HÍREK
A Rovatból

Így kínoznak az oroszok: „Két drótot tettek a nagylábujjaim köré, és többször áramot vezettek belém”

Az áttelepítés során az orosz erők olyan erőszakos átvilágítási folyamatnak vetik alá civileket, amelyek sokszor kínzással, önkényes fogvatartással és bántalmazással járnak.

Link másolása

Háborús és emberiesség elleni bűncselekmény a megszállt ukrán területeken élő civilek erőszakos deportálása – áll az Amnesty International legújabb jelentésében.

A Mint egy börtönkonvoj: az ukrajnai civilek erőszakos deportálása és a szűrési folyamat visszaélései című jelentés szerint Ukrajna megszállt területeiről az orosz hadsereg erőszakkal deportál civileket Oroszországba vagy más fennhatósága alatt álló területekre, miközben a nemzetközi humanitárius jogot megsértve gyermekeket szakít el a családjaiktól.

Az Amnestynek helyi civilek elmondták, hogy

az áttelepítés során az orosz erők olyan erőszakos átvilágítási folyamatnak („szűrésnek”) vetik alá őket, amelyek sokszor kínzással, önkényes fogvatartással és bántalmazással járnak.

Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára szerint az, hogy az oroszok gyermekeket szakítanak el a családjaiktól, majd erőszakkal az otthonuktól több száz kilométerre telepítik őket, újabb bizonyítéka az orosz hadsereg sorozatos kegyetlenkedéseinek.

Callamard hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió, ami már önmagában is a nemzetközi jog durva megsértése, súlyos szenvedést okoz Ukrajna civil lakosságának. Az orosz fegyveres erők a támadás kezdete óta válogatás nélkül gyilkolnak, életeket tesznek tönkre és családokat szakítanak szét.

„Oroszország stratégiája, az erőszakos deportálás háborús bűncselekmény”

– mondta Callamard, és hozzátette, az Amnesty International szerint azt emberiesség elleni bűncselekményként is ki kell vizsgálni.

„Az orosz hatóságoknak minden erőszakkal deportált vagy jelenleg is fogvatartott embert hagyniuk kell hazatérni, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni. Az orosz fogságban lévő gyermekeket vissza kell vinni a családjaikhoz, és segíteni kell mindannyiuk visszatérését az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre.”

Az Amnesty a jelentésben számos olyan esetet dokumentált, amikor az orosz erők a gyermekek mellett más sérülékeny, különösen kiszolgáltatott helyzetű csoportok tagjait, például fogyatékkal élőket vagy időseket deportáltak jogellenesen. Egy “szűrésnek” alávetett nőt például elválasztották 11 éves fiától, akit később nem is engedtek vissza hozzá.

Az Amnestynek számos szűrésen átesett forrás arról beszélt, hogy

az átvilágítások alatt megkínozták, megverték és árammal sokkolták őket, miközben halálos fenyegetéseket kaptak. Voltak, akiknek nem adtak ételt és vizet, másokat pedig túlzsúfolt helyeken, embertelen körülmények közt tartottak fogva.

A kutatás során az Amnesty International 88 ukrán állampolgárral készített interjút, akiknek többsége Mariupolból illetve Harkiv, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókból származik. A legtöbben, különösen a Mariupolból érkezők, arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg olyan erőszakos módszereket alkalmazott velük szemben, hogy nem maradt más választásuk, mint Oroszországba illetve az oroszok fennhatósága alatt álló területekre menni.

Erőszakos deportálás Mariupolból

2022 március elején a délkeleti Mariupolt teljesen körülzárták az orosz erők, amely lehetetlenné tette az ott lakók evakuálását. A várost szinte folyamatosan bombázták, amelynek következtében a civilek olyan alapszükségletekhez sem jutottak hozzá, mint a folyóvíz, az áram vagy a fűtés.

Március végére az orosz hadsereg egyre jobban benyomult a városba, és bár több ezer embernek sikerült elmenekülnie, az oroszok rengeteg civilt telepítettek át erőszakkal az ellenőrzésük alá került városrészekbe. A civilek beszámolója szerint a megszállók úgynevezett “evakuációs” buszokra kényszerítették őket, amelyekkel Donyeckbe vitték őket.

„Elkezdtünk kérdezősködni az evakuálásról, hogy merre lehet menni... Azt mondták [egy orosz katona] hogy csak a Donyecki Népköztársaságba vagy Oroszországba mehetünk. Egy másik lány arról kérdezett, lehet-e máshová menni, például máshova Ukrajnán belül, de a katona félbeszakította, és azt mondta, >>Ha nem mész a Donyecki Népköztársaságba vagy Oroszországba, akkor itt maradsz<< – emlékezett vissza a 33 éves Milena. A fiatal nő férjét, aki korábban az ukrán hadseregnél volt tengerészgyalogos, nem sokkal később őrizetbe vették, és azóta sem engedték szabadon.

Gyermekek és más veszélyeztetett csoportok erőszakos deportálása

A fegyveres konfliktusokra vonatkozó nemzetközi jogszabályok tiltják a civilek megszállt területekről történő erőszakos áttelepítését. Ennek ellenére többször előfordult, hogy az orosz megszállás elől ukrán területek felé menekülő gyermekeket az orosz katonai ellenőrző pontokon elfogták és őrizetbe vették.

Az édesanyjától elválasztott 11 éves fiú az Amnesty Internationalnek ezt mesélte: „Anyukámat egy másik sátorba vitték és kihallgatták. Azt mondták, el fognak venni tőle. Megdöbbentem. Arról nem mondtak semmit, hogy ő hová megy. Azóta nem hallottam róla.”

A jelentés arra is kitér, hogy

egy a mariupoli idősek és fogyatékkal élők számára fenntartott állami intézmény mind a 92 lakóját erőszakkal Donyeckbe szállították.

Az Amnesty International több olyan esetet is dokumentált, amikor az otthonaikból elmenekült idős ukrajnaiakat az orosz katonák oroszországi vagy orosz fennhatóság alatt álló területeken található intézményekben helyezték el. Ez nem csak jogsértő, de azt is lehetetlenné teszi, hogy az idősek elhagyhassák Oroszországot, és megkeressék az ukrán területeken vagy más országokban élő rokonaikat.

Több forrás számolt be arról, hogy rákényszerítették az orosz állampolgárságot vagy nyomást gyakoroltak rá, hogy kérvényezze annak felvételét. Az állampolgárság megszerzésének folyamatát emellett nagyban leegyszerűsítették az árvák és a szülő nélkül maradt gyermek illetve néhány fogyatékkal élő esetében. Ez arra szolgál, hogy a nemzetközi jogi szabályokat semmibe véve az orosz családok örökbefogadhassák őket.

Ezek az intézkedések arra utalnak, hogy Oroszország tudatos deportálási stratégiát követ, és nemcsak háborús, hanem emberiesség ellenes bűncselekményt is elkövet annak során.

Fogvatartás és kínzás: a szűrési folyamat jogsértései

Az orosz vagy orosz megszállás alatt álló területekre kényszerített ukrajnai civileket a határátlépésnél általában olyan átvilágítási folyamatnak vetik alá, amely sérti a magánélethez és a testi épséghez való jogot.

A szűrőpontokon a hatóságok fényképeket készítenek a civilekről, ujjlenyomatot vesznek tőlük és átkutatják a telefonjaikat. Olyan is előfordult, hogy a férfiakat derékig levetkőztettek, majd hosszasan hallgatták ki őket.

Az Amnesty International összesen hét olyan esetet dokumentált - egy 31 éves nőét, egy 17 éves fiúét és öt, a húszas és harmincas éveikben járó férfiét - amikor az orosz katonák fogvatartott civileket kínoztak meg illetve bántalmaztak.

A 31 éves Vitalijt akkor vették őrizetbe, amikor április 28-án megpróbálta elhagyni Mariupolt. Az orosz katonák szerint gond volt az okmányaival, ezért több más férfival együtt egy buszra tették, majd Dokucsajevszkbe, egy Donyeckhez közeli városba vitték.

Vitalij, akit Dokucsajevszkbe érkezése után egy 15 fővel telezsúfolt cellába zártak, az Amnestynek így írta le az egyik kihallgatását: "Ragasztószalaggal összekötötték a kezemet és zsákot húztak a fejemre. Aztán azt mondták: "Mondj el mindent... Mondd el, hol szolgálsz, melyik bázison?" [Amikor azt mondtam, hogy nem vagyok katona] keményen elkezdtek a vesémet ütni. Térdre estem, ezután leginkább rugdostak. Amikor visszavittek, azt mondták: “Minden nap ezt fogjuk veled csinálni".

Az Amnesty olyan eseteket is vizsgált, amelyek a nemzetközi emberi jogi előírásai alapján erőszakos eltüntetésnek, jogellenes fogvatartásnak, kínzásnak és embertelen bánásmódnak minősülnek.

Husszeint, a 20 éves azerbajdzsáni diákot március közepén Mariupolból Zaporizzsja felé menekülve vették őrizetbe, és csaknem egy hónapig tartották fogva. Azzal vádolták, hogy az ukrán hadsereg tagja, a kihallgatása során megkínozták és megverték.

"Az egyik katona azt mondta, nem beszélhetek így, hozzák a sokkolót. Két drótot tettek a nagylábujjaim köré, és többször áramot vezettek belém. Aztán többször is megvertek. Elvesztettem az eszméletemet. Rám öntöttek egy vödör vizet, amitől magamhoz tértem. Nem bírtam tovább, csak azt mondtam: "Igen, katona vagyok". Folytatták a verést, amikor leestem a székről, visszahúztak. Vér folyt a lábamból".

Husszeint megfenyegették, hogy kivégzik, naponta megverték és árammal sokkolták, egészen az április 12-i szabadulása előtti néhány napig.

Agnès Callamard szerint Oroszországnak és az orosz irányítás alatt álló erőknek azonnal fel kell hagyniuk a fogvatartottakkal szemben elkövetett jogsértésekkel.

“A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának és a többi illetékes hatóságnak ki kell vizsgálniuk az összes bűncselekményt, beleértve a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó áldozatok ellen elkövetetteket is. Mindazoknak, akik felelősek az erőszakos deportálásért és a szűrés során elkövetett kínzásokért és visszaélésekért, bíróság elé kell állniuk."

Az Amnesty International a jelentéshez összesen 88 ukrajnai férfival, nővel és gyermekkel készített interjút. Az beszélgetések időpontjában egy kivétellel mindannyian az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken vagy egy biztonságos harmadik európai országban tartózkodtak. Csak egy személy maradt egy oroszok által megszállt területen.

Felelősségre vonás a háborús bűncselekményekért

Az Amnesty International a konfliktus kezdete óta dokumentálja az orosz invázió során elkövetett háborús bűncselekményeket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését.

Az Amnesty International többször hangsúlyozta, hogy a katonai agresszióért és a jogsértésekért felelős orosz bűnösöket felelősségre kell vonni, és üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság Ukrajnában folyó vizsgálatát.

Az átfogó elszámoltatáshoz azonban az ENSZ és szervezetei összehangolt erőfeszítéseire, valamint az egyetemes joghatóság elve szerinti nemzeti szintű kezdeményezésekre is szükség lesz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron: Láttam két fiatal lányt, akik a Fidesznek gyűjtöttek aláírást. Megkérdeztem, mi motiválja őket
Kiderült, hogy Erdélyből jöttek, és nem igazán ismerték a magyarországi kultúrális, oktatási helyzetet. Ezért elhívta őket az esti előadásukra, ahova el is mentek, és a végén közölték, hogy soha nem láttak még ilyet.

Link másolása

Molnár Áron az Instagramon írt meg egy történetet, amely a napokban esett meg vele.

Mint írja, eegy találkozóra igyekezett, mikor meglátott két fiatal lányt, "akik becsöngetnek egy házba és azt mondják, hogy a Fidesznek gyűjtenek aláírást. Megütte a fülem és

baromi kíváncsi lettem, hogy mi motiválja őket erre, így bemutatkoztam nekik és megkérdeztem. Nagyon nyitottak voltak és elmondták, hogy ők Erdélyből jöttek, a szüleik, családjaik mind Fidesz szavazók, szimpatikus számukra a polgármester programja, nekik Erdélyben “sok jót csinál a Fidesz” és ezért gyűjtenek aláírást".

Rákérdezett a lányoknál, hogy mennyire ismerik a magyarországi helyzetet, a kultúra, az oktatás helyzetét. "Mivel nem igazán ismerték, elmondtam pár saját példát. Például azt, hogy a barátaim nagy része és én fekete listán vagyunk, mert kritikusak vagyunk a rendszerrel szemben, elmondtam, hogyan támadja a Fidesz propagandagépezete hazugságokkal a barátaimat, a családtagjaimat és elmondtam, hogy bár Romániában sikerrel jártak a pedagógusok, a sztrájkköveteléseikkel (ezt a történetet ismerték a lányok) nálunk a pedagógusoktól elvették a sztrájkjogot, így amíg ez a rendszer van, soha nem fognak olyan eredményt elérni, mint a román kollégáik".

Beszámolója szerint a lányok ezen meglepődtek, de nyitottak maradtak.

"Ezért elhívtam őket az esti előadásunkra, a Kezdet/végére és mondtam nekik, hogy lesz két szabad pótszékük, mert szeretném, ha látnák, hogy itt van egy csapat, akik úgy szeretnének színházat csinálni, hogy ne kelljen félniük a politikai befolyásolás miatt. Végül a lányok eljöttek, az előadás végén, mivel mindig készítünk bárkivel fotót aki szeretné, találkoztunk velük is és elmondták, hogy nagyon tetszett nekik az előadás és hogy soha nem láttak még ilyet".

A bejegyzése végén még annyit tett hozzá, hogy "ezzel a történettel szeretném jelezni, hogy a kultúra hidat képez, a kultúra nem szétválaszt, hanem összeköt, hogy van esély arra, hogy más pártpolitikai gondolkodású emberek végül este a színházban együtt nevessenek, sírjanak, gondolkodjanak. Mert a kultúra közös. Mindannyiunké".

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté Magyar Péterről: már az egyetemen is nagyképű és arrogáns volt
„Szoktam olvasni a médiában, hogy második vonalas fideszes volt. Hát, én őt a hetedik vonalba se sorolnám” - mondta a Fidesz frakcióvezetője.
MTI/Bruzák Noémi - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Kocsis Máté az Index és az ATV közös műsorában nyilatkozott Rónai Egonnak, és megemlítette Magyar Pétert is

Kocsis a Fidesz paneljét hangoztatta, és kijelentette, hogy nincs dolguk Magyar pártjának előretörésével, minden a baloldalon történik, „ellenzékváltó hangulat van”.

„A baloldali érzelmű emberek, akik kormányellenesek, úgy érzik, hogy most reménykedhetnek másfél évtized kudarcai után. De ilyet láttunk már” – mondta. A Fidesz frakcióvezetője a „finanszírozói világról” beszélt, ami állítása szerint külföldről pénzeli a magyar ellenzéket a kormányváltás reményében.

„Azt nem tudom, hogy kiábrándult-e, úgy gondolom, hogy ott inkább egy bosszúról van szó” – mondta Kocsis, aki árulónak tartja Magyar Pétert, de nem politikai, hanem baráti értelemben. Bár szerinte ők nem voltak barátok.

"Az egyetemen is arrogánsnak és nagyképűnek tartottam, és ennek hangot is adtam. Az elmúlt húsz évben körülbelül három vagy négy alkalommal kerültem vele egy légtérbe, de akkor sem beszéltünk érdemben semmiről"

– mondta.

A Tisza párt vezetője Kocsis szerint soha nem volt része a politikai struktúrának, amit tud, azt csak a volt feleségén, Varga Juditon keresztül tudhatja.

"Szoktam olvasni a médiában, hogy második vonalas fideszes volt. Hát, én őt a hetedik vonalba se sorolnám."

Kocsis szerint Varga Judit hülyeségeket beszélt az ügyészségen landolt hangfelvételen, a frakcióvezető emellett zokon vette, „indokolatlanul goromba volt”, amikor Magyar Péter azzal vádolta őt, hogy a munkaidejében iszik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Veszteségbe kényszerítheti őket a kormány a benzinkutasok szerint
Szerdán jelentette be a kormány, hogy a gázolaj árának 10, a benzin árának 27 forintos csökkentését várják el, különben beavatkoznak.

Link másolása

Veszteséges üzemelésre kényszerítené a kormány a benzinkutakat, ha kizárólag tőlük várná az üzemanyagok árának csökkentését – mondják a Független Benzinkutak Szövetségénél. Szerintük az árrésükből legfeljebb néhány filléres árcsökkentésre futná, a kormánynak viszont sokkal nagyobb a mozgástere, miután az ár fele az adó.

Gulyás Gergely csütörtökön azt mondta a Kormányinfón, hogy a költségvetés nem tud lemondani további bevételekről. Szerdán jelentette be a kormány, hogy a gázolaj árának 10, a benzin árának 27 forintos csökkentését várják el, különben beavatkoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: