SZDSZ-től a Jobbikig – ismert nevek is szerepelnek Márki-Zay Péter szakpolitikai kommunikációs csapatában

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kormányfővel együtt a MAVIR országos irányítóközpontjában egyeztetett a kialakult helyzetről, melynek részleteiről közösségi oldalán számolt be.

A miniszter posztja szerint „a Duna alacsony vízállása minden korábbi rekordot megdöntött: az eddigi mélypont 2018-ban -97 centiméter volt Paksnál, ma -121 centiméternél tartunk, és az előrejelzések szerint a szint tovább csökken.” A vízszint drasztikus esése miatt az atomerőmű termelése leáll, ami 2000 megawatt (MW) kiesést jelent.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Kapitány szerint tegnap műszaki hiba miatt a Dunamenti Erőmű is leállt, ami további 400 MW-tal csökkenti a hazai termelést. „Összesen tehát 2400 megawatt hazai termelés esik ki, miközben a hőség miatt a csúcsidőszakban 20 százalékkal magasabb fogyasztásra számítunk az átlagos nyári esti 6000 megawatthoz képest” – írta.

Kapitány hangsúlyozta, hogy szakemberként is fontos kimondania:

A munka három szinten zajlik. Az első a termelés biztosítása, ami a hazai erőművi tartalékok mozgósítását és a szükséges áramimportot jelenti.

A második szint a nagyfogyasztókat érinti: a MAVIR a kormány utasítására több tucat céget, köztük akkumulátor-, cement-, vegyi- és autógyárakat szólított fel az áramfelhasználás önkéntes korlátozására a kritikus idősávban. Emellett előkészítik azokat a jogszabályokat is, amelyekkel szükség esetén kötelező jelleggel, ütemezetten és ideiglenesen korlátozható lesz egyes nagyfogyasztók ellátása. A harmadik szinten az állam a kormányzati épületekben csökkenti a fogyasztást.

A kórházak, a szociális intézmények és az ország működéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatások kiemelt védelmet élveznek.

A miniszter szerint most a teljes magyar lakosság összefogására van szükség. Arra kért mindenkit, aki megteheti, hogy a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket, „különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát, időzítse az esti csúcsidőszakon, vagyis a 17 és 22 óra közötti sávon kívülre.”

Kapitány István arról is írt, hogyan jutott ide az ország, amit szakmai szemmel a legfelháborítóbbnak nevezett. Szerinte a Duna csökkenő vízállása évek óta ismert probléma volt, és egy tízmilliárdos beruházással, az új paksi szivattyútelep megépítésével a mostani leállás és a költséges áramimport elkerülhető lett volna.

– zárta gondolatait a miniszter.

Káosz alakult ki Ceutában, miután az észak-afrikai spanyol autonóm városba tömegesen jutottak át határsértők Marokkó felől csütörtökön – jelentette az MTI spanyol tudósítója.

A helyszíni beszámoló szerint a spanyol hatóság tehetetlen volt a főleg fiatalokból, részben gyerekekből álló tömeg ellen. A helyzet már a csütörtöki események előtt is feszült volt. Ceuta vezetése az elmúlt két hétben több mint 1500 ember tengeri átkelése után már segítséget kért a spanyol kormánytól, mivel a város 500 főre tervezett ideiglenes befogadóközpontja teljesen megtelt.

A tömeges határátlépés után Juan Jesús Vivas, Ceuta elnöke ismét a kormányhoz fordult, de most már vészhelyzet kihirdetésére, az érintett határszakasz azonnali lezárására és a hadsereg kivezénylésére szólította fel a spanyol kormányt. Pedro Sánchez spanyol kormányfő egyeztetett Ceuta elnökével, és az X-en jelezte, hogy a kormány azonnali lépéseket készít elő.

A mostani események nem példa nélküliek, példaként említhető, hogy 2021-ben néhány nap alatt nyolcezer migráns jutott be a városba. Akkor a tömeges határátlépést egy diplomáciai konfliktus előzte meg: Spanyolország orvosi kezelésre fogadta be a nyugat-szaharai függetlenségért küzdő Polisario Front vezetőjét. Több nemzetközi beszámoló szerint Marokkót azzal vádolták, hogy válaszul fellazította a határellenőrzést, és politikai nyomásgyakorlásra használta a migrációt. A mostani helyszíni beszámolók szerint a tömeg most is „a marokkói oldalon láthatóan összehangolt módon indult meg”.

A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre – derül ki a párt pénteken kiadott közleményéből.

A párt közleménye szerint a pártfüggetlen, de „következetesen nemzetben gondolkodó” Tóth Máté kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, aki a bostoni Suffolk Egyetemen szerzett diplomát. Húsz éve dolgozik ügyvédként, tizenöt éve oktat egyetemeken, 2019-ben pedig a Wolters Kluwer az Év Jogásza díjjal ismerte el munkásságát.

A Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja és alelnöke. A Mi Hazánk szerint jelölését az is indokolja, hogy kiemelkedő tudása az energiabiztonsági kihívások kezelésében is segítheti Magyarországot - áll a közleményben.

Magyar Péter csütörtökön a százhalombattai Dunamenti Erőműből jelentkezett be, ahol szerda délután egy meghibásodás miatt leállt az áramtermelés. A G3-as blokkban egy speciális tömítési alkatrésznél észleltek műszaki rendellenességet, ami 380 megawattos teljesítménycsökkenést jelent a hazai energiarendszerben, éppen a Paksi Atomerőmű kiesésével egy időben.

Azt mondta, a javítás folyamatban van, a meghibásodott alkatrészt Svájcból és Franciaországból is megrendelték.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „ez a leállás az eddigi legkritikusabb magyarországi energiahelyzet idején a paksi kiesés mellett további 380 megawattos teljesítménycsökkenést jelent”.

A rendszerirányító Mavir már egyeztet a legnagyobb ipari fogyasztókkal, köztük akkumulátorgyárakkal, cement-, műtrágya- és vegyipari üzemekkel, autógyárakkal és a nyíregyházi LEGO gyárral is az önkéntes kapacitáscsökkentésről a kritikus 17 és 22 óra közötti időszakban. Magyar nyomatékosan felszólította a nagyfogyasztókat az elvárt fogyasztáscsökkentésre.

Az áramimporttal kapcsolatban kiemelte, hogy a kapacitáshiányos napszakokban „minden szomszédos ország irányából elektromos áramot importálunk. Ez igaz Ukrajnára is”. A lakosságot arra kérte, hogy a kritikus időszakban ütemezzék át a nagy áramigényű tevékenységeket, különös tekintettel az elektromos autók töltésére és a légkondicionálók használatára.

A posztban kitért arra is, hogy a Dunamenti Erőműben elvégezték azt a szivattyúfejlesztést, „ami a Paksi Atomerőmű esetén az előző kormány hanyagsága miatt elmaradt”, és ami miatt szerinte most a rekordalacsony Duna-vízállás nehéz helyzetbe hozta az országot. Magyar Péter állítása szerint a paksi erőmű kényszerű leállása 50 milliárd forint többletköltséget okozhat az állami költségvetésnek.

és közölte, hogy pénteken a MOL százhalombattai finomítójába, majd a Paksi Atomerőműbe látogat.