„Isten veled, TGM!” – írta Orbán Viktor a filozófus halálára, aki sosem bánt vele kesztyűs kézzel
A rendszerváltáskori harcostársról emlékezett meg a Facebookon a miniszterelnök, akivel aztán messze távolodtak egymástól, évtizedek óta nem is beszéltek egymással.
Orbán Viktor is megemlékezett a Facebookon a ma elhunyt Tamás Gáspár Miklósról.
Orbán szerint a filozófus-közíró halálával egy régi szabadságharcos ment el.
"Isten veled, TGM!" - írta a poszthoz.
TGM egyébként nem bánt sosem kesztyűs kézzel a Fidesszel és Orbán Viktorral sem.
Sokan 2002-höz, a két országgyűlési választási forduló közötti eldurvult helyzethez kötik a magyar demokrácia hanyatlásának kezdetét, TGM akkor azt írta A helyzet című pamfletjében:
„De ha a jobboldal most megint hatalomra jut, nem megy el többé. Önként biztos nem. Ha évtizedekre számíthat biztos gálánsabb lesz egy kicsit. Némelyekkel. Olykor.
Ám egy évtized vagy több Orbánnal ki tudja, mennyi időre szívná ki az életerőt ebből a szerencsétlen országból, amely mindannyiunk hazája, a jobboldalé is, Orbáné is. Nem kívánok nekik semmi rosszat. Csak uralmuk meghosszabbítása volna, azt hiszem, fatális, bár semminő illúziót nem táplálok az erőtlen, ötlettelen, bátortalan ellenzék iránt sem.”
2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének vezetője, Boros János nyugdíjazta TGM-et, azzal az indokkal, hogy nincs nyelvvizsgája. TGM épp csak magyarul, románul, angolul, németül, franciául és olaszul beszélt anyanyelvi szinten vagy nagyon jól, de értett spanyolul, illetve ógörögül és latinul is.
2013-ban a Magyar Nemzet közölte egy nyílt levelét, amelyben arra kérte Orbánt, hogy vigyen virágot az Izsákon rendőrségi kényszervallatásba belehalt Bara József sírjához.
Orbán el is ment, és ezt írta neki:
„Kedves Gazsi! Nekem címzett nyílt leveledet megkaptam. Hagyjuk a felesleges udvariaskodást, jólesett. Tanácsodat megfogadtam. Az igazat megvallva, magamtól is eszembe juthatott volna. Sőt, talán eszembe kellett volna, hogy jusson. Akárhogy is, megvolt.”
Orbán meghívta kávézni is, de TGM nem fogadta el a meghívást, ekkor már vagy 15 éve nem beszéltek egymással.
2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (polgári tagozat) kapta "kiemelkedő tudományos és oktatói munkássága, publicisztikai és közéleti tevékenysége elismeréseként". A kitüntetést aztán 2016-ban visszaadta.
Orbán Viktor is megemlékezett a Facebookon a ma elhunyt Tamás Gáspár Miklósról.
Orbán szerint a filozófus-közíró halálával egy régi szabadságharcos ment el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Attila Tibor: Most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson
A politikai elemző szerint „most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”
Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:
„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:
Orbán komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a romániai elnökválasztás második fordulóját is Simion fogja nyerni, ezért jobb neki már most gesztust gyakorolni.”
Nagy Attila Tibor kiemelte:
„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.
Mert most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson. Most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”
„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.
Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:
„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Kutyából nem lesz szalonna! Még akkor sem, ha maga Orbán Viktor mondja!” – Felháborodások sora követi Erdélyben is a kormányfő tihanyi beszédét
Orbán Viktor beszéde után elszabadultak az indulatok a közösségi médiában. Többen is dühösen reagáltak arra, hogy a miniszterelnök George Simiont idézte a Tihanyi Apátságnál.
A május 9-i tihanyi beszéd heves reakciókat váltott ki Erdélyben is. Sokan párhuzamot vontak az őszödi beszéddel, másokat a helyszín szimbolikája és az elhangzott idézetek háborítottak fel. Kedei Pál Előd, RMDSZ-es tanácsnok Facebook-bejegyzésében azt írta:
„Úgy látszik, május hónap a híres/hírhedt beszédek hónapja: 2006 május 26. – őszödi beszéd, 2025 május 9. – tihanyi beszéd. Hát mindketten elk*rták! Nem kicsit, nagyon!”
A bejegyzés további részében az erdélyi magyar közösség önrendelkezésére hívja fel a figyelmet:
„Az pedig itt Erdélyben több mint 100 éve igaz, hogy mi tudjuk legjobban, hogy mi jó nekünk, és mi nem. Mi itt csak magunkra számíthatunk. Akárcsak vasárnap, május 18-án, amikor még van esély megállítani a szélsőséges, Nyugat-ellenes, magyarellenes jelöltet és hatalomátvételre éhes és kész társaságát.”
„Van egy jó mondás arra, ami most történik: Kutyából nem lesz szalonna! Még akkor sem, ha maga Orbán Viktor mondja!”
– zárta posztját.
Tóth Szilárd történész posztjában az esemény szakrális helyszínét és az elhangzott idézeteket kritizálta:
„»Te is, fiam, Brutus?!« Méghozzá a Tihanyi Apátság szent földjén? A Tihanyi Apátságnál, ahová eddig minket a legrégibb eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék kötött? Szép magyar nyelvünk első írott szavai, az első leírt 58 magyar szó.” Hozzátette:
„És most, 970 évvel később Orbán Viktor innen üzen »Románia népének és jövendőbeli elnökének«, és idéz George Simiontól. Nem Szent Istvánt, az államalapítót idézi, nem I. András királyunkat, az apátság alapítóját, nem Kossuthot, nem Széchenyit, nem Rousseaut vagy Montesquieut, nem Immanuel Kantot, hanem Simiont, a focihuligánt!”
Majd szarkasztikusan megjegyezte: „Ja, elfelejtettem, Viktor szereti a focit…” Ugyanakkor kitért arra is, mit is idézett pontosan a magyar kormányfő a magyarellenes román elnökjelölttől:
„Mit idézett Orbán Viktor a focihuligántól? »Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk«, kihangsúlyozva, hogy »Teljesen egyetértünk«!”
„Hogy mennyire keresztény értékekért harcol Simion, azt megmutatta az úzvölgyi temető meggyalázásakor. A keresztényi értékekért küzdő AUR nyári egyetemén 2023 szeptember 16-án három AUR-os párttag (köztük egy képviselő) megerőszakoltak egy 17 éves lányt, én minden orvosi és térfigyelő kamerás bizonyíték ellenére 2 éve mismásolják az ügyet. Simion nem ítélte el társai tettét, nem határolódott el tőlük, nem zárták ki őket a pártból, az erőszaktevő képviselő továbbra is képviselő!”
– tette hozzá.
„Hát miért is ítélné el Simion párttársai tettét, ha ő is ilyent mond a parlamentben, hogy »Te agresez sexual, scroafo!« Köszönöm szépen, én ilyen harcostársakkal nem akarok küzdeni a »keresztényi Európáért«! És az álszentség csúcsa, amikor OV azt állítja, hogy »nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe«. Ezzel igenis beleszólt, méghozzá Simion javára! Ha annyira egyetért George Simionnal, honosítsa Magyarországra, de ne sugallja nekem, hogy Simionra szavazzak!”
A május 9-i tihanyi beszéd heves reakciókat váltott ki Erdélyben is. Sokan párhuzamot vontak az őszödi beszéddel, másokat a helyszín szimbolikája és az elhangzott idézetek háborítottak fel. Kedei Pál Előd, RMDSZ-es tanácsnok Facebook-bejegyzésében azt írta:
„Úgy látszik, május hónap a híres/hírhedt beszédek hónapja: 2006 május 26. – őszödi beszéd, 2025 május 9. – tihanyi beszéd. Hát mindketten elk*rták! Nem kicsit, nagyon!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ideje lenne, hogy a magyar hatóságok véget vessenek az értelmetlen ukránellenes hisztériának” – reagáltak az ukránok arra, hogy a magyar fél lemondta a kárpátaljai egyeztetést
„Amikor elfogy a bizonyíték, kezdődik a boszorkányüldözés - nem vette jó néven Ukrajna, hogy az ígéretesen induló magyar-ukrán tárgyalások megakadni látszanak a kémbotrány miatt.
Vasárnap Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára megerősítette, hogy Magyarország bizonytalan időre elhalasztja a május 12-re tervezett ukrán–magyar kisebbségi konzultációt. A találkozót a magyar fél mondta le, az elmúlt napok eseményeire hivatkozva.
Az ukrán Interfax szerint a megbeszélést Ungváron tartották volna, ahol a felek a korábban Budapesten egyeztetett 11 magyar ajánlás első fordulós vitáját kezdték volna meg. Az ukrán delegáció már megérkezett a helyszínre, és előzetes eredményekre számított, amikor megtudta, hogy a magyar fél elhalasztotta a konzultációt.
A budapesti előkészítő tárgyalásokon a felek abban állapodtak meg, hogy szakértői munkacsoportokat hoznak létre, amelyek részletesen vizsgálják a kisebbségi kérdéseket.
Magyar Levente azt írta Facebook-oldalán, hogy április 29-én Budapesten Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettessel egyeztetett, hogy új lendületet adjanak a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvhasználati jogairól szóló, korábban megrekedt tárgyalássorozatnak. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy május 12-én szakértői szinten folytatják a munkát.
Az államtitkár közölte: szombat este úgy döntöttek, hogy a hétfői tárgyalást lemondják, mert „az elmúlt napok eseményei a magyar–ukrán kapcsolatokban nem teszik lehetővé a jóhiszemű, konstruktív egyeztetést olyan fontos és érzékeny tárgyban, mint a kisebbségi jogok”.
Azt is hozzátette, hogy „az a körülmény, hogy pénteken kémvádak alapján „elhárító akciót” hajtottak végre Kárpátalján, amit az ukrán fél egyből széles médianyilvánosság elé tárt, megkérdőjelezi a nyitott kérdések rendezésére irányuló szándék őszinteségét”. Bejegyzését azzal zárta: „Lássuk, mi történik a következő napokban. A magunk részéről mi továbbra is készen állunk a párbeszédre.”
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Tihij Georgij az X közösségi oldalon reagált a fejleményekre. Azt írta:
„Amikor elfogy a bizonyíték, kezdődik a boszorkányüldözés.” A magyar hatóságokhoz intézett üzenetében pedig azt írta: „Ideje lenne, hogy a magyar hatóságok véget vessenek az értelmetlen ukránellenes hisztériának.”
Az ukrán–magyar kapcsolatok az elmúlt években feszültté váltak, különösen a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati és oktatási jogai körüli viták miatt. A most elhalasztott konzultáció célja éppen ezeknek a feszültségeknek a csökkentése lett volna.
Pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat közleménye szerint lelepleztek egy magyar katonai hírszerzés által működtetett kémhálózatot, amelynek célja az ukrán védelmi rendszerek feltérképezése volt. Az ügynökség szerint a hálózat két tagját őrizetbe vették, és azt állítják, hogy közvetlenül a magyar hírszerzés megbízásából dolgoztak.
Az SBU szerint nemcsak az S–300-as légvédelmi rakétarendszerek pozícióira volt kíváncsi Budapest, hanem azt is vizsgálták, hogyan reagálna a lakosság, ha magyar katonák vonulnának be Kárpátaljára. A magyar kormány visszautasította az állításokat, lejáratókampányról beszél, és válaszként kiutasított két ukrán diplomatát, akik Szijjártó Péter szerint fedésben dolgozó ukrán kémek voltak. Az ukránok erre szintén kiutasítottak két magyar diplomatát.
Vasárnap Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára megerősítette, hogy Magyarország bizonytalan időre elhalasztja a május 12-re tervezett ukrán–magyar kisebbségi konzultációt. A találkozót a magyar fél mondta le, az elmúlt napok eseményeire hivatkozva.
Az ukrán Interfax szerint a megbeszélést Ungváron tartották volna, ahol a felek a korábban Budapesten egyeztetett 11 magyar ajánlás első fordulós vitáját kezdték volna meg. Az ukrán delegáció már megérkezett a helyszínre, és előzetes eredményekre számított, amikor megtudta, hogy a magyar fél elhalasztotta a konzultációt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Online sajtótájékoztatón jelentkezett pénteken Dobrev Klára, aki először szólalt meg azóta, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette: lemond a Demokratikus Koalíció elnöki posztjáról, visszavonul a közélettől, és a házasságuknak is vége. Dobrev arról beszélt, hogy nagyon nehéz hónapokon van túl, de úgy érzi, készen áll az új feladatokra.
Szerinte sokan a jobboldalon „kicsit korán örültek”, mert azt gondolták, hogy ezzel Gyurcsány Ferenc távozásával a DK is háttérbe szorul. Dobrev úgy fogalmazott:
ha valaki ezután is „gyurcsányozik”, az azt bizonyítja, hogy nem összekötni akar, hanem megosztani.
Azt mondta, ideje lenne túllépni a politikai táborokon belüli kényelmes helyzeteken, és azokkal a dolgokkal foglalkozni, amik valóban számítanak az embereknek.
Úgy látja, a politika ma inkább kiabálásról szól, ő viszont másban hisz. „Ugyanazzal a szájjal mosolyogni is lehet, amivel ők üvöltözni szoktak” – fogalmazott. Hozzátette: a korán kelők és a sokat dolgozók érdeklik igazán, és értük szeretne dolgozni.
Szerinte baloldalinak lenni azt jelenti, hogy az ember nem nézi tétlenül a világ igazságtalanságait.
Úgy véli, az államnak meg kell védenie a gyengéket, és támogatnia kell azokat, akik nehéz helyzetben vannak. Fontosnak tartja a méltányos nyugdíjakat, és úgy gondolja, hogy a lakhatás alapvető jog. „A lakhatás jár, kész, pont, ez nem vita” – mondta.
Dobrev szerint ma a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még szegényebbek. Úgy látja, hogy a jobboldal legfontosabb értéke a verseny, és mindenki annyit ér, amennyije van. A baloldal viszont szerinte egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb életet szeretne az embereknek.
Azt is hangsúlyozta, hogy nem elég neveket emlegetni, például Tiborczot, Matolcsyt vagy Mészárost, hanem valódi elszámoltatásra van szükség. „A lopott vagyont vissza kell venni, a tolvajt börtönbe kell csukni, ez a minimum” – jelentette ki.
Azt mondta, számára az elvek mindig fontosabbak lesznek, mint a politikai érdek. Hozzátette, idén is ott lesz a Budapest Pride-on.
Kiemelte, hogy
nem tartja helyesnek azt a hozzáállást, miszerint „nincs jobb- és baloldal”.
Szerinte ha valaki ezt mondja, akkor azt is állítja, hogy csak az ő útja létezik. Azt ígérte, hogy a baloldali embereknek továbbra is lesz parlamenti képviseletük, és szerinte csak a baloldal bevonásával lehetséges kormányváltás.
A beszéd végén személyes hangon szólalt meg. Elmondta, hogy a közéletben nem valakinek az unokájaként, lányaként vagy feleségeként van jelen.
„Én én vagyok. A nevem Dobrev Klára, és készen állok”
– zárta a sajtótájékoztatót.
Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a pártot várhatóan Dobrev Klára vezeti tovább. Hozzátette: politikai értelemben már most is ő irányítja a Demokratikus Koalíció parlamenti frakcióját, 2026-tól pedig országgyűlési képviselőként folytatná.
Dobrev a saját közösségi oldalán is megszólalt, ahol azt írta: élete egyik legnehezebb döntésén van túl, de készen áll arra, hogy végigvigye azt az utat, amit választott.
Online sajtótájékoztatón jelentkezett pénteken Dobrev Klára, aki először szólalt meg azóta, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette: lemond a Demokratikus Koalíció elnöki posztjáról, visszavonul a közélettől, és a házasságuknak is vége. Dobrev arról beszélt, hogy nagyon nehéz hónapokon van túl, de úgy érzi, készen áll az új feladatokra.
Szerinte sokan a jobboldalon „kicsit korán örültek”, mert azt gondolták, hogy ezzel Gyurcsány Ferenc távozásával a DK is háttérbe szorul. Dobrev úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
