Január 7-ig elfogadják a decemberi dolgozó- és tanulóbérleteket a vonatokon és a helyközi buszjáratokon
Szilveszterkor, újévkor és január 2-án is jóval nagyobb utasforgalom várható, ezért a MÁV és a Volánbusz arra kéri utasait, hogy időben tervezzék meg utazásukat, és indulás előtt tájékozódjanak a menetrendváltozásról.
A decemberi dolgozó- és tanulóbérleteket január 5. helyett 7-ig fogadják el a vonatokon és a helyközi buszjáratokon, megkönnyítve az utasok sorban állás nélküli bérletvásárlását az új év első napjaiban - közölte a Mávinform a honlapján szerda reggel.
A közlemény szerint szilveszterkor, újévkor és január 2-án is jóval nagyobb utasforgalom várható, ezért a MÁV és a Volánbusz arra kéri utasait, hogy időben tervezzék meg utazásukat, és indulás előtt tájékozódjanak a menetrendváltozásról.
Mint írták, a pénztárak előtti sorban állás elkerülése érdekében a menetjegy elővételben, online és mobilon is kényelmesen megváltható.
A tájékoztatás szerint
a kiemelt, frekventált vonalakon a csúcsidőszakokban közlekedő InterCity vonatokhoz - a lehetőségekhez képest - több kocsit kapcsolnak a helyjegy-fogyásától függően. December 31-én, valamint január 2-án és 3-án járatonként 1-4 kocsival többel közlekednek egyes InterCity vonatok, továbbá többlet kocsikkal közlekednek egyes sebesvonatok Budapest és Tapolca között is.
A szilveszterezőknek a vasúttársaság a biztonságos hazajutás érdekében az éjszakai, hajnali vonatok igénybevételét javasolja a gépkocsik használata helyett.
A Volánbusz helyi és helyközi autóbuszainak közlekedési rendje is változik: az év végi ünnepnapok idején az autóbuszok a megszokottól eltérően közlekednek, szilveszterkor, valamint az újév napján több járat nem közlekedik, illetve az egyes településeken a helyi járatok is az általános közlekedési rendtől eltérően közlekednek. December 31-én jellemzően a hét utolsó tanítási szünetes munkanapja szerint, 2022. január elsején pedig a munkaszüneti napra érvényes menetrend szerint közlekednek a buszok - tudatták.
A december 31-ről január 1-jére virradó éjszakán minden vonalon biztosítják az éjszakai HÉV-közlekedést. Január 1-jén és 2-án - szombaton és vasárnap - a HÉV a munkaszüneti napokon érvényes menetrend szerint, január 3-tól - hétfőtől- a tanítási időszakban érvényes menetrend szerint jár
- írták.
A decemberi dolgozó- és tanulóbérleteket január 5. helyett 7-ig fogadják el a vonatokon és a helyközi buszjáratokon, megkönnyítve az utasok sorban állás nélküli bérletvásárlását az új év első napjaiban - közölte a Mávinform a honlapján szerda reggel.
A közlemény szerint szilveszterkor, újévkor és január 2-án is jóval nagyobb utasforgalom várható, ezért a MÁV és a Volánbusz arra kéri utasait, hogy időben tervezzék meg utazásukat, és indulás előtt tájékozódjanak a menetrendváltozásról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volt főtanácsadója Orbán Viktorról: Már nem látom a személyes képességeket benne
Elek István azt is mondta, hogy szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll. Más, egykori fideszes frakciótársak szerint viszont korai lenne leírni Orbánt, és akár a visszatérésre is lehet esélye.
„Már nem látom a személyes képességeket benne” – mondta Orbán Viktorról egyik volt főtanácsadója, miközben más egykori fideszes frakciótársai szerint korai lenne leírni, és akár a visszatérésre is lehet esélye. A leköszönő miniszterelnök döntése, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, heves vitákat indított a Fidesz és a magyar politika jövőjéről.
A választási vereség után Orbán Viktor bejelentette, hogy nem ül be az ellenzéki padsorokba, mert „úgy látom, hogy máshol van rám szükség”. A döntést a Fidesz–KDNP parlamenti felállásának radikális átalakítása követte: a Gulyás Gergely vezetésével felálló új Fidesz-frakcióból több régi politikus is hiányzik. A párt keddi választmányi ülésén Orbán felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról, de ezt nem fogadták el.
A kérdésről, hogy mi áll a lépés hátterében, és van-e politikai jövője Orbánnak, a 24.hu négy egykori fideszes politikust kérdezett meg, akik a kilencvenes években ismerték meg Orbán politikai észjárását. Szelényi Zsuzsa, Elek István, Fodor Gábor és Hegedűs István egyetértett abban, hogy a távozó miniszterelnök taktikailag jól döntött, de a jövőjét illetően két, egymással homlokegyenest ellenkező forgatókönyv rajzolódik ki.
Az egyik véleménycsoport szerint a Fidesz megújulása Orbán vezetésével már nem lehetséges. Szelényi Zsuzsa, a CEU Demokrácia Intézet kutatója szerint a párton belül is megdőlt az a hit, hogy Orbán Viktornak mindig igaza van. Úgy látja, a vereség utáni helyzetet most is a belső bizalom helyreállítására használhatja, de ezúttal sokkal nehezebb dolga lesz. A CEU kutatója szerint a Fideszen belül egy-két éven belül elkerülhetetlen lesz a hatalmi harc.
„Nagyon sok ember található a Fideszben, akik jelentős ambícióval bírnak a politikai vezetésre, ők most azt várják, hogy Orbán még jobban megbukjon”
– tette hozzá.
Ennél is tovább ment Elek István, aki 1998 és 2002 között Orbán főtanácsadójaként is dolgozott. Szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll.
„De őszintén szólva én már nem látom a személyes képességeket benne” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a korábbi sikerek után egy összezsugorodott öntudattal kellene politizálnia, ami szerinte hosszú távon kilátástalan történet.
Mások azonban óva intenek attól, hogy bárki leírja a kormány éléről távozó miniszterelnököt. Fodor Gábor, a Fidesz alapító tagja szerint Orbán számára a lengyel Jarosław Kaczyński útja lehet a minta.
„Nem nagyon van más megoldás, mint a Kaczynski-modell: ő meghatározó figuraként lebeg a párt fölött, de nincs ott a politika frontvonalában”
– utalt a lengyel Jog és Igazságosság vezéralakjára. Fodor szerint Orbán visszatérésére akkor nyílhat esély, ha a kormányzást átvevő Tisza Párt nehézségekkel szembesül.
Hasonlóan látja a helyzetet Hegedűs István egykori fideszes képviselő is, aki szerint Orbánt a revánsvágy is fűtheti. Úgy véli, a vereségből nem a mérséklődés, hanem a még keményebb fellépés szükségességének tanulságát vonhatja le.
Szerinte, ha a politikai helyzet megváltozik, és új elégedetlenség jelenik meg a társadalomban, Orbán előtt egy másik példa, „Donald Trump példája lebeghet előtte, azaz: vissza lehet jönni”.
„Már nem látom a személyes képességeket benne” – mondta Orbán Viktorról egyik volt főtanácsadója, miközben más egykori fideszes frakciótársai szerint korai lenne leírni, és akár a visszatérésre is lehet esélye. A leköszönő miniszterelnök döntése, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, heves vitákat indított a Fidesz és a magyar politika jövőjéről.
A választási vereség után Orbán Viktor bejelentette, hogy nem ül be az ellenzéki padsorokba, mert „úgy látom, hogy máshol van rám szükség”. A döntést a Fidesz–KDNP parlamenti felállásának radikális átalakítása követte: a Gulyás Gergely vezetésével felálló új Fidesz-frakcióból több régi politikus is hiányzik. A párt keddi választmányi ülésén Orbán felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról, de ezt nem fogadták el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Távoznia kellett a Magyar Pétert „kis buzinak” nevező piliscsabai jegyzőnőnek
Megszűnt Dr. Juhász Andrea közszolgálati jogviszonya, miután a választás éjszakáján trágár stílusban gyalázta Magyar Pétert. A polgármester korábban azt közölte, a jegyző méltatlanná vált a hivatalára, ezért megtette vele szemben a szükséges jogi lépéseket.
Már nem dolgozik a piliscsabai polgármesteri hivatalban az a jegyző, aki a választás éjszakáján trágár, homofób stílusban gyalázta Magyar Pétert egy videóban.
Thumáné Kauzál Melinda polgármester a Telexnek megerősítette, hogy Dr. Juhász Andrea közszolgálati jogviszonya megszűnt, de azt egyelőre nem részletezte, pontosan milyen jogi formában távozott.
„A jegyző asszony közszolgálati jogviszonya megszűnt” – közölte szűkszavúan a polgármester.
Mint megírtuk, a 2026-os országgyűlési választás éjszakáján, a Fidesz eredményvárója után a Népszava videójában a jegyző a kormánypárt vereségét elemezte. Dr. Juhász Andrea a pártot felmentve a felelősség alól azt mondta:
„Az a baj, hogy a kis buzi Magyar Péternek hittek a választók.”
Zavaros gondolatmenetét azzal zárta, hogy szerinte „egy országot ne irányítson egy buzi”.
A botrány kirobbanása után Piliscsaba polgármestere elhatárolódott a kijelentésektől. A városvezető közölte, hogy a jegyző „vasárnap éjszakai nyilatkozata miatt méltatlan a hivatalra”, ezért megtette a szükséges jogi lépéseket. Az nem derült ki, hogy ezek pontosak milyen lépések voltak.
Arról, hogy Dr. Juhász Andrea közszolgálati viszonya megszűnt, éppen a törvény által biztosított 15 napos határidő utolsó napján tájékoztatott. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény ennyi időt ad a munkáltatónak, hogy a méltatlanná válás tudomásra jutása után felmentéssel éljen.
A botrány Piliscsabán is komoly visszhangot váltott ki. A legnagyobb helyi Facebook-csoportban napokig intenzív vita zajlott, és petíció is indult a jegyző felmentéséért, amelyet a távozásáról szóló hír megjelenéséig több mint ezren írtak alá.
A Telex kereste Dr. Juhász Andreát is, hogy fenntartja-e korábbi nyilatkozatát, vagy esetleg megbánta azt, de nem kaptak választ.
Már nem dolgozik a piliscsabai polgármesteri hivatalban az a jegyző, aki a választás éjszakáján trágár, homofób stílusban gyalázta Magyar Pétert egy videóban.
Thumáné Kauzál Melinda polgármester a Telexnek megerősítette, hogy Dr. Juhász Andrea közszolgálati jogviszonya megszűnt, de azt egyelőre nem részletezte, pontosan milyen jogi formában távozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még a választás előtt döntött az Orbán-kormány két, 2033-ig szóló uniós posztról
Csehi Zoltánt újrajelölték bírónak, Fehér Miklós Zoltánt pedig főtanácsnoknak az EU Bíróságára. A jelölésről azokkal a közjogi vezetőkkel is egyeztettek, akiknek a lemondását Magyar Péter követeli.
A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.
Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy
a kormány újrajelöli Csehi Zoltánt az Európai Unió Bíróságára a 2027 és 2033 közötti ciklusra
– írja a HVG. A döntés időzítése azért érdekes, mert Csehi jelenlegi mandátuma csak 2027 októberében jár le, így a lap szerint nem látszott olyan határidő, ami miatt a választás előtt kellett volna dönteni.
Ezzel egy időben a kormány egy másik fontos pozícióról is határozott:
Fehér Miklós Zoltánt jelöli főtanácsnoknak, szintén 2027 októberétől kezdődően.
Ez a lehetőség Magyarország uniós tagsága óta most először nyílt meg az ország számára.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány a jelölés előtt az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is konzultált. Időközben Magyar Péter a választás után mindhármukat lemondásra szólította fel május 31-i határidővel.
Az Európai Unió Bírósága az EU legfőbb igazságszolgáltatási intézménye, amelynek döntései a tagállamokra, így Magyarországra is kötelezőek. A Bíróság testülete tagállamonként egy bíróból, összesen 27 bíróból áll, munkájukat tizenegy főtanácsnok segíti. A főtanácsnok nem ítélkezik, hanem független jogi véleményt, úgynevezett „indítványt” készít, ami gyakran irányt mutat a bíráknak. Míg az öt legnagyobb tagállam állandóan küldhet főtanácsnokot, a többi helyet rotációs rendszerben osztják szét, ezért a mostani magyar jelölésnek különös súlya van.
A bírói posztra újrajelölt Csehi Zoltán 2016 óta dolgozik a luxembourgi testületben, 2021 óta a Bíróság bírája. A főtanácsnoknak jelölt Fehér Miklós Zoltán pedig 2010 óta vezeti azt a minisztériumi jogászcsapatot, amely a magyar kormányt képviseli az uniós bírósági eljárásokban.
A jelölteket egy uniós szakértői bizottság, az úgynevezett 255-ös bizottság is megvizsgálja, a végső szót pedig a tagállamok kormányainak képviselői mondják ki közös megegyezéssel.
A tét nem kicsi, hiszen az Európai Unió Bírósága az elmúlt években számos, Magyarország számára rendkívül fontos ügyben döntött.
Az egyik ilyen ügyben Tamara Ćapeta főtanácsnok nemrégiben azt javasolta, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság döntését, amellyel feloldották a Magyarországnak szánt uniós források egy részének zárolását. A Bíróság ítélete ebben a kérdésben még várat magára.
A Bíróság egy másik ítéletében kimondta, hogy a 2021-es, „gyermekvédelminek” nevezett törvény több ponton sérti az uniós jogot. Jogvédő szervezetek szerint a döntés alapján a Pride-tilalom sem maradhat hatályban.
A testület emellett 200 millió eurós (mintegy 80 milliárd forintos) átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő büntetést is kiszabott az országra a menekültügyi szabályok megsértése miatt, és a Paks II. atomerőmű körüli eljárások is megjárták a luxembourgi fórumot.
A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.
Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A blokád ellenére simán átjutott egy szankciós orosz szuperjacht a Hormuzi-szoroson
Az Alekszej Mordasov orosz milliárdoshoz köthető Nord nevű hajó a hétvégén Dubajból az ománi Maszkatba hajózott. A tranzit egy „jóváhagyott útvonalon” történt, miközben a térségben a forgalom a háború előtti szint töredékére esett vissza.
Hónapok óta gyakorlatilag blokád alatt áll a Hormuzi-szoros, a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, ahol a globális olajellátás ötöde halad át. A hétvégén azonban egy 142 méteres, szankciókkal sújtott orosz milliárdoshoz köthető szuperjacht mégis áthajózott a lezárt vizeken, megmutatva, hol vannak a zárlat repedései.
A Nord nevű, orosz zászló alatt közlekedő luxushajó pénteken indult Dubajból, majd a hétvégén áthaladt a szoroson, és vasárnap reggel futott be az ománi főváros, Maszkat egyik marinájába – írta a The Guardian.
A jacht Alekszej Mordasov orosz milliárdoshoz köthető, aki vagyonát nagyrészt a Szeversztal acél- és bányászati vállalatnak köszönheti, és szoros kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal. Bár hivatalosan nem ő a tulajdonos – a hajót 2022-ben a felesége cégére jegyezték be –, Mordasovot az EU, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is szankciós listára tette az ukrajnai invázió után. Egyik kisebb hajóját, a Lady M-et az olasz hatóságok 2022-ben le is foglalták.
A több mint 500 millió dollárra becsült Nordon a Superyacht Times magazin szerint úszómedence, mini-tengeralattjáró és helikopterleszálló is található.
A Hormuzi-szoros lezárása egy hosszabb ideje tartó feszültség eredménye. Az iráni blokád egy válaszlépés volt a február 28-án kezdődött amerikai és izraeli csapásokra. Teherán korábban arra figyelmeztetett, hogy minden, a szoroshoz közelítő hajót célba vesznek, amire Washington azzal reagált, hogy feltartóztatják vagy visszafordítják az iráni kikötők felé tartó vagy onnan induló hajókat.
A legfrissebb hírek szerint azonban a Nord egy „jóváhagyott útvonalon” haladt. Egy, a tulajdonoshoz közel álló forrás azt állította, hogy sem Irán, sem az Egyesült Államok nem emelt kifogást a hajó áthaladása ellen.
A jacht átkelése egybeesett az orosz–iráni diplomáciai kapcsolatok erősödésével. Vlagyimir Putyin hétfőn Szentpéterváron fogadott egy iráni küldöttséget, ahol Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a két ország „stratégiai kapcsolatát” méltatta.
Aragcsi később azt írta az X-en: „A közelmúlt eseményei megmutatták stratégiai partnerségünk mélységét és erejét.”
Az orosz elnök a TASZSZ hírügynökség szerint azt mondta vendégének, hogy az iráni nép „bátran küzd” a szuverenitásáért az amerikai és izraeli nyomással szemben.
Az amerikai Középső Parancsnokság a saját blokádjának végrehajtását a szorostól keletre, az iráni kikötőforgalomra összpontosítja, így a Nord útvonala technikailag nem feltétlenül sértette az amerikai korlátozásokat.
Hónapok óta gyakorlatilag blokád alatt áll a Hormuzi-szoros, a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, ahol a globális olajellátás ötöde halad át. A hétvégén azonban egy 142 méteres, szankciókkal sújtott orosz milliárdoshoz köthető szuperjacht mégis áthajózott a lezárt vizeken, megmutatva, hol vannak a zárlat repedései.
A Nord nevű, orosz zászló alatt közlekedő luxushajó pénteken indult Dubajból, majd a hétvégén áthaladt a szoroson, és vasárnap reggel futott be az ománi főváros, Maszkat egyik marinájába – írta a The Guardian.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
