HÍREK
A Rovatból

Jámbor András: Én azért álltam félre, mert egyetértek ezzel: takarodjatok!

A Szikra Mozgalom politikusa közösségi oldalán írta meg, miért döntött úgy, hogy nem indul újra. Szerinte most nem a szereplők, hanem az egész politikai elit cseréje a legfontosabb.


Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője hosszú posztban osztotta meg gondolatait kedden a jelenlegi politikai helyzetről és saját döntéséről. Bejegyzésében világossá tette, hogy miért állt félre a politikai küzdelemből.

„Nem megérteni, hogy a Tisza az elmúlt 35 év politikai és gazdasági elitjének a terméke: politikai vakság! Nem megérteni, hogy éppen ezért ennek az elitnek az eltakarítását várják tőlük, szintén politikai vakság! Az emberek annyit mondanak: takarodjatok!”

Jámbor szerint az, hogy egy a semmiből jött erő jó eséllyel kormányozhat jövőre, nemcsak a Fidesz „hataloméhes, az országot tönkretevő kormányzásának” eredménye, hanem az ellenzék „képesség nélküli, ajánlat nélküli, eredmény nélküli politikájának” következménye is.

Elismeri, hogy vannak olyan ellenzéki politikusok, akik „az utóbbi években tényleg letettek valamit az asztalra”. Ugyanakkor hozzáteszi: „Értük, értünk kár is.” Szerinte azonban „ez a ‘néhány ember’ mindenkinek más neveket jelent a fejében, és nincs egy olyan közös névsor, amelynek megtartásában az ország, vagy akár az ellenzéki szavazók többsége egyetértene.”

Két lehetőséget lát:

„1. Félreállni a politikai elit leváltásának útjából, ha látjuk, hogy a nép többsége azt mondja: elég.

2. Vagy letenni egy olyan ajánlatot, amely valóban versenybe száll a Tiszáéval, és ehhez megszerezzük a társadalmi legitimációt.”

Azt is hangsúlyozza, hogy „ez az ajánlat azonban ma két dolog nem lehet”:

– „Anti-orbánizmus. Mindenki számára világos, hogy Orbán leváltására most egyedül a Tisza képes. A jelenlegi választási rendszerben nincs tér még egy anti-orbánista szereplőnek. A rendszer leváltása csak a teljes politikai rendszer elutasításával lehetséges.”

– „Kontrollszerep a Tisza fölött. A szavazókat most az mozgatja, hogy ‘takarodjatok’, nem az, hogy egy még nem győztes erőtől védjék meg magukat.”

Jámbor bevallja:

„Én azért álltam félre, mert egyetértek ezzel: takarodjatok! Mert nekem is elegem van abból, ami ebben az országban történik. Mert két gyerekem van, és nem akarom, hogy egy gyűlöletbe fulladt országban nőjenek fel. Ahol a válasz arra, hogy nem működik az egészségügy, az oktatás, és hogy ellopják a fél országot, annyi: ‘migráns, ukrán, Soros!’”

Hozzáteszi: „És igen: azért álltam félre, mert három év alatt én sem tudtam másik ajánlatot adni. Nem voltam elég erős, elég jó. Nem volt elég tapasztalatom ahhoz, hogy ezt megtegyem. Sok szempontból én sem tudtam kitörni a politikai elit képtelenségéből és bénultságából.”

A választások kapcsán emlékeztet: „A választáson bárki elindulhat, és induljon is el, aki akar, én ezt mondtam 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is, sőt jelöltként alá is írtam a Kutyapártnak.” De figyelmeztet arra is, hogy „ebben a választási rendszerben aki győzni akar, annak 106 jelöltet kell állítani a töredékszavazatok miatt.”

„Van, akiknek szurkolok is, de az alaphozzáállásom nekem is az: takarodjatok!”

Jámbor szerint azonban minden indulónak mérlegelnie kell, hogy az indulása „valójában hozzá tud rakni az ország jövőjéhez?” Szerinte „ha a válasz igen, hajrá, de azt mindenkinek éreznie kell, ezt a kérdést a választók is fel fogják rakni, és lehet, nekik nem ugyanez lesz a válaszuk.”

Fontosnak tartja, hogy „ne hazudjunk a választóknak!”

„Ne tegyük ezt az eredmények csupán felét közzétevő közvélemény-kutatásokkal.

Ne hazudjuk azt, hogy ez egy tiszta választás, ahol nincs felelőssége minden indulónak abban, mi lesz a végeredmény.

Ne hazudjuk azt, hogy ez egy tiszta választás, ahol a Fidesz – mint állampárt – nem játszik az ellenzéki szereplőkkel, nem segíti őket saját hatalma érdekében.

Ne hazudjuk azzal, hogy a Tiszán kívül más is le tudja váltani ezt a rendszert.”

Jámbor András úgy látja,

„ma történelmi esély van a rendszer leváltására.” Szerinte eljött az idő arra, hogy „kiszabadítsuk a magyar népet, és a politikát – mint a közösség ügyeinek intézését – egy manipulatív, rabló elit kezéből.”

Zárásként azt írja: „Én élni akarok ezzel az eséllyel – még ha személy szerint ez nem is a legjobb világot jelenti számomra. Mert közösen jobb lesz. És ez számít. Jobb lesz ez az ország, mint ma. Magyarország, a hazám, a gyermekeim országa.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Várom az elszámoltatást” – Lázár János szerint a Fidesz vezérkarát akarják kiiktatni a mandátumkorlátozással
Lázár János a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatára reagált. A politikus hozzátette, nincs takargatnivalója, és áll a beígért elszámoltatás elébe.


Megtört a korábbi kormánypárt kommunikációs egysége: Lázár János szerint „nem ördögtől való” a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról szóló vita, Gulyás Gergely viszont „elfogadhatatlannak” tartja a Tisza Párt javaslatát. A jobboldali pártoknál forr a levegő, miután Magyar Péter bedobta, hogy legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.

Lázár János volt miniszter a 24.hu-nak arról beszélt, társadalmi konszenzus esetén akár megfontolható is lenne az ötlet, de szerinte a javaslat mögött személyes üzenet húzódik.

„Nagyon olyan íze van a dolognak, hogy ez tulajdonképpen személyesen néhányunknak szól, azokat akarják kizárni a közhatalom gyakorlásának lehetőségéből, akik 2010 és 2026 között a Fideszt vezették” – mondta a politikus, aki a beígért elszámoltatásra is reagált.

„Várom az elszámoltatást, amikor személyesen rám kerül a sor” – tette hozzá.

Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a politikai ellenfél alkotmányos eszközökkel való ellehetetlenítését látja a tervben. Szerinte a mandátumkorlátozás európai viszonylatban is példátlan lépés lenne. Még élesebben fogalmazott Pócs János és Balla György: mindketten diktatúrát és a népakarat sárba tiprását emlegették. Balla közröhejnek tartja, hogy „van egy párt Magyarországon, amelyik okosabbnak gondolja magát az embereknél.”

Pócs János pedig jelezte: „Parlamenti eszközökkel, foggal-körömmel fogok küzdeni azért, hogy a legközelebbi választáson kétharmaddal nyerjünk, és visszaadjuk a népakaratot az emberek kezébe.”

A KDNP-frakcióban még nincs egységes álláspont a kérdésről. Simicskó István volt honvédelmi miniszter szerint a tapasztalt politikusok munkájára szükség van, és az intézkedéssel „kiöntenénk a gyereket a fürdővízzel”.

A Mi Hazánk képviselői közül Novák Előd és Apáti István is arról beszélt, hogy a javaslat ellehetetleníti a hosszú távú politikai építkezést. Novák szerint a korlátozás csak akkor lenne tisztességes, ha nem visszamenőleg, hanem a törvény hatályba lépésétől számítana a 12 év.

A javaslat a jelenlegi Fidesz-frakció 44 tagjából 24 képviselőt érintene, akiknek 2030-tól távozniuk kellene. Ezzel szemben a Tisza Pártot a jelenlegi állás szerint legkorábban 2038-ban (vagy egy esetleges 8 éves limitnél 2034-ben) érintené a szabályozás.

A veterán politikusok közül többen már elgondolkodtak a folytatáson: Gulyás Gergely visszatérhet ügyvédi hivatásához, Simicskó István a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanítana, Balla György pedig a nyugdíjas éveket élvezné.

Az Országgyűlés június 15-én megszavazta a miniszterelnöki tisztség nyolcéves korlátját. A Tisza Párt ezt követően hétfőn a képviselői mandátumok 12 éves plafonját jelentette be, kedden pedig felmerült a nyolcéves opció is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Döntött az ügyészség Havasi Bertalan Magyar Péterrel szembeni feljelentéséről
Bűncselekmény hiányában utasította el a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter ellen hivatali visszaélés miatt tett feljelentést. A vádhatóság szerint a miniszterelnök Karmelitában elhangzott szavai nem minősültek jogilag kötelező erejű utasításnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a feljelentést, amelyet Havasi Bertalan és ifj. Tényi István hivatali visszaélés miatt tett Magyar Péter miniszterelnök ellen. Az ügyészség múlt csütörtökön kelt határozata szerint a kormányfő Karmelita kolostorban elhangzott mondatai nem minősültek bűncselekménynek – derül ki az Index szerdai cikkéből.

A döntés alapja a Karmelita kolostorban május 16-án történt incidens volt, amikor Magyar Péter egy sajtónyilvános bejáráson szóváltásba keveredett az akkor még helyettes államtitkár Havasi Bertalannal.

A vádhatóság jogi indoklása szerint a miniszterelnök kifogásolt közlése nyelvtani és logikai szempontból sem azonos egy kötelező erejű utasítással, amely megalapozná a hivatali visszaélés gyanúját.

A határozat kitér arra is, hogy Havasi Bertalan felmentése körüli sérelem munkajogi kérdés, amely nem utal bűncselekményre. A feljelentőknek a döntés kézbesítésétől számítva egy hónapjuk van, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be.

A szóban forgó napon a miniszterelnök a Karmelita tetőteraszán először azt mondta Havasinak, hogy „lassan egyébként el kellene hagynia az épületet (…) Havasi elvtárs”. Nem sokkal később egy Facebookon közvetített élő adásban tette hozzá, hogy mivel Havasi már nem a minisztériumban dolgozik, „jó lenne, ha megkérnék, hogy fáradjon ki innen”.

Havasi ezután elhagyta az épületet, mert állítása szerint nem akarta megvárni, hogy a rendőrök „vonszolják ki”. Még aznap délután a Magyar Közlönyben megjelent Havasi azonnali hatályú felmentése.

A volt sajtófőnök és ifj. Tényi István két nappal később, május 18-án tett feljelentést hivatali visszaélés gyanújával.

Magyar Péter a feljelentés hírére akkor úgy reagált: „a kormány a reménytelen helyzetben lévő maffiatagok kétségbeesett próbálkozásával nem foglalkozik”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egy napra országszerte bezárnak a rendelők és a patikák a jövő héten
A Semmelweis-nap miatt július 1-én munkaszüneti nap lesz az egészségügyi dolgozóknak. A háziorvosi rendelők, szakrendelők és a gyógyszertárak többsége is zárva tart, az ellátást országszerte ügyeleti rendben biztosítják.


Jövő szerdán, július 1-jén a Semmelweis-nap miatt országszerte zárva tartanak a háziorvosi rendelők, a szakrendelők és a gyógyszertárak többsége is. Az ellátás ezen a napon, amely 2011 óta munkaszüneti nap az ágazatban, ügyeleti rend szerint működik majd – írta a Pénzcentrum.

Akit váratlanul ér a zárva tartás, a rendelők bejáratánál elhelyezett tájékoztatón megtalálja a legközelebbi felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet címét és telefonszámát.

Fontos különbséget tenni az ügyeletes és a készenléti gyógyszertár között: míg az előbbi jellemzően nyitva van, a készenléti patikánál általában „csöngetni kell”, és a gyógyszerésznek legfeljebb 30 percen belül rendelkezésre kell állnia.

Aki gyógyszerre szorul, a patikák ajtaján szintén talál információt a legközelebbi ügyeletes gyógyszertárról. Ennél egyszerűbb megoldás a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhető gyógyszertárkereső, vagy az Egészségablak mobilalkalmazás. A keresésnél a vármegye és a település mellett a pontos dátumot is be kell állítani, majd a dátum melletti kék „ok” feliratra kattintani. A rendszer ezután listázza a környékbeli ügyeletes patikákat címmel és nyitvatartási idővel.

Mérgezés gyanúja esetén a nap 24 órájában hívható az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat ingyenes, 06-80-20-11-99-es zöldszámán.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ügynökakták: benyújtotta a kormány a nyilvánosságra hozatalt előkészítő törvényjavaslatot
Melléthei-Barna Márton nyújtotta be a javaslatot, amely egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot hozna létre. A 11 fős testület szakmai szempontok alapján készítené elő a pártállami titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatalát.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán jelentette be a fejleményt. „Benyújtottuk az ügynökakták megnyitását szolgáló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Vállaltuk, megcsináljuk. Évtizedes adósságot törlesztünk ezzel” – írta. A javaslatot Melléthei-Barna Márton terjesztette az Országgyűlés elé. Gyors ütemezést diktál: elfogadása esetén a törvény a kihirdetés utáni harmadik napon hatályba lépne, a kormánynak pedig további 15 napja lenne a bizottság felállítására.

A legfontosabb új elem egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság létrehozása.

A 11 tagú testületet a kormány nevezné ki határozatlan időre, vegyes összetételben: öt tagot a nemzetbiztonsági szolgálatok szakértői, hatot pedig történészek, levéltárosok és jogászok adnának. Feladatuk az lenne, hogy felülvizsgálják azokat az iratokat, amelyek minősítését a szolgálatok a rendszeres felülvizsgálat után is fenntartanák.

Az eljárás menete szerint a szolgálatoknak tételes listát kellene adniuk a bizottságnak minden olyan iratról, amelynek titkosítását fenntartották. Ha a bizottság a minősítés megszüntetését javasolja, a minősítő szerv köteles azt soron kívül felülvizsgálni. Amennyiben továbbra is a titkosítás mellett döntenek, részletes indoklással kell tartozniuk a bizottságnak és az illetékes miniszternek.

Ha egy irat minősítését megszüntetik, azt haladéktalanul át kell adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, ahol kutathatóvá válik.

A javaslat indoklása a demokratikus kontroll fontosságát hangsúlyozza.

„A felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. Csak ezáltal biztosítható, hogy a felülvizsgálat ténylegesen demokratikus körülmények között történhessen meg.”

A bizottság tagjai személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, egy egyszerű titoktartási nyilatkozattal is megismerhetnék a minősített adatokat. Ez jelentős eltérés a minősített adatok védelméről szóló törvény jelenlegi, szigorú rendszerétől, amely mélyreható biztonsági átvilágításhoz köti a titkos iratokhoz való hozzáférést.

A módosítás a felülvizsgálatok gyakoriságát is növelné: az eddigi legalább ötévente esedékes ellenőrzés helyett legalább kétévente kötelező lenne újraértékelni a minősítéseket, sőt, miniszteri felhívásra soron kívüli eljárás is indulhatna.

Szűkülne a titokban tartás mozgástere is: a külkapcsolatokra hivatkozva például már csak akkor lehetne egy iratot zárolni, ha annak nyilvánosságra kerülése egy európai uniós, EGT- vagy NATO-tagállammal fennálló viszonyt sértene. A törvényből több, eddig a minősítés fenntartását lehetővé tévő pontot is törölnének.

A mostani kezdeményezés egy több évtizedes politikai vitára tenne pontot. Bár az állambiztonsági múlt feltárásának jogi kereteit a 2003. évi III. törvény teremtette meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának létrehozásával, a teljes nyilvánosság azóta sem valósult meg. A 2010-es években például az LMP több alkalommal is benyújtott törvényjavaslatot a teljes nyilvánosság érdekében, de ezeket az akkori kormánypárti többség rendre elutasította, jellemzően nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk