prcikk: Így kínoznak az oroszok: „Két drótot tettek a nagylábujjaim köré, és többször áramot vezettek belém” | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Így kínoznak az oroszok: „Két drótot tettek a nagylábujjaim köré, és többször áramot vezettek belém”

Az áttelepítés során az orosz erők olyan erőszakos átvilágítási folyamatnak vetik alá civileket, amelyek sokszor kínzással, önkényes fogvatartással és bántalmazással járnak.


Háborús és emberiesség elleni bűncselekmény a megszállt ukrán területeken élő civilek erőszakos deportálása – áll az Amnesty International legújabb jelentésében.

A Mint egy börtönkonvoj: az ukrajnai civilek erőszakos deportálása és a szűrési folyamat visszaélései című jelentés szerint Ukrajna megszállt területeiről az orosz hadsereg erőszakkal deportál civileket Oroszországba vagy más fennhatósága alatt álló területekre, miközben a nemzetközi humanitárius jogot megsértve gyermekeket szakít el a családjaiktól.

Az Amnestynek helyi civilek elmondták, hogy

az áttelepítés során az orosz erők olyan erőszakos átvilágítási folyamatnak („szűrésnek”) vetik alá őket, amelyek sokszor kínzással, önkényes fogvatartással és bántalmazással járnak.

Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára szerint az, hogy az oroszok gyermekeket szakítanak el a családjaiktól, majd erőszakkal az otthonuktól több száz kilométerre telepítik őket, újabb bizonyítéka az orosz hadsereg sorozatos kegyetlenkedéseinek.

Callamard hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió, ami már önmagában is a nemzetközi jog durva megsértése, súlyos szenvedést okoz Ukrajna civil lakosságának. Az orosz fegyveres erők a támadás kezdete óta válogatás nélkül gyilkolnak, életeket tesznek tönkre és családokat szakítanak szét.

„Oroszország stratégiája, az erőszakos deportálás háborús bűncselekmény”

– mondta Callamard, és hozzátette, az Amnesty International szerint azt emberiesség elleni bűncselekményként is ki kell vizsgálni.

„Az orosz hatóságoknak minden erőszakkal deportált vagy jelenleg is fogvatartott embert hagyniuk kell hazatérni, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni. Az orosz fogságban lévő gyermekeket vissza kell vinni a családjaikhoz, és segíteni kell mindannyiuk visszatérését az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre.”

Az Amnesty a jelentésben számos olyan esetet dokumentált, amikor az orosz erők a gyermekek mellett más sérülékeny, különösen kiszolgáltatott helyzetű csoportok tagjait, például fogyatékkal élőket vagy időseket deportáltak jogellenesen. Egy “szűrésnek” alávetett nőt például elválasztották 11 éves fiától, akit később nem is engedtek vissza hozzá.

Az Amnestynek számos szűrésen átesett forrás arról beszélt, hogy

az átvilágítások alatt megkínozták, megverték és árammal sokkolták őket, miközben halálos fenyegetéseket kaptak. Voltak, akiknek nem adtak ételt és vizet, másokat pedig túlzsúfolt helyeken, embertelen körülmények közt tartottak fogva.

A kutatás során az Amnesty International 88 ukrán állampolgárral készített interjút, akiknek többsége Mariupolból illetve Harkiv, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókból származik. A legtöbben, különösen a Mariupