Itt a lista: ezek az ország legdrágább és legolcsóbb megyéi
A magyar lakáspiac a 2012-13-as mélyponttól indulva, minden fő mutatóját tekintve továbbra is emelkedik. Bár a négyzetméter árakat nézegetve sokan emlegetik a magas árakat, ám azok sem historikusan, sem regionálisan nem tekinthetőek magasnak. Ezt jelzi az is, hogy rövid távon a kereslet stabilnak mondható. A piaci kockázatot az áfa-szabályozás nyomán várhatóan hektikusan alakuló kínálat és a továbbra is emelkedő építőipari költségek és munkaerőhiány jelenti – derül ki az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből. Az elemzés arra is kitér melyek a legdrágább és legolcsóbb városok Magyarországon. Lássuk.
Országos szinten eddig 18 százalékkal nőtt az ingatlanok átlagára a tavalyi, hasonló időszakhoz képest.
Idén a budapesti drágulás az egy évvel korábbi 15%-ról 20%-ra gyorsult, s nagyjából ezt a mozgást követik a megyei jogú városok is. A kisebb városok lakóingatlanai a tavalyi átlagosan 8% után idén eddig 11%-kal lettek drágábbak, míg a községek hasonló mutatója látványosan, 1%-ról 19%-ra ugrott. Így mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagára meghaladja a 260 ezer Ft/m2-t. A tégla lakások ára több év után ismét jobban nő, mint a paneleké (19, illetve 16 százalék), aminek hátterében az új lakások megnövekedett forgalma állhat. Az önálló házak 8 százalékos értéknövekedése ennél érezhetően alacsonyabb.
A felmérésből az is kiderül, hogy a tizenkilenc megye közül sehol sem csökkent az eladott lakások átlagára.
A legdrágább megye Budapest után, ahol 495 ezer Ft/m2 az átlagár, Győr-Moson-Sopron 305 ezer Ft/m2 árral. Ezt követi Pest és Hajdú-Bihar megye. A 300 ezres limitet még Kecskemét és Debrecen lépi át. Salgótarján, Miskolc és Békéscsaba hagyományosan a legolcsóbbak. Nógrád megye székhelye az egyetlen, ahol az eladott lakások átlagára nem éri el a 100 ezer Ft/m2-t.
A megyeszékhelyek között Szekszárd drágult legnagyobb ütemben, 34%-kal. Több mint negyedével nőtt emellett az átlagár Szolnokon, Tatabányán, Miskolcon és Egerben. Csakúgy, mint a megyék esetében, itt is az amúgy olcsóbbak közé tartozó városok drágultak jobban.
Hol éri meg Budapesten lakást venni?
Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője szerint, a fővárosi éves drágulást vizsgálva is szembetűnő, hogy az élbolyban idén is olyan, alapból olcsó, városperemi kerületek vannak (XVIII. – itt 31%!, XVII., XXI., XV., IV., XIX.), amelyek nem befektetési célpontok és bár forgalmuk növekvő, viszonylag csekélynek mondható. Tehát ezekben a városrészekben is az alacsony bázis miatt mehetett végbe gyors áremelkedés. A klasszikus belvárosi kerületek (V., VI., VII.) ugyanakkor, ahol az elmúlt években rohamosan nőttek árak, már második éve a középmezőnyben vannak 15-20% közötti értékekkel.
A fővárosi árrangsort továbbra is az V. kerület vezeti: itt bőven 800 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárral kell számolnia annak, aki itt szeretne lakást venni.
Ettől a második legdrágább I. kerület átlagára több mint százezer forinttal marad el négyzetméterenként.
Azoknak, akik a II., XII. és VI. kerületekben szeretnének vásárolni, szintén mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk: itt is 600 ezer fölötti négyzetméter árral érdemes számolni. Aki Budapesten szeretne lakást vásárolni, két éve még tíz kerületben talált magának otthont 300 ezer Ft/m2 alatt, idén azonban ez egyedül a XXIII. kerületben lehetséges, átlagosan ez 264 ezer Ft/m2-t jelent. Érdekesség, hogy a peremkerületekben figyelhető meg a legnagyobb áremelkedés.
„Az elmúlt években egyértelmű ’lakótelepi reneszánsz’ zajlott le a hazai lakáspiacon” – magyarázza Valkó Dávid. „Mostanában Budapesten leginkább az amúgy legolcsóbbak közé tartozó kerületek lakótelepi lakásai drágulnak. Az elmúlt három évben, 2015 óta például 90 százalék feletti volt ez az ütem a XVII., X. és XXI. kerületben, s a legkisebb mértékű áremelkedés is (XVI. kerület) elérte a 75%-ot.” Mindeközben a főváros egészében átlagosan, nagyjából 65%-os volt a drágulás mértéke. Jelenleg a XI. kerületben a legdrágábbak a lakótelepi lakások, közelítve a félmilliós m2-árat. Újbudát a XIII. és IX. kerület követi 450 ezer Ft/m2 körüli szinttel. A rangsor végén a XX. kerület áll alig 300 ezer forintot meghaladó négyzetméterárral. A budapesti lakótelepi átlagár hajszállal haladja meg a 400 ezer Ft/m2-t.
És mi a helyzet a megyeszékhelyeken?
A megyeszékhelyek között legnagyobb mértékben, 80%-ot hajszállal meghaladóan a tatabányai lakótelepek ára nőtt 2015 óta. A 75%-ot még Egerben és Kecskeméten érte el a drágulás szintje. A sor végén álló – amúgy harmadik legdrágább – Győrben is harmadával többet kell ma fizetni egy lakótelepi lakásért, mint három éve. A legdrágábbak a székesfehérvári lakótelepi lakások 298 ezres átlagos négyzetméterárral. A tágan értelmezett lakótelepek között jelenleg a XI. kerületi Lágymányosi lakótelep a legdrágább 587 ezres m2-árral. Ezek között a panelekre szűkítve a III. kerületi Pók utcai (Aquincumi) telepé az elsőség, 523 ezer Ft/m2-rel. Vidéken, az OTP Lakótelep Értéktérképe szerint a Budaörsi lakótelep vezet 444 ezres fajlagos árral, míg Ózd legnagyobb lakótelepein 50-70 ezer Ft/m2 közötti az átlagár.
Bár az öt év alatt országosan kimutatható 80%-os (Budapesten 120%-os!) nominális áremelkedés alapján joggal vetődhet fel, hogy ezek az árszintek már nem megfizethetőek, a kereslet folyamatos növekedése nem ezt mutatja.
Emellett, ha megnézzük, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz a lakásárak és a nettó átlagkeresetek, azt látjuk, hogy még most is jobb helyzetben vagyunk, mint a válság előtti években.
Országosan ugyanis 1,1, Budapesten pedig 1,7 hónapnyi nettó átlagkeresetből vásárolható meg egy átlagos árú lakás négyzetmétere. Ennek egyik oka, hogy a nettó átlagkereset, szemben a lakásárak ötéves emelkedésével, immár legalább tíz éve nő töretlenül.
Mi várható a jövőben?
Valkó Dávid szerint rövid távon a hazai lakáspiaci kereslet stabilnak mondható. A piaci kockázatok egy részét most az áfa-szabályozás nyomán, várhatóan hektikuscvcan alakuló kínálat jelenti. Jövőre egyrészt nagy felfutás várható lakásátadásokban azon projektekben, ahol már zajlik az építkezés. Ugyanakkor a 2018. november 1. előtt jogerős építési engedélyt kapott – tehát továbbra is 5%-os áfá-val értékesíthető – ingatlanok építői várhatóan kivárnak a kivitelezéssel, hiszen 2023. december 31-ig él számukra a kedvezmény, s joggal gondolhatják, hogy a szűkössé váló kínálat miatt tovább nő az árszint. Bár nem várható, hogy teljesen kiszáradna az újlakás-piac a 27% áfa mellett sem, néhány éven belül biztosan lehet számítani a piac tisztulására és koncentrációjára. Egy másik kockázat részben a munkaerőhiány miatt már évek óta jelen van a rendszerben: folyamatosan emelkednek az építőipari költségek és szűkülnek a kapacitások.
