HÍREK
A Rovatból

Itt az újabb fontos napelemes bejelentés: január elsejétől nagy változás jön

A kormány az ország jelentős részén feloldja a háztartási méretű kiserőművek átmeneti betáplálási korlátozását - mondta energiaügyi miniszter.
Fotó: Unsplash/Bill Mead - szmo.hu
2023. október 05.



Január elsejétől a kormány az ország jelentős részén feloldja a háztartási méretű kiserőművek átmeneti betáplálási korlátozását, párhuzamosan pedig megérkezik az új bruttó elszámolási szabályozás is, jelentette be Lantos Csaba a Portfolio Energy Investment Forum 2023 konferenciáján. Az energiaügyi miniszter közölte, hogy nettó 5 forint körüli átvételi árakra számíthatnak a napelemesek, írja összefoglalójában a Portfolio.

„Volt egy jó 30 évünk a rendszerváltástól, amikor döntő részben az orosz energiára tudott alapozni Magyarország, valamint Európa gazdasága és ipara. Ez jelentős versenyelőnyt jelentett nekünk”

– mondta az előadás elején Lantos Csaba, majd hozzátette:

„Az olcsó energia kora véget ért, újra kell definiálnunk az európai versenyképességet.”

A miniszter szerint globálisan is változnak a körülmények: a BRICS-országok bővülnek, a petrodollárt megpróbálják leváltani, viszont ennek hatásait még nem tudjuk felmérni. Megjegyezte, hogy Magyarország a világ tíz legnyitottabb gazdaság közé tartozik.

Lantos Csaba úgy véli: sokan tévesen azt hiszik, hogy véget ért az energiakrízis, pedig valójában Európa kitettsége érdemben nem csökkent, csak Oroszország helyett más államoktól függ az ellátása.

„Az EU-ban a primer energiafüggőségünk 71 százalék, Magyarországon pedig ennél is magasabb, 76 százalék, vagyis az energiahordozóink legnagyobb részét importáljuk.”

Az idei télre kitérve a miniszter elmondta, hogy a tárolói kapacitásunk már 97 százalékon áll, így „ez a tél már biztosan rendben lesz”.

A megújuló energiahordozókkal kapcsolatban azt mondta:

„Jelenleg több mint 5200 megawattóra napenergia-kapacitás épült ki Magyarországon. Amikor ezek termelnek, akkor olyan sok naperőművünk van, akkor már tárolnunk kellene az energiát.”

A miniszter szerint a tárolási lehetőségek fejlesztésére azért is szükség van, mert amikor Magyarországon süt a nap, akkor a szomszédos országokban is így van, így ott is termelnek a helyi pv-panelek. A tárcavezető jelezte, hogy a már most is 5,2 GW-os kapacitás 2030-ra 10-12 gigawattra nőhet, amivel a klímapolitikai vállalásunkhoz is közelebb kerülünk.

„Mi napenergia-támogatók vagyunk” - jelentette ki az energiaügyi miniszter. Hozzátette, hogy a kormányzat szerint előnyös, hogy a megújulók által megtermelt energia itt marad, ez nemzeti érdek, így ösztönözni kell a beruházásokat. Felidézte, hogy

tavaly október 31-től a háztartási kiserőműveknél bevezették a betáplálási stopot, majd kiemelte, hogy ezt a tilalmat január 1-től kivezetik, újra lehet telepíteni háztartási erőműveket.

Ez csak az ország 93 százalékára lesz igaz, mert egyelőre az ország 7 százalékán a hálózatfejlesztések még nem tartanak ott, hogy elviseljek a növekvő betáplálást.

„Úgy döntöttük, hogy az éves szaldóelszámolást fenntartjuk tíz évig a telepítés kezdetétől számítva” – jelentette be Lantos Csaba. Az életbe lépő új bruttó elszámolásban a megtermelt áram átvételi árát a lakossági felhasználók kedvezményes A1 árszabásához köti a szabályozás.

„Mi azt szeretnénk ösztönözni, hogy önellátásra rendezkedjenek be a háztartásokat, de ne erőműveket építsenek” – indokolta a díjszabást a miniszter, aki szerint az önellátók egy nagyon kedvező rendszerben lesznek.

A miniszter egy 75 milliárd forintos támogatási pályázatot is bejelentett, mely a háztartási tárolói kapacitások kiépítését segítheti. Lantos Csaba közölte, hogy a támogatási intenzitás maximum 65 százalék lesz. A két korlát, hogy maximum 4kW háztartási napelemek mellé legfeljebb egy 8kWh-ás tárolóegységet lehet telepíteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.


A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz bejelentette: döntöttek a magyar katonák
A honvédelmi miniszter közösségi oldalán közölte, hogy a katonák kérésére visszaállítják a rendszerváltás utáni alakulatneveket és hadrendi számokat. A bejegyzés szerint az állomány arról is döntött, hogy altisztként kívánja folytatni a szolgálatot.


Ruszin-Szendi Romulusz miniszter a közösségi oldalán közölte: a Magyar Honvédség a katonáké, ezért az identitásukat, hagyományaikat és mindennapi szolgálatukat érintő kérdésekben nekik adták a döntés jogát.

A miniszter arról írt, már meg is születtek az első eredmények.

„Az állomány egyértelműen jelezte: altisztként kívánják folytatni szolgálatukat, és minden alakulat azt kérte, hogy visszakaphassa a rendszerváltás utáni nevét és hadrendi számát.”

A katonák véleménye számít, a honvédelmi vezetés pedig tiszteletben tartja a döntésüket és annak megfelelően jár el - írta bejegyzésében.

Ruszin-Szendi szerint ez csak az első lépés, és folytatják az egyeztetéseket minden olyan kérdésben, amely a katonákat érinti.

„Mert a hagyományaink adják a gyökereinket, a katonáink pedig a jövőnket. Ezért a hangjuk mindig számítani fog.”

Ruszin-Szendi Romulusz május 14-én jelentette be, hogy az alakulatok maguk dönthetnek történelmi nevük és hadrendi számuk visszavételéről. Másnap a budapesti Mária Terézia laktanya hivatalosan is visszakapta a Petőfi laktanya nevet. A miniszter május 21-én a volt hadtörténeti múzeum felújítására szánt 18 milliárd forintot a laktanyákra csoportosította át, május végén pedig bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új vezetői csapatát, ahol megerősítette, hogy a honvédelem építésének középpontjában a katona áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk