HÍREK
A Rovatból

„Itt egy nép küzd az elnyomó hatalom ellen” – Tarr Zoltán felszólalásával kezdődött a Tisza Párt több ezer fős rendezvénye

A párt EP-képviselője és alelnöke első felszólalóként arról beszélt, szerinte a tatár és a török kevesebbet pusztított, mint a Fidesz. De most megszületett egy új Magyarország, aminek a képviselői ott ülnek a hallgatóság soraiban.


Szombat délelőtt hatalmas tömeg gyűlt össze a Hungexpón a Tisza Párt kongresszusán. Bár Magyar Péter beszédére délután négyig kell várni, a rendezvény már reggel megkezdődött. Az ország minden részéről érkeztek szimpatizánsok, hogy részt vegyenek a szakmai beszélgetéseken és workshopokon.

A nap első felszólalója Tarr Zoltán, a párt EP-képviselője és alelnöke volt. „Azért vagyunk ma itt, hogy megpróbáljunk az egész tiszaság mélyére menni” – kezdte beszédét. Szerinte Magyarország sokkal több annál, mint amilyennek most látszik. „Bennünket a hazaszeretet és a tettvágy köt össze”, nem pedig „a közös bűn”, ami a mostani uralkodó réteget - fogalmazott.

Európa szerinte irányt keres, és tele van nehézségekkel, konfliktusokkal. A Tisza Párt az Európai Parlamentben is azt képviseli, hogy változtatni kell a jelenlegi kereteken. „A jelenlegi keret a Gyurcsány-Orbán keret” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az EP-ben sokan csodabogárként tekintenek rájuk, mert Orbán országából érkeztek, és mert ilyen rövid idő alatt ekkora politikai erőt építettek.

„Nem egészen egy év telt el, és már most látjuk, hogy megszületett egy új Magyarország, és ti ennek az új Magyarországnak vagytok a képviselői” – jelentette ki Tarr.

Ez az új Magyarország még csak a közösségükben létezik, de egyre erősebb. Ezt az is mutatja, hogy az emberek újra szóba állnak egymással, és családok is tudnak politikáról beszélgetni anélkül, hogy összevesznének. „Az a csoda, hogy ezt megléptétek” – tette hozzá. „Egyre többen vagyunk, akik nem vagyunk hajlandók követni a vezetni nem tudó országvezetőket.”

„Árad a Tisza, ugye?” - tette fel a kérdést, és a közönség skandálással válaszolt.

Beszédében kitért a párt egyik kulcsmondatára is, amit a prezentációjába be is mutatott: „Lépésről lépésre, tégláról téglára visszavesszük a hazát.” Tarr szerint ez nem csupán egy szlogen, hanem egy világos cél, amelyhez szövetségbe hívják az országot. „Ez a mi 'embert küldünk a holdra' mondatunk, amiből mindenki tudja, hogy mit akarunk csinálni.”

Kiemelte, hogy itt nem két párt harcáról van szó. „Ennél sokkal súlyosabb a helyzet: itt egy ország, egy nép küzdelméről van szó egy elnyomó hatalom ellen.”

Tarr szerint a fideszesek körében is vannak jó érzésű emberek, rájuk is számítanak, mert „mi az ország, a nemzet küzdünk azokkal, akik ezt az országot leuralják, és a hatalmukkal visszaélnek.”

Szerinte „ellopták tőlünk a ’89-90-es rendszerváltást”, és a mostani állampárt visszafordította az idő kerekét. A mostani állampártot úgy hívják, hogy „Fiatal Demokraták Nyugdíjas Szövetsége” – mondta. Újra kiszolgáltatták az országot a keleti, orosz önkényuralomnak, újra megszüntették a szabad médiát, és teljesen lepusztították az országot. „A tatár, a török együtt kevesebbet pusztítást vitt végbe, mint a Fidesz.”

„Elvették a szabadságunkat, és ez a legnagyobb gonoszság. Mert csak lassan vették el, lépésről-lépésre. Elvették a közösségi szabadságunkat, és egyenként veszik el az egyéni szabadságunkat is.” Tarr szerint „lassan főztek minket, mint a békákat”. A Tisza Párt feladata, hogy valódi változást hozzon, visszaadja a szabadságot azoknak, akik a rendszerváltás után csalódtak. Ez az elmúlt 30 év, az Orbán-Gyurcsány rezsim végét jelenti. „Szakítanunk kell az eddigi politikai kultúra és elit egészével. Nem lehet így, ahogy ők csinálják, országot csinálni.”

Szerinte fantasztikus ereje van annak, hogy ezt most közösen akarják.

„Egy új politikai korszakra, új társadalmi szerződésre, új szövetségre van szükség. Ezt kell, hogy megcsináljuk közösen. Egy új politikai identitást építünk, ezért vagyunk ma itt.” Olyan identitást szeretnének, ahol a hazaszeretet építő és nem kirekesztő, ahol nem a jobb és a baloldaliság határozza meg az országot, hanem a közös sors, a belátás, az építkezés. Viszont ezt mindenkinek csinálnia kell.

Majd feltette a kérdést: „Nem tudom, tudjátok-e, történelmet csinálunk. Ez milyen érzés?”

Szerinte most esélyt kaptak, hogy kijavítsák, ami a rendszerváltáskor elromlott.

Arról is beszélt, hogy a céljuk egy új, modern, európai, szerethető és élhető Magyarország megteremtése. Ahhoz, hogy ezt elérjék, meg kell nyerni egy választást, de ez önmagában nem elég. A kormányváltás önmagában nem cél, csak egy fontos lépés a cél eléréséhez.

Szerinte a kormányzóképességet is építeni kell, mert akik most kormányoznak, képtelenek rá. „Minden esik szét.” Mindennek az alapját az emberek jelentik, akik közösen képesek ezt megteremteni. Tarr Zoltán szerint ez egy színes, gazdag közösség.

„Nincs közöttünk olyan, akik azt mondja, hogy az lesz, amit én akarok. Az lesz, amit mi akarunk, közösen.”

„Nincs jobb, nincs bal, csak magyar” – jelentette ki Tarr, hozzátéve, hogy a párt már egy közösséget épít erre az elvre alapozva.

Elmondta, hogy dolgoznak egy kormányprogramon is, de ebben az embereknek is részt kell venniük, együtt kell megcsinálniuk. Olyan országot akarnak építeni, amiben mindenki megtalálja a maga helyét. Beszéde végén így búcsúzott: „Hajrá, Tisza!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nyúlfarknyi Magyar Közlönyt adtak ki: csupán egy határozat szerepel benne, erről szól
A címlappal együtt mindössze két oldalból áll a szerda éső este megjelent kiadvány. Egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz.


Minden idők egyik legrövidebb Magyar Közlönye jelent meg szerda este, amely a címlappal együtt mindössze két oldalból állt. A 444.hu által kiszúrt,

szokatlanul vékony kiadvány egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz, amely hivatalossá tette Magyarország csatlakozási szándékát Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához.

A dokumentum címe: „A Kormány 1008/2026. (I. 21.) Korm. határozata a Béke Tanács Alapokmánya szövegének végleges megállapításáról”. A szöveg szerint a kormány egyetért a testület alapokmányával, és elfogadja az annak kihirdetéséről szóló törvénytervezetet is.

A határozat legfontosabb pontja egyértelműen fogalmaz a pénzügyekről, kimondva, hogy „az Alapokmányhoz való csatlakozás pénzügyi kötelezettségvállalással nem jár”.

Ez az állítás azért bír kiemelt jelentőséggel, mert több amerikai és izraeli forrás is arról számolt be, hogy a testület állandó tagságához egy egymilliárd dolláros hozzájárulás is társulhat. A magyar kormányhatározat ezzel szemben azt rögzíti, hogy a belépésnek nincsenek anyagi feltételei.

A Béketanács Donald Trump kezdeményezése, amely eredetileg a gázai tűzszünet felügyeletére jött volna létre, de mandátuma mára globális konfliktuskezeléssé szélesedett. A Kreml szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök is meghívást kapott a testületbe, amit Trump szerint el is fogadott.

A magyar kormány a béke melletti elköteleződésként kommunikálja a lépést, Orbán Viktor miniszterelnök pedig korábban megtisztelőnek nevezte a felkérést. A kritikusok ugyanakkor aggályosnak tartják Putyin bevonását, és attól tartanak, hogy a testület megkerülheti vagy gyengítheti az ENSZ-t, miközben túlzott kontrollt biztosít Trumpnak. A következő lépésként a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a csatlakozásról szóló törvényt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ezek az országok csatlakoztak eddig Trump Béketanácsához – Az elnök már Putyinról is beszélt, de a Kreml gyorsan helyesbített
„Meghívtuk, elfogadta” – mondta Trump arról, hogy Putyin is elfogadta a meghívást, a Kreml azonban tisztázta a helyzetet. Mutatjuk a listát azokról az országokról, amelyek eddig jelezték csatlakozási szándékukat.


Újabb hét ország, köztük Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom jelezte, hogy csatlakozik Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához, amelyhez Izrael már korábban nyilvánosan csatlakozott – írta a BBC.

Trump szerdán a svájci Világgazdasági Fórumon azt is bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is elfogadta a meghívást.

„Meghívtuk, elfogadta. Sokan elfogadták” – mondta Trump. A Kreml azonban gyorsan reagált: a Reuters jelentése szerint a meghívást még tanulmányozzák, de Oroszország kész 1 milliárd dollárt biztosítani befagyasztott vagyonából, és a testületet főként a Közel-Keleten tartja fontosnak.

Egy kiszivárgott dokumentum szerint a Béketanács alapszabálya akkor lép hatályba, ha három állam hivatalosan is elismeri annak kötelező érvényét. A tagállamok megújítható, hároméves mandátumot kapnának, míg azok, akik 1 milliárd dollárral járulnak hozzá a működéshez, állandó helyet szerezhetnek. Az alapszabály a testületet nemzetközi jogi felhatalmazással rendelkező békeépítő szervezetként határozza meg. Az elnöki tisztséget Trump töltené be, aki egyben az Egyesült Államok képviselője is lenne. Az ő hatáskörébe tartozna a Végrehajtó Testület tagjainak kinevezése és a testület alárendelt szerveinek létrehozása vagy feloszlatása.

A csatlakozási szándékukat már korábban jelezte Magyarország mellett az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Marokkó és Vietnam is. Kanada és az Egyesült Királyság egyelőre nem reagált a meghívásra. A Vatikán megerősítette, hogy a pápa megkapta a felkérést, de időre van szüksége a döntéshez. Robert Golob szlovén miniszterelnök ugyanakkor visszautasította a meghívást, mert szerinte a testület „veszélyesen beleavatkozik a tágabb nemzetközi rendbe”.

Bár eredetileg úgy vélték, a tanács célja az Izrael és a Hamász közötti, két éve tartó gázai háború lezárása és az újjáépítés felügyelete, a javasolt alapszabály nem említi a palesztin területet, és úgy tűnik, az ENSZ egyes funkcióinak kiváltására tervezték.

A most csatlakozó muszlim többségű országok – Szaúd-Arábia, Törökország, Egyiptom, Jordánia, Indonézia, Pakisztán és Katar – ugyanakkor azt közölték, hogy támogatják a gázai tartós tűzszünet megszilárdítását, az újjáépítést és egy „igazságos és tartós béke” előmozdítását.

A Fehér Ház múlt pénteken megnevezte az alapító Végrehajtó Testület hét tagját, köztük Marco Rubio amerikai külügyminisztert, Steve Witkoff közel-keleti különmegbízottat, Trump vejét, Jared Kushnert és Tony Blair volt brit miniszterelnököt.

Izrael elégedetlen a fejleményekkel.

Benjámin Netanjahu hivatala szombaton közölte, hogy a gázai Végrehajtó Testület összetételét „nem egyeztették Izraellel, és az ellentétes Izrael politikájával”.

Az izraeli média szerint Törökország és Katar bevonása – akik az októberi tűzszünetet is segítettek tető alá hozni – „Izrael feje fölött” történt.

A béketerv első szakasza szerint a Hamász és Izrael megállapodott a tűzszünetben és a túszcserében: a Gázában fogva tartott élő és elhunyt izraeli túszokat izraeli börtönökben lévő palesztin foglyokra cserélnék. A megállapodás része a részleges izraeli kivonulás és a humanitárius segélyszállítmányok növelése is. A második szakasz az újjáépítést és a leszerelést foglalná magában, de Izrael közölte, hogy ebbe csak akkor léphetnek tovább, ha a Hamász átadja az utolsó elhunyt túsz holttestét. A tervet komoly kihívások nehezítik: a Hamász korábban elutasította fegyvereinek leadását egy független palesztin állam létrehozása nélkül, Izrael pedig nem kötelezte el magát a teljes kivonulás mellett.

A tűzszünet törékeny: a gázai, Hamász által irányított egészségügyi minisztérium szerint a hatálybalépése óta több mint 460 palesztin halt meg izraeli csapásokban, miközben az izraeli hadsereg szerint ugyanebben az időszakban három katonáját ölték meg palesztin támadások. A háborút a 2023. október 7-én Dél-Izrael ellen végrehajtott, a Hamász által vezetett támadás váltotta ki, amelyben mintegy 1200 ember vesztette életét, és további 251-et túszul ejtettek. Izrael válaszul katonai hadműveletet indított Gázában, amelynek a terület egészségügyi minisztériuma szerint több mint 71 550 halálos áldozata van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Izland már most is rengeteg pénzünkbe került” – Trump Grönland helyett többször is egy másik országot említett a a davosi beszédben
Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon több alkalommal is tévesztett, mikor Grönland helyett Izlandot nevezte meg célpontként.


Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán arról beszélt, hogy erőszak nélkül ugyan, de meg akarja szerezni Grönland tulajdonjogát, a beszédben azonban többször is összekeverte a szigetet Izlanddal. Trump azonnali tárgyalásokat sürgetett az ügyben, a területet pedig többször is „jégdarabként” emlegette.

A több mint egyórás beszédben - a BBC gyűjtése szerint - többször is Izlandot mondott Grönland helyett – írta a 24.hu.

Amikor arról beszélt, milyen jó volt a megítélése Európában, azt mondta: „amíg nem szólaltam meg Izlandról az elmúlt napokban, addig imádtak.”

Később a NATO-szövetségeseket bírálva úgy fogalmazott, egy támadás esetén a szövetség nem sietne az USA segítségére, „és Izlandéra sem, ezt elmondhatom.” Trump az amerikai tőzsde egy korábbi esését is a szigettel kapcsolatos felvetéseinek tulajdonította: „a tőzsde tegnap Izland miatt zuhant meg először.” A nyelvbotlások sorát azzal zárta, hogy „Izland már most is rengeteg pénzünkbe került.”

A sok elszólásnak az is lehetett az oka, hogy az amerikai elnök többször jégdarabként (piece of ice) hivatkozott Grönlandra, Izland angol neve (Iceland) pedig szintén tartalmazza a jég (ice) szót.

Az elhangzottakra európai vezetők, köztük az Európai Bizottság elnöke is elutasítóan reagáltak, és a szuverenitás megsértésének nevezték a felvetést. Dánia és Grönland is megerősítette korábbi álláspontját, hogy a sziget nem eladó. Trump támogatói és egyes republikánus politikusok ugyanakkor stratégiai és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva védik a tervet, és az orosz, valamint a kínai befolyás ellensúlyozásának fontosságát hangsúlyozzák az Északi-sarkvidéken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kapu Tibor: „Április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, és mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni” – az űrhajós a választási feszültségről és a 15 millió magyarról beszélt
A magyar űrhajós a közzétett videóban utalt az április 12-i országgyűlési választásra. Több köt össze minket, mint ami elválaszt - írta hozzá.


"Lehetséges, hogy nehéz hónapok állnak előttünk..."

„Április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, és mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni”

– mondta Kapu Tibor a választásokra utalva a győri Médiabálon. Az űrhajós a január 17-i, szombati eseményen elmondott beszédének egy részletét szerdán osztotta meg a Facebookon – írta a hvg.hu. A 20. alkalommal megrendezett bálon Kapu Tibor kapta „Az év médiaszemélyisége” díjat.

Beszédében a kutatóűrhajós arról beszélt: „Térjünk rá talán a legfontosabb üzenetre. Lehetséges, hogy nehéz hónapok állnak előttünk. Ha valakinek, akkor nekem higgyék el, hogy április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni.” Hozzátette:

„Mindannyian emberekből vagyunk, mindannyiunknak egy zászló lebeg a feje felett, és abban a zászlóban három szín van: mindannyian tudjuk, hogy a piros, a fehér és a zöld. Sokkal-sokkal több köt össze minket, mint ami elválaszt, és nem véletlen az, hogy amikor én felmentem, akkor nem egy, nem kettő, hanem 15 millió magyarral kezdtem a beszédemet.”

Kapu Tibor utalása az „április közepére” egybeesik az országgyűlési választás időpontjával, amelyet Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-ére írt ki.

A HUNOR-program űrhajósa tavaly június 25-én indult a Nemzetközi Űrállomásra, ahonnan július 15-én tért vissza a Földre, küldetése során pedig különböző kísérleteket végzett el.

Visszatérése óta több, a kormányhoz vagy a Fideszhez köthető rendezvényen is részt vett. Megjelent a kötcsei pikniken, a Mandiner Díjátadó Gálán pedig színpadi beszélgetést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki akkor úgy fogalmazott: „Egy vesztes országból győztes országot kell csinálnunk!” Kapu Tibor Kötcse előtt ugyanakkor azt mondta, pártpolitikától függetlenül szeretne elmenni mindenhova, ahol az űrkutatást népszerűsítheti.

VIDEÓ: Kapu Tibor üzenete


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk