HÍREK
A Rovatból

Jelentős dózisú sugárzást kaptak az orosz katonák Csernobilban, elkezdtek kivonulni

Az Enerhoatom úgy tudja, pánik tört ki a súlyosan szennyezett vörös erdőben állomásozó seregben, miután észlelték a betegség első jeleit.


Elkezdtek kivonulni az orosz erők a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna területéről - erősítette meg csütörtökön az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint.

A közlemény szerint a területet megszálló orosz csapatok két hadoszlopban indultak el Fehéroroszország felé. "A megszállók szerda reggel jelentették be a létesítmény ukrán személyzetének, hogy elhagyják a csernobili atomerőművet" - írta az Enerhoatom, hozzátéve, hogy kis létszámban még maradtak orosz katonák az atomerőműben.

A vállalat közölte, hogy "megerősítést nyert" az az információ is, amely szerint az orosz alakulatok állásokat hoztak létre a zóna legszennyezettebb részében, az úgynevezett vörös erdőben. Az Enerhoatom úgy tudja, hogy az ott tartózkodó orosz katonák jelentős dózisú sugárzást kaptak, és "a betegség első jeleire pánikba estek, lázadozni kezdek, és elindultak kifelé a területről".

A közlemény szerint a több hete ostromgyűrűben tartott, közeli Szlavutics város felől is készülnek elvonulni az orosz csapatok. Szlavuticsban laknak az erőmű dolgozói. Ezenfelül elkészítették és aláírták a csernobili atomerőmű "védelmének átvételéről és átadásáról szóló dokumentumot", amelyben az Enerhoatom tudomása szerint az áll, hogy az orosz fegyveres erőkre az erőmű személyzetének nem volt panasza, a blokád és fogva tartásuk ideje alatt "a biztonságukra vigyáztak".

Az orosz csapatok elvonulását egy fehérorosz újságíró is megerősítette, aki azt írta a Twitteren, hogy egy orosz haditechnikai eszközökből álló oszlopot észleltek áthaladni a csernobili zóna felől Fehéroroszország belseje felé az egyik autópályán. A "V" jelzéssel ellátott, nagyjából száz eszközből álló hadoszlopban láttak Grad típusú rakéta-sorozatvetőket, Kamaz és Ural teherautókat, valamint páncélozott szállító harcjárműveket.

Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy részleges csapatkivonást rögzítettek a főváros, Kijev felől is. Szavai szerint az éjszaka folyamán csaknem 700 haditechnikai eszközt számoltak meg, amelyek Ivankiv, onnan pedig Fehéroroszország felé haladtak. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét hogy ezeket az erőket Oroszország később a Donyec-medence felé irányítja.

"Elmondhatom, hogy az ellenség igyekszik visszavonni erői egy részét, de összességében átstrukturálta stratégiai céljait: megpróbálja az erőit keletre, Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határaihoz irányítani. Ugyanakkor a Kijev körül megmaradt erők meglehetősen nagyok. Nincs mitől félni, de kárt okozhatnak"

- fogalmazott a katonai vezető. Emlékeztetett arra, hogy továbbra is érik rakétatámadások a fővárost, egyúttal biztosított afelől, hogy meggátolják az orosz erők benyomulását Kijevbe. Hozzátette még, hogy jelenleg a főváros körül több helyütt aknamentesítenek. "Csak tegnap hét, nagy erejű robbanószerkezetekkel aláaknázott területet tisztítottunk meg három településen" - fejtette ki Hruzevics.

Olekszandr Pavljuk, a kijevi katonai adminisztráció vezetője egy tévéműsorban reményét fejezte ki, hogy hamarosan újra járható lesz a Kijevet és Zsitomirt összekötő autópálya.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet írt alá, amelyben visszahívta Ukrajna georgiai és marokkói nagyköveteit. Mint mondta, azért döntött így, mert Ukrajna érdekeinek érvényesítésében eredménytelen volt a munkájuk. "A következő napokban konkrét eredményeket várok a latin-amerikai, a közel-keleti, a délkelet-ázsiai és az afrikai képviselőink munkájától" - tette hozzá Zelenszkij.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Trump felhívta Orbánt, és megkérdezte, hogy miért blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását
A Bloomberg szerint az amerikai elnök európai vezetők kérésére kereste a magyar kormányfőt. A hívás során Magyarország jelezte, érdekli a lehetőség, hogy Putyin és Zelenszkij tárgyalásának helyszíne legyen.


Donald Trump amerikai elnök hétfőn telefonon beszélt Orbán Viktorral, miután egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel is. A Bloomberg értesülései szerint

a hívás fő témája az volt, miért akadályozza a magyar miniszterelnök Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait.

A telefonhívás egy olyan megbeszélés nyomán történt, amelyet Trump a Fehér Házban tartott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról. A találkozón a politikusok arra kérték az amerikai elnököt, hogy használja fel befolyását, és próbálja rávenni Orbán Viktort, hogy változtasson álláspontján.

Az ukrán csatlakozás a hírek szerint egy biztonsági garanciacsomag része lenne, amely célja, hogy megakadályozza Oroszország további területszerzését egy esetleges tűzszünet után.

A beszélgetés során Magyarország érdeklődést mutatott afelől is, hogy házigazdája lehessen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij következő tárgyalási fordulójának. Trump hétfőn arról is beszélt, hogy vezetői szintű csúcstalálkozót szeretne létrehozni Oroszország és Ukrajna között, amelyet egy háromoldalú egyeztetés követne, ahol ő maga is részt venne. Ennek pontos helyszíne és időpontja még nem ismert.

A Bloomberg cikke kiemelte, hogy Orbánt Trump szoros szövetségeseként tartják számon, akit sokan a MAGA-mozgalom és a világ jobboldali populistáinak példaképeként emlegetnek. Magyarország rendszeresen akadályozza az EU döntéseit, és diplomáciai védelmet biztosít Oroszországnak a szankciókkal szemben, miközben lassítja az Ukrajnának nyújtott segítség folyamatát is.

A telefonhívás idején Trump, Zelenszkij és több európai vezető órákig egyeztetett Washingtonban a békefolyamat közös megközelítéséről. Minderre alig néhány nappal azután került sor, hogy Trump Alaszkában találkozott Putyinnal.

Trump két hívást is intézett: az egyiket Putyinnak, a másikat Orbán Viktornak. Ez utóbbi egy újabb, előzetesen nem tervezett egyeztetés után történt az Ovális Irodában.

Orbán hivatalosan nem erősítette meg a hívást, és Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője sem kívánt nyilatkozni arról, hogy Budapest felmerülhet-e a Putyin–Zelenszkij-csúcstalálkozó helyszíneként. A szervezők több lehetőséget is mérlegelnek.

A magyar miniszterelnök kedden a Facebookon jelezte, hogy bár megkapta a kérést, nem változtat a véleményén.

„Ukrajna európai uniós tagsága nem nyújt semmilyen biztonsági garanciát. Ezért a tagság összekapcsolása a biztonsági garanciákkal szükségtelen és veszélyes”

– írta.

Orbán posztja azóta már nem elérhető a közösségi oldalán.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szabó Zsófi, Gönczi Gábor és Nagy Márton új Digitális Polgári Kört alapított
A Digitális Polgári Kör listáján politikusok, kormányközeli szereplők és médiasztárok is szerepelnek. A kezdeményezést Palóc André indította, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Közzétették a Gazdálkodj okosan nevű Digitális Polgári Kör alapítóinak listáját, amelyben politikusok és a média ismert szereplői is feltűnnek, vette észre a Blikk. A kezdeményezést Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője indította el, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.

Az alapítók között ott van Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint a tárca két államtitkára, Lóga Máté és Fónagy János. Tagja lett Lentner Csaba is, aki korábban az FKGP és a MIÉP politikusa volt, majd a Fideszhez csatlakozott. Lentner a jegybanki alapítványok kuratóriumi tagjaként és a PADME elnökhelyetteseként is dolgozott, de a százmilliárdos MNB-ügyben a felelősségét visszautasította.

A kör célja, hogy a gazdasági tudatosságot erősítse, és közérthető információkat adjon a digitális térben. Palóc André így fogalmazott:

„hiszünk abban, hogy a gazdaságról mindenkinek joga van beszélni, hiszen a mindennapi pénzügyek mindannyiunk életét érintik. A digitális teret arra használjuk, hogy hiteles információkat osszunk meg közérthetően, segítve mindenkit, hogy jobb pénzügyi döntéseket tudjon hozni.”

Az alapítók névsorában több médiaszereplő is szerepel. Csatlakozott Gönczi Gábor, a TV2 műsorvezetője és Szabó Zsófi, a csatorna másik ismert arca. A Mandiner szerkesztőségéből Kacsoh Dániel és Kohán Mátyás került be a körbe.

A kormányközeli intézmények képviselői sem hiányoznak. Alapító lett Talabér Krisztián a Nézőpont Intézettől, Sebestyén Géza az MCC-től, Hortay Olivér a Századvégtől és Pásztor Szabolcs az Oeconomustól. Szűcs Gábor, a Megafon és a Patrióta véleményvezére, aki az Alapjogokért Központ elemzőjeként is ismert, szintén csatlakozott.

A politikai szférából Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt vezetője, valamint Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere került az alapítók közé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Az utastérben láttam egy kést is” - Hadházy Ákos újabb részleteket osztott meg a hatvanpusztai balesetéről
A politikus szerint szándékosan hajtottak neki. Épp arrafelé történt az incidens, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Még kedden délután számolt be arról Hadházy Ákos, hogy baleset történt közte és a feltételezett hatvanpusztai őrség autója között. A független országgyűlési képviselő szerint szándékosan ütköztek neki, pont ott, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit. Most újabb részleteket osztott meg a kedden történtekről, többek között azt, hogy a másik autóban egy kést is látott.

Korábban a Facebook-oldalán közzétett videóban mondta el, hogy egy mellékúton haladt, amikor az őrség kocsija megelőzte, majd szerinte ráhúzta az autójára és nekiütközött. A másik jármű felborult, de személyi sérülés nem történt.

Később arról írt, hogy szerinte nem egyértelmű, a sofőr önállóan döntött-e így, vagy valaki utasította. Hozzátette, hogy belépett a nyitott kapun, és a tulajdonost kereste, mert meg akarta tudni, hogyan lehet meglátogatni a műemléket. Gulyás Gergely miniszter nemrég ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a hatvanpusztai majorság „a műemlékvédelem gyönyörű példája”.

„Ugyan itt már szinte mindent földig romboltak, szinte semmi nincs már Habsburg József nádor majorságából, de ha ez egy műemlék, akkor annak láthatóságáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Ennek módjáról szerettem volna érdeklődni” – írta az újabb bejegyzésben. Azt is hozzátette, hogy a kertész közölte vele, Orbánék nincsenek ott, majd arra kérte, távozzon.

„Majd miután visszasétáltam Édesapám autójához (azzal jöttem, mert a múltkór kiszúrták a kerekemet…), észrevettük, hogy a távolból mindkét irányból nagy sebességgel érkezik két autó. A szemből jövő először szemből nekem akart jönni, majd miután ez nem sikerült, utánam jött és le akart szorítani. Nem sikerült neki, az út egyenetlensége miatt fel is borult. Az esetről videót is készített utastársam.

Az autót vezető biztonsági őr maga szállt ki (segítettem neki) és ő maga borította vissza a kocsiját. Úgy tűnik, nem sérült meg. Az utastérben láttam egy kést is, nem csodálkoznék, ha beleillene a kerekeimen keletkezett szúrásokba”

– folytatta.

A bejegyzését azzal zárta, hogy szerinte legközelebb nem egyedül kell majd odamenni.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Politico: Budapest lehet Trump, Putyin és Zelenszkij találkozójának helyszíne
Az amerikai titkosszolgálat több várost is vizsgált, de a lap szerint Budapest a legesélyesebb. Putyin Moszkvát, Macron Genfet támogatta volna, Svájc pedig jelezte: kész helyet adni a csúcstalálkozónak.


A Politico értesülései szerint Budapest lehet a helyszíne annak a háromoldalú találkozónak, amelyen Donald Trump amerikai, Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök ülne egy asztalhoz. A lap azt írja,

a választásban szerepet játszhatott Trump személyes kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Az amerikai titkosszolgálat több várost is megvizsgált lehetséges helyszínként, de két forrás alapján Budapest tűnik a legesélyesebbnek. Putyin inkább Moszkvában látná szívesen a tárgyalást, Emmanuel Macron francia elnök pedig Genfet javasolta. Svájc közben jelezte: készek otthont adni az egyeztetésnek, és nem tartóztatnák le Putyint, noha tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, amely körözést adott ki ellene.

Ukrajna számára Budapest fájdalmas emlékeket idézhet fel, hiszen itt írták alá 1994-ben a budapesti memorandumot. Ez a dokumentum garantálta volna az ország függetlenségét és területi épségét az Egyesült Államok, Oroszország és az Egyesült Királyság részéről cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott atomfegyvereiről. Oroszország azonban 2014-ben megszegte a megállapodást: megtámadta Ukrajnát, és annektálta a Krímet.

A Politico szerint Volodimir Zelenszkij valószínűleg a magyar kormány Ukrajna-ellenes kampánya miatt sem tartaná ideálisnak Budapestet a találkozó helyszínének.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: