Az influenzaszezon közepén egy új Covid-19 variáns, az XEC kezdett elterjedni, amely akár az Egyesült Államok domináns törzsévé is válhat - írta meg a Blikk.
A variáns az elmúlt hetekben egyre nagyobb arányban jelent meg az új fertőzések között, és az egészségügyi szakértők szerint gyorsabban terjedhet, mint a korábbi változatok.
A CDC (Amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ) adatai szerint az XEC aránya megduplázódott az előző két hét során, ami azt sugallja, hogy a terjedési sebessége felgyorsulhat. Az XEC az Omicron-törzsből származik, és két változat, a KS.1.1 és a KP 3.3 rekombinációjaként jött létre.
A CDC szerint az XEC tünetei nem térnek el jelentősen a korábbi Covid-19-törzsektől. A leggyakoribb tünetek közé tartozik:
- láz,
- köhögés,
- légszomj,
- torokfájás,
- orrdugulás,
- az íz- vagy szaglás változása,
- fáradtság,
- izomfájdalom,
- fejfájás,
- hányinger és hasmenés.
A legbiztosabb védekezés az új variánsok ellen is a védőoltás. A CDC minden 6 hónaposnál idősebb embernek ajánlja az oltást, beleértve az évenkénti emlékeztető oltásokat is.
Az influenzaszezon közepén egy új Covid-19 variáns, az XEC kezdett elterjedni, amely akár az Egyesült Államok domináns törzsévé is válhat - írta meg a Blikk.
A variáns az elmúlt hetekben egyre nagyobb arányban jelent meg az új fertőzések között, és az egészségügyi szakértők szerint gyorsabban terjedhet, mint a korábbi változatok.
A CDC (Amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ) adatai szerint az XEC aránya megduplázódott az előző két hét során, ami azt sugallja, hogy a terjedési sebessége felgyorsulhat. Az XEC az Omicron-törzsből származik, és két változat, a KS.1.1 és a KP 3.3 rekombinációjaként jött létre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter visszaszólt Gulyás Gergelynek: Elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat
A miniszterelnök szerint a Fidesz frakcióvezetőjével jól ismerik egymást: „Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?” Majd elmondta azt is, hogy mi lehet a gyermekvédelmi törvény sorsa.
Magyar Péter a közösségi oldalán osztott meg egy videót arról, hogy mit válaszolt a Parlamentben Gulyás Gergely felvetéseire, aki azt tudakolta, hogy az uniós forrásokért cserébe milyen ígéreteket tettek.
A miniszterelnök azt írta hozzá: "Gulyás Gergely elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat. Főleg nem a nemzeti érdeket".
A videóban pedig arról beszélt, hogy a Fidesz frakcióvezetője arról kérdezte, hogy "mit adtunk fel"? Ehhez pedig migrációról, gyermekvédelmi törvényről, adó- és nyugdíjrendszerről kérdezett.
Magyar ezzel folytatta:
"Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?"
Majd meg is válaszolt, hogy szerinte pont az volt vele a gond, hogy nem adta fel és ragaszkodott a polgári Magyarországhoz. "Ragaszkodtam volna ahhoz, hogy a tolvajokat és maffiózokat ez a politikai közösség vesse ki magából" - mondta. Ezzel pedig többmillió ember is így volt.
Nem adtunk fel semmit, ismételte meg. A gyermekvédelmi törvényről elmondta, hogy szóba került, és ő azt mondta erről, hogy "tanulmányozzuk az ítéletet". Ami pedig a gyermekek védelmére vonatkozik, azt megtartják, a "többi sallangot, azt meg kidobjuk" - közölte, hozzátéve: "oda dobjuk, ahová való, a történelem szemétdombjára".
Magyar Péter a közösségi oldalán osztott meg egy videót arról, hogy mit válaszolt a Parlamentben Gulyás Gergely felvetéseire, aki azt tudakolta, hogy az uniós forrásokért cserébe milyen ígéreteket tettek.
A miniszterelnök azt írta hozzá: "Gulyás Gergely elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat. Főleg nem a nemzeti érdeket".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarr Zoltán a 400 milliós botrány után: az érintett fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek
A kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében említett fideszes politikusokat, hogy számoljanak el a hozzájuk köthető szervezeteknek juttatott NKA-támogatásokkal. A minisztérium megyei bontásban bekérte az összes pályázati dokumentumot, miután kiderült, hogy csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe legalább 400 millió forint jutott.
„Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze” – közölte Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében szereplő fideszes képviselőket, hogy hozzák nyilvánosságra, a hozzájuk köthető szervezetek mire költötték az elnyert támogatásokat.
A volt kultuszminiszter, Hankó Balázs idején legalább 400 millió forintot juttattak egyetlen megyébe, Szabolcs-Szatmár-Beregbe olyan egyesületeknek, amelyek erősen kötődtek a Fidesz–KDNP-hez – írta a 24.hu.
"Van olyan egyesület, amelynek önkormányzati fideszes képviselő a vezetője, de olyan alapítvány is kapott milliókat, amely DPK-s rendezvényeket szervezett a kampány alatt".
Azt is bejelentette: "Megyés bontásban kikértük a vonatkozó dokumentumokat, minden pályázatot és döntést az NKA-hoz kötődően".
Majd azt üzente:
„A sajtóértesülésben szereplő fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek. Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze.”
- írta az új miniszter.
Az NKA tavasszal 17 milliárd forintot osztott szét, ennek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított.
„Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze” – közölte Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében szereplő fideszes képviselőket, hogy hozzák nyilvánosságra, a hozzájuk köthető szervezetek mire költötték az elnyert támogatásokat.
A volt kultuszminiszter, Hankó Balázs idején legalább 400 millió forintot juttattak egyetlen megyébe, Szabolcs-Szatmár-Beregbe olyan egyesületeknek, amelyek erősen kötődtek a Fidesz–KDNP-hez – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bárándy Péter: Kötelesség leváltani Sulyokot, de nem a jelenlegi Alaptörvény alapján
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint az új kormánynak kötelessége leváltani Sulyok Tamás államfőt és más közjogi méltóságokat. A jogász szerint a jogi keretet nem a jelenlegi Alaptörvény betűjéhez, hanem az alkotmányosság elveihez kell igazítani.
Miután vasárnap lejárt a miniszterelnök által szabott határidő a lemondására, Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalában maradt. Az államfő pénteken a Velencei Bizottsághoz fordult állásfoglalásért, miután jelezte, nem tesz eleget a felszólításnak. Erre a helyzetre reagálva fejtette ki véleményét Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter.
Bárándy szerint az új kormánynak egyenesen kötelessége, hogy leváltsa Sulyok Tamást és a többi, politikai alapon kinevezett közjogi méltóságot. A jogász a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy ezek a vezetők a korábbi hatalomhoz való hűségük, nem pedig szakértelmük alapján kerültek pozícióba, így velük a jogállam helyreállítása elképzelhetetlen.
„A miniszterelnök kinyilvánít valamilyen akaratot, de az akarat megfogalmazója és elfogadója, vagy elutasítója az nyilvánvalóan a törvényhozás kell, hogy legyen” – mondta Bárándy, hangsúlyozva a hatalmi ágak szétválasztását a folyamatban.
A volt miniszter szerint a megoldás egy generális, mindenkire alkalmazható szabály megalkotása lehet, amely egységesen rendezi az érintett tisztségviselők helyzetét. Ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen általános szabály „nem biztos, hogy teljesen igazságos lesz”, utalva arra, hogy egyes személyek, például Varga Zs. András, a Kúria elnöke esetében már a kinevezés is alkotmányellenes volt.
A jogi zsinórmértéket szerinte nem a jelenlegi alaptörvény szűk szövegértelmezése, hanem a tágabb alkotmányossági elvek jelentik.
„Nem a szedett-vedett alaptörvényünk szavainak megfelelően, hanem az alkotmányosság betartásával” kell eljárni – fogalmazott a jogász.
Az ügy nemzetközi vonatkozásáról, vagyis hogy Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult, Bárándy úgy látja, a testület csupán véleményt mondhat. Szerinte ők is látni fogják a helyzet tarthatatlanságát, ugyanakkor figyelmeztetnek majd a korlátok fontosságára. „De nem lehet kinyitni teljesen politikai változás esetén a személyi változások korlátlansága fele sem a kaput” – jelentette ki.
A jogász szerint a jövőre nézve egy új alkotmánynak kell meggátolnia a „mindent elsöprő” kétharmados pozíció kialakulását.
Miután vasárnap lejárt a miniszterelnök által szabott határidő a lemondására, Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalában maradt. Az államfő pénteken a Velencei Bizottsághoz fordult állásfoglalásért, miután jelezte, nem tesz eleget a felszólításnak. Erre a helyzetre reagálva fejtette ki véleményét Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter.
Bárándy szerint az új kormánynak egyenesen kötelessége, hogy leváltsa Sulyok Tamást és a többi, politikai alapon kinevezett közjogi méltóságot. A jogász a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy ezek a vezetők a korábbi hatalomhoz való hűségük, nem pedig szakértelmük alapján kerültek pozícióba, így velük a jogállam helyreállítása elképzelhetetlen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kármán András bejelentette: 2027-től ismét széles körben elérhető lehet a katás adózás
Kármán András pénzügyminiszter a parlamentben közölte, hogy a kormány a katás adózás széles körű visszaállítását tervezi. Az új szabályozás nemcsak az eredeti rendszert hozná vissza, hanem bővítené is, de szigorú korlátokkal a nagyvállalati visszaélések ellen.
A kormány tervei szerint 2027-től visszaállítják a katás adózás széles körű elérhetőségét – ezt Kármán András pénzügyminiszter közölte hétfőn a parlamentben. A tárcavezető Apáti István, a Mi Hazánk képviselőjének kérdésére válaszolt - írta a Telex. Apáti a közelmúlt kevés sikertörténetének egyikeként jellemezte az adónemet, amely szerinte fénykorában a vártnál több bevételt hozott, és a mielőbbi visszavezetését sürgette.
A Tisza-kormány nemcsak az eredeti rendszert akarja visszaállítani, hanem ki is bővítené az adóformát.
Kármán András válaszában bírálta a 2022-es átalakítást, amiért az szerinte nem tett különbséget a célcsoport és a visszaélésekért felelős szereplők között, emiatt pedig százezrek vesztették el egyik napról a másikra azt az adózási formát, amire a vállalkozásukat építették.
Ugyanakkor azt nem akarják, hogy a nagy cégek ismét kihasználják a rendszert, és munkaviszonyok tömegeit alakítsák át katás foglalkoztatássá. A pénzügyminiszter azt is mondta, hogy a jövőbeni adójogi változtatásokat széles körű társadalmi egyeztetés után vezetik be.
A mostani bejelentés éles ellentétben áll az előző kormány 2022-es indoklásával, amely szerint a szigorításra a bújtatott foglalkoztatás és az aránytalan közteherviselés miatt volt szükség. Akkor azzal érveltek, hogy a katások jelentős része egyetlen cégnek számlázott, ami valójában munkaviszonyt leplezett.
Kármán András már a pénzügyminiszter-jelölti meghallgatásán teljes gazdasági irányváltást hirdetett, jelezve, hogy a mikrovállalkozások terheinek csökkentését a kata újbóli bevezetésével is szolgálnák.
A kormány tervei szerint 2027-től visszaállítják a katás adózás széles körű elérhetőségét – ezt Kármán András pénzügyminiszter közölte hétfőn a parlamentben. A tárcavezető Apáti István, a Mi Hazánk képviselőjének kérdésére válaszolt - írta a Telex. Apáti a közelmúlt kevés sikertörténetének egyikeként jellemezte az adónemet, amely szerinte fénykorában a vártnál több bevételt hozott, és a mielőbbi visszavezetését sürgette.
A Tisza-kormány nemcsak az eredeti rendszert akarja visszaállítani, hanem ki is bővítené az adóformát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
