HÍREK
A Rovatból

„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László

A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.


Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.

Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.

A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.

„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”

– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.

A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.

Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.

„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”

- fogalmazott a CEU professzora.

Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.

„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”

– mondja.

Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.

Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.

Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Németh Balázs újra posztolt a Micimackó-ügy kapcsán: Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás
A fideszes képviselő egy Facebook-posztban sorolta fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben. A bejegyzésben a politikus a „tiszás/liberális szeretetet” bírálta, utalva egy korábbi parlamenti vitára is.


Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben ironikus hangnemben sorolja fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben a politikai tartalmú művészeti és humoros megnyilvánulások kapcsán.

A posztot azzal a felütéssel kezdi, hogy „ÉRTEM ÉN”.

„Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás. Ha bottal verik agyon egy színdarabban a “kormánypárti oligarchát”, az csak bábjáték. Ha kivégzéssel fenyeget a humorista, akkor csak viccel.”

A fideszes politikus a példák sorát egy friss parlamenti utalással folytatja, amelyben összeköti a margitszigeti eseményeket és a Micimackóból ismert leeső farok motívumát: „A margitszigeti szatírrá átváltozott miniszterelnök és a leesett farok pedig a Micimackó.”

Németh a bejegyzést a következő szavakkal zárja:

„Akkor legyen így! Éljen a tiszás/liberális szeretet”.

A poszt azután született, hogy kedden a parlamentben a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokról szóló vita során egy államtitkárnak kellett elmagyaráznia a Micimackót, miután Németh egy influenszer videójára reagálva felvetette a témát.

A bejegyzésben említett „kormányfő lelövése” a 2025-ös Campus Fesztiválon történtekre utal, ahol Majka koncertjén egy fiktív ország fiktív miniszterelnökének „fejbelövését” játszották el, ami akkor komoly vitát váltott ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek” - Beszólt a Tisza orvos-képviselőjének Takács Péter, kemény választ kapott
Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselője első parlamenti felszólalásán kapott bekiabálást Takács Péter volt államtitkártól. Az orvos-politikus Facebookon vágott vissza, harmincéves szakmai múltját és a havi 280 órás munkát hangsúlyozva.


Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.

Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy

„ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek”

– írta meg a 24.hu. Az ajkai kórház egykori orvosa posztjában kifejtette, nem érti, harmincéves szakmai múltját hogyan lehet kétségbe vonni.

„Én 30 éven át traumatológusként dolgoztam, sokszor havi 250–280 órát. Ha valaki szerint ezért nem a munkámmal szolgáltam a betegeket, az vagy nem érti az egészségügy működését, vagy nem tudja, mit jelent egy baleseti osztály felelőssége.”

A képviselő különösen érdekesnek nevezte, hogy a kritikát éppen a korábbi egészségügyi államtitkártól kapta, és szakmai múltját is szembeállította a bekiabálóéval. „Én – vele ellentétben – szakvizsgát szereztem, főorvosként dolgoztam, és vállaltam ennek minden terhét” – fogalmazott, majd hozzátette, büszke a közszolgálatban eltöltött éveire.

„Igen, közpénzből fenntartott, állami kórházban dolgoztam. Büszkén vállalom” – írta.

A bejegyzést azzal zárta, hogy az ő teljesítményét három évtizeden át a betegek szolgálatában mérték, nem pedig parlamenti padsorokból. „Én nyugodtan vállalom az összehasonlítást.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt Győrfi Pál menesztéséről: A régi kommunikációs kultúra elfáradt és elhasználódott
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán értékelte Győrfi Pál szóvivői leváltását. Szerinte a váltás nem személycsere, hanem annak beismerése, hogy az intézményvédő reflexek helyett új, transzparens kommunikációra van szükség a mentőknél.


Hegedűs Zsolt szerint Győrfi Pál leváltását nem érdemes pusztán szóvivőváltásként értelmezni, mivel ő nemcsak a mentők ismert arca volt, hanem hosszú éveken át az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ezért a szerepe és a felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy milyen hangon, milyen szemlélettel és milyen kultúrában beszélt a mentőszolgálat a nyilvánossághoz.

