HÍREK
A Rovatból

Jakab Ferenc: Ma már nem vagyok annyira optimista, hogy jól megússzuk a negyedik hullámot

Jakab Ferenc, Zacher Gábor és Szekanecz Zoltán beszélgettek arról, hogyan áll most a járványhelyzet, kiket érint a negyedik hullám, és mire figyeljünk.


Magyarországon is berobbant a járvány negyedik hulláma, újra emelkedni kezdtek a számok. Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus professzor, Dr. Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos, sürgősségi szakorvos, valamint Prof. Dr. Szekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos a KOVIDők csütörtöki élőjében beszélgettek a negyedik hullámról.

"Két héttel ezelőtt én még nagyon optimista voltam, és azt gondoltam, hogy ezt relatíve jól meg fogjuk úszni, de a mai négyezres számokat nézve már nem vagyok annyira optimista"

- kezdte Jakab Ferenc, aki hozzátette, most nem az új fertőzöttek száma a legfontosabb, hanem sokkal inkább az, hányan vannak kórházban és lélegeztetőgépen.

A virológus elmondta, a számok ugyan hasonlóak, mint tavaly, azonban lényeges különbség, hogy bár több embernek van védettsége, de egy sokkal gyorsabban terjedő variánssal van dolgunk.

Jakab azt is kifejtette: szerinte nem lehet megjósolni, mikorra várható a negyedik hullám tetőzése.

"Bárki, aki most meg tudja mondani, mikor lesz a járvány negyedik hullámának tetőzése, az jósgömböt vagy tarot kártyát használ, mert a számokból ezt most megmondani biztosan nem lehet"

- fogalmazott Jakab, aki hozzátette: bízik az átoltottságban - még ha ez relatíve alacsonyabb is kicsit, mint kéne - és a járványügyi intézkedések újra bevezetésében.

Dr. Zacher Gábor szerint a járvány negyedik hulláma elsősorban az oltatlanokat érinti, de "az oltottak sem ússzák meg". Hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy az oltás nem jó, hiszen az oltás abszolút mértékig jó.

"Az a klinikai tapasztalat, hogy igen, kerülnek be oltottak enyhe, esetleg közepesen súlyos panasszal, sőt, egy-egy esetben azért velük is előfordulhat, hogy lélegeztetőgépre kerülnek, vagy akár bele is halhatnak a betegségbe, de ne felejtsük el, hogy az oltások hatásossága egyiknél sincs 100 százalék"

- fogalmazott a toxikológus.

Zacher azt is elmondta, a tapasztalat az, hogy egyre fiatalabbak kerülnek kórházba. Az oltottak közül elsősorban az idősebb generáció, akiknek többnyire már van valamilyen alapbetegségük, amely miatt az enyhébb vagy a közepes tünetek is súlyosabban érintik őket, mint az oltott fiatalokat. A toxikológus szerint az oltott fiatalok jelentős részt egy enyhe náthával, vagy pár napos levertséggel, lázas állapottal megússzák a betegséget.

"A nem oltottaknál más a helyzet. Ott nagyon gyorsan alakulnak ki a tünetek. A lappangási idő az előző hullámokhoz képest lecsökkent, akár másfél, két nap után is jelentkezhetnek a tünetek"

- mondta Zacher.

Bár erről hivatalos adatok nincsenek, az orvos a saját kórházában tapasztaltak, illetve a kollégáival való kommunikáció alapján azt mondja: jelenleg a súlyos állapotban lévők közül 7-8 oltatlanra jut egy oltott. Az enyhe betegeknél ezek az arányok még inkább eltolódnak az oltatlanok irányába, és a lélegeztetőgépen lévőknél is nagyjából hasonló az arány.

Dr. Szekanecz Zoltán kiemelte, ugyan emelkednek a számok, és fontos, hányan lesznek pozitívak, de még fontosabb az, hogy mennyien vannak kórházban és lélegeztetőgépen.

"A delta variánsról nem tudjuk, hogy súlyosabb betegséget okozna, csak azt, hogy jobban terjed. Pont ez a baj a deltával, hogy elkent tüneteket okoz, mint egy nyári nátha, vagy egy kis köhögés, és ez az, ami miatt - főleg most, hogy jön az influenzaszezon - nehéz felismerni"

- fogalmazott a professzor, aki szerint nagyon fontos lenne, hogy ha már valaki elkapta a vírust, tenni kell érte, hogy az enyhe tünetekből ne legyen súlyos állapot. Kiemelte:

a betegség korai szakaszában, enyhe tünetekkel is fontos konzultálni a háziorvossal, mert "sokszor az első 5-7-12 napban dől el, hogy később mennyire lesz súlyos a betegség".

Szekanecz Zoltán azt is kihangsúlyozta, hogy az oltás mellett továbbra is fontos például a maszkviselés, hiszen "az oltás a súlyos betegség ellen véd, az ellen viszont nem, hogy az oltott személy az orrában, az orrgaratában tovább vigye a vírust. Hogy ne adja tovább, ehhez van szükség a maszkra".

Azzal kapcsolatban, kinek ajánlják a harmadik oltást, Jakab Ferenc azt mondta: mindenkinek. "Tartsd szárazon a puskaport és magasan az antitestszintet" - fogalmazott a virológus.

"A szervezet számára az ismétlőoltások elengedhetetlenek. Ne dőljön senki se hátra, hogy 'én már fél éve megkaptam a második oltást, én már teljesen rendben vagyok', nincs rendben. Külföldi és nemzetközi tanulmányok is azt mutatják, hogy havonta feleződik, és 3-4 hónap után drasztikusan elkezd csökkenni az antitestszint a szervezetben"

- mondta Jakab Ferenc.

Szekanecz Zoltán annyit fűzött hozzá, hogy aki tudja, oltassa be magát, viszont a harmadik oltás kiemelten fontos a krónikus betegek, az idősek, illetve az immunitás szempontjából gátoltak számára és azoknak is, akik tömegben vannak (pl. egészségügyi dolgozók, tanárok).

Teljes beszélgetés: A szakértők újra egy asztalnál - KOVIDők

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Aki nem fizetett, vihette haza a betegét” – ezt állítják a Péterfy kórház betegeinek rokonai
Állítólag minden hónap 10-én sorban álltak a pénztárnál, ahol készpénzben kellett rendezni az összegeket. Az elismervény egy sárga papírfecni volt.


Nem utalással, hanem kizárólag készpénzben lehetett fizetni a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén működő III-as krónikus belgyógyászati osztályon – erről több érintett számolt be a Blikknek. A hozzátartozók elmondása szerint aki nem fizetett, azt el kellett vinni az osztályról.

A fizetéseket „alapítványi támogatásként” kérték. Az egyik hozzátartozó szerint minden hónap 10-én hosszú sor alakult ki az osztály pénztáránál.

A beszámolók alapján a pénzért cserébe egy sárga papírfecnit adtak elismervényként, amely nem felelt meg hivatalos számlának.

A rendőrség október elején őrizetbe vett két főorvost a Szövetség utcai telephelyen. A Blikk szerint az egyikük J. V. telepvezető, a másik az osztály egyik vezető főorvosa. Az ügyben vesztegetés gyanújával indult eljárás.

A lap korábbi információi szerint az osztályon havonta 100 ezer forintot kértek a hozzátartozóktól a jobb ellátásért, míg napi 2000 forintot a jobb élelmezésért. Ez utóbbi sok esetben egy szelet süteményt jelentett.

Szőke Edina édesanyját Alzheimer-kórral vitték be az osztályra. Elmondása szerint „M. K. osztályvezető főorvos kerek perec megmondta, mennyi lesz az ára annak, ha a beteg hozzájuk kerül”. Állítása szerint nem volt lehetőség utalásra, a pénzt kizárólag készpénzben lehetett átadni. A mentőszállítást is csak így lehetett kifizetni: „A doktornő megelőlegezte a díjat, amit a következő fizetésnél készpénzben odaadtam neki.”

Edina azt mondta, hogy három hónap után hazavitte az édesanyját, mert nem volt elégedett az ellátással.

„Úgy nézett ki, mint egy boszorkány, pedig az ellátásért még fodrászt is ígértek”

– fogalmazott. Elmondása szerint a kapott elismervény nem felelt meg ismert adózási szabályoknak, de úgy tudta, egy alapítványnál ez elegendő.

Egy másik érintett, Anna, aki ápolóként dolgozik, szintén hozzátartozóként került kapcsolatba az osztállyal. Azt mondta, a főorvosok meggyőzően kommunikálták, hogy a pénz alapítványi támogatásként kerül befizetésre. A készpénzes fizetés és a magán mentőszolgálat ára vált gyanússá számára.

Egy adminisztrátor, aki a nyomozás harmadik, szabadlábon védekező gyanúsítottja, azt mondta, ha a főorvosok nincsenek jelen, ő veszi át a pénzeket, mert nem akarja elveszíteni az állását. A leírás szerint az osztályon minden esetben készpénzben történt a fizetés.

Anna egy alkalommal látta azt a fodrászszolgáltatást is, amit az ellátás részeként ígértek. Elmondása szerint egy nő egy lavór fölé hajtatta a beteg fejét, és három perc alatt levágta a haját, majd külön díjat kért érte.

Egy harmadik hozzátartozó szerint legalább öt éve működött ez a rendszer az osztályon.

Először az édesapját ápolták ott, majd 2024-ben az édesanyját. Elmondása szerint a Szövetség utcai telephely jobb körülményeket biztosított, mint a központi épület, ez alapján érezhette úgy, hogy az alapítványi támogatás valóban jobb ellátást jelent.

A férfi úgy tudta, hogy a támogatásokat egy időseknek szánt új részleg kialakítására fordítják. Később arról értesült, hogy a pénzek valójában a főorvosokhoz kerültek. Azt mondta, hajlandó lenne tanúskodni az ügyben.

Az osztályon azt közölték a hozzátartozókkal, hogy egy beteg legfeljebb öt hónapig maradhat.

B. Zoltán, akit 2024-ben ápoltak itt egy baleset után, elmondta, hogy az öt hónap lejárta után távoznia kellett, így félbe kellett szakítani a rehabilitációt. Ezután más intézményből jártak át hozzá orvosok.

Zoltán szerint a kórházban többen tudtak a fizetési rendszerről. A gyógytornásza azt mondta neki, ha állandóként ott dolgozna, extra jutalékot kapna az alapítványi adományokból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
HVG: Alapjaiban írja át a Alkotmánybíróság működését egy fideszes törvényjavaslat
A kiszivárgott hírek szerint megszűnne a köztisztviselői kinevezés, és teljesen egyedi bérek jöhetnek az Ab hivatalában.


A HVG információi szerint alapjaiban változhat meg az Alkotmánybíróság működése egy új törvényjavaslat nyomán. A lap birtokába került az előterjesztés utolsó körös változata, amelyet – ha nem módosítanak rajta – kedden tárgyalhat az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága.

Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat című dokumentum a HVG szerint mindössze hét oldalból és 14 paragrafusból áll, mégis jelentős változtatásokat javasol az Alkotmánybíróság szervezetére, működésére és finanszírozására vonatkozóan 2026. január 1-től.

A módosítás egyik fontos eleme, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgák a jövőben már nem kinevezéssel, hanem közszolgálati munkaszerződéssel látnák el feladataikat. A HVG szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

egyedi bérek meghatározására nyílna lehetőség.

A tervezet szerint ez „szabadabb bérgazdálkodást tesz lehetővé, másrészt lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kellő differenciálásra is”. Az új szerződéseket legkésőbb 2026. január 31-ig kellene megkötni.

A javaslat hatályon kívül helyezné az eddig érvényes illetménytáblát, amely a köztisztviselők illetménysávjait rögzítette.

Az új rendszer szerint a munkáltató és a közszolga a közszolgálati munkaszerződésben állapodna meg az illetmény összegéről.

A tervezet technikai módosításokat is tartalmaz. Az Alkotmánybíróság határozatait a jövőben nem a Magyar Közlönyben tennék közzé, hanem a kifejezetten erre a célra létrehozott „Az Alkotmánybíróság Határozatai” című hivatalos lapban.

A dokumentum pontosítja az Alkotmánybíróság vezetőinek juttatásait is.

Eszerint a főtitkár jövőben az elnöki fizetés 65 százalékát, míg az operatív vezető, azaz a főigazgató annak 55 százalékát kapná. Korábban előbbi államtitkári, utóbbi helyettes államtitkári illetményben részesült.

A HVG szerint a törvényjavaslat érinti az Alkotmánybíróság ülésének határozatképességét is. Jelenleg akkor határozatképes egy ülés, ha azon legalább a tagok kétharmada jelen van, köztük az elnök vagy – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes. Az új szabály lehetővé tenné, hogy határozatképesség fennálljon akkor is, ha egyikük sincs jelen, de ott van az elnök által kijelölt tag.

A javaslat módosítaná az Alkotmánybíróság elnökét érintő juttatásokat is, például a hivatali idő lejártával, felmentéssel vagy lemondással járó 6, illetve 3 havi fizetésre való jogosultságot.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke Polt Péter, aki májusban lett alkotmánybíró, majd júniusban megválasztották a testület elnökének.

A javaslat alapján az Alkotmánybíróság költségvetése továbbra is önálló fejezet maradna a központi költségvetésen belül. A testület éves költségvetését ezentúl is maga készítené el, amit a kormány változtatás nélkül fogadna el. A szabályozás szerint az éves költségvetés összege nem lehetne kevesebb az előző évinél, és bekerülne egy automatikus illetménynövekedés is.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Dopeman angolul üzent a világnak: Orbán Viktor érdemelné a Nobel-békedíjat
A rapper szerint hibáztak a döntéshozók, állítása szerint Orbán beszélt először békéről a világban, nem a pápa és nem is Donald Trump.
F. O. - szmo.hu
2025. október 14.



Magyarország rémálma beszél – így kezdte új, angol nyelven készült videóját Dopeman, aki egy laptop előtt ülve beszélt arról, hogy Orbán Viktor érdemelné meg a Nobel-békedíjat.

„Nem tudom, mi van a világgal mostanság. Nobel-békedíj, faszszopók! Odaadjátok valami névtelen nőnek”

– célzott a Nobel-békedíjjal kitüntetett venezuelai politikusra, Corina Maria Machadóra.

Dopeman úgy gondolja, hibáztak a döntéshozók, majd meg is indokolta, miért: állítása szerint Orbán beszélt először békéről a világban, „nem a pápa, nem Donald Trump,

Hanem: A Férfi, a Mítosz, a Legenda. Orbán Viktor! Adjátok neki a Nobel-békedíjat, faszszopók!”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

DopeMan (@dopemantv) által megosztott bejegyzés

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Milliós fizetés mellett is maradna az olcsó önkormányzati bérlakásban a győri fideszes képviselő – A polgármester szerint ez nem etikus
A képviselő reagált: „minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta”. Úgy véli, hogy mivel felújította a korábban leromlott állapotú lakást, azzal a közvagyont gyarapította.


Győr ellenzéki polgármestere, Pintér Bence hétfő délután arról írt a közösségi oldalán, hogy

egy jelenlegi önkormányzati képviselő 70 ezer forintért lakik egy nagy önkormányzati bérlakásban, miközben havi több mint egymillió forint a jövedelme.

A bejegyzés szerint egy előterjesztés került elé, ami arról szólt, hogy hosszabbítsák meg a képviselő lakásbérleti szerződését, ami jóval olcsóbb a piaci áraknál. A polgármester nem írta le, hogy kiről van szó, mert – ahogy fogalmazott – kötik a személyiségi jogi és önkormányzati szabályok.

Nem sokkal később kiderült, kiről van szó. Antal Imre, a Fidesz–KDNP frakció képviselője, a pénzügyi bizottság elnöke még aznap reagált. Azt írta: „minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta.” Hozzátette: „sosem volt titok, hogy más 4000 győrihez hasonlóan önkormányzati lakásban élünk a családommal.”

Antal azt írta, hogy 2010-ben pályáztak egy felújításos lakáspályázatra, miután kétszer is elutasították őket. Akkor még nem volt képviselő, ezt ő maga is leírta: „Semmilyen politikai tevékenységet nem végeztem, így semmilyen összeférhetetlenség nem állt fent a lakáspályázatommal kapcsolatban.” Egy belvárosi, rossz állapotú műemléki lakásra jelentkeztek, és – tudomása szerint – más nem is pályázott arra.

A lakás felújítására 5 millió forintot költöttek. Azt írta: „egy városi tulajdonú romhalmazból, élhető lakást alakítottunk ki, mellyel a város vagyona is növekedett, mivel ilyen esetben a fejlesztés automatikusan közvagyon lesz. Tehát én nem zsebre tettem egy összeget, hanem a közvagyont gyarapítottam.”

A bérleti díjról azt írta, hogy azt rendelet szabályozza, nem ő határozza meg, ezért szerinte „ezért hibáztatni valakit meglehetősen abszurd.” Szerinte a lakás nem szociális bérlakás, és ha a szerződés szabályait betartják, akkor az automatikusan meghosszabbodik.

Pintér Bence azt írta: „nem etikus és nem vállalható, hogy egy győri önkormányzati képviselő a piaci árnál jóval kedvezőbb árazású önkormányzati bérlakásban lakik, ezzel pedig a kisebb pénzű győriek elől foglalja az ingatlant.” Hozzátette: „Ugyan a képviselőnek saját magának kellett volna, hogy annyi belátása legyen, hogy eleve nem adja be ezt a kérelmet, de láthatóan nem volt.”

A polgármester szerint az a gond, hogy a mostani szabályok nem tiltják, hogy képviselők önkormányzati bérlakásban lakjanak, és azt sem lehet felmondani, ha a bérlő anyagi helyzete közben megváltozik.

Pintér szerint viszont minden jelenlegi képviselő jövedelme megváltozott, mióta elkezdődött a ciklus.

Tavaly karácsonykor a jobboldali frakció megszavazta a képviselők fizetésemelését. Ezután egy győri képviselő több mint ötszázezer forintot keres havonta, aki bizottsági tag is, az 844 ezer forintot, a bizottsági elnökök pedig egymillió forintnál is többet. Antal Imre bizottsági elnökként ebbe a kategóriába tartozik, ezen felül a Győr-Szol felügyelőbizottságának is ő az elnöke. Van saját vállalkozása is, onnan is származik jövedelme. Ezek az adatok a vagyonnyilatkozatából derülnek ki.

Pintér Bence levelet írt Antal Imrének, amelyben arra kérte őt, mint a közigazgatási és pénzügyi bizottság elnökét, hogy vizsgálja ki az ügyet, és dolgozzanak ki egy olyan etikai szabályzatot, ami megakadályozza az ilyen eseteket.

A polgármester azt is bejelentette, hogy ha a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület egyszer többségbe kerül a győri közgyűlésben, akkor olyan szabályokat vezetnének be, amelyek megakadályozzák, hogy egy képviselő a piaci árnál jóval kedvezőbb önkormányzati lakásban éljen. Jelenleg nincs meg a többségük, mert a 22 tagú közgyűlésben a Fidesznek 14 képviselője van, a TSZV-nek pedig öt - írja a Telex.


Link másolása
KÖVESS MINKET: