Javult a nagy-britanniai járványhelyzet, jelentősen csökkent a reprodukciós ráta

A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.

A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.

„Nagyon büszke vagyok az ifjúsági pártunkra. Ez egy politikai küzdelem kezdete” – mondta Cédric Wermuth, a Szociáldemokrata Párt társelnöke. Tamara Funiciello szociáldemokrata képviselő szerint a kampány eleve egyenlőtlen volt: „Dávid és Góliát-helyzet volt.”

A földrajzi adatok egységes elutasítást mutatnak. A németajkú kantonokban volt a legmagasabb, több helyen 80 százalék feletti a „nem” szavazatok aránya.

A voksolás másnapján Alfred Gantner, a Partners Group társalapító milliárdosa egy interjúban kijelentette, hogy bár ezt a konkrét javaslatot elveti, de a vagyonkoncentráció problémájával foglalkozni kell. „Progresszív vagyonadóra van szükségünk” – fogalmazott.

Via ORF, Spiegel

Kármán András, a TISZA párt költségvetési és adópolitikai szakértője a Facebook-oldalán fakadt ki a hazai költségvetés helyzete miatt, hiszen az 2025 első 10 hónapjában nettó befizetővé vált az Európai Unió felé - ahelyett, hogy több mint 1500 milliárd forintot kapott volna.

A politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium beszámolójára hivatkozva azt írja, „az idei év első 10 hónapjában alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, miközben 609 milliárd forintot fizetett be a magyar állam a közös uniós költségvetésbe.”

Hozzáteszi: 2023-ban még 1556 milliárd forint nettó bevétele volt a magyar költségvetésnek az uniós egyenleg révén, ami mostanra mínusz 20 milliárd forintra csökkent. Kármán szerint az ok közismert.

A szakértő szerint emiatt van befagyasztva az uniós források jelentős része, és az ország ezért az évente neki járó támogatásnak csak a töredékét kapja meg. Kármán posztja azzal zárul, hogy egy esetlegesen hatalomra kerülő TISZA-kormány milyen módszerekkel teremthet teljesen más felállást.

A politikus posztjának hátterében az uniós források részleges befagyasztása áll, amit az ún. uniós „szupermérföldköveknek” nevezett jogállamisági feltételek teljesítésével lehetne feloldalni. Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése szerint Magyarország és kormánya a legtöbb ajánlás terén még mindig nem tett előrelépést, így körülbelül 18 milliárd euró továbbra is zárolva maradt.

Pár nap leforgása alatt meredeken zuhant az újonnan kihirdetett árrésstopos termékek ára: a fejes káposzta átlagára 37, a hagymáé és az almáé pedig 30 százaléknál is nagyobb mértékben csökkent hétfőre, miután a kormány december 1-től tizennégy új termékre kiterjesztette a hatósági korlátozást. A bővítés azonban nem volt zökkenőmentes, az utolsó pillanatban a félkemény sajtok például kikerültek a szabályozás alól.

A HVG Buksza blogja a legnagyobb boltláncok árfigyelőjét követve mérte fel a péntektől hétfőig végbement változásokat. Ezek szerint a fejes káposzta új átlagára 226 forint, és jelentősen, több mint 20 százalékkal esett a sajtkrémek, a kenhető sajtok és a bébiételek egységára is. A legkisebb, 5 százalékos esést a marha-fehérpecsenye produkálta, amelynek átlagára hatezer forint alá került, igaz, a termék az Árfigyelőn csak az Auchan és a Spar kínálatában szerepelt.

A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentése alapján a kötelező és önkéntes árkorlátozások érdemben mérsékelték az inflációt az elmúlt hónapokban. A jegybank akkor úgy kalkulált, hogy az intézkedések egyes hónapokban akár 1,5 százalékponttal, éves átlagban pedig 1,1 százalékponttal mérsékelhetik az idei átlagos inflációt. Ez az elemzés még azzal számolt, hogy a szabályozást november végén kivezetik.

A vásárlók véleménye mindazonáltal megosztott az árrésstop kérdésében. A Publicus október végén készült közvélemény-kutatása szerint az emberek 60 százaléka úgy gondolja, nem az árrésstop fogja megoldani a drágulást.

A kiskereskedők közben többször kritizálták a korlátozást. Az Országos Kereskedelmi Szövetség már októberben közölte, hogy minden feltétel teljesült az árrésstop kivezetéséhez. Álláspontjuk szerint miután az élelmiszerárak március óta 5 százalék alatti ütemben nőttek, és az éttermi árakkal kiegészített infláció is 4,7 százalékos, semmi nem indokolja a rendszer fenntartását. A kormány ezzel szemben úgy döntött, hogy az árrésstopot február végéig meghosszabbítja, és a korlátozás alá eső termékek körét hétfőtől tovább bővítette.

„Nem vagyok közszereplő” – ezzel a mondattal hárította el a kérdéseket Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnöke, akit a kormány havi bruttó 2,7 millió forintért bízott meg Budapest pénzügyeinek átvilágításával. A jelenetet Nagy Dávid, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője vette videóra, miután véletlenül belebotlott az utcán az egykori fideszes politikusba.

Ezzel szemben Budapest vezetése a kormányzati elvonásokat okolja a kialakult helyzetért. A konfliktus azután lángolt fel ismét, hogy az állam újabb 6,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester emiatt december 1-jén, hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze egy kelenföldi buszgarázsba.

Domokos László megbízatása a szerződése végéig összesen bruttó 17,19 millió forintba kerül az adófizetőknek. A megbízást a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól kapta. Domokos 2011 és 2022 között volt az Állami Számvevőszék elnöke, azt megelőzően, 1998 és 2010 között pedig a Fidesz országgyűlési képviselőjeként dolgozott.