról”, aki felveszi a versenyt Orbán Viktorral szemben.

(via Index)

Link másolása
KÖVESS MINKET: