Így magyarázta Orbán Ráhel a tokaji szőlővásárlást

Menesztették a kínai fegyveres erők legmagasabb rangú tábornokát, miután a védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a pártfegyelem és a törvények megsértése miatt nyomozást indítottak ellene. Ez a megfogalmazás Kínában jellemzően a korrupciót takarja. Csang Juhszia

Azt egyelőre nem közölték, pontosan mivel gyanúsítják.

Csang a fegyveres erőkért felelős központi pártbizottság alelnöke volt, de a tisztogatás nem állt meg nála. A védelmi minisztérium bejelentése szerint a bizottság egy másik tagja, Liu Csenli tábornok ellen is eljárás indult. A fegyveres erők legfelsőbb szervének számító bizottságban ezzel mindössze két tag maradt: maga a kínai elnök, valamint a hadseregen belüli tisztogatásokat irányító tábornok – írta a New York Times.

– értékelte a helyzetet a lapnak Christopher K. Johnson, a CIA kínai politikai elitet vizsgáló egykori elemzője.

Hszi Csin-ping 2012-es hatalomra kerülése után szisztematikus tisztogatásba kezdett a fegyveres erőknél, egyrészt azért, hogy megszilárdítsa hatalmát, másrészt, hogy felszámolja a hadsereget átszövő korrupciót, ami akadályozta a kínai fegyveres erők modernizálását. A tisztogatások 2023 után újra felerősödtek. A Wall Street Journal számításai szerint az elmúlt két és fél évben több mint ötven magas rangú tisztet és védelmi ipari vezetőt vontak nyomozás alá vagy távolítottak el posztjáról.

Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.

– fogalmazott.

A rendszer átalakításának részeként a következő választás előtt kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának. Olyan olcsóbb és arányosabb rendszert képzel el, amely jobban tükrözi a pártok társadalmi támogatottságát. A pártfinanszírozás is átalakulna: az állam a lakossági felajánlások többszörösével egészíthetné ki a pártok kasszáját.

– jelentette ki Magyar Péter.

A belpolitikai terveket pragmatikus külpolitikai fordulat kísérné.

Szükségesnek tartja több nagy állami projekt, köztük a szerinte túlárazott Paks II. beruházás és a Budapest–Belgrád vasútvonal újratárgyalását.

Az energiapolitikában

Kritikája szerint sok háztartás a rezsicsökkentési limit felett a világpiaci árnál is drágábban fizet, miközben a vállalatok semmilyen kedvezményt nem kapnak. A Tisza Párt ezért energiahatékonysági programokat és „valódi rezsicsökkentést” ígér.

A kormány ezzel szemben Paks II.-t az energiabiztonság felgyorsuló pilléreként mutatja be, a Budapest–Belgrád vasútvonalat pedig stratégiai beruházásnak tekinti. Rezsipolitikájukat azzal védik, hogy a magyar családok európai összevetésben is alacsony árat fizetnek. Ezzel szemben

Gazdaságpolitikai téren a legfontosabb, rövid távú cél az uniós források felszabadítása.

A lépés szerinte kulcsfontosságú a költségvetési egyensúly helyreállításához, a beruházások újraindításához és a gazdaság növekedési pályára állításához. A helyreállítási és kohéziós pénzek lehívásának szoros az ütemezése, amihez több mérföldkő teljesítése és a jogállamisági viták rendezése is szükséges.

Augusztus óta küzd egy 52 éves, többszörösen veszélyeztetett várandós édesanya azért, hogy születendő fiának a Giora nevet adhassa, ám a küzdelmét egy kormányzati átszervezés nehezíti, amely gyakorlatilag befagyasztotta az utónév-engedélyezési eljárásokat. A nőnek másfél hónapja van a szülésig, a sorsáról és több mint 240 másik névkérelemről január 26-án ülhet össze az Utónév-engedélyezési Bizottság.

Azóta a döntési folyamat lelassult, a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakvéleményt ad ugyan, de a végső szót a miniszter bizottsága mondja ki, a törvény szerint ráadásul nincs meghatározott határidő a döntésre.

Kósa Lajos, az Utónév-engedélyezési Bizottság fideszes elnöke a 24.hu-nak elmondta, hogy a korábban ígért november helyett végül január 26-án üléseznek. Az ülésen Hankó Balázs miniszter is részt vesz, így az ott született döntések véglegesnek tekinthetők, az új utónévkincs pedig várhatóan februárban vagy márciusban jelenik meg a Magyar Közlönyben.

A bizottság elé azonban nem jut el minden kérelem.

„Az új javaslatok döntő többsége inkább megmosolyogtató, mintsem komolyan veendő. A neveknek pedig a magyar civilizációs hagyományokhoz kellene kapcsolódniuk” – jelentette ki Kósa, aki szerint a szülők amúgy is „gyönyörű és gazdag utónévkincsből tudnak választani”. A bizottság a statisztikailag senki által nem viselt nevek törléséről is dönteni fog.

Mivel semmilyen visszajelzést nem kapott, levélben kereste meg Kósa Lajost is. „Ő nem lehet és nem is lesz más, mint Giora, azaz erős, mint a szikla” – írta a politikusnak, akitől nem kapott választ. Végül január 9-én közérdekű adatigénylést nyújtott be a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, hogy információt kapjon a bizottság működéséről és a kérelmek állapotáról.

Felhívta a figyelmet a korábbi rendszer gyorsaságára is. „Arról nem is beszélve, hogy tavaly július 31-e előtt a kérelmezők 30 napon belül kaptak választ a beadványaikra” – mondta. Hozzátette, a jövőben az is bizonytalan, hogy a kérelmezők kapnak-e majd indoklást az elutasításokról. Azoknak, akiknek a kérelmét elutasítják, Raátz Judit szerint egy lehetőségük marad: bírósághoz fordulhatnak.

Január 26-án, hétfőn délben a szerbiai, bosznia-hercegovinai és montenegrói fuvarozók lezárják a schengeni határokon a teherforgalmi sávokat. A demonstráció a magyar–szerb határon Röszke, Tompa és Hercegszántó teherforgalmi átkelőhelyeit is érinti, a be- és kilépő oldalon egyaránt, és határozatlan ideig tart – írja a police.hu.

Azt követelik, hogy a sofőröket ne turistaként, hanem határon átnyúló munkavállalóként kezeljék, és kapjanak mentességet a szabály alól, olvasható az N1Info cikkében.

„Ha a 90 napot elosztjuk hat hónapra, a sofőröknek legfeljebb 15 nap tényleges jelenlétük marad a schengeni térségben” – mondta Neđo Mandić, a szerbiai nemzetközi fuvarozók szövetségének elnöke. Djordjije Ljesnjak, a montenegrói fuvarozók szövetségének képviselője szerint „ez az Európai Unió egy nagyon ravasz szándéka, hogy elvegye a legképzettebb munkaerőnket és elvegye az összes sofőrünket”. Amir Hadžidedić, a bosznia-hercegovinai fuvarozók képviseletében hozzátette: „Ezek a tiltakozások kizárólag az Európai Bizottságnak és a problémánk megoldásának szólnak”.

az M5-ös autópályáról az M43-asra letérve, Románia felé a Csanádpalota (Nagylak II.) határátkelőt használják. Az M4-es autóúton szintén Románia irányába, a Nagykereki (Bors II.) átkelőn át haladjanak. Az M6-os autópályáról tilos letérni a szerb határ felé, a kamionoknak Horvátország irányába kell továbbhaladniuk, és a horvát tranzitútvonalakat kell használniuk.

A rendőrség azt kéri a sofőröktől, hogy az M1-es, M0-s, M5-ös és M6-os autópályák melletti nagy kamionparkolókban várakozzanak, a pihenőket pedig már a nyugati határnál (Hegyeshalom/Rajka) kezdjék el megtervezni.

Mivel a demonstráció bizonytalan ideig tart, a sofőröknek gondoskodniuk kell elegendő üzemanyagról, élelemről és ivóvízről. Indulás előtt érdemes tájékozódni a Rendőrség Határinfó oldalán, és figyelni az autópályák feletti digitális kijelzőket.