SZEMPONT
A Rovatból

Jakab Ferenc: Ebből a Covid-járványból van még három hónap, és az idősekre, valamint a krónikus betegekre ugyanolyan veszélyes

A Koronavírus-kutatási Akciócsoport volt vezetője szerint a járvány kellős közepén vagyunk, miközben az egy évnél régebben felvett oltások kikoptak. Bár nem lehet állandó rettegésben élni, de a zsúfolt bevásárlóközpontokban újra indokolt lehet a maszk.


A legfrissebb adatok szerint egyetlen hét alatt majdnem 300 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel. A vizsgált mintáknál 43% volt a covidosok aránya. És ez csak a jéghegy csúcsa, nagyon sokan nem mennek orvoshoz és maximum otthon tesztelnek, így róluk az állami ellátórendszer semmit sem tud. Arról, hogy pontosan hányan lehetnek kórházban, szintén nincs országos, összesített adat. Annyit lehet tudni, hogy az adatszolgáltatásra kijelölt 24 kórházban 339 embert kezelnek, közülök 46-ot intenzív osztályon.

Jakab Ferenc egyetemi tanárral, a Pécsi Janus Pannonius Egyetem professzorával, aki a 2020-21-es Covid-járvány idején a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője volt, arról beszélgettünk, mennyire súlyos a mostani járvány, érdemes-e védőoltást felvenni, és mit csináljunk karácsonykor.

– Mit lehet erről a mostanában terjedő Eris variánsról tudni?

– A koronavírus-járvány kellős közepén vagyunk. Ez a variáns az omikronnak egy alvariánsa, tehát ugyanazokkal a tünetekkel jár, relatív enyhe náthás fejfájással, torokfájással, enyhe lázzal és ízületi fájdalommal, ami alapvetően nem olyan súlyos, mint az első variánsok esetében fellépő tüdőgyulladás volt. Azonban mindenképpen ki kell emelni, hogy

idősekre és krónikus betegekre ez még ugyanolyan veszélyes, mint az első időszakban voltak a korábbi variánsok.

– Az Eris variáns ellen elvileg 70 ezer Moderna vakcina érkezett már az országba. Ez elég lehet arra, hogy ezt a járványt átvészelje Magyarország?

– Ez attól függ, hogy a lakosság mennyire nyitott az újabb oltásra. Ha nyitott, akkor egy kilenc és fél millió lakosú országban nyilván nem elég. Ha azt nézzük, hogy csak a krónikus betegeket és az időseket oltjuk be, akkor valószínű, hogy elég lehet. Viszont, ha azt nézzük, hogy nagyon kevés azok száma, akik beoltatnák magukat, mert azt gondolják, hogy nem kell tartani már a koronavírustól, akkor bőven elég ez a mennyiség is. Talán még sok is. Tehát, hogy elég-e vagy sem, az igazából ez attól függ, hogy a lakosság mennyire veszi ezt komolyan.

Az a baj, hogy azt veszem észre, nagyon kevesen vannak azok, akik felelősségteljesen gondolkodnak és cselekednek ebben a témában. Igazából azt érzem, hogy a legtöbben úgy gondolják, hogy letudtuk ezt az egészet, és már nincs mitől tartanunk.

Kicsit megfázok, kicsit tüsszögök, aztán kész. De azért ez nem ilyen egyszerű, a vírus terjedése és a mutációképessége tekintetében sem, azért ez összetettebb dolog.

– Miért ennyire tartózkodó ezzel kapcsolatban a kommunikáció, mintha mindenki félne kimondani azt, hogy tényleg benne vagyunk egy járványban?

– Mi folyamatosan kommunikálunk a témával kapcsolatban, egyre többször keresnek minket különféle sajtóorgánumoktól, és mi mindenkinek próbálunk válaszolni, hogy mindenkihez eljusson az üzenet.

Rengeteg a beteg, de csak azokról tudunk, akik ténylegesen elvégeztek otthon egy tesztet, és vannak annyira felelősségteljesek, hogy megnézzék, covidosok-e.

De számtalan az olyan eset, akik nem tesztelnek és szintén betegek. Otthon maradnak, de igazából nem foglalkoznak vele, hogy mi a betegségük. Jelenleg a felső légúti fertőzések esetében vastagon a koronavírus dominál. Az influenzavírus még fel se zárkózott, közel sincs hozzá. Tehát egy téli időszakot megélő koronavírus-járványban vagyunk.

– Az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ azt írta kérdésünkre, hogy a magyar lakosság koronavírus elleni átoltottsága magas, a magyar felnőtt lakosság 71,5 százaléka rendelkezik alapimmunizálással, és 47,5 százaléka már legalább egy ismétlő oltásban is részesült.

– Aki egy évnél régebben volt oltva, vagy egy évnél régebben kapta el a fertőzést, akkor, bár valamilyen védettsége persze van, hiszen a szervezet már találkozott a vírussal, de nagyon-nagyon megkopott az a védettség mára. A koronavírus nem okoz erős, stabil és tartós immunválaszt. Ez az oka annak, hogy az eddig ismert humán koronavírusok is évről-évre újra elkaphatók, hiszen télen sokaknak fáj a torka, sokan náthásak, ezeket is mind koronavírusok okozzák. Természetesen a vakcina magasabb szintű és hosszabban tartó immunitást vált ki, de az sem tart évekig. Tehát

egyértelmű, hogy az egy évnél régebben felvett oltások kikoptak. Az, hogy a lakosság 71.5 százaléka átoltott nagyon jó arány, azonban ennyi idő elteltével már nem jelent biztos védettséget.

Ha ebből a 71.5%-ból néznénk egy titert, hogy jelen pillanatban mennyi antitest található az oltottakban, akkor az szerintem jóval alacsonyabb lenne, mint abban az időszakban, amikor ez a statisztika készült. Azaz szerintem az évenkénti egyszeri újraoltás ugyanúgy, ahogy például az influenza esetében is ajánlott, az abszolút releváns lehet a koronavírus esetében is.

– Most még van értelme beadatni ezt a védőoltást? Azt szokták mondani, hogy a járvány közepén már nem annyira célszerű.

– Ezzel mindig is vitatkoztam. 2021-22-ben is éppen a járvány közepén voltunk, amikor megkezdtük az oltások beadását. Miért ne oltanánk? A járvány megfékezésének az egyértelmű módja az oltás. Az igaz, hogy a védettség kialakulásához idő kell, több hét is akár.

De ebből a járványból van még három hónap. Tehát természetesen érdemes oltatni, és azt is meg kell jegyezni, hogy az oltás minden tekintetben sokkal-sokkal biztonságosabb, mint a természetes fertőzés.

Az olyan, mint az orosz rulett. Nem lehet tudni, hogy éppen az adott életszakaszunkban a szervezetünk milyen általunk még ismeretlen betegséggel küzd, esetleg emiatt legyengültebb, mint gondolnánk. Így aztán nem tudhatjuk, hogy fog reagálni a vírusfertőzésre. Tehát oltani mindig érdemes. És mindig-mindig kisebb a veszélye, mint a természetes fertőzésnek.

– Innen nézve ez a 70 ezer oltás nem sok, mert ha nemcsak a krónikus betegek vagy az idősek veszik fel az oltást, hanem mindenki, akinek korábban már volt oltása, akkor ez a 70 ezer pillanatok alatt elfogy.

– Ezt sajnos nem tudom megítélni. Nem járványügyi szakember, hanem virológus vagyok, de a járványügy nyilvánvalóan felmérte a helyzetet, statisztikát vagy felmérést készített. Nyilván meg kell bízni abban, amit ők mondanak. Hogy elég lesz-e vagy sem, azt majd a szezon után fogjuk megtudni.

– Mit javasol általában az embereknek? Érezhetően mindenki belefáradt már az óvintézkedésekbe. De talán mégis szükségesek újból?

– Nem lehet egy életet úgy élni, hogy állandóan rettegünk, ez teljesen természetes és normális dolog. De azt tudom mondani, hogy a maszkviselés egy zsúfolt bevásárlóközpontban, főleg itt karácsony előtt, önmagában is egy hasznos dolog lehet, nemcsak a Covid, hanem minden egyéb felső légúti fertőzés tekintetében. A kézfertőtlenítés is hasznos. Egy alapos, szappannal történő normális kézmosás, rengeteget számít, nem kell állandóan fertőtlenítővel pacsmagolni a kezünket, persze sok esetben csak erre van lehetőség. A távolságtartás nyilván nagyon nehéz, de amennyire lehet, próbáljuk meg azért megtenni. Ez a három intézkedés, koronavírus ide, koronavírus oda alapvetően fontos lehet egy ilyen légúti fertőzéses járványidőszakban.

– Mi a helyzet a karácsonyi rokonlátogatásokkal? Tartózkodjunk inkább tőle?

– Karácsonykor szintén fokozottan figyeljünk a fentiekre, mert ilyenkor összegyűlik a család, esetleg ott vannak a nagyszülők, dédszülők, akik idősek, krónikus betegek, és ilyenkor halmozottan ki vannak téve annak a fertőzésnek, amit a gyerekek hazavisznek, esetleg tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel, és megfertőzik a nagyszülőket. Tehát erre most kimondottan kell figyelni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk