Idén is összeállította a Forbes a 25 legértékesebb magyar családi cég listáját, amin természetesen van néhány érdekesség.
Az például most először fordult elő, hogy a tíz legnagyobb családi vállalkozás mindegyike átlépte a százmilliárd forintos becsült értéket.
Az viszont elég egyértelmű, hogy a NER több mint tízéves támogatása vastagon érződik a rangsoron, különösen a Mészáros család esetében, akik gyakorlatilag elhúztak az egész mezőnytől. És ami talán a legbeszédesebb: egyetlen olyan vállalkozás sincs a listán, amit 2010 után alapítottak volna.
Íme a tíz legértékesebb családi cég:
1. Mészáros Csoport – 627,5 milliárd forint (tulajdonos: Mészáros család)
2. MPF Holding – 443,7 milliárd forint (tulajdonos: Felcsuti család)
3. Bonafarm csoport – 366,5 milliárd forint (tulajdonos: Csányi család)
4. Duna Aszfalt – 209,5 milliárd forint (tulajdonos: Szíjj család)
5. Gránit Pólus csoport – 164,5 milliárd forint (tulajdonos: Demján Sándor örökösei)
6. Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt. – 149,3 milliárd forint (tulajdonos: Schmidt–Ungár család)
7. Hell Energy – 142,7 milliárd forint (tulajdonos: Barabás család)
8. Master Good – 128,8 milliárd forint (tulajdonos: Bárány család)
9. Jász-Plasztik – 112,2 milliárd forint (tulajdonos: Kasza család)
10. Nitrogénművek csoport – 110,6 milliárd forint (tulajdonos: Bige család)
Mészárosék cégének értéke tavaly még „csak” 526,1 milliárd forint volt, így egy év alatt több mint 100 milliárddal növekedett.
Idén is összeállította a Forbes a 25 legértékesebb magyar családi cég listáját, amin természetesen van néhány érdekesség.
Az például most először fordult elő, hogy a tíz legnagyobb családi vállalkozás mindegyike átlépte a százmilliárd forintos becsült értéket.
Az viszont elég egyértelmű, hogy a NER több mint tízéves támogatása vastagon érződik a rangsoron, különösen a Mészáros család esetében, akik gyakorlatilag elhúztak az egész mezőnytől. És ami talán a legbeszédesebb: egyetlen olyan vállalkozás sincs a listán, amit 2010 után alapítottak volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány megtiltotta, hogy három országból vendégmunkások érkezzenek Magyarországra
Szondi Vanda a péntek délelőtti kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be a kormány döntését. Mától nem lehet tömegesen külföldi munkavállalókat behozni a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból.
Szigorítja a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségeit a kormány – jelentette be Szondi Vanda kormányszóvivő a péntek délelőtti kormányzati tájékoztatón.
Mint mondta, az Orbán-kormány „elég nagy összevisszaságot hagyott ezen a területen is”, most is próbálják kibogozni a részleteket.
Jelenleg 24 jogcímen lehet Magyarországon külföldiként munkát vállalni, azonban nem lehet tudni, hogy pontosan hányan jöttek az országba és milyen jogcímen vállaltak munkát.
Problémát jelent, hogy ezek a főként harmadik országból érkező munkavállalók jóval alacsonyabb bérigénnyel dolgoznak, ami letöri a béreket. A kormány célja, hogy ez ne így legyen, ezért hosszútávú megoldást keresnek, ám mivel a helyzet Szondi szerint bonyolult, a probléma nem fog egyhamar megoldódni.
Első lépésként módosítják azt a kormányrendeletet, amely alapján a munkaerő-kölcsönzők gyorsított, egyszerűsített eljárásban, tömegesen hozhattak be munkavállalókat három országból: a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból. A kormány döntése alapján mától ebből a három országból nem jöhetnek vendégmunkások.
Akik már itt vannak, azok kérvényezhetik a munkavállalói jogosultságuk meghosszabbítását, a már beadott kérelmeket pedig el fogják bírálni.
Szondi Vanda elmondta, hogy a Tisza Pártnak komoly vállalása volt változást eszközölni ezen a területen. A cél, hogy egy, a magyar emberek számára megnyugtató megoldást dolgozzanak ki úgy, hogy a gazdasági érdekeket is szem előtt tartsák.
Szigorítja a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségeit a kormány – jelentette be Szondi Vanda kormányszóvivő a péntek délelőtti kormányzati tájékoztatón.
Mint mondta, az Orbán-kormány „elég nagy összevisszaságot hagyott ezen a területen is”, most is próbálják kibogozni a részleteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy: Óriási botrány, hogy több száz milliárd uniós forrás veszett el azért, mert politikusok nem akartak ellenőrizhető vagyonnyilatkozatot kitölteni
A közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón részletezte az Európai Bizottsággal kötött megállapodást, amely 6000 milliárd forintnyi uniós forrás felszabadítását jelenti Magyarország számára. A pénzből többek között 2,2 milliárd eurós tételben újítják meg a HÉV- és a vasúti járműállományt, de jut a KKV-k támogatására és az elektromos hálózat fejlesztésére is.
Rekordgyorsasággal született meg a megállapodás az Európai Bizottsággal arról, hogy 6000 milliárd forintos uniós támogatás érkezhet Magyarországra – mondta Vitézy Dávid péntek délelőtt a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
A közlekedési és beruházási miniszter a legfontosabb tételnek a helyreállítási alapot nevezte, amihez eddig nem fért hozzá Magyarország, de most 10 milliárd eurót kapunk belőle. Elmondta, hogy már az Orbán-kormány is készített helyreállítási tervet, de korrupciós kockázatok miatt nem történt kifizetés az Unió részéről. Úgy fogalmazott, „a kifizetéshez szükséges ún. szupermérföldköveket nem teljesítette a korábbi kormány”. A Tisza-kormány újranyitotta az egyeztetéseket, és Vitézy megerősítette, hogy „a feltételek mindenki számára nyilvánosak voltak, nem volt köztük a migrációs kérdés vagy Ukrajna uniós csatlakozása”.
A miniszter elmondása szerint már az új terv véglegesítése zajlik, és a jövő héten benyújtják az Országgyűlésnek a feltételek teljesítéséhez szükséges átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagot, hogy a határidők miatt már a nyáron érkezzenek az ígért források.
Vitézy szerint, ha az Orbán-kormány terveit nem írják felül, a helyreállítási alapból csak 2,6 milliárdot tudtak volna hazahozni, vagyis „a pénz 74 százalékát elbukta volna Magyarország”.
Arról is beszélt, hogy 4,2 milliárd eurót a kohéziós alapból is kap majd Magyarország, ezt 2029-ig kell felhasználni.
Vitézy „óriási botránynak” nevezte azt, hogy az előző kormány hibájából, mivel néhány politikus nem akart úgy vagyonnyilatkozatot kitölteni, hogy azt a hatóságok ellenőrizhessék, már 800 milliárd forintot elbukott az ország.
Konkrét projekteket elmondása szerint még nem készítettek elő, de ebből a pénzből közösségi közlekedésre, környezetvédelmi, árvízvédelmi fejlesztésekre költhetnek, és ebből lehet az aszály ellen is védekezni. Másfél milliárd eurós összegben fogják fejleszteni az elektromos hálózatot: elmondása szerint kifejezetten hálózatfejlesztésre és kapacitásbővítésre fognak koncentrálni, a cél pedig az, hogy a megújuló energiahasználatot segítsék. Közölte, hogy augusztus 31-ig tőkeemelést hajt végre a kormány a Magyar Fejlesztési Bankban, ezután pedig az áramszolgáltatók közreműködésével fogják tudni felhasználni ezt az összeget, amiben Kapitány István minisztériuma is részt vesz majd.
A miniszter bejelentette azt is, hogy „szintén 2 milliárd eurós tőkeemelés útján a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fognak új támogatási programot indítani, hogy javítsák a versenyképességet”.
Emellett egy bérlakás és kollégiumfejlesztési program is indul majd. Ennek kapcsán elmondta, hogy „a fejlesztőknek jelentős önerőt is kell hozniuk, 1 eurónyi uniós támogatásból 5 eurónyi fejlesztés tud megvalósulni”. Hozzátette, egyelőre még dolgozik rajta a fejlesztési bank, hogy milyen pályázati konstrukciókkal fogják ezeket a forrásokat lehívni.
A közlekedési beruházásokról szólva bejelentette, hogy „2,2 milliárdos tételben újítják meg a HÉV és vasúti állományt”.
Vitézy szerint ebbe az előző kormány közlekedésügyi minisztere, Lázár János belebukott, és „a korábbi közbeszerzésekre egy jelentkező sem volt”.
A tervek szerint „akadálymentes, klimatizált, alacsonypadlós HÉV-kocsikat szeretnének beszerezni a pénzből”.
Emellett a forrásból az Intercity-flottát is meg fogják újítani. Azt ígérte, „legalább 200 IC-kocsi helyére új motorvonatokat fognak beszerezni”. Itt is tőkeemelés útján fogják teljesíteni a határidőt, ami augusztus 31. A miniszter szerint „már csak a konkrét technikai ütemezésről zajlanak a tárgyalások”.
Rekordgyorsasággal született meg a megállapodás az Európai Bizottsággal arról, hogy 6000 milliárd forintos uniós támogatás érkezhet Magyarországra – mondta Vitézy Dávid péntek délelőtt a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
A közlekedési és beruházási miniszter a legfontosabb tételnek a helyreállítási alapot nevezte, amihez eddig nem fért hozzá Magyarország, de most 10 milliárd eurót kapunk belőle. Elmondta, hogy már az Orbán-kormány is készített helyreállítási tervet, de korrupciós kockázatok miatt nem történt kifizetés az Unió részéről. Úgy fogalmazott, „a kifizetéshez szükséges ún. szupermérföldköveket nem teljesítette a korábbi kormány”. A Tisza-kormány újranyitotta az egyeztetéseket, és Vitézy megerősítette, hogy „a feltételek mindenki számára nyilvánosak voltak, nem volt köztük a migrációs kérdés vagy Ukrajna uniós csatlakozása”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kubatov azt kérte a fideszesektől, hogy a kényesebb információkat töröljék az adathordozóikról – írja a Direkt36
A Direkt36 új oknyomozása szerint a választás után feszült hangulatú pártértekezletet tartott a Fidesz, ahol Orbán Balázst kinevették. Kubatov Gábor pártigazgató ezután pedig figyelmeztetett mindenkit, hogy a Tisza-kormány alatt hatósági eljárásokra kell számítani, ezért tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket.
A Direkt36 friss cikke szerint két nappal a katasztrofális eredménnyel végződött választás után a Fidesz egyéni képviselőjelöltjei magyarázatot vártak a pártvezetéstől a Polgárok Házában, de egészen mást kaptak.
A terembe érkező Orbán Viktor, Orbán Balázs és Kubatov Gábor nem a vereséget elemezte, hanem a jövőt vázolta fel egy olyan pártnak,
amelynek tagjai között egyre hangosabban terjedt a felismerés: a feszült hangulatú értekezleten nyílt bírálatok hangzottak el, miközben a vezetés már az ellenzéki létre készült.
A rossz hangulatot fokozta Orbán Balázs kampányfőnök prezentációja, aki még az óriási bukta után is csak a pozitívumokra fókuszált, és még a kormányközeli közvélemény-kutatókat is méltatta, amiért „jól teljesítettek, csak épp nem találták el az eredményt” – a megjegyzést a teremben többen gúnyos nevetéssel fogadták.
Állítólag ezt követően Kubatov Gábor próbált rendet tenni a teremben, amit egyesek fenyegetőnek éreztek. A pártigazgató önvizsgálatra szólított fel mindenkit, és egyúttal figyelmeztetett a Tisza-kormány alatt várható hatósági eljárásokra, ezért azt javasolta, a kényesebb információkat töröljék az adathordozóikról.
A források szerint a vezetés lezárta volna a megbeszélést, de többen szót kértek. Ferencz Orsolya, a párt VIII. kerületi jelöltje arról beszélt, történelmi vereséget szenvedtek. Úgy vélte, aki most beül a parlamentbe, az a pokolba ül, mert a kis létszámú Fidesz-frakciót óriási nyomás alá helyezi majd a Tisza.
Ferencz a pártvezetésnek címezve komoly kritikákat fogalmazott meg, Orbán Balázsnak azt üzente, az elméleti eszmefuttatásai senkit sem érdekelnek, Kubatov Gábornak pedig azt mondta, „ne fenyegessen senkit”.
A kampányban szintén vezető szerepet játszó Szentkirályi Alexandra visszaszólt, mondván, ő „büszkén fog beülni a parlamenti pokolba”, és a vereséghez az is hozzájárult, hogy egyes jelöltek nem végezték el a munkájukat.
A Direkt36 friss cikke szerint két nappal a katasztrofális eredménnyel végződött választás után a Fidesz egyéni képviselőjelöltjei magyarázatot vártak a pártvezetéstől a Polgárok Házában, de egészen mást kaptak.
A terembe érkező Orbán Viktor, Orbán Balázs és Kubatov Gábor nem a vereséget elemezte, hanem a jövőt vázolta fel egy olyan pártnak,
amelynek tagjai között egyre hangosabban terjedt a felismerés: a feszült hangulatú értekezleten nyílt bírálatok hangzottak el, miközben a vezetés már az ellenzéki létre készült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy bejelentette: A kormány visszaveszi a magántőkealapoktól az állami vagyont és felturbózza az Integritás Hatóság jogköreit
Már jövő héten benyújtásra kerül az a jogszabálycsomag, ami a korrupció visszaszorítását és az átlátható közéletet célozza. Szigorodnak a vagyonnyilatkozati szabályok, új hatásköröket kap az Integritás Hatóság, és két lépésben visszaveszik a kekváktól az állami vagyont.
A pénteki kormányülés utáni sajtótájékoztatón Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette, hogy a kormány és a Tisza Párt parlamenti frakciója milyen lépéseket tervez annak érdekében, hogy az Európai Bizottság feloldja a korrupciós aggályok miatt befagyasztott uniós ezermilliárdokat.
A közlekedési és beruházási miniszter elmondta, hogy korrupcióellenes és átláthatóságot szolgáló törvénycsomagot nyújtanak be az Országgyűlésnek a jövő héten.
Ebben főképp olyan kérések végrehajtásai szerepelnek, melyeket az Európai Bizottság már korábban is megfogalmazott, azonban ezeket az Orbán-kormány nem volt hajlandó bevezetni a magyar jogrendszerbe. Szerinte emiatt estünk el 2 milliárd euró - akkori árfolyamon 800 milliárd forint - uniós pénztől, ami a helyreállítási alapból származott volna.
Vitézy főképp a korrupcióellenes hivatal, az Integritás Hatóság (IH) jogköreinek kibővítéséről beszélt, de elmondta, hogy később sokkal több részletet fognak ismertetni a törvénycsomaggal kapcsolatban.
A vagyonynyilatkozatok terén jelentős átalakítás jön. Az Integritás Hatóság is vizsgálhatja a politikusok vagyoni helyzetét. A hatóság hozzáférést fog kapni minden nyilvántartáshoz, és ellenőrzéseket végezhet a politikusok, döntéshozók vagyoni helyzetéről.
„Ha valaki kifelejt egy vadászkastélyt, egy jachtot, vagy egy fél lakást, akkor ezt az IH hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni tudja” - mondta a tárcavezető.
Vitézy szerint ha valaki kifelejt vagyonelemeket a nyilatkozatból, akkor a megfelelő testület megindíthatja vele szemben a hivataltól való megfosztás eljárását.
Ezen kívül új btk. tényállás jön majd létre. A vagyonnyilatkozatból való lényeges információ elhallgatását két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák.
Az Integritás Hatóságnak továbbá joga lesz kikényszeríteni a nyomozás folytatását, ha az ügyészség vagy a rendőrség korrupciós ügyben megszünteti a nyomozást, vagy elutasítja a feljelentést.
Az IH-nak arra is joga lesz, hogy ha visszásságot talál uniós forrásra kiírt közbeszerzésnél, akkor két hónapra felfüggessze a kifizetést, amíg az eljárást lefolytatja.
A törvénycsomagba bekerül egy kockázati tőkealapok és magántőkealapok átláthatóságáról szóló rész is, hogy ezek vezetői megismerhetők legyenek. Vitézy elmondta, hogy az Európai Bizottság szabályozatlan és a közérdekkel ellentétes privatizációként azonosította a magántőkealapok létrehozását, de túl bonyolult szabályozást javasolt ennek a helyzetnek a megoldására. Ezért a kormány drasztikusabb lépést tesz.
Azt javasolják, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe, és az intézmények az állami fenntartású intézmények körébe.
Ez két lépésben fog megvalósulni: Először az egyetemeket nem fenntartó kekvákat veszi vissza az állam 2026. augusztus 31-i határidővel. Viszont a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében először csak átláthatósági kötelezettségeket írnak elő, a szerkezeti átalakítást csak 2027-re rendelik el. Az alapítványi forma egy évig maradna, utána a felsőoktatási szakemberek az oktatási tárcával egyeztetve alakítják ki a jövőbeni működési formát, de a cél, hogy az állami vagyon visszakerüljön az államhoz.
Vitézy azt is elmondta, hogy a korrupcióellenes intézkedéscsomag része, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez - habár ez nem volt elvárás Brüsszel részéről, de a kormány túl akarja teljesíteni a kéréseket.
A pénteki kormányülés utáni sajtótájékoztatón Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette, hogy a kormány és a Tisza Párt parlamenti frakciója milyen lépéseket tervez annak érdekében, hogy az Európai Bizottság feloldja a korrupciós aggályok miatt befagyasztott uniós ezermilliárdokat.
A közlekedési és beruházási miniszter elmondta, hogy korrupcióellenes és átláthatóságot szolgáló törvénycsomagot nyújtanak be az Országgyűlésnek a jövő héten.
Ebben főképp olyan kérések végrehajtásai szerepelnek, melyeket az Európai Bizottság már korábban is megfogalmazott, azonban ezeket az Orbán-kormány nem volt hajlandó bevezetni a magyar jogrendszerbe. Szerinte emiatt estünk el 2 milliárd euró - akkori árfolyamon 800 milliárd forint - uniós pénztől, ami a helyreállítási alapból származott volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
