2023-tól változtak a méltányosságból történő nyugdíj-megállapítás egyes szabályai, írja az Adó Online.
Az öregségi nyugdíj két feltétele továbbra is a nyugdíjkorhatár betöltése, és a megfelelő mértékű szolgálati idő (a teljes nyugdíjhoz legalább húsz év, rész nyugdíjhoz legalább tizenöt év) megléte.
A két követelmény közül csak a szolgálati idő rövidsége esetén van lehetőség kivételes méltányosság gyakorlására, a korhatár be nem töltése esetén ilyen megoldás nem alkalmazható.
Továbbra is lehetőség van az alacsony összegű nyugellátások összegének kivételes méltányosságból történő emelésére. Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 120 ezer forintot. A tavalyi határ 90 ezer forint volt.
A kivételes nyugellátás emelésénél előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki hosszú szolgálati idővel rendelkezik (férfi harmincöt évnél, nő harminc évnél hosszabb szolgálati idővel), a 70 éven felüli személyeket, továbbá aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelt, és azt a személyt, aki még nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben.
A kivételes nyugellátás emelés háromévente lehetséges.
Ezen felül évente egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, mely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg a 100 ezer forintot (a korábbi összeg 80 ezer forint volt), ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy a 120 ezer forintot (a korábbi összeg 90 ezer forint volt), ha egyedül él. A segély összege legalább 15 ezer forint és legfeljebb 50 ezer forint.
2023-tól változtak a méltányosságból történő nyugdíj-megállapítás egyes szabályai, írja az Adó Online.
Az öregségi nyugdíj két feltétele továbbra is a nyugdíjkorhatár betöltése, és a megfelelő mértékű szolgálati idő (a teljes nyugdíjhoz legalább húsz év, rész nyugdíjhoz legalább tizenöt év) megléte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dermesztő hidegre ébredt az ország kedd reggel, a szokatlanul hideg időben helyenként mínusz 18 fok alá is bezuhant a hőmérséklet. A HungaroMet a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hajnali minimumok top 10-es listáját.
Eszerint holtversenyben a Nógrád vármegyei Zabar és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddaróc volt a leghidegebb, mindkét településen -18,2 Celsius-fokot mértek.
A dobogó harmadik fokára Mohora állhatott fel -17,7 fokkal. A listán őket követi Gagybátor (-17,3) és Szécsén (-16,6), utánuk pedig ismét holtversenyben Mihálygerge és Milota (-16,4) jön. A tíz leghidegebb hely közé befért még a Penc Obszervatórium (-16,2), Bánk (-15,8) és Hidvégardó (-15,6) is. A mért adatokból jól látszik, hogy a leghidegebb értékek zöme az ország északi, északkeleti részéről, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből került ki.
Dermesztő hidegre ébredt az ország kedd reggel, a szokatlanul hideg időben helyenként mínusz 18 fok alá is bezuhant a hőmérséklet. A HungaroMet a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hajnali minimumok top 10-es listáját.
Eszerint holtversenyben a Nógrád vármegyei Zabar és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddaróc volt a leghidegebb, mindkét településen -18,2 Celsius-fokot mértek.
A dobogó harmadik fokára Mohora állhatott fel -17,7 fokkal. A listán őket követi Gagybátor (-17,3) és Szécsén (-16,6), utánuk pedig ismét holtversenyben Mihálygerge és Milota (-16,4) jön. A tíz leghidegebb hely közé befért még a Penc Obszervatórium (-16,2), Bánk (-15,8) és Hidvégardó (-15,6) is. A mért adatokból jól látszik, hogy a leghidegebb értékek zöme az ország északi, északkeleti részéről, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből került ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor egy tollvonással elintézte: lazít a kormány a közpénzek elszámoltatásán
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendeletcsomag többek között a civil támogatások elszámolását érinti. A döntések több területen is azonnali változást hoznak.
Keddtől új szabályok szerint számolhatnak el a milliós állami támogatásokkal a civilek. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint
3 millió forintos összeghatárig a meghatározott költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek mostantól elég egy egyszerűsített beszámolót benyújtaniuk.
A részletes szöveges beszámoló és a számviteli bizonylatok helyett elég nyilatkozniuk arról, hogy a közpénzt a támogatási célnak megfelelően, jogszerűen és a szerződésben meghatározottak szerint használták fel. A keddtől hatályos szabályozás a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, valamint a Miniszterelnökség által kezelt egyházi és nemzetiségi támogatások kedvezményezettjeit érinti. Az egyszerűsített elszámolás lehetőségével 2026. augusztus 31-ig élhetnek a támogatottak.
A rendelet épp azután jelent meg, hogy az Átlátszó a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati adatbázisát elemezve arról írt, hogy
főleg Fidesz–KDNP-közeli civil szervezetek tarolnak a pályázatokon.
Az oknyomozó portál szerint a 201 790 pályázatból 92 ezer nyert, a megítélt támogatási összeg összesen 70,2 milliárd forint volt. A kormány a mostani könnyítést az adminisztratív terhek csökkentésével indokolta.
A kormány más pénzügyi döntéseket is hozott. Határozatuk szerint
Miskolc 6 milliárd forintot kap külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, vissza nem térítendő egyedi támogatásként ingatlanvásárlásra.
A pénzt a város „egy 33,6 hektár nagyságú területet érintő önkormányzati tulajdonszerzés, az ingatlan elválaszthatatlan részét képező tárgyi eszközök megvásárlása, valamint a terület vonatkozásában rendezett tulajdonviszonyok kialakítása, a megszerzett ingatlan vonatkozásában felmerülő üzemeltetési költségek biztosítása érdekében” kapja.
Keddtől új szabályok szerint számolhatnak el a milliós állami támogatásokkal a civilek. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint
3 millió forintos összeghatárig a meghatározott költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek mostantól elég egy egyszerűsített beszámolót benyújtaniuk.
A részletes szöveges beszámoló és a számviteli bizonylatok helyett elég nyilatkozniuk arról, hogy a közpénzt a támogatási célnak megfelelően, jogszerűen és a szerződésben meghatározottak szerint használták fel. A keddtől hatályos szabályozás a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, valamint a Miniszterelnökség által kezelt egyházi és nemzetiségi támogatások kedvezményezettjeit érinti. Az egyszerűsített elszámolás lehetőségével 2026. augusztus 31-ig élhetnek a támogatottak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter visszavágott: olcsó gázt, kiterjesztett rezsicsökkentést és a szociális tűzifakeret megduplázását ígéri
A pártelnök szerint a TISZA-kormány mindig a legolcsóbb forrásból szerzi majd be a gázt és az olajat. Ezzel akarják felszámolni a jelenlegi óriási energiaszegénységet is.
Azután, hogy Orbán Viktor kedd reggel élesen bíráltaKapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét, és azt írta, az ellenzéki párt levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, Magyar Péter a Facebook-oldalán vázolta fel pártja energiapolitikai ígéreteit. Az elnök szerint, „ha az energiát több forrásból tudjuk beszerezni, akkor a gáz és a benzin is olcsóbb lesz a lakosságnak és a cégeinknek, valamint biztonságosabb lesz az ellátás.” Mint írja,
„a TISZA-kormány mindig az elérhető legolcsóbb és leghatékonyabb módon szerzi majd be a gázt és a kőolajat.”
Magyar Péter ígéretei között szerepel
a rezsicsökkentés megtartása és szociális alapú kiterjesztése, a rendszerhasználati díj radikális csökkentése, valamint a hasított tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra mérséklése a szociális tűzifakeret megduplázása mellett.
Azt is ígéri, hogy „hazahozzuk az uniós forrásokat. Ezermilliárd forint értékben indítunk szigetelési és más energiahatékonysági programokat.” A pártelnök állítása szerint ezzel felszámolnák a jelenlegi óriási energiaszegénységet. Posztja végén azt írta: „A tett az első, a szó a második.”
Azután, hogy Orbán Viktor kedd reggel élesen bíráltaKapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét, és azt írta, az ellenzéki párt levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, Magyar Péter a Facebook-oldalán vázolta fel pártja energiapolitikai ígéreteit. Az elnök szerint, „ha az energiát több forrásból tudjuk beszerezni, akkor a gáz és a benzin is olcsóbb lesz a lakosságnak és a cégeinknek, valamint biztonságosabb lesz az ellátás.” Mint írja,
„a TISZA-kormány mindig az elérhető legolcsóbb és leghatékonyabb módon szerzi majd be a gázt és a kőolajat.”
Magyar Péter ígéretei között szerepel
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feldúlt dolgozók, elsötétített ablakok – így ürítették ki a bezárásra ítélt Szőlő utcai javítóintézetet
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának illetékese egy reggeli állománygyűlésen közölte a döntést. Senkinek nem ajánottak fel más pozíciót: a közalkalmazottak végkielégítést kapnak, a próbaidősöknek azonnal menniük kellett.
Hatvan ember munkája szűnik meg a Szőlő utcai javítóintézet bezárásával – írja a Telex. Ez a kedd reggeli állománygyűlésen derült ki, ahonnan több dolgozó láthatóan feldúltan távozott. A lap úgy tudja,
senkinek nem ajánlottak fel más pozíciót. A közalkalmazottak végkielégítést kapnak, a próbaidős munkatársakat azonnal elbocsátják A változásokat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) illetékese közölte a dolgozókkal, akiknek a többsége csalódott. Egy megszólaló a Telexnek azt mondta, szerinte politikai döntés született.
Mint írják: reggel nyolckor kezdőtt az állománygyűlés a Szőlő utcában. Kívülről azt lehetett látni, hogy a lépcsőházból fény szűrődik ki, de ezen kívül minden ablakot lesötétítettek. Az egyik irodában kisebb megszakításokkal folyamatosan csörgött a telefon.
Kilenc óra körül egy fekete Škoda Octavia érkezett három civil ruhás emberrel; kiderült, hogy a BVOP munkatársai voltak. Válasz nélkül bementek a kapun. Nem sokkal később a dolgozók közül többen kihajtottak, de senki sem akart nyilatkozni a helyszínen tartózkodó újságíróknak.
Később egy rendőrségi Ford Transit és két járőrkocsi érkezett. Az újság forrásai szerint a járművekkel nyolc intézetis fiatalkorút szállítottak át Debrecenbe és Aszódra. Őket csoportosan elkövetett rablásért tartották fogva a Szőlő utcában.
A Telex szerint az áthelyezést az intézet növendékei a családjukkal sem közölhették a heti telefonbeszélgetések alkalmával.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Szőlő utcai javítóintézet bezárásáról szóló rendelet hétfőn este jelent meg a Magyar Közlönyben. A bezárást követően egy új, országos hatáskörű javítóintézet jön létre, amely a tervek szerint a jövőben megszűnő intézmények feladatait is átveszi. A kormány célja ezzel a működés egységesítése és hatékonyabbá tétele.
A rendelet értelmében a javítóintézeti nevelésre ítélt lányokat ezentúl a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon fogadja. A fiúkat az Aszódi, a Debreceni és a Nagykanizsai Javítóintézetbe helyezik el.
Ha egy fiatalkorú letartóztatását javítóintézetben hajtják végre, a lányok szintén Rákospalotára, a fiúk pedig a Debreceni és a Nagykanizsai Javítóintézetbe kerülnek.
Kedden reggel a Belügyminisztérium részletesebb tájékoztatást adott ki, amelyben azt írták: „a rendelkezési jogkör gyakorlóinak jóváhagyásával a fogvatartott fiatalkorúak más javítóintézetekbe történő átszállítása január 20-án befejeződik, ettől az időponttól az intézmény tényleges feladatellátást nem végez”. A minisztérium azt is közölte, hogy a Budapesti Javítóintézet március 14-én jogutód nélkül megszűnik.
Korábban szintén a Telex írta meg: az intézet kiürítése már decemberben megkezdődött,
januárra a korábbi hetven gyerekből már csak harmincan maradtak ott. Az ellátásukat nehezítette, hogy a dolgozói állomány is jelentősen lecsökkent.
A Szőlő utcai javítóintézet tavaly májusban került a nyilvánosság látóterébe, miután a rendőrség letartóztatta az intézmény korábbi igazgatóját. Év végére már kilenc embert gyanúsítottak meg az ügyben. Január közepén a bíróság három hónappal meghosszabbította a decemberben lemondott volt megbízott igazgató, egy gyermekfelügyelő, egy nevelő és egy rendész letartóztatását.
Hatvan ember munkája szűnik meg a Szőlő utcai javítóintézet bezárásával – írja a Telex. Ez a kedd reggeli állománygyűlésen derült ki, ahonnan több dolgozó láthatóan feldúltan távozott. A lap úgy tudja,
senkinek nem ajánlottak fel más pozíciót. A közalkalmazottak végkielégítést kapnak, a próbaidős munkatársakat azonnal elbocsátják A változásokat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) illetékese közölte a dolgozókkal, akiknek a többsége csalódott. Egy megszólaló a Telexnek azt mondta, szerinte politikai döntés született.
Mint írják: reggel nyolckor kezdőtt az állománygyűlés a Szőlő utcában. Kívülről azt lehetett látni, hogy a lépcsőházból fény szűrődik ki, de ezen kívül minden ablakot lesötétítettek. Az egyik irodában kisebb megszakításokkal folyamatosan csörgött a telefon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
