77 749 külföldi állampolgár kapott magyarországi tartózkodási engedélyt 2023-ban, derül ki az Eurostat összesítéséből.
A részletes adatok alapján a hazánkba érkező külföldiek túlnyomó többsége (69%), azaz 53 542 ember munkavállalás miatt érkezett hozzánk.
A összes betelepülő közül majdnem 16 ezren Vietnámból érkeztek, őket követik sorrendben az ukránok (7504), a fülöp-szigetekiek (7122), a kínaiak (4589) és az indiaiak (3815). Külön érdekesség, hogy nem sokkal maradnak el a közvetlen élmezőnytől az Oroszországból érkezők (2986) sem.
Az adatokat a Vakmajom blog összesítette:
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy az Európai Unió 2023-ban több mint 3,7 millió első tartózkodási engedélyt adott ki nem EU-s állampolgároknak, ami 4,7 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest.
Az engedélyek 33 százalékát munkavállalási célból kérték, míg 26,4 százalékát családi okok miatt. A családi alapú kérelmek száma több mint 6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A tanulmányi célból kiadott engedélyek 14 százalékot tettek ki.
A legtöbb engedélyt ukrán állampolgárok kapták, őket fehéroroszok és indiaiak követték. Munkavállalási engedélyeknél az ukránok domináltak, míg a családi alapú kérelmeknél a marokkóiak és oroszok vezetnek.
77 749 külföldi állampolgár kapott magyarországi tartózkodási engedélyt 2023-ban, derül ki az Eurostat összesítéséből.
A részletes adatok alapján a hazánkba érkező külföldiek túlnyomó többsége (69%), azaz 53 542 ember munkavállalás miatt érkezett hozzánk.
A összes betelepülő közül majdnem 16 ezren Vietnámból érkeztek, őket követik sorrendben az ukránok (7504), a fülöp-szigetekiek (7122), a kínaiak (4589) és az indiaiak (3815). Külön érdekesség, hogy nem sokkal maradnak el a közvetlen élmezőnytől az Oroszországból érkezők (2986) sem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megérkezett a bejelentés Paksról: Teljesen leáll az atomerőmű pár napon belül
A Paksi Atomerőmű bejelentette, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt 24-72 órán belül elkerülhetetlenné válhat a teljes leállás. A probléma az, hogy a hűtővíz-szivattyúk már nem érik el a vizet, az erőmű pedig a 4 fokozatú riasztás 3. szintjén van.
„Az elkövetkező 24-72 órában elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, ezzel a villamosenergia-termelés megszűnése” – olvasható az erőmű közleményében. A Duna rekordalacsony vízállása miatt a helyzet odáig fajult, hogy az erőmű már a „alacsony vizes helyzet” 3. fokozatában van, és reális esélye van a 4. fokozat bekövetkezésének, ami már minden blokk kényszerleállítását jelenti.
A probléma nem az, hogy ne lenne elég víz a Dunában a hűtéshez, hanem az, hogy a jelenlegi, és várhatóan tovább csökkenő vízszint már alacsonyabban van, mint a hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai, így azok egyszerűen nem tudják felvenni a vizet.
A Duna vízszintje jelenleg 28 centiméterrel van az előző, 2018-as negatív rekord alatt, és több mint egy méterrel alacsonyabban, mint az atomerőmű tervezésénél figyelembe vett 100 éves minimumvízszint. A szívócsövek mélyebbre helyezése már elindult, de ez a munka csak néhány éven belül hozhat megoldást.
Az atomerőmű felkészült a leállásra.
A működő blokkok másodpercenként 100 köbméter vizet igényelnek, míg a leállított blokkok biztonságos hűtéséhez percenként mindössze 5 köbméter víz is elegendő. Amennyiben a Duna szintje tovább csökkenne, rendelkezésre állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen telepített Pajtás szivattyúk. Ezekből szükség esetén 12 dolgozik folyamatosan, 4 darab tartalék, és további 13 áll készenlétben, hogy az álló blokkok hűtését minden körülmények között biztosítsák. Az MVM arra kéri a lakosságot, hogy felelős, takarékos áramhasználattal segítsék az ellátásbiztonság fenntartását.
Hétfőn, a Duna Paksnál mért, mínusz 106 centiméteres vízállása miatt az üzemeltető az 1-es blokk teljesítményének csökkentéséről döntött. A helyzet kedden tovább romlott, ekkor már a 3-as blokk teljesítményét is vissza kellett venni, szerdán pedig, a mínusz 118 centiméteres vízszint elérésekor meg is kezdték a blokk teljes leállítását.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közölte, az ország energiaellátása biztosított, a kieső termelést hazai erőművekkel, megújuló energiaforrásokkal és importtal pótolják.
Magyar Péter miniszterelnök is megerősítette ezt, ugyanakkor rendkívüli bejelentéseket tett, és jelezte, a kormány mérlegeli egyes ipari fogyasztók korlátozását, ha a helyzet úgy kívánja. A paksi létesítmény egyébként is a figyelem középpontjában áll, miután az új kormány a hatalomra kerülése után a Paks I. és a Paks II. projekt működésének teljes átvilágítását rendelte el.
„Az elkövetkező 24-72 órában elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, ezzel a villamosenergia-termelés megszűnése” – olvasható az erőmű közleményében. A Duna rekordalacsony vízállása miatt a helyzet odáig fajult, hogy az erőmű már a „alacsony vizes helyzet” 3. fokozatában van, és reális esélye van a 4. fokozat bekövetkezésének, ami már minden blokk kényszerleállítását jelenti.
A probléma nem az, hogy ne lenne elég víz a Dunában a hűtéshez, hanem az, hogy a jelenlegi, és várhatóan tovább csökkenő vízszint már alacsonyabban van, mint a hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai, így azok egyszerűen nem tudják felvenni a vizet.
A Duna vízszintje jelenleg 28 centiméterrel van az előző, 2018-as negatív rekord alatt, és több mint egy méterrel alacsonyabban, mint az atomerőmű tervezésénél figyelembe vett 100 éves minimumvízszint. A szívócsövek mélyebbre helyezése már elindult, de ez a munka csak néhány éven belül hozhat megoldást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz rakéta csapódhatott be Lengyelországban, a NATO aktiválta a védelmet
Egy azonosítatlan repülő tárgy, vélhetően orosz rakéta csapódott be Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaságban. Az esetre reagálva a NATO a lengyel hadsereggel közösen azonnal a legmagasabb készültségbe helyezte a légvédelmi rendszereit.
Szirénák hangja ébresztette a lengyelországi Lublin vajdaság lakóit csütörtök hajnalban, miután egy azonosítatlan repülő tárgy lépett be az ország légterébe. A rendőrség nem sokkal később egy mezőn krátert és szétszóródott roncsokat talált Tarnawa-Kolonia falu közelében. Az incidensre reagálva a NATO és Lengyelország is azonnal aktiválta légi és szárazföldi védelmi rendszereit, miközben Oroszország az ukrajnai háború egyik legintenzívebb légitámadását hajtotta végre Ukrajna nyugati, a lengyel határhoz közeli területei ellen is.
A becsapódás helyszínét a rendőrség fedezte fel egy lakott területektől távolabb eső mezőgazdasági területen. A lengyel rendőrség az X-en azt írta:
„A rendőrök egy krátert és egy azonosítatlan tárgyból származó, szétszóródott roncsokat fedeztek fel egy mezőn, amely a legközelebbi épületektől mintegy 2 kilométerre található, a falvak között".
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a helyszínre utazott, és egy speciális koordinációs csoport felállítását jelentette be, a katonai ügyészség pedig nyomozást indított a lövedék eredetének és típusának megállapítására. A NATO európai főparancsnoksága (SHAPE) hivatalosan is megerősítette, hogy a lengyel féllel közösen fokozták a készültséget.
A szervezet közleménye szerint Alexus G. Grynkewich tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka telefonon egyeztetett Wieslaw Kukula lengyel vezérkari főnökkel a szükséges válaszlépésekről. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint egy orosz Kh-101-es manőverező robotrepülőgép sértette meg a NATO légterét.
Az eset éles nemzetközi reakciókat váltott ki. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszország ismételten megsértette az Európai Unió légterét – közölte az esetről beszámoló MTI.
Szirénák hangja ébresztette a lengyelországi Lublin vajdaság lakóit csütörtök hajnalban, miután egy azonosítatlan repülő tárgy lépett be az ország légterébe. A rendőrség nem sokkal később egy mezőn krátert és szétszóródott roncsokat talált Tarnawa-Kolonia falu közelében. Az incidensre reagálva a NATO és Lengyelország is azonnal aktiválta légi és szárazföldi védelmi rendszereit, miközben Oroszország az ukrajnai háború egyik legintenzívebb légitámadását hajtotta végre Ukrajna nyugati, a lengyel határhoz közeli területei ellen is.
A becsapódás helyszínét a rendőrség fedezte fel egy lakott területektől távolabb eső mezőgazdasági területen. A lengyel rendőrség az X-en azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fővárosi Vízművek: Senki ne sétálgasson az apadó Duna szabaddá vált medrében!
A Fővárosi Vízművek a rekordalacsony vízállás miatt közleményt adott ki a Duna szabaddá vált mederszakaszairól. A szolgáltató szerint ezek a területek ivóvízbázis-védelmi övezetek, ahova a belépést jogszabály tiltja.
A rekordalacsony dunai vízállás miatt a Fővárosi Vízművek nyomatékosan figyelmeztet mindenkit, hogy a most szabaddá vált mederszakaszokra tilos belépni. A szolgáltató jogszabályi előírásokra hivatkozva kéri a lakosságot, hogy a területeket semmilyen körülmények között ne használják kirándulásra, sportolásra vagy turisztikai célokra, mert ezek a főváros és az agglomeráció ivóvízellátását biztosító, sérülékeny vízbázisok részei.
„Tilos a belépés a vízbázis-védelmi területekre” - jelentették ki egyértelműen.
A Fővárosi Vízművek az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva hangsúlyozta, hogy a rendkívül alacsony vízszint miatt megközelíthetővé vált, vízbázis-védelmi övezeteket érintő Duna-mederbe tilos belépni és ott tartózkodni.
„A szabaddá vált mederszakaszok egy része Budapest és az agglomeráció több mint kétmillió lakosának ivóvízellátását biztosító parti szűrésű ivóvízbázisokhoz tartozik” – írták, hozzátéve, hogy ezek a területek sérülékenyek és a kritikus infrastruktúra kiemelten védendő részét képezik.
A szolgáltató ezért arra kéri a lakosságot, hogy a szabaddá vált folyómedret ne tekintsék szabadidős célpontnak.
„Közös felelősségünk megóvni azt a természeti kincset, amely nap mint nap több mint kétmillió ember, az ország csaknem negyedének biztonságos ivóvízellátását biztosítja.”
A Duna vízállása kedden történelmi mélypontra süllyedt Budapestnél, aminek következtében olyan mederrészek és parti sávok kerültek szárazra, amelyek egyébként víz alatt vannak. Ezek a területek fizikailag is elérhetővé tették a jogszabály által védett ivóvízbázisokat, ami miatt a szolgáltató azonnali figyelmeztetést adott ki.
A rekordalacsony dunai vízállás miatt a Fővárosi Vízművek nyomatékosan figyelmeztet mindenkit, hogy a most szabaddá vált mederszakaszokra tilos belépni. A szolgáltató jogszabályi előírásokra hivatkozva kéri a lakosságot, hogy a területeket semmilyen körülmények között ne használják kirándulásra, sportolásra vagy turisztikai célokra, mert ezek a főváros és az agglomeráció ivóvízellátását biztosító, sérülékeny vízbázisok részei.
„Tilos a belépés a vízbázis-védelmi területekre” - jelentették ki egyértelműen.
A Fővárosi Vízművek az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva hangsúlyozta, hogy a rendkívül alacsony vízszint miatt megközelíthetővé vált, vízbázis-védelmi övezeteket érintő Duna-mederbe tilos belépni és ott tartózkodni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Ervin bejelentése: Átvilágítás indul a Magyar Állami Operaházban
Az államtitkár szerint mivel „az állami fenntartású kulturális intézményeink éves szinten sok-sok milliárd forintnyi közpénzzel gazdálkodnak, a magyar adófizetők joggal várják el, hogy minden egyes forint felhasználása átlátható, indokolt és felelősségteljes legyen.”
Csütörtökön szakértői csapat kezdi meg a Magyar Állami Operaház teljes körű átvilágítását, a lépést Nagy Ervin, a kultúráért felelős államtitkár jelentette be a közösségi oldalán.
„A mai napon szakértői csapat érkezik az intézménybe, és megkezdi a Magyar Állami Operaház tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzését”
- írta Nagy Ervin
Az államtitkár hangsúlyozta a kormányzat elkötelezettségét, eszerint „a kulturális kormányzat elkötelezett a szakmai minőség és a felelős gazdálkodás mellett.” Azt is közölte, hogy az ellenőrzés kettős célt szolgál: „A vizsgálat célja a bizalom megerősítése és a működés hatékonyságának biztosítása a magyar kultúra egyik legfontosabb intézményében.”
Nagy Ervin kitért a közpénzek felhasználásának felelősségére is, mivel „az állami fenntartású kulturális intézményeink éves szinten sok-sok milliárd forintnyi közpénzzel gazdálkodnak.” Hozzátette,
„a magyar adófizetők joggal várják el, hogy minden egyes forint felhasználása átlátható, indokolt és felelősségteljes legyen.”
Posztját azzal zárta, hogy az eredményekről a tárca később ad tájékoztatást, és ha kell, cselekedni fognak: „A vizsgálat eredményeiről a minisztérium később ad tájékoztatást, és amennyiben szükséges, megteszi a kellő intézkedéseket.”
A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete májusban nyílt levélben kérte a kulturális minisztertől, hogy rendeljen el teljes körű vizsgálatot az intézményben, és kezdeményezze Ókovács Szilveszter azonnali felfüggesztését. A szervezet ezt azzal indokolta, hogy a főigazgató személyes indíttatásból hajtott végre elbocsátásokat.
Csütörtökön szakértői csapat kezdi meg a Magyar Állami Operaház teljes körű átvilágítását, a lépést Nagy Ervin, a kultúráért felelős államtitkár jelentette be a közösségi oldalán.
„A mai napon szakértői csapat érkezik az intézménybe, és megkezdi a Magyar Állami Operaház tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzését”
- írta Nagy Ervin
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
