Alaposan megszorongatták kedden az amerikai szenátusi igazságügyi bizottsága elé beidézett Mark Zuckerberget és Jack Dorsey-t, a Facebook és a Twitter első emberét. A téma az elnökválasztás alatti működésük volt.

Mindkét techóriás vezetőjének volt már része hasonló meghallgatásban még október végén, amikor a szenátorok arra voltak kíváncsiak, hogy miként fogják megakadályozni oldalaikon az elnökválasztással kapcsolatos dezinformációk elterjedését. Zuckerbergnek korábban számot kellett adnia a 2016-os választásokat befolyásoló célzott politikai hirdetésekről is.

A négy évvel ezelőtti helyzethez képest mind ő, mind Dorsey sokkal határozottabb lépésekre szánták el magukat. A Facebook például törölt minden olyan posztot, amely a szavazástól való távolmaradásra ösztönzött, és a választás napja előtt egy héttel kitiltott oldalairól minden új politikai hirdetést. A Twitter már 2019-ben globálisan száműzte a politikai hirdetéseket, 2020-ban pedig bevezetett egy olyan rendszert, amely figyelmezteti a felhasználókat a „félrevezető” tartalmakra. Ez utóbbi egyik gyakori áldozata éppen Donald Trump elnök volt már jóval a választások előtt is.

Zuckerberg és Dorsey a bizottság előtt éppen ezeket a szigorító intézkedéseiket vették védelmükbe, de egyik párt képviselői sem voltak elégedettek az eredménnyel.

A republikánusok „cenzúrázással” vádolták őket – Ted Cruz szenátor szerint előítélettel viseltettek a párt híveinek posztjaival szemben - míg a demokraták szerint viszont a két médium lépései a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd ellen még messze nem elegendőek – írta az ABC.

Dorsey elmondta, hogy október 27. és november 11. között több mint 300 ezer tweet kapott különleges besorolást, de ezek a választásokkal kapcsolatos posztoknak alig 2,2%-át tették ki. Zuckerberg azt emelte ki, hogy cége több mint 100 olyan hálózatot kapcsolt le, amelyek be akartak avatkozni a szavazásba, és közben létrehozott egy független tényellenőrző csapatot os. Hozzátette, hogy választási információs központjukat 140 millióan látogatták meg, és becslése szerint a Facebook több mint 4,5 millió embernek segített a szavazási regisztrációban.

Lindsey Graham, a bizottság republikánus elnöke nem csupán cenzúrával vádolta a legnagyobb közösségi médiumokat, hanem függőség okozásával is, egyenesen a dohányiparhoz hasonlítva őket.

A meghallgatás egyik legfontosabb pillanata azonban az volt, amikor Graham kijelentette: módosítani kell kommunikációs etikára vonatkozó törvény 230. paragrafusát, amely szerint e cégek nem vonhatók felelősségre a platformjaikon megjelenő posztok tartalmáért.

A szenátor szerint ha egy újságot vagy televíziós hírműsort be lehet perelni rágalmazásért, hitelrontásért, akkor ezt a közösségi médiánál is biztosítani kell.

Zuckerberg és Dorsey egyaránt támogatásukról biztosították az ominózus paragrafus megváltoztatását. A Twitter főnöke szerint e változások középpontjában a posztokat ellenőrző algoritmusoknak kell állniuk. „Olyasmivel állunk szemben, ami lehetetlennek tűnik. Arra kérnek minket, hogy segítsük az egészségesebb beszélgetéseket, miközben azon igyekszünk, hogy a lehető legtöbben részt vehessenek bennük.” – mondta Dorsey.

Zuckerberg megerősítette, hogy itt az ideje frissíteni az internet szabályait a tartalom, a magánszféra és az adatok kiadása terén.

„Nagyon fontos kérdések vannak itt, köztük az, hogy ki a felelős azért, amit az emberek online mondanak. Úgy vélem, egy olyan átlátható folyamatra van szükség, amelyben az emberek megbíznak. Ez nehéz lesz, különösen most, hogy országunk ennyire megosztott, de hiszek abban, hogy ez az egyetlen megközelítésű mód hosszú távon” – tette hozzá a Facebook alapítója.

Teli tankkal induljanak útnak a jövő héten – ezt javasolják a kis benzinkutasok és a nagy hálózatok is az autósoknak. A Független Benzinkutak Szövetsége üzemszünetet jelentett be tegnap, augusztus 19-re és 20-ra. Az RTL Híradónak azt mondták, a töltőállomások nagyjából harmadát üzemeltető vállalkozások legfeljebb kávét adnak el majd jövő pénteken és szombaton. Emiatt a nagy hálózatok megugrott forgalomra, fennakadásokra számítanak kútjaik egy részén – érdekképviseletük, az Ásványolaj Szövetség szerint.

– nyilatkozta a Híradónak Tóth András, a Xhénia Kft. ügyvezetője.

A Független Benzinkutak Szövetségénél azt mondják, még mindig nem kapták meg a júliusra járó, literenként 20 forintos állami támogatást. Ráadásul augusztustól minden korábbinál kevesebb üzemanyagot szállítanak a nagykereskedők – a megrendelt mennyiségnek csak a felét.

– mondta el Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke

A MOL, a Shell és az OMV, a nagy hálózatok érdekképviselete ma azt közölte, ők jövő héten is a szokásos nyitvatartással várják az autósokat. Úgy számolnak, például a Balaton partján, kiemelt turisztikai övezetekben ugorhat meg a kútjaik forgalma a kisvállalkozók üzemszünete miatt.

„Ezeken a helyeken biztos, hogy kialakulhatnak sorban állások, lehetnek várakozási idők az adott töltőállomáson, az is előfordulhat, hogy még a nagy hálózatok töltőállomásain is elfogy az üzemanyag esetlegesen a hétvége vége felé. Ezért is szeretném kérni a vásárlókat, hogy lehetőleg úgy induljanak el, hogy üzemanyaggal fel vannak töltve” – nyilatkozta Grád Ottó, Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

Tegnap mi is beszámoltunk róla, hogy súlyos támadás érte Salman Rushdie indiai születésű brit írót. A muszlim világban nagy felháborodást kiváltó Sátáni versek című regény íróját egy New York-i pódiumbeszélgetésen támadta meg nagy létszámú közönség előtt 24 éves Hadi Matar pénteken. A támadó 10-15 alkalommal szúrta nyakon Rushdie-t, akit jelenleg is lélegeztetőgépen tartanak, és valószínűleg maradandó sérülést is szenvedett.

A hírre – sok más híresség mellett – reagált JK Rowling, a Harry Potter-regényekkel világhírűvé vált brit írónő is. A Twitteren posztolt üzenetében úgy fogalmazott: „Teljesen rosszul vagyok. Remélem, felépül.”

A kommentek között azonban megjelent Meer Asif Aziz pakisztáni radikális iszlamistáé is, aki úgy fogalmazott:

.@TwitterSupport any chance of some support? pic.twitter.com/AoeCzmTKaU— J.K. Rowling (@jk_rowling) August 13, 2022

Rowling kérte a közösségi oldal adminisztrátorait, hogy tegyenek valamit, de a fenyegetés és a pakisztáni férfi oldala is elérhető még szombat este is.

Salman Rushdie-ra 1989-ben Irán akkori vallási vezetője, Khomeini ajatollah iszlám halálos ítéletet, fatvát mondott ki az egy évvel korábban megjelent Sátáni versek miatt. Rushdie fejére 3 millió dolláros vérdíjat tűztek ki.

Meghalt két SMA-s gyerek, miután megkapták a Zolgensma nevű gyógyszert külföldön. A gyártó küldött jelentést a két halálesetről, ami Oroszországban és Kazahsztánban történt. A gyerekek halálát akut májelégtelenség okozta. Ez a mellékhatás korábban is ismert volt a gyártó szerint és azt írták, a gyógyszer előnyei az esetleges kockázatokhoz képest még mindig nagyobbak. A Zolgensma Magyarországon is elérhető a gerinceredetű izomsorvadásban szenvedőknek.

A nagyon drága készítményt hazánkban is alkalmazták több, hasonló betegségben szenvedő gyereknél, például az általunk is bemutatott Zenténél és Noelnél is.

Két gyereknél azonban – Oroszországban, illetve Kazahsztánban – súlyos mellékhatások léptek fel a gyógyszertől, és ez az életükbe került. Erről a gyártó, a Novartis adott ki közleményt, amelyet az RTL Híradójának is elküldtek. Azt írták, „a két sajnálatos haláleset 5-6 héttel az infúziós kezelés után történt.”

Azt is írták, hogy „világszerte már több mint 2300 beteg kapta meg a készítményt” és szerintük „a gyógyszer használatának előnyei az esetleges kockázatokhoz képest jelentősen nagyobbak”. A Híradónak nyilatkozó orvos szerint - mint több más génkezelés - a Zolgensma is áttörő állapotjavulást hozhat, de közben a szervezetet is megterhelheti. Késmáry András elmondta:

Ezért fontos a génterápia előtt és közben is a folyamatos orvosi megfigyelés. Az SMA egy rendkívül ritka genetikai betegség 8-10 ezer emberből egyet érint. Kezelés nélkül a kétéves kort sem élné meg sok gyermek.

Az energiaválság, a növekvő rezsiárak és az állami támogatások csökkenése miatt takarékoskodásra kényszerülhet Magyarország legnagyobb egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), novembertől jövő év márciusáig a legnagyobb rezsikiadásokkal működő Természettudományi Kart (TTK) is bezárhatják, az oktatás online formában folytatódhat – értesült a Népszava.

Információik szerint

A TTK egyik névtelenséget kérő munkatársa azt mondta, a kar vezetése tiltakozik a tervezett intézkedések ellen, a dékán viszont „bele van kényszerítve”, hogy takarékoskodni kell a rezsiköltségeken. Bár a TTK nem az egyetem legnagyobb kara, itt zajlik a legtöbb laborigényes kutatás is, a kar két épületének fenntartása az ELTE rezsiköltségeinek csaknem a felét teszi ki.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) alelnöke, Pálfia Zsolt viszont annyit meg tudott erősíteni, az ELTE-n valóban „hetek óta lebegtetik”, hogy valahogyan takarékoskodni kell majd, de konkrét döntésekről még nem tud.

Pálfia Zsolt szerint különösen azok az intézmények lesznek nehéz helyzetben a válság sújtotta időkben, amelyeket nem adtak át vagyonkezelő alapítványok kezébe. A 22 “modellváltó”, alapítványi egyetemnek ugyanis jelentős állami vagyont adott át a kormány, valamint törvényben rögzítette a következő öt évre szóló állami támogatás összegeit, összesen mintegy 1,8 ezer milliárd forintot, amiből a nem alapítványi intézmények - mint az ELTE – kimaradtak.