Hegedűs hangsúlyozza, hogy a mentés kiemelten érzékeny terület, ahol minden hiba emberi életekben mérhető, ezért a kommunikáció feladata nem az intézmény reflexszerű védelme, hanem „a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúrájának” segítése.

„Mi abban hiszünk, hogy az arányos transzparencia, a szakmai őszinteség és a lakosság felnőttként kezelése nem gyengíti, hanem erősíti a közbizalmat. Az emberek nem tökéletes intézményeket várnak, hanem olyanokat, amelyek képesek szembenézni a hibáikkal, tanulni belőlük, és világosan elmondani, mit tesznek azért, hogy ugyanaz ne ismétlődjön meg”

írta a miniszter a Facebookon.

A poszt szerint

a hallgatás és a túlzott intézményi önvédelem hosszú távon éppen a bizalmat rombolja.

Ehhez új kommunikációra van szükség, mert a valódi szakmai fordulathoz nem elég vezetőket cserélni, meg kell újítani azt is, ahogyan az intézmény a hibáiról, a betegekről és a nyilvánosságról beszél.

Szűcs Brigitta megjelenése ebben lehet fontos lépés, aki egy „tisztább hangként” lehetőséget ad arra, hogy a mentőszolgálat kommunikációja „végre ne elsősorban védekezzen, hanem magyarázzon; ne eltakarjon, hanem feltárjon; ne bűnbakokat keressen, hanem tanuljon”.

Ez az esély azonban csak akkor válik valódi változássá, ha mögötte a mentőszolgálat egész működésében megjelenik a tanuló egészségügyi kultúra: a transzparencia, a betegbiztonság és a hibák őszinte feldolgozása.

Győrfi Pál távozása ebből a szerepből tehát nem egyszerű személycsere, hanem „annak a felismerése lehet, hogy a régi kommunikációs kultúra elfáradt, elhasználódott, és már nem képes hitelesen képviselni azt az egészségügyet, amelyre szükségünk van”.

A bizalom ugyanis nem a hibák kimagyarázásából, hanem az azokkal való szembenézésből születik. Hegedűs elismeri Győrfi Pál több évtizedes, példamutató szolgálatát, de úgy zárja gondolatait: „Mindennek rendelt ideje van. Van idő szolgálni, van idő képviselni egy intézményt, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának. Most ennek az ideje jött el.”

Múlt szerdán szűnt meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, Csató Gábornak a megbízatása, helyére pedig Constantinovits Miklóst nevezték ki megbízott vezetőként. Ezt követően, kedden jelentették be, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt lesz a szervezet új szóvivője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a lista, mit kért Pósfai Gábor az új országos rendőrfőkapitánytól
A belügyminiszter a közösségi oldalán sorolta fel elvárásait dr. Mecser Tamás frissen kinevezett országos rendőrfőkapitánnyal szemben. A kérések között a szakmai alapú vezetés és az állomány elvándorlásának megfordítása is szerepel.


Pósfai Gábor a Facebookon számolt be arról, hogy ünnepélyes állománygyűlés keretében mutatták be az új országos rendőrfőkapitányt, dr. Mecser Tamás dandártábornokot, aki átvette a csapatzászlót is.

Pósfai a posztjában azt is részletezte, mit vár az új vezetőtől.

„Amit tábornok úrtól többek között kértem: szakmai alapú vezetést, nagyobb autonómiát és megfelelő döntési szabadságot minden szinten, az alulról jövő javaslatok, ötletek becsatornázását, a kritikai vélemény erősítését mindkét irányba, továbbá, hogy dolgozzunk együtt az állomány elvándorlási trendjének megfordításán is.”

A bejegyzést azzal zárta: „Tábornok úr munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok!”

Múlt szerdán a belügyminiszter felmentette tisztségéből Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányt. Hétfőn a miniszterelnök visszavonta Balogh János korábbi országos rendőrfőkapitány megbízatását, és a Heves vármegyéből érkező Mecser Tamást bízta meg az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk