HÍREK
A Rovatból

Jakab Ferenc: Ma már nem vagyok annyira optimista, hogy jól megússzuk a negyedik hullámot

Jakab Ferenc, Zacher Gábor és Szekanecz Zoltán beszélgettek arról, hogyan áll most a járványhelyzet, kiket érint a negyedik hullám, és mire figyeljünk.


Magyarországon is berobbant a járvány negyedik hulláma, újra emelkedni kezdtek a számok. Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus professzor, Dr. Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos, sürgősségi szakorvos, valamint Prof. Dr. Szekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos a KOVIDők csütörtöki élőjében beszélgettek a negyedik hullámról.

"Két héttel ezelőtt én még nagyon optimista voltam, és azt gondoltam, hogy ezt relatíve jól meg fogjuk úszni, de a mai négyezres számokat nézve már nem vagyok annyira optimista"

- kezdte Jakab Ferenc, aki hozzátette, most nem az új fertőzöttek száma a legfontosabb, hanem sokkal inkább az, hányan vannak kórházban és lélegeztetőgépen.

A virológus elmondta, a számok ugyan hasonlóak, mint tavaly, azonban lényeges különbség, hogy bár több embernek van védettsége, de egy sokkal gyorsabban terjedő variánssal van dolgunk.

Jakab azt is kifejtette: szerinte nem lehet megjósolni, mikorra várható a negyedik hullám tetőzése.

"Bárki, aki most meg tudja mondani, mikor lesz a járvány negyedik hullámának tetőzése, az jósgömböt vagy tarot kártyát használ, mert a számokból ezt most megmondani biztosan nem lehet"

- fogalmazott Jakab, aki hozzátette: bízik az átoltottságban - még ha ez relatíve alacsonyabb is kicsit, mint kéne - és a járványügyi intézkedések újra bevezetésében.

Dr. Zacher Gábor szerint a járvány negyedik hulláma elsősorban az oltatlanokat érinti, de "az oltottak sem ússzák meg". Hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy az oltás nem jó, hiszen az oltás abszolút mértékig jó.

"Az a klinikai tapasztalat, hogy igen, kerülnek be oltottak enyhe, esetleg közepesen súlyos panasszal, sőt, egy-egy esetben azért velük is előfordulhat, hogy lélegeztetőgépre kerülnek, vagy akár bele is halhatnak a betegségbe, de ne felejtsük el, hogy az oltások hatásossága egyiknél sincs 100 százalék"

- fogalmazott a toxikológus.

Zacher azt is elmondta, a tapasztalat az, hogy egyre fiatalabbak kerülnek kórházba. Az oltottak közül elsősorban az idősebb generáció, akiknek többnyire már van valamilyen alapbetegségük, amely miatt az enyhébb vagy a közepes tünetek is súlyosabban érintik őket, mint az oltott fiatalokat. A toxikológus szerint az oltott fiatalok jelentős részt egy enyhe náthával, vagy pár napos levertséggel, lázas állapottal megússzák a betegséget.

"A nem oltottaknál más a helyzet. Ott nagyon gyorsan alakulnak ki a tünetek. A lappangási idő az előző hullámokhoz képest lecsökkent, akár másfél, két nap után is jelentkezhetnek a tünetek"

- mondta Zacher.

Bár erről hivatalos adatok nincsenek, az orvos a saját kórházában tapasztaltak, illetve a kollégáival való kommunikáció alapján azt mondja: jelenleg a súlyos állapotban lévők közül 7-8 oltatlanra jut egy oltott. Az enyhe betegeknél ezek az arányok még inkább eltolódnak az oltatlanok irányába, és a lélegeztetőgépen lévőknél is nagyjából hasonló az arány.

Dr. Szekanecz Zoltán kiemelte, ugyan emelkednek a számok, és fontos, hányan lesznek pozitívak, de még fontosabb az, hogy mennyien vannak kórházban és lélegeztetőgépen.

"A delta variánsról nem tudjuk, hogy súlyosabb betegséget okozna, csak azt, hogy jobban terjed. Pont ez a baj a deltával, hogy elkent tüneteket okoz, mint egy nyári nátha, vagy egy kis köhögés, és ez az, ami miatt - főleg most, hogy jön az influenzaszezon - nehéz felismerni"

- fogalmazott a professzor, aki szerint nagyon fontos lenne, hogy ha már valaki elkapta a vírust, tenni kell érte, hogy az enyhe tünetekből ne legyen súlyos állapot. Kiemelte:

a betegség korai szakaszában, enyhe tünetekkel is fontos konzultálni a háziorvossal, mert "sokszor az első 5-7-12 napban dől el, hogy később mennyire lesz súlyos a betegség".

Szekanecz Zoltán azt is kihangsúlyozta, hogy az oltás mellett továbbra is fontos például a maszkviselés, hiszen "az oltás a súlyos betegség ellen véd, az ellen viszont nem, hogy az oltott személy az orrában, az orrgaratában tovább vigye a vírust. Hogy ne adja tovább, ehhez van szükség a maszkra".

Azzal kapcsolatban, kinek ajánlják a harmadik oltást, Jakab Ferenc azt mondta: mindenkinek. "Tartsd szárazon a puskaport és magasan az antitestszintet" - fogalmazott a virológus.

"A szervezet számára az ismétlőoltások elengedhetetlenek. Ne dőljön senki se hátra, hogy 'én már fél éve megkaptam a második oltást, én már teljesen rendben vagyok', nincs rendben. Külföldi és nemzetközi tanulmányok is azt mutatják, hogy havonta feleződik, és 3-4 hónap után drasztikusan elkezd csökkenni az antitestszint a szervezetben"

- mondta Jakab Ferenc.

Szekanecz Zoltán annyit fűzött hozzá, hogy aki tudja, oltassa be magát, viszont a harmadik oltás kiemelten fontos a krónikus betegek, az idősek, illetve az immunitás szempontjából gátoltak számára és azoknak is, akik tömegben vannak (pl. egészségügyi dolgozók, tanárok).

Teljes beszélgetés: A szakértők újra egy asztalnál - KOVIDők

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Adolf Hitler ötödször is választást nyert Afrikában, de megváltoztatja a nevét
A politikus elsöprő fölénnyel, 1275 szavazattal nyert, kihívója mindössze 148 voksot kapott, esélye sem volt. A győzelmével egyidőben nevét megváltoztatta a politikus.


Ötödször is megnyerte a helyhatósági választást saját körzetében a namíbiai Adolf Hitler Uunona – írja a The Namibian. A november 26-án, szerdán tartott regionális választások eredményei csütörtök estére érkeztek meg, ahol Uunona ismét elsöprő győzelmet aratott.

A kormányzó SWAPO párt színeiben induló képviselő az észak-namíbiai Ompundja választókerületben 1275 szavazatot kapott, míg egyetlen kihívója, az ellenzéki IPC jelöltje, Isak Akawa mindössze 148 voksot gyűjtött. Uunona ezzel

2004 óta megszakítás nélkül ötödik mandátumát szerezte meg a körzetben.

Nemzetközi ismertségre a 2020-as választáson tett szert, amikor a szavazatok mintegy 85 százalékát szerezte meg.

A választás előtt néhány nappal Uunona a The Namibian című lapnak adott interjújában közölte, hogy hivatalos irataiból töröltette a „Hitler” nevet.

„A nevem nem Adolf Hitler. Én Adolf Uunona vagyok. Láttam, hogy korábban Adolf Hitlernek szólítanak, és olyasvalakihez próbálnak kötni, akit nem is ismerek”

– mondta. Korábban elmagyarázta, hogy a nevet édesapjától kapta, aki valószínűleg nem volt tisztában annak történelmi jelentőségével.

„Gyerekként teljesen normális névnek láttam. Csak felnőttként értettem meg, hogy ez az ember az egész világot le akarta igázni. Nincs közöm ezekhez a dolgokhoz”

– idézték korábbi szavait a mostani győzelméről szóló beszámolók.

Ompundja választókerület egy 466 négyzetkilométeres, ritkán lakott terület, ahol a legutóbbi adatok szerint nagyjából 4600-an élnek, és a helyi gazdaság alapját az önellátó mezőgazdálkodás adja. A német eredetű nevek a gyarmati múltra utalnak: az ország 1884 és 1915 között Német Délnyugat-Afrika néven német gyarmat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntetné kastélytolvajokat
Hódmezővásárhely polgármestere a szabadkígyósi kastély körüli milliárdos vitát emelte ki. A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.


„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:

„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.

A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy

„a kastélyban nincs kiszolgáló helyszín, nincsenek szállások… és nincsenek pontos tervek, számok az üzemeltetésre”.

A népszavazási kezdeményezést a bíróság végül májusban elutasította, de a kastély sorsa továbbra is a levegőben lógott. Szeptemberben Márki-Zay bejelentette, hogy a város újra pályázik, azzal a céllal, hogy „megóvják az ellopástól” az épületet.

A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.

Márki-Zay tervei szerint a kastély jelenlegi, évi 150 millió forintos bevételét a gyulai Almásy-kastélyéhoz hasonló jegyárakkal és az esküvői díjak racionalizálásával jelentősen növelni lehetne, így a 250 milliós működési kiadás mellett az intézmény nyereségessé tehető.

A város a felújításra tíz év alatt egymilliárd forintot szánna. Ezzel szemben a kormányzati oldalról és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Zrt. részéről elhangzott becslések szerint a kastély teljes körű fejlesztéséhez „legalább” hétmilliárd forintra lenne szükség, és a törvény az üzemeltetés mellett az elmaradt beruházások pótlását is az új gazda kötelességévé teszi.

Az ügy túlmutat Hódmezővásárhelyen: a kastélyprogram első körében nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. A Telex közadatigényléssel derítette ki, hogy erre a nyolc kastélyra korábban közel 22 milliárd forintnyi közpénzt, köztük uniós forrásokat is fordítottak felújításra. Az ügy miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is érdeklődni kezdett, nyáron pedig egy európai parlamenti küldöttség is vizsgálódott a kastélytörvény következményei miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: