Január elsejétől Bulgária és Románia a schengeni övezet tagja lesz
Ez a fontos lépés erősíti a schengeni övezetet és a belső piacot, növeli az utazások számát, a kereskedelmet és a turizmust. A döntést az Európai Bizottság is üdvözölte.
Jövő év elejétől teljesen felveszik a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe Bulgáriát és Romániát.
Minderről csütörtökön döntött az Európai Unió miniszteri Tanácsa a testület az X-re kitett posztja szerint.
A döntést az Európai Bizottság is üdvözölte. Ez a fontos lépés erősíti a jövőre 40 éves schengeni övezetet és a belső piacot, növeli az utazások számát, a kereskedelmet és a turizmust.
„Teljesen Schengenben – ahová tartoztok”
írta az X-en az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.
Nagy eséssel indította a forint a napot, miután Nagy Márton bejelentette, hogy
a kormány 5 százalékosra emeli a költségvetési hiány célját, és megemelik a bankadót.
A reggel 8 órai 383,4 forintos euróárfolyam a hírekre azonnal esni kezdett, fél kilenckor már 384,9-nél járt, a napi mélypontja pedig 386,2 volt. A dollár árfolyama a kora reggeli 331,7 forintról 333,6-ra ugrott. Az OTP részvényeinek árfolyama is megszenvedte a bejelentést, a délelőtt folyamán 3,2 százalékos esésnél is tartott – írta a hvg.hu. A nagy tőzsdei papírok közül a Richter árfolyama viszont 1,7 százalékot erősödött, a gyógyszeripari cég ugyanis hagyományosan sokat nyer a gyenge forinton.
A helyzetet különösen ellentmondásossá teszi, hogy az NGM hétfőn délelőtt még azt ígérte: „Csökkenni fog a költségvetési hiány tavalyhoz képest”, majd este már a hiánycél emelését közölték. A bejelentés szerint a kormány a 2025-ös és a 2026-os évre is 5 százalékos hiánnyal számol, a banki különadót pedig a tervek szerint 2026-ban a duplájára, 360 milliárd forintra emelik. A bejelentés egybeesett a friss inflációs adattal is, amely szerint sorozatban negyedik hónapja 4,3 százalékos volt az éves áremelkedés üteme.
A bankadó emelésének híre előtt a miniszter a Facebookon bírálta az OTP-t, amiért az Alkotmánybírósághoz fordult a kistelepülési ATM-szabály miatt. A forint gyengülése egy erősödő időszakot tört meg: áprilisban még 410 forintot közelítő árfolyamról indult a javulás, a hétfőn elért 383,1-es szint pedig utoljára 2024 januárjában volt látható.
Nemzetközi szervezetek már korábban jelezték a magyar költségvetési pálya kockázatait. Az IMF júniusi közleményében arra figyelmeztetett, hogy a kormány által meghirdetett politikák önmagukban nem elegendőek a korábbi, alacsonyabb hiánycélok eléréséhez, és már akkor 4,8 százalék körüli hiányt vetítettek előre 2025-re.
Nagy eséssel indította a forint a napot, miután Nagy Márton bejelentette, hogy
a kormány 5 százalékosra emeli a költségvetési hiány célját, és megemelik a bankadót.
A reggel 8 órai 383,4 forintos euróárfolyam a hírekre azonnal esni kezdett, fél kilenckor már 384,9-nél járt, a napi mélypontja pedig 386,2 volt. A dollár árfolyama a kora reggeli 331,7 forintról 333,6-ra ugrott. Az OTP részvényeinek árfolyama is megszenvedte a bejelentést, a délelőtt folyamán 3,2 százalékos esésnél is tartott – írta a hvg.hu. A nagy tőzsdei papírok közül a Richter árfolyama viszont 1,7 százalékot erősödött, a gyógyszeripari cég ugyanis hagyományosan sokat nyer a gyenge forinton.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit: ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.
Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.
Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. Ezzel szemben a washingtoni repülőgépen nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.
A bejegyzés írója a helyzet értelmezéséhez hozzáteszi, hogy a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki. A poszt írója szerint ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy
Orbán Viktor a kormányközeli intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.
A poszt írója ezután azt írta:
„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen! Hiszen ők folyamatosan támadják a nem kormánypárti kutatókat azért, hogy 2021 őszén az IDEA, a Medián és a Závecz tényleg »egy hangyányi«, a Publicus meg a Republikon pedig annál azért jócskán nagyobb ellenzéki előnyt mértek, miközben 2022 áprilisában lám-lám mekkorát nyert a Fidesz
(2021 ősze és 2022 áprilisa között a Századvég, a Nézőpont és a Real-PR 93 méréseiben jelentősen CSÖKKENT a Fidesz előnye, míg ugyanakkor a kormánytól független kutatóknál NŐTT – a közbeszédben én még nem találkoztam olyannal, hogy valaki ne az utóbbit gondolta volna igaznak)"
A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:
"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"
Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.
Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. Ezzel szemben a washingtoni repülőgépen nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tabuk nélkül” – Orbán Viktor interjút ad Rónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorában
A miniszterelnök azt ígéri, hogy szó lesz az amerikai útjáról és minden másról is. A csatorna szerint a beszélgetés során a nézők személyesebb és árnyaltabb képet kapnak a hazai közélet alakítóiról.
Orbán Viktor a közösségi oldalán jelentette be, hogy kedden interjút ad az ATV-ben Rónai Egonnak. Azt írta:
"Mérlegen a washingtoni út. És persze minden más. Tabuk nélkül, Rónai Egonnal".
A hírt az ATV is bejelentette a közösségi oldalán. A csatorna a műsorhoz még annyit hozzátett: "Rónai Egon a közélet meghatározó szereplőivel ül le hosszabb mélyinterjúkra. A beszélgetések célja, hogy a nézők a napi politikai eseményeken túlmutató, személyesebb és árnyaltabb képet kapjanak a hazai közélet alakítóiról".
Az interjút kedden 17 órától lehet megnézni az ATV YouTube-csatornáján.
A kommentelők mindkét bejegyzés után hasonló gondolatokat fogalmaztak meg:
"Előre elküldték a kérdéseket? Nem kell fáradni a válasszal, nyilván így volt."
"Kiderül, hogy az ATV és Rónai Egon mennyire feküdt le a fidesznek. Itt dől el, hogy a továbbiakban hiteles forrásként tekinthetnek-e rájuk az emberek vagy se. Bízom benne, hogy újságíróként fog viselkedni, és nem valami lagymatag előre betanult, megírt propaganda szar lesz, amivel az ellenzékiek sorában akarnak csak kételyeket szülni…. Nagy csalódás lesz, ha Egon is csak felnyal… Orbán hazugságot halmoz hazugságra, az első válaszánál már keresztkérdést lehet feltenni neki. Hát kíváncsian várom."
"Az a durva, hogy közel sem a miniszterelnök miatt fog ez nagyot menni. Hanem inkább azért, hogy az Egon vajon mennyire fog tudni helyt állni, és lesznek-e tőle értelmes kérdések. Vergődés és a folyamatos kitérés válaszok esetében garantált."
"De jó! Akkor lehet, hogy lesz nyilvános fórum is, ahol lehet kérdezni és végre leül az ellenzék vezetőivel is vitázni, hogy az emberek ne csak steril laboratóriumi környezetből kapjanak képet az ország vezetőjének elképzeléseiről, felkészültségéről, valóságérzékeléséről és szellemi állapotáról. Ez mindenképpen támogatandó. Hajrá, miniszterelnök úr, bátran álljon bele a nyilvános vitákba! Aki Trump elnök úr mellett is megállja a helyét, az biztosan nem futamodik meg az előre nem egyeztetett nyilvános kérdésektől. Még egyszer is hajrá! Nagyon várom!"
"Komoly baj lehet, ha Vityó idejön! Ha lehet ötletet adni, akkor egy guruló dolláros kérdés legyen!"
Orbán Viktor a közösségi oldalán jelentette be, hogy kedden interjút ad az ATV-ben Rónai Egonnak. Azt írta:
"Mérlegen a washingtoni út. És persze minden más. Tabuk nélkül, Rónai Egonnal".
A hírt az ATV is bejelentette a közösségi oldalán. A csatorna a műsorhoz még annyit hozzátett: "Rónai Egon a közélet meghatározó szereplőivel ül le hosszabb mélyinterjúkra. A beszélgetések célja, hogy a nézők a napi politikai eseményeken túlmutató, személyesebb és árnyaltabb képet kapjanak a hazai közélet alakítóiról".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Aki ezt csinálta, azt mind börtönbe kéne rakni” – a volt állami kibervezető szerint dupla büntetés járhat a tiszások adatainak nyilvánosságra hozataláért
Bárki, aki csak kíváncsiságból megnézte a térképet, akaratlanul is a gépére mentette a teljes, 200 ezres névsort. Az adatok a Google-keresőben is felbukkanhatnak Frész Ferenc szerint.
Új szintre lépett a TISZA Párt körüli adatbotrány, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogellenesnek minősítette a kiszivárgott adatok térképes közzétételét, és elrendelte annak törlését. A Helyzet van! című műsorban Frész Ferenc, az állami kibervédelmi központ korábbi vezetője arról beszélt, hogy a történtek hátterében szerinte nem egy klasszikus hekkelés áll – írta a 444.hu.
A szakértő úgy véli, az elkövetők több, különböző forrásból származó adatbázist „ragaszthattak össze”, erre utal az is, hogy a korábban kikerült 20 ezres és a mostani, közel 200 ezres lista között nagyon kevés az átfedés.
Az ügy súlyosságát jelzi, hogy a Have I Been Pwned nevű, adatszivárgásokat figyelő nemzetközi oldal „érzékeny szivárgásként” vette fel a listájára a TISZA Párt adatbázisát, mintegy 198.500 érintettel.
Az ügyben a kormányzat és a TISZA Párt álláspontja élesen eltér. Orbán Viktor miniszterelnök súlyos nemzetbiztonsági kockázatról beszélt, és azonnali vizsgálatot rendelt el, miután a kormányzati kommunikáció szerint 200 ezer magyar adatai kerültek „ukrán kézbe”. A kormányközeli média, köztük a Mandiner és a Magyar Nemzet, a kiszivárgott adatokat a Tisza Világ applikációhoz kötötte, sőt, egyes lapok elkezdték név szerint listázni az érintett közszereplőket.
Ezzel szemben a TISZA Párthoz közeli források szerint nem hekkelés, hanem adatlopás történt, és egy folytatólagos, ártó szándékú támadásról van szó. Magyar Péter, a párt elnöke korábban arra buzdította az érintetteket, hogy tegyenek feljelentést a rendőrségen és bejelentést a NAIH-nál.
Frész Ferenc szerint az ügy jogi következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Mivel az adatbázisból nemcsak a személyes adatok, hanem az érintettek párthovatartozása is egyértelműen beazonosítható, az adatok különleges adatnak minősülnek. Ezért
az elkövetőkre a GDPR alapján kiszabható bírság mellett a Büntető törvénykönyv szerint is dupla büntetés várhat, ami akár két évig terjedő börtönbüntetést is jelenthet. „Aki ezt csinálta, azt mind börtönbe kéne rakni, mert ez nagyon súlyos”
– fogalmazott a szakértő. Különösen problémásnak nevezte azt a technikai megoldást, amellyel az adatokat térképre tették, mivel az oldal megnyitásakor minden látogató böngészőjébe letöltődött a teljes adatbázis, így annak terjedése gyakorlatilag megállíthatatlan.
Az ügy október elején robbant ki, amikor egy körülbelül 20 ezer nevet tartalmazó lista került nyilvánosságra. Ezt követte november elején egy jóval nagyobb, közel 200 ezer fős adatcsomag megjelenése különböző online fórumokon, ami után a kormányfő elrendelte a vizsgálatot. A Mandiner ezt követően kezdte el listázni a neveket, majd felkerült az internetre az az interaktív térkép, amelyet a NAIH azóta jogellenesnek minősített. A szakértő azt javasolja az érintetteknek, hogy azonnal változtassák meg az összes jelszavukat, állítsanak be mindenhol kétfaktoros azonosítást, és tegyenek feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen, valamint bejelentést az adatvédelmi hatóságnál, a bizonyítékokat pedig (például képernyőmentéseket) őrizzék meg.
Új szintre lépett a TISZA Párt körüli adatbotrány, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogellenesnek minősítette a kiszivárgott adatok térképes közzétételét, és elrendelte annak törlését. A Helyzet van! című műsorban Frész Ferenc, az állami kibervédelmi központ korábbi vezetője arról beszélt, hogy a történtek hátterében szerinte nem egy klasszikus hekkelés áll – írta a 444.hu.
A szakértő úgy véli, az elkövetők több, különböző forrásból származó adatbázist „ragaszthattak össze”, erre utal az is, hogy a korábban kikerült 20 ezres és a mostani, közel 200 ezres lista között nagyon kevés az átfedés.
Az ügy súlyosságát jelzi, hogy a Have I Been Pwned nevű, adatszivárgásokat figyelő nemzetközi oldal „érzékeny szivárgásként” vette fel a listájára a TISZA Párt adatbázisát, mintegy 198.500 érintettel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
