News here
hirdetés

HÍREK

Januárban tesz jelentést a Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság

Eredetileg a szerdai közgyűlési ülésen kellett volna beszámolnia tevékenységéről.

Link másolása

hirdetés

Meghosszabbította a Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság mandátumát a Fővárosi Közgyűlés szerdán, a testület így a közgyűlés januári rendes ülésén számol be elvégzett munkájáról.

A vizsgálóbizottság elnöke Kovács Péter (Fidesz-KDNP) és az alelnök Soproni Tamás (Momentum) javaslatát a közgyűlés 18 igennel és egy tartózkodó szavazattal fogadta el. A "Városháza eladásának ügyében létrehozott" vizsgálóbizottságnak eredetileg a szerdai közgyűlési ülésen kellett volna tevékenységéről beszámolnia.

A Fővárosi Közgyűlés előző ülésén, november 24-én - a Fidesz-KDNP-frakció javaslatára - döntött a bizottság felállításáról.

A testület feladata az, hogy a Városháza és a fővárosi önkormányzat más ingatlanjainak hasznosításával összefüggő állításokat tartalmazó, nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételekkel összefüggésben vizsgálatot folytasson le. Továbbá vizsgálnia kell a hangfelvételeken elhangzott állítások valóságtartalmát, a készítés, továbbá a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különösen figyelemmel a jövő évi országgyűlési "választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére".

hirdetés

A vizsgálóbizottság feltárja a Városháza fejlesztésével összefüggésben készített döntéselőkészítő tanulmány megrendelésének és megtárgyalásának mikéntjét és tartalmát, valamint azt, hogy születtet-e döntés a fővárosi önkormányzat bármely szervénél a városháza épületének értékesítésére.

A napirend előtti vitában Kovács Péter arról beszélt, az eredetileg biztosított idő alatt nem tudják elvégezni a feladatukat, a meghívottak nem jelennek meg a testület előtt, a főjegyző akadályozza a munkájukat és a baloldali tagok megpróbálják összemosni a Városháza eladását és a vagyongazdálkodás kétes ügyeit a Tarlós-érával. Sérelmezte, hogy ha a bizottság meg karja hallgatni Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest, akkor a baloldali képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy hallgassák meg Bagdy Gábort, aki Tarlós István főpolgármestersége idején volt a gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettes.

Mint mondta, amíg "a baloldali politikusok lapítanak", addig a rendőrség végzi a munkáját, házkutatást tart, de a baloldali politikusoknak ez nem tetszik. Hangsúlyozta: lehet ezen "hőbörögni"", de jobb lenne, ha kiderítenék, mi az igazság a Városháza eladása ügyében.

Soproni Tamás VI. kerületi polgármester, a vizsgálóbizottság alelnöke szerint viszont éppen ők végzik az érdemi munkát a bizottságban, például állítják össze a munkarendet, miközben az elnök "kvázi-sajtótájékoztatót" tart ülésezés helyett. Hangsúlyozta: a Városháza-ügy nem létező ügy, senki nem akarja eladni az épületet.

A közgyűlés egyhangú döntéssel helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította a II. kerületi Jegenye-völgyet (a Szalamandra-völgyet, a Budapesten található egyetlen foltos szalamandra-állomány élőhelyét) és a III. kerületi Óbudai-szigetet szegélyező ártéri erdőt. Feloldották a részleges vadászati tilalmat a XVI. kerületi Naplás-tónál, így lehet az elszaporodott rókára, vaddisznókra és borzokra vadászni a területen.

A képviselők döntöttek arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat újra pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnevezésű programba a csepeli gerincút befejező ütemének teljes előkészítésére.

A közgyűlés jóváhagyta az Innovációs és Technológiai Minisztériummal létrejövő megállapodásokat az agglomerációs személyszállítás finanszírozásáról, ennek értelmében jövőre is 6,58 milliárd forintot fizet a főváros az agglomerációs közlekedést biztosító társaságoknak előlegként, a következő évben pedig a valós teljesítményre és költségekre alapozva számolnának el a felek.

Döntöttek arról, hogy jövőre a főváros az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályok szerint vásárolja villamosenergiát a közvilágításhoz, valamint a díszvilágításhoz és karácsonyi díszítő világításhoz. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. számítása szerint a versenypiacon a villamosenergiáért jövőre az idei, illetve a korábban tervezett összeg kétszeresét - mintegy 7,4 milliárd forintot - kellene fizetni, míg így 4,8 milliárd forint lenne a villamosenergia költsége.

A közgyűlés döntött névtelen közterületek elnevezéséről is: parkot neveznek el az I. kerületben Végh György költő, író, műfordítóról, a XX. kerületben pedig a romániai Székelykeresztúr és Bölön - Pesterzsébet testvérvárosainak - nevét őrzik majd utcák.

A közgyűlés úgy döntött, a főváros együttműködési megállapodást köt a kerületekkel, hogy közösen szabályozzák a megosztott mikromobilitási eszközök tárolását Budapesten. A szabályozás lényege, hogy a megállapodáshoz csatlakozó önkormányzatok mikromobilitási pontokat hoznának létre, és csak itt lehetne felvenni és leadni az eszközöket.

A szolgáltatók díjat fizetnének az eszközök tárolásáért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése pedig szankcionálható lenne. A legsűrűbben lakott, belvárosi részeken négyzetkilométerenként 16, az átmeneti zónákban négyzetkilométerenként 12 mobilitási pontot hoznának létre. A külső kerületek pedig eldönthetik, hogy kijelölnek-e egy centrumterületet, ahol mikromobilitási pontokon szeretnék látni az eszközöket, vagy mindenhol engedélyezik az ajtótól-ajtóig közlekedést. A  jövő év első felében 100-200 mikromobilitási pont meg is valósulna.

A képviselők az ülés kezdetén egy perces néma felállással emlékeztek a december 6-án elhunyt Kóbor Jánosra, az Omega énekesére.

A teremben megjelent hét Anonymus-álarcos aktivista is, akik közül az egyikük azt kiabálta, hogy "eladó a Városháza", és többük kezében olyan táblák voltak, amik az Anonymus-videókból idéztek. Más aktivisták olyan transzparensekkel érkeztek, amelyek a Mocsárosdűlő megvédésére szólították fel a képviselőket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Betiltják az IQOS-t és a hasonló hevítéses dohánytermékeket az unióban
A rák elleni küzdelem részeként lépne fel az EU az ízesített hevítéses dohánytermékek ellen, amelyek eladása rohamosan megugrott az elmúlt években.

Link másolása

hirdetés

Betiltanák az ízesített hevítéses dohánytermékek árusítását az Európai Unióban annak érdekében, hogy 2040-re öt százalékra csökkenjen a dohányzók száma az unión belül - közölte az Európai Bizottság szerdán.

A testület azért akar fellépni a hevítéses dohánytermékek ellen, mert ezek eladása rohamosan megugrott Európában az elmúlt években. Júniusi jelentésük szerint 2018 és 2020 között az ilyen típusú cigaretták eladása 924 millióról 19,7 milliárdra nőtt, ami több mint 2000 százalékos növekedés.

Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy tízből kilenc esetben a tüdőrák oka a dohányzás, ezért az a cél, hogy minél inkább visszataszítóvá tegyék a cigarettázást, ezzel megvédjék az állampolgárok egészségét és életeket mentsenek meg.

Az Európai Bizottság javaslatát - amely csak a dohányhevítéses elektromos cigarettákra terjedne ki, a csak nikotint tartalmazókra, mint például az Elf Barra nem - az Európai Tanács és az Európai Parlament is tárgyalja majd. Ha elfogadják, a tagországoknak nyolc hónapjuk lesz arra, hogy jogszabályt hozzanak a rendelkezésről, és további három hónapjuk ennek érvényesítéséig.

Forrás: Politico

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Mennyiségi korlátozást vezettek be a Lidlben a WC-papírra és néhány konzervre is
Az ellátási láncban adódó problémák miatt nem csak a hatósági áras termékek vásárlását limitálták.

Link másolása

hirdetés

Négy csomag vécépapírt szeretett volna venni egy Lidl áruházban, de papírhiány miatt egy vásárló csak három papírterméket vehetett egyszerre - írta a Telexnek az egyik olvasója.

Egy másik arról számolt be, hogy az eddigi egy karton, vagyis 12 liter helyett már csak legfeljebb 6 liter 2,8 százalékos UHT-tejet lehet venni egyszerre.

A lap megkereste az áruházláncot, hogy milyen termékekre van mennyiségi korlátozás üzleteikben. Válaszában a Lidl azt írta, hogy áruházaikban

jellemzően az árstoppal érintett árucsoportok esetében vezettek be mennyiségi korlátozást.

„Vállalatunk mindent megtesz annak érdekében, hogy az áruellátás folyamatosan biztosított legyen, ugyanakkor az utóbbi hónapokban az tapasztalható, hogy többszörös az érdeklődés az árstoppal érintetett termékek iránt. Bár sok esetben jelentősen nagyobb mennyiségű termék rendelkezésre állásáról gondoskodunk a megnövekedett kereslet okán van, hogy ez is kevésnek bizonyul” - írták.

Arra is kitértek, hogy emellett

hirdetés
az ellátási láncban adódó problémák miatt egyes papírtermékekre, például a toalettpapírra, valamint néhány konzervre vezettek be mennyiségi korlátozást

annak érdekében, hogy vásárlókat folyamatosan ki tudják szolgálni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Orbán Viktor rendelettel döntött a bedőlt italforgalmazóról
Kiemelt jelentőségű csődeljárássá minősítették az egyik legnagyobb hazai italforgalmazó felszámolását. Az Ital Magyarország Kft. több száz millió forinttal tartozik a borászatoknak.

Link másolása

hirdetés

Február 8-án csődvédelmet kért az egyik legnagyobb hazai italforgalmazó, az Ital Magyarország Kft. (IMO), amely nagyjából harminc hazai borászatnak tartozik összesen csaknem 350 millió forinttal.

A 24.hu szúrta ki, hogy a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, amellyel a kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján

stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárássá minősítette a cég csődeljárását.

A rendelet ezt nem részletezi, de a paragrafusok alapján az egyik legnagyobb italforgalmazó adósságainak rendezéséhez, hitelezőivel való megegyezéséhez a kormány szerint nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik. A rendelet szerdán hatályba lépett.

A cikkben emlékeztetnek, hogy korábban a pórul járt borászok kérték Palkovics László minisztertől, hogy kezdeményezze az Ital Magyarország Kft. (IMO) stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítését.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Lemondott az Információs Hivatal vezetője
Bunford Zsolt távozásában szerepet játszhatott az is, hogy a kormányzat elégedetlen volt a hírszerzés teljesítményével.

Link másolása

hirdetés

Benyújtotta lemondását Bunford Zsolt, az Információs Hivatal (IH) vezetője, a helyére az Alkotmányvédelmi Hivatal eddigi műveleti főigazgatóhelyettese, Oláh Krisztián kerül - írja hvg.hu. A lap úgy tudja, hogy Oláht szerdán már meg is hallgatta a parlament nemzetbiztonsági bizottsága.

Bunford Zsoltot 2020 végén nevezték ki főigazgatónak, előtte a szervezet elemző főigazgató-helyettese volt. A hvg.hu szerint a távozásában szerepet játszhatott, hogy a kormányzat elégedetlen volt a hírszerzés teljesítményével.

A politikai vezetés ugyanis az IH „bakijaként” könyvelte el, hogy még egy nappal a háború kitörése előtt is arról tájékoztatták Orbán Viktort, hogy nem lesz háború.

A lap úgy tudja, emellett Bunford nem is jött ki túl jól az újonnan felálló struktúra vezetőivel. Az IH-t az előző kormányban még Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter felügyelte, a szervezet azonban az ötödik Orbán-kormányban átkerült Rogán Antal irányítása alá.

A szolgálatok vezetői viszont közvetlenül Papp Károly államtitkárhoz tartoznak, akivel Bunford nemrég folytatott egy munkamegbeszélést. Ez a hvg.hu szerint nem sült el jól, így ezután dönthetett a vezető a távozás mellett.

A cikkben arra is kitértek: nem túl szerencsés, hogy az IH irányítását egy olyan titkosszolgára bízzák, aki az AH-nál volt eddig. A hírszerzésnél dolgozók ugyanis "lenézik" az elhárítókat, ami sokszor konfliktusokat szül, így Oláh Krisztiánnak nem lesz könnyű dolga, hogy vezetőként elfogadtassa magát.

Bunford lemondása emellett azt is előrevetíti, hogy más, alacsonyabb beosztású vezetők is lecserélődhetnek a hírszerzésnél.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: