HÍREK
A Rovatból

Itt az idei Nobel-békedíjas: a venezuelai ellenzék vezetője kapta meg az elismerést

Az indoklás szerint María Corina Machado „fáradhatatlanul dolgozik a demokratikus jogokért Venezuelában”, ahol az utóbbi időben számos konfliktus ütötte fel a fejét.


María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.

Az indoklás szerint Machado „fáradhatatlanul dolgozik a demokratikus jogokért Venezuelában, és küzd azért, hogy igazságos és békés módon demokrácia jöhessen létre a diktatúrából”.

„A Nobel-békedíjat 2025-ben a béke egy bátor és elkötelezett védelmezője kapja, egy olyan nő, aki az egyre erősödő sötétségben is életben tartja a demokrácia lángját”

– hangzott el az oslói bejelentésen.

María Corina Machado a venezuelai demokratikus mozgalom vezetőjeként indult volna a tavalyi elnökválasztáson, a hatóságok azonban ezt megtiltották neki. A kampány hajrájában Caracasban tömegek vonultak az utcára, amikor Machado az elnökjelöltjük, Edmundo González mellett szólalt fel. A diktatórikus kormány fenyegetést látott a politikusnőben, mivel

egységet teremtő ellenzéki figuraként ezreket vonzott az utcára és a szavazóhelyiségekhez.

A tavalyi közvélemény-kutatások a demokratikus mozgalom győzelmét jelezték előre, ám ennek ellenére a diktatórikusan irányító Nicolás Maduro harmadik ciklusát nyerte meg. A vitatott választási eredmény után országszerte tiltakozások indultak, ám a hatóságok ezeket gyorsan leverték.

Machado 2024 augusztusa óta bujkál. Idén januárban, Maduro beiktatása előtt részt vett egy tüntetésen, ahonnan a rendőrök elvitték, őrizetbe vették, majd rövid idő után elengedték.

A Norvég Nobel-bizottság elnöke szerint Venezuelában veszélyes a demokratikus munka, ennek ellenére Machado több mint húsz éve a szabad és tisztességes választások mellett áll. Jørgen Watne Frydnes a politikusnő biztonságáról szólva azt mondta, ezt a kérdést minden évben átbeszélik, „különösen akkor, amikor a díjazott az életét fenyegető súlyos fenyegetések miatt bujkál”. Mivel azonban Machado továbbra is aktívan tevékenykedik Venezuelában, úgy látták, hogy a díj „támogatja az ügyét, és nem korlátozza”.

A bizottság elnöke szerint az ellenzéki vezető „minden kritériumnak megfelel”, amelyet Alfred Nobel lefektetett a díjhoz. Úgy fogalmazott, Machado „összefogta az ország ellenzékét, és rendíthetetlenül kiáll a békés, demokratikus átmenet mellett”, valamint „megmutatta: a demokrácia eszközei a béke eszközei is”.

Szerinte a díjazott „a jövő reményét testesíti meg, és ebben a jövőben az emberek végre szabadon, békében élhetnek”.

Via MTI, BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Meg foglak baszni!” – Leköpte és inzultálta a 444 újságíróját Bede Zsolt azok után, hogy róla kérdeztek a kormányinfón
Herczeg Márk állítása szerint Bede Zsolt utánament az utcán nem sokkal a kormányinfó után és fenyegetni kezdte.


„A Kormányinfón megkérdeztem, mit keresett a náci Bede Zsolt a Digitális Polgári Körök arénashow-ján, erre egy órán belül odajött az utcán baszogatni”  írja cikkében a 444 újságírója.

Herczeg Márk képviselte a 444 szerkesztőségét újságíróként a csütörtöki kormányinfón. Miután a Vadhajtások szerkesztője, Bede Zsolt korábban közös szelfit készített Orbán Viktorral, a szeptemberi Digitális Polgári Körök arénashow-n, Herczeg többek között azt is megkérdezte Gulyás Gergelytől, hogy miért hívták meg Bedét az eseményre.

„Ekkor láttam, hogy Bede Zsolt az, aki éppen lesből le akar köpni a rágójával. Reflexből elhajoltam, és elrepült a fejem fölött a rágó”

– írta Herczeg.

„Azt mondta, mindent tud, azt is tudja, hol lakom, és megismételte, hogy legközelebb »meg fog baszni«. Erre jeleztem neki, hogy gratulálok, hogy videón fenyeget, és nyugodtan hozza nyilvánosságra a teljes videót a találkozónkról” – írja Herczeg, aki szerint Bede azután adta fel, hogy odaért a barátjához.

Bede Zsolt végül egy fotót és egy videót is posztolt az esetről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bedőlt a fideszes kommunikációs csodafegyverként beharangozott Harcosok órája nézettsége, mióta a Facebookon megtiltották a politikai hirdetéseket
Amióta nincsenek politikai hirdetések, a Telex összegzése szerint egyik napról a másikra eltűnt a nézők több mint 96 százaléka.


Brutálisan összeomlott a Harcosok órája nézettsége – írja a Telex. Július végén indult el a Facebookon és a YouTube-on a fideszes kommunikációs csodafegyverként beharangozott napi beszélgetős műsor, a H.O. A műsorvezető, a köztévés híradósból lett Fidesz-frakciószóvivő Németh Balázs már az első héten milliós nézettséggel büszkélkedett, de már akkor látszott, hogy a valós érdeklődés ennek csak a töredéke, és hirdetésekkel tornásszák fel a számokat.

A lap szerint

az azóta eltelt egy hét négy epizódja átlagosan 6500-as nézettséget hozott, míg az ezt megelőző 15 rész átlaga 182 900 volt. Egyik napról a másikra eltűnt a nézők több mint 96 százaléka.

A vendégek a hirdetési stop előtt és után is a Fidesz első vonalából érkeztek. Orbán Viktor kétszer ült be a stúdióba. Szijjártó Péter és Kocsis Máté hat-hat alkalommal szerepelt, de megfordult a műsorban Semjén Zsolt, Kövér László, Gulyás Gergely, Szentkirályi Alexandra, Menczer Tamás, Deutsch Tamás, Kubatov Gábor és Bayer Zsolt is.

A Telex szerint a műsor kudarca mögött egészen fura, szinte értelmezhetetlen szerkesztői döntések és szervezési hibák sejlenek fel. Az élő adások hétköznap 7:30-kor futnak, a műsor csatornája pedig Németh Balázs személyes Facebook-oldala, kevesebb mint 70 ezer követővel. A Fidesz központi, 420 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán meg sem osztották ezeket a videókat, és a legtöbb vendég saját felületére sem tették ki a részvételével futó adásokat, pedig Szijjártó félmilliós, Orbán 1,3 milliós követőtáborral rendelkezik.

A legutóbbi adást viszont Szijjártó már a saját oldalán is élőzte, ahol 22 ezres nézettséget ért el. Ez több mint hétszerese az elsődleges felületen mért 3100-nak, de a korábbi, hirdetéssel megtámogatott epizódoktól így is elmarad.

A lap értékelése szerint így elég kényelmetlen helyzetbe került az egész műsor, hiszen napi öt-hat ezer nézőért teljesen felesleges fenntartani és erre pazarolni felső polcos fideszes politikusok idejét. Megszüntetni viszont nem lehet, hiszen az a kudarc beismerése lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kis-Benedek József: A nemzetbiztonsági érdekek ellen van a kormány külpolitikája
A biztonságpolitikai szakértő szerint irreális cél az, hogy Magyarország meg akarja változtatni az Európai Uniót, egy több mint 400 milliós szövetséget.


Az orosz-ukrán háborút és a magyar kormány külpolitikáját elemezte Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Klasszis Média Klasszis Podcastjában, amit az mfor.hu szemlézett.

Azt mondta,

a magyar külpolitika „a nemzetbiztonsági érdekek ellen van”, mert a kormány a szövetségeseinket, köztük az EU-t is ellenségként kezeli. Úgy fogalmazott, Magyarország egy „több mint 400 milliós szövetséget” akar megváltoztatni, ez „irreális cél”.

Szerinte a magyar–ukrán viszony romlásáért a kormány felel, ami azért is gond, mert Ukrajna a szomszédunk. Azt mondta, a kabinetnek nem szabadna „kioktató jelleggel” kezelni az ukránokat, és nem érti, miért ellenzi az ukrán EU-csatlakozási terveket.

A háborúról Kis-Benedek József azt mondta:

világháború nem lesz, a harcok viszont nem csendesednek, és mintha visszatért volna a hidegháború.

Szerinte Oroszország a Szovjetunió korábbi területeit szeretné a fennhatósága alá vonni, ugyanakkor aligha támad meg egy NATO-tagországot. „Az oroszok nem buták” – mondta.

Úgy látja, a magyar kormány nem orosz érdekeket szolgál ki. Szerinte „vannak olyan magyar érdekek, hogy több lábon kell állni”, példaként az energiahordozók beszerzését említette.

A beszélgetésben szóba kerültek Vlagyimir Putyin háborús céljai, mi lehet az a minimum, amit Kijev a békéért elfogadhat, és arról is, terheli-e felelősség a NATO-t a mostani válságért. Kis-Benedek beszélt arról, hogyan lehet Oroszországot hosszú távon féken tartani, miért romlott meg az orosz–amerikai viszony, mi a célja az orosz drónberepüléseknek, és indokolt-e az európai fegyverkezés. A magyar vonatkozású témák között pedig felmerült az is, milyen fordulatot hozhatna a magyar külpolitikában egy esetleges TISZA-kormány.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk