Itt vannak a magyarérettségi nem hivatalos megoldásai
Hétfőn több mint 76 ezer diák vizsgázott középszinten magyar nyelv és irodalomból, melynek feladatait már korábban bemutattuk. Mostanra pedig a nem hivatalos megoldások is megérkeztek.
Hétfőn a magyarérettségivel indult az idei érettségi szezon: több mint 76 ezer diák írta meg a középszintű írásbelit, amelyben Jókai Mór és Arany János munkássága is előkerült. A nem hivatalos megoldások pedig már kora délután meg is érkeztek.
A magyar nyelv és irodalom írásbelin a diákoknak két részből álló feladatsort kellett megoldaniuk.
Az első, 90 perces rész egy Jókai Mór életpályájáról szóló szövegértési feladatból és egy irodalmi-műveltségi tesztből állt.
Az Eduline szaktanári segítséggel már közzé is tette a nem hivatalos megoldásokat, amelyek szerint a Jókai-szövegről meg kellett állapítani, hogy publicisztikai stílusú és kérdés-felelet formátumban íródott.
A vizsga második, 150 perces részében a diákok két téma közül választhattak: Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét elemezhették, vagy a létösszegző versek témaköréről írhattak esszét.
Az Arany-vers esetében a megoldási javaslat kiemeli a költő 1870-es évekbeli, „Őszikék-korszaknak” nevezett pályaszakaszát, amely szorosan kötődik a Margit-szigethez. A témakifejtő feladatnál a szaktanár József Attilát, Berzsenyi Dánielt, Arany Jánost és Vörösmarty Mihályt hozta fel lehetséges példaként. A második rész nem hivatalos megoldásait ide kattintva éred el.
Jelezzük, hogy ezek a megoldások nem hivatalosak.
A hivatalos feladatsorokat és javítási-értékelési útmutatókat a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra;
a 9 órakor kezdődő vizsgák esetében ez kedd reggel 8 órát jelent.
Az érettségi időszak kedden a matematika, szerdán pedig a történelem írásbelikkel folytatódik.
Hétfőn a magyarérettségivel indult az idei érettségi szezon: több mint 76 ezer diák írta meg a középszintű írásbelit, amelyben Jókai Mór és Arany János munkássága is előkerült. A nem hivatalos megoldások pedig már kora délután meg is érkeztek.
A magyar nyelv és irodalom írásbelin a diákoknak két részből álló feladatsort kellett megoldaniuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter előre közölte, hogy rokona az MTA elnöke
Magyar Péter hétfőn az MTA 200. ünnepi közgyűlésén jelezte, hogy az akadémia leköszönő elnökéhez, Freund Tamáshoz rokoni szálak fűzik. A Tisza Párt elnöke ezt azután közölte, hogy korábban bírálatok érték, mert sógorát jelölte igazságügyi miniszternek.
Magyar Péter hétfőn délelőtt részt vett a Magyar Tudományos Akadémia 200. ünnepi közgyűlésének nyitányán, ahol beszédet is mondott. Már az érkezését is élőben közvetítették, így azt is, ahogy Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselő azt kérdezgette a leendő miniszterelnöktől, hogy lemond-e a mentelmi jogáról. Magyar erre úgy reagált: „Legyen szíves kívül maradni! Ez nem egy cirkusz.” Majd miután arra kérte a körülötte lévőket, hogy ne engedjék tovább a tüntetéseken való trombitálásairól ismertté vált Szabót, az mondta: „szerencsére egyre kevesebb a bohóc”.
A Tisza Párt elnöke az MTA elnökével vonult be az Akadémia székházába, és még az ünnepi közgyűlés kezdete előtt jelezte, hogy
Freund Tamás távoli rokona, az édesanyja másodunokatestvére.
Azt mondta, még azelőtt tisztázni akarta ezt, hogy „a sajtó kikutatná”. Minden bizonnyal azért tartotta fontosnak közölni a rokoni szálat, mert múlt héten többen bírálták azért, hogy az igazságügyi miniszteri posztra a sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte.
Az MTA leköszönő elnöke, Freund Tamás előzetesen annyit mondott, hogy az Akadémia nagy reményekkel várja az új kormánnyal való együttműködést. „Volt, ami nem sikerült korábban, reméljük, most minden sikerül a hazai tudományosság javára” – fogalmazott.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn és kedden tisztújító közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. A Közgyűlés új elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest, alelnököket és elnökségi tagokat választ, mivel a jelenlegi tisztségviselők megbízatása lejár.
A 200. közgyűlés ünnepi nyitányán előbb Freund Tamás mondott köszöntőt, majd Magyar Péter is beszédet tartott. A díszünnepségen részt vesz Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter is.
Magyar Péter hétfőn délelőtt részt vett a Magyar Tudományos Akadémia 200. ünnepi közgyűlésének nyitányán, ahol beszédet is mondott. Már az érkezését is élőben közvetítették, így azt is, ahogy Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselő azt kérdezgette a leendő miniszterelnöktől, hogy lemond-e a mentelmi jogáról. Magyar erre úgy reagált: „Legyen szíves kívül maradni! Ez nem egy cirkusz.” Majd miután arra kérte a körülötte lévőket, hogy ne engedjék tovább a tüntetéseken való trombitálásairól ismertté vált Szabót, az mondta: „szerencsére egyre kevesebb a bohóc”.
A Tisza Párt elnöke az MTA elnökével vonult be az Akadémia székházába, és még az ünnepi közgyűlés kezdete előtt jelezte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain
Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.
„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.
- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”
- „Gatya?”
- „Mondhatni.” – fogalmazott a diák.
A problémát nemcsak a szöveg nyelvezete, hanem a kérdések megfogalmazása is okozta. „Nekem az volt, hogy annyira nem értettem, mire vonatkozik a kérdés, mert utána akár azt a választ, amit én az előzőre írtam volna, megkérdezték megint” – panaszolta egyikük.
A nehézséget fokozta, hogy a feladatsor a vártnál több nyelvtani ismeretet kért számon. „Nagyon sok volt benne nyelvtan, és nagyon-nagyon nem néztük át” – ismerte el egy vizsgázó, aki szerint meglepő volt, hogy például az interjú műfaji jellemzőire is rákérdeztek. Emiatt többen úgy érezték, nincs elég idejük a feladatok alapos megoldására.
„Én amúgy úgy gondolom, hogy az első részre lehetne több időt adni, mert nagyon sok a kérdés és az irodalmi feladatlappal együtt is ilyen nagyon hosszú az egész”
– mondta egy lány.
Egyik társa arról beszélt, hogy a feszültség miatt többször is ki kellett mennie a mosdóba, hogy kitisztítsa a fejét.
A vizsga második részében a diákok verselemzés és egy összehasonlító esszé közül választhattak. Sokan biztosra vették, hogy novellaelemzés lesz, ezért a versfeladat sokakat hideg zuhanyként ért.
„Nagyon gatya volt, hogy verselemzés volt. Mondjuk én nem azt választottam végül” – mondta egy diák, aki inkább a „létösszegző” versek témájú esszét írta meg.
Volt, akinek kifejezetten Arany János balladái okoztak gondot. Amikor ripoterünk megkérdezte, miért volt nehéz a második rész, a válasz rövid és egyértelmű volt:
„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.
- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy: Kétmilliárd eurónyi uniós forrás veszett el végleg, amiből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit
A leendő közlekedési miniszter szerint az ország kétszer egymilliárd eurót bukott el az elmúlt években, amelyet a vasút fejlesztésére is lehetett volna fordítani. Bár ennél több uniós pénz még megmenthető, de a közelgő határidők miatt sietnie kell az új kormánynak.
Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.
Véleménye szerint „elképesztő károkozás után kell újra működő és fejlődő pályára állítani Magyarországot”, mivel az elmúlt években az ország jelentős forrásoktól esett el.
„Az elmúlt években két alkalommal is 1–1 milliárd eurónyi forrást vesztett el az ország, amely infrastrukturális fejlesztésekre – így például vasútra – is fordítható lett volna”
– írja.
Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről van szó, Vitézy kifejtette:
„ebből az összegből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit, megújíthattuk volna a HÉV-eket, és még más fejlesztésekre is jutott volna.”
Hozzáteszi, hogy ez a pénz már végleg elveszett. „Ezt a pénzt azonban végleg elbukta Magyarország - erre a mértékű károkozásra nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat” – fogalmazott.
A leendő közlekedési és beruházási miniszter szerint szerencsére
ennél több uniós forrás még megmenthető, de a feladat nem egyszerű, mert a határidők szorítanak.
A helyzetet nehezíti, hogy meglátása szerint „a távozó építési és közlekedési miniszter még az elmúlt napokban is leállított már így is kritikus késésben lévő vasúti beruházásokat.”
Vitézy Dávid szerint ezért most a jövőre kell koncentrálni, hogy „megmentsük, hazahozzuk, és valóban hasznos beruházásokra fordítsuk az összes elérhető európai uniós forrást Magyarország fejlesztése érdekében.”
Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarérettségi: Arany János versét elemezhették a vizsgázók
A középszintű magyarérettségi második részében Arany János „A tölgyek alatt” című versét elemezhették a diákok. A másik választható feladat a létösszegző versek témaköre volt, három költő műve alapján.
Hétfőn délelőtt a magyar nyelv és irodalom írásbeli második, szövegalkotási részében Arany János egyik kései versének elemzése vagy a létösszegző költészet témakörének kifejtése volt a feladat a középszinten vizsgázó diákok számára – írta az Eduline. A vizsgázóknak 150 percük volt a feladat megoldására.
A diákoknak Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét kellett értelmezniük, vagy egy olyan esszét írniuk, amely három különböző magyar költő művén keresztül mutatja be a létösszegző líra sajátosságait. Középszinten 500–800 szavas fogalmazást vártak, amivel legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Az emelt szinten vizsgázókra egy 600–800 szavas műértelmezés és egy 250–450 szavas reflektáló szöveg megírása várt.
A vizsga után jelenhetnek meg az első szaktanári értékelések és nem hivatalos megoldási javaslatok, amelyekből kiderülhet, a szakértők hogyan látták a feladatokat.
Az első részben Jókai Mór életét összefoglaló szöveget kellett értelmezni, majd kitölteni egy irodalmi kérdéssort.
Hétfőn délelőtt a magyar nyelv és irodalom írásbeli második, szövegalkotási részében Arany János egyik kései versének elemzése vagy a létösszegző költészet témakörének kifejtése volt a feladat a középszinten vizsgázó diákok számára – írta az Eduline. A vizsgázóknak 150 percük volt a feladat megoldására.
A diákoknak Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét kellett értelmezniük, vagy egy olyan esszét írniuk, amely három különböző magyar költő művén keresztül mutatja be a létösszegző líra sajátosságait. Középszinten 500–800 szavas fogalmazást vártak, amivel legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Az emelt szinten vizsgázókra egy 600–800 szavas műértelmezés és egy 250–450 szavas reflektáló szöveg megírása várt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
