News here

HÍREK

Itt vannak a különadók részletei: akár 9750 forintot is fizethetnek a légitársaságok utasonként

Szombat este jelentek meg a részletek a Magyar Közlönyben, így kiderült, mennyit von el a kormány a kiskereskedőktől, bankoktól, biztosítóktól, telekommunikációs cégektől, és gyógyszerforgalmazóktól.

Link másolása

Orbán Viktor május 25-én jelentette be, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre, és kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Június 4-én a kormány el is fogadta a különadók kivetéséről szóló rendelkezéseket, azóta meg is jelent a rendelet, amelyből a bank360.hu készített egy összefoglalót.

Többek között azt írják, hogy a július 1-től élő repülőjegyadóra, amit a kormány légitársaságok hozzájárulásának hív, két tarifa van.

Ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Írország, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna, akkor utasonként 3900 forintot kell fizetni. Ha más ország a végső úti cél, akkor pedig 9750 forintot kell fizetni a repülőtéri földi kiszolgálást végző cégeknek.

A kiskereskedőknek a jelenleg fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként 2022-ben.

2023-ban megemelkedik a kiskereskedelmi adó, amelynek mértéke 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék lesz.

A banki különadót a helyi adó adólapját az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározó nettó árbevétel alapján kell fizetni. Ennek mértéke 2022-ben 10 százalék, 2023-ban pedig 8 százalék.

A biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni a biztosítóknak, mértéke 2022-ben magasabb, a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék.

A gyógyszerforgalmazókat a társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.

A távközlési pótadót is a helyi adóknál számított nettó árbevétel alapján kell fizetni a cégeknek. Az adó mértéke az 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, a 100 milliárd forint feletti része után pedig 7 százalék.

Az energiapiacon a különadó alapja az Oroszországból származó és a világpiaci nyersolaj árkülönbözetének hordóban mért mennyiségének a szorzata. Az adó mértéke 25 százalék, amit havonta kell megfizetni. Ezen felül nő a hazai kitermelésű olaj- és gáz bányajáradéka is.

Mindezek mellett

emelkedik a dohánytermékek, a szeszes italok jövedéki adója, valamint az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érintő népegészségügyi adó mértéke is.

Lényegében megduplázódik a cégautóadó: 50 kW-s teljesítményig a jelenlegi havi 7700-16500 forint helyet júliustól 14000-30500 forintot kell fizetni, 120 kW felett pedig 22000-44000 forint helyet 41000-81000 forintot - környezetvédelmi besorolástól függően.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Portfolio: Nyugdíjreformra készül a kormány, még tovább emelhetik a nyugdíjkorhatárt
A portál szerint a kormány egy reformcsomag részeként ígéretet tett az EU-nak arra, hogy 2025. március 31-ig módosít a nyugdíjrendszeren.

Link másolása

Fajsúlyos, a legújabb brüsszeli döntésekkel összefüggő dokumentumok kerültek napvilágra. Például az Európai Bizottság elemzése Magyarország helyreállítási tervéről, melyből részletesen kiolvasható, hogy a kormány milyen nagyszabású tervekre, átalakításokra és reformokra készül, amit az Európai Unió az országspecifikus ajánlásaiban már évekkel ezelőtt elvárt - írja a Portfolio.

A portál szerint

a kormány a reformcsomag részeként ígéretet tett az EU-nak többek között arra is, hogy módosít a nyugdíjrendszeren.

A bizottsági anyagban azt írják: a demográfia, valamint köznevelés témája „magában foglalja a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának és megfelelőségének javítását célzó reformot is”. A dokumentum szerint „a javasolt intézkedés célja, hogy megfelelő nyugdíjakat biztosítson az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok számára, és ezáltal javítsa a nyugdíjrendszer méltányosságát”.

A bizottsági értékelés szerint a nyugdíjreform jelen állás szerint négy elemből fog állni:

• független nemzetközi szakértői jelentés készül a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről, amely áttekintést ad a nyugdíjrendszerről és annak pénzügyi fenntarthatóságáról, és konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő;

• a kormány a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslatot dolgoz ki, amely során egyeztetni kell a szociális és gazdasági partnerekkel és más érdekelt felekkel, elő kell terjeszteni és meg kell vitatni a Gazdaságpolitikai Bizottság Öregedő Népesség Munkacsoportjában, valamint nyilvános konzultációra kell bocsátani;

• a kormány kidolgoz egy részletes hatásvizsgálattal kísért, a nyugdíjrendszer módosítására irányuló jogalkotási javaslatot - hatásvizsgálat bemutatja, hogy a jogalkotási javaslat hogyan biztosítja a nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát megfelelő intézkedések és esetleges automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusok révén;

• végül pedig hatályba lép a nyugdíjrendszert módosító jogszabály a kormány jogalkotási javaslata alapján.

A dokumentum szerint a kormány azt vállalta, hogy a nyugdíjreform végrehajtásának határideje 2025. március 31.

A mérföldköveket bemutató részletes táblázatból az is kiderül, hogy a nemzetközi szakértői jelentésnek konkrét szakpolitikai javaslatokat kell előterjesztenie többek között a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítására összpontosítva.

Például a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötésével, valamint a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével, a hosszabb munkával töltött életszakaszok ösztönzésével és a korai nyugdíjba vonulás szankcionálásával.

A jelentésnek biztosítani kell továbbá biztosítania kell a nyugdíjrendszer hosszú- és középtávú fenntarthatóságát, és kezelnie kell a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Rendkívüli szünetet rendeltek el a Karinthy Gimnáziumban, ahonnan hat tanárt kirúgtak
Jelenleg nincs elég pedagógus az iskolában ahhoz, hogy tanítani lehessen.

Link másolása

Rendkívüli szünetet rendelt el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója december elsejére és másodikára. Az erről szóló tájékoztató levelet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hozta nyilvánosságra a Facebookon.

A levél szerint azért kellett szünetet elrendelni, mert „az intézmény jogszabályban előírt működtetése ezen a két napon előreláthatólag nem lesz lehetséges”. A tantestület létszáma ugyanis a hiányzó, a munkabeszüntetést bejelentő és a szerdán elbocsátott tanárok összlétszáma miatt ezeken a napokon nem éri el a jogszabályban előírt minimális feladatellátáshoz szükséges szintet.

Az igazgató közölte azt is, hogy az iskola nyitva lesz csütörtökön és pénteken is, szükség esetén pedig a diákok felügyeletét is meg tudják oldani. Csütörtökön menza is lesz, péntekre viszont lemondták. A rendkívüli szünet miatt kieső tanítási napokat január 23-án és 24-én tervezik pótolni.

Mint megírtuk, a Belügyminisztérium szerdán közölte, hogy újabb nyolc pedadógust bocsátanak el polgári engedetlenségben való részvétel miatt. A nyolc érintett három iskola tanára, hatan közülük a Karinthy Gimnáziumban tanítottak. Köztük van egy végzős osztály osztályfőnöke is.

Miután híre ment az újabb tanárkirúgásoknak, diákok, pedagógusok és támogatóik együtt tüntettek a Belügyminisztérium épülete előtt szerda este. A diákok egy része virrasztásba is kezdett éjjel. Újabb demonstrációt is hirdettek: szombaton kora este a Klebelsberg Központ épületénél tiltakoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A szerdai tüntetés és az éjjeli virrasztás legerősebb képei
Az esti demonstráción több ezren vettek részt, majd a diákok egy része virrasztásba kezdett a Belügyminisztérium épülete előtt.

Link másolása

Mint arról mi is beszámoltunk, szerdán a Belügyminisztérium közölte, hogy újabb nyolc tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt. Az újabb elbocsátások ellen tiltakozva estére demonstrációt hívtak össze a Belügyminisztérium elé, ahol több ezren voltak, főleg diákok, tanárok és támogatóik.

A tüntetésen felszólaló egyik diák azt mondta, szerinte a belügy célja, hogy elbizonytalanítsák a diákokat. Azt ígérte, hogy ezt nem hagyhatják, mert az erő az ő oldalukon áll. „A diákság megingathatatlan, itt vagyunk, itt leszünk, és nem hagyjuk!” - mondta.

A diákok egy része a tüntetés után virrasztásba kezdett a Belügyminisztérium előtt. Terveik szerint határozatlan ideig, felváltva virrasztanak majd ott. Támogatást is elfogadnak: ülőalkalmatosságokat, székeket, takarót, ételt, meleg italokat.

A következő napokban, hetekben az alábbi eseményeket szervezik:

• szombaton a Klebelsberg Központnál tüntetnek,

• december 8-án országos ülősztrájkot tartanak az iskolákban,

• december 9-én pedig az MTVA-nál követelik hogy adjanak teret nekik a tévében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az agrárminiszter szerint a vásárlók tehetnek arról, hogy gyakorlatilag hiánycikk egyre több ársapkás termék
A boltosok szerint szinte lehetetlen ársapkás termékekhez jutni, vagy csak sokkal drágábban, mint amennyiért árulhatják.

Link másolása

Cukor, tej, olaj – egyre több boltban egyre több hatósági áras élelmiszer hiánycikk. Az RTL Híradónak nyilatkozó boltosok szerint azért nincs áru, mert szinte lehetetlen ársapkás termékekhez jutni, vagy ha igen, akkor csak sokkal drágábban, mint amennyiért árulhatják.

Az agrárminiszter szerint

azért van hiány, mert az emberek bespájzolnak.

Úgy gonolja, hogy sokan a megszokott mennyiségnél többet vesznek, mert majd eláll a spájzban.

Nagy István azt is mondta: az élelmiszerár-drágulás azért tűnik nagynak Magyarországon, mert alacsonyak voltak az árak.

A DK szerint ez nem igaz és a kormánynak áfacsökkentéssel kellene enyhítenie a helyzeten. A párt töb hónap különbséggel ugyan azokat a termékeket vásárolta meg, és a végén a számla 48 százalékkal lett több.

Az RTL Híradó riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET: