Vasárnap este jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amivel a kormány 2021. március 7-ig újra meghosszabbította a 2016 márciusa óta fennálló tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az ország teljes területére - szúrta ki a 444.
Ez féléves hosszabbítást jelent, mert a mostani határidő szeptember 7-én járt volna le.
A rendelkezés érdekessége, hogy a menedékjogról szóló törvény 2015-ös módosítása szerint válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a menedékkérők száma
egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy
két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy
egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja.
Illetve, ha a tranzitzónákban tartózkodók száma egy hónap átlagában a napi 1000 főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főt, vagy egy hét átlagában a napi 2000 főt meghaladja.
Ugyanakkor a KSH adatai szerint 2020 januárja és márciusa között 73-an, április és június között pedig csak 22-en kértek menedéket Magyarországon.
A Helsinki Bizottság összesítése szerint 2015-ben még 177 ezren adtak be kérelmet (túlnyomó részük tovább is ment nyugat felé), 2016-ban 29 ezren (többségük az év első felében), de 2017-ben már csak 3390-en, 2018-ban 671-en és 2019-ben összesen 500-an.
Ráadásul már tranzitzónák sincsenek: május közepén a luxemburgi székhelyű EU Bíróság arra kötelezte a magyar kormányt, hogy a jogállami követelményeknek megfelelően alakítsa ki a menedékkérők tranzitzónában tartásának szabályait.
Vasárnap este jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amivel a kormány 2021. március 7-ig újra meghosszabbította a 2016 márciusa óta fennálló tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az ország teljes területére - szúrta ki a 444.
Ez féléves hosszabbítást jelent, mert a mostani határidő szeptember 7-én járt volna le.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alexandra Fröhlich lakóhajója sokáig a nyugalom szigete volt. A rózsaszín hajó nagy, kerek ablakokkal a Hamburgban élő 58 éves bestselleríró visszavonulási helyéül szolgált. A körülbelül 90 négyzetméteres lakóhajót alig fél éve vette birtokba a gyerekeivel.
Április 22-én hajnalban azonban tragédia történt. Az írónő egyik fia reggel 5 óra 20 perc körül hívta ki a rendőrséget. Egy mentőorvos is érkezett a helyszínre, de már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A rendőrség szerint gyilkosság történt.
A BILD információi szerint épp az a fiú lehetett a tettes, aki a rendőröket értesítette.
A rendőrség később elfogatóparancsot adott ki a 22 éves férfi ellen, akit gyilkossággal gyanúsítanak.
A nyomozók végül kedd délben fogták el a fiatal férfit a hamburgi Rothenburgsort városrészben. Nem tanúsított ellenállást, amikor őrizetbe vették.
A gyanúsított fiatalember jelenleg előzetes letartóztatásban van, magánzárkában tartják.
Alexandra Fröhlich leginkább 2012-ben írt Az orosz anyósomés más katasztrófák címmel megjelent regényével lett ismert.
Alexandra Fröhlich lakóhajója sokáig a nyugalom szigete volt. A rózsaszín hajó nagy, kerek ablakokkal a Hamburgban élő 58 éves bestselleríró visszavonulási helyéül szolgált. A körülbelül 90 négyzetméteres lakóhajót alig fél éve vette birtokba a gyerekeivel.
Április 22-én hajnalban azonban tragédia történt. Az írónő egyik fia reggel 5 óra 20 perc körül hívta ki a rendőrséget. Egy mentőorvos is érkezett a helyszínre, de már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A rendőrség szerint gyilkosság történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kimondta a bíróság: a BRFK a tények felderítése nélkül tagadta meg a nyomozást a Vodafone-részvények ügyében
A Budai Központi Kerületi Bíróság szerint a rendőrség megalapozatlanul tagadta meg, hogy nyomozást indítson a kormányzat Vodafone- és Yettel-részvényügyleteivel kapcsolatban.
A végzés szerint a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya nem vitatta ugyan, hogy a részvénycserék és -eladások során 13 milliárd forintos vagyoni hátrány érte a százszázalékos állami tulajdonban álló Corvinus Zrt.-t, mégsem gyűjtötte be az ügy feltárásához szükséges dokumentumokat. Ehelyett néhány újságcikkből igyekezett indokot gyártani a vizsgálat lefolytatása ellen, írta a 24.hu.
Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan január elején tett rendőrségi feljelentést a Vodafone adásvétele kapcsán keletkezett hatalmas veszteség miatt, és azt állította, hogy az állam előnytelen részvénycseréket hajtott végre: magasabb értékű részvényeket cserélt el alacsonyabb értékűekre, amivel végső soron az Antenna Hungária Zrt. többségi tulajdonosának, a 4iG Nyrt.-nek a piaci pozícióját javította.
Az MSZP közérdekű adatigényléssel szerezte meg az adatokat, amelyekből kiderült, hogy 2023. január 31-én a Corvinus Zrt. 49 százalékos részesedést vásárolt a Vodafone Magyarország Zrt.-ben, amelynek állami tulajdonú részvénycsomagja így 323,4 milliárd forintot ért. Ez alapján a két nappal később elcserélt, 19,5 százaléknyi Vodafone-részvény értéke 128,7 milliárd forint volt.
A történet folytatásaként 2023. február 2-án a Corvinus Zrt. elcserélte a Vodafone 19,5 százaléknyi részvényét a másik mobilvállalat, a Yettel és annak hálózati infrastruktúra cége, a Cetin részvényeire. A csereügylet során a Vodafone-részvények értékét 125,7 milliárd forintban állapították meg, így hárommilliárd forinttal kevesebbet értek, mint két nappal korábban.
2023 decemberében a Corvinus Zrt. eladta a Yettel- és Cetin-részvényeit 115,8 milliárd forintért, ezzel további 9,9 milliárd forintos veszteséget kellett elkönyvelnie.
A nyomozás megtagadása miatt az MSZP politikusa felülbírálati indítványt nyújtott be, amit a bíróság megalapozottnak talált, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy
a 10 százalékot meghaladó, nagyarányú értékvesztés önmagában elég, hogy felvesse az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás akár szándékos, akár gondatlan megsértésének egyszerű gyanúját.
Kiderült: semmilyen olyan adat bekérésére nem került sor, amely alapján tisztázható lett volna, hogy a jogügyletek ilyen veszteség melletti megkötése milyen indokok mentén történt, annak során a rendes gazdálkodás szabályait maradéktalanul betartották-e, volt-e olyan külső, piaci folyamat vagy belső, az állami vagyonnal való gazdálkodás körében felmerülő, méltányolható ok vagy érdek, amely ilyen értékkülönbözet mellett is megengedhetővé teszi az állami vagyonnal ekként való rendelkezést.
A bíróság azt is kiemelte, hogy a nyomozást elutasító határozat egy sajtóhírre is hivatkozik a részvényügyletek „indokoltságának alátámasztására törekedve”. 2023. december 19-én „Kiszáll a Yettelből a magyar állam” címmel cikk jelent meg a Portfolión, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye alapján azt állította, az ügylettel keletkező bevételt az állam a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozásához fogja felhasználni.
A bíróság szerint azonban a nyomozó hatóság a hivatkozást nem tette az eljárás anyagává, ebből következőleg nem vonhatott le megalapozott következtetést arra nézve, hogy a Vodafone-részvények Yettel- és Cetin-részvényekre történő elcserélésének indokát valójában mi képezte.
A végzés szerint a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya nem vitatta ugyan, hogy a részvénycserék és -eladások során 13 milliárd forintos vagyoni hátrány érte a százszázalékos állami tulajdonban álló Corvinus Zrt.-t, mégsem gyűjtötte be az ügy feltárásához szükséges dokumentumokat. Ehelyett néhány újságcikkből igyekezett indokot gyártani a vizsgálat lefolytatása ellen, írta a 24.hu.
Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan január elején tett rendőrségi feljelentést a Vodafone adásvétele kapcsán keletkezett hatalmas veszteség miatt, és azt állította, hogy az állam előnytelen részvénycseréket hajtott végre: magasabb értékű részvényeket cserélt el alacsonyabb értékűekre, amivel végső soron az Antenna Hungária Zrt. többségi tulajdonosának, a 4iG Nyrt.-nek a piaci pozícióját javította.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Halála előtt két héttel ment hozzá egy 87 éves, haldokló férfihez a házvezetőnője, most érvénytelenítették a házasságot
A nő két ügyvéddel rohant be a kórházba, hogy hazavigye az idős férfit. A rokonok szerint csak a vagyon kellett neki – az ügy végül a bíróságon kötött ki.
Egy 87 éves, gyermektelen, krónikus beteg férfi házasságát érvénytelenítette a bíróság. A férfi két héttel a halála előtt kötött házasságot a házvezetőnőjével – írja az MTI.
A férfi akkoriban már ágyhoz kötötten élt, 24 órás ápolásra szorult, és hosszabb ideig kórházban kezelték. A kórház a mentális állapota miatt a gondnokság alá helyezéséről is intézkedett.
Egy alkalommal megjelent a kórházban a házvezetőnő két ügyvéddel. Azonnal kérte a férfi hazabocsátását. A kezelőorvos pszichiátriai vizsgálatot akart kérni, mert a beteg inadekvát válaszokat adott, tájékozatlan volt, és nem tudta reálisan megítélni a saját helyzetét. A nő és a jogi képviselői tiltakoztak a vizsgálat ellen. Végül a férfi maga is kérte, hogy engedjék haza. A kórház ennek eleget tett, de értesítette a gyámhatóságot.
Ezután a szentendrei jegyzőhöz eljutott a házassági szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyv, valamint a várakozási idő alóli felmentési kérelem.
A jegyző engedélyezte a házasságkötést, és azt is, hogy a férfi leányfalui lakóhelyén történjen meg. Később kiderült, hogy a kérelmet nem a férfi írta alá.
A házasságkötés előtt a férfi újra kórházba került. Az orvosok szerint korlátozottan tudott együttműködni, szellemi hanyatlása és beszédzavara miatt nehéz volt információt nyerni tőle. Két nappal a hazaengedése után mégis megtörtént a házasságkötés. Két héttel később a férfi ismét kórházba került, és ott meghalt.
A férfi testvérei ezután fordultak az ügyészséghez. Szerintük a nő a férfi demenciáját és leromlott állapotát kihasználva kötötte meg vele a házasságot, hogy megszerezze a vagyonát.
A Pest Vármegyei Főügyészség pert indított a házasság érvénytelenségének megállapításáért. Álláspontjuk szerint a férfi a házasságkötéskor nem rendelkezett az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. Ezt az igazságügyi szakértői vizsgálat is alátámasztotta.
A Szentendrei Járásbíróság egyetértett az ügyészséggel, és kimondta a házasság érvénytelenségét. A döntést a másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék jogerősen helybenhagyta.
Egy 87 éves, gyermektelen, krónikus beteg férfi házasságát érvénytelenítette a bíróság. A férfi két héttel a halála előtt kötött házasságot a házvezetőnőjével – írja az MTI.
A férfi akkoriban már ágyhoz kötötten élt, 24 órás ápolásra szorult, és hosszabb ideig kórházban kezelték. A kórház a mentális állapota miatt a gondnokság alá helyezéséről is intézkedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Országgyűlési Őrség egyik magas rangú tisztje ellen szexuális zaklatás gyanúja miatt folyik nyomozás – írta meg a 24.hu. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség katonai bűncselekmény miatt indított eljárást.
A portál információi szerint az eset még 2023 januárjában történt egy tápiószentmártoni pincészetben. Itt tartották a „Malac Varázs” nevű egész napos rendezvényt az Országgyűlési Őrség tagjai számára. A 400 fős állományból 70-en fizettek be a 12 ezer forintos belépőre.
A feljelentés alapján az őrség egyik alezredese már ittas állapotban érkezett a programra. A férfi a padok között bolyongott, mások ételéből evett, a női kollégáknak pedig szexuális tartalmú megjegyzéseket tett.
A feljelentés szerint a tiszt a rendezvényen egy idősebb kolléganőt is inzultált. Hóna alá szorította a nő fejét, majd hosszasan fogdosta a melleit.
A nő a testület nyugdíj előtt álló tagja volt.
A lap szerint az alezredes ezután a tánctéren egy fiatalabb kolléganőt zaklatott. Miután a nő visszautasította, a férfi feldühödött, és egy ötezrest tett a nő melltartójába, miközben azt kiabálta: „Ennyi elég lesz-e az orális közösülésre?” A férfi két asztalt is feldöntött, magával rántva a rajtuk lévő, disznótoros ételekkel megrakott berendezéseket. Ezeket később kidobták.
A rendezvényen több magas rangú tiszt is jelen volt, köztük az őrség parancsnoka.
A feljelentés szerint senki nem avatkozott közbe.
A parancsnok először csak nevetett az eseményeken, majd később arra utasította az alezredest, hogy kérjen bocsánatot. Úgy gondolta, ezzel lezártnak tekintheti az ügyet.
A rendőrséghez csak 2025-ben érkezett meg a feljelentés. A portállal a Központi Nyomozó Főügyészség közölte: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást, de további részleteket nem árultak el.
A tanúvallomások felvételét az ügyészség az őrség vezetőjére bízta – arra a parancsnokra, aki maga is jelen volt a rendezvényen. A feljelentő szerint ez komoly elkeseredést váltott ki az állományban.
Többen jelezték, hogy szívesen tettek volna anonim vallomást az ügyészségnek, de a belső meghallgatások során tartottak a következményektől.
A feljelentés szerint a kérdéseket irányított módon tették fel.
Az Országgyűlés sajtóosztálya a 24.hu megkeresésére közölte: a parancsnok lefolytatta a vizsgálatot, és az eredményről tájékoztatta az ügyészséget. A tiszt a vizsgálat idején mentesült a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, majd – az érintett kezdeményezésére – közös megegyezéssel megszűnt a hivatásos szolgálati jogviszonya.
Az Országgyűlési Őrség egyik magas rangú tisztje ellen szexuális zaklatás gyanúja miatt folyik nyomozás – írta meg a 24.hu. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség katonai bűncselekmény miatt indított eljárást.
A portál információi szerint az eset még 2023 januárjában történt egy tápiószentmártoni pincészetben. Itt tartották a „Malac Varázs” nevű egész napos rendezvényt az Országgyűlési Őrség tagjai számára. A 400 fős állományból 70-en fizettek be a 12 ezer forintos belépőre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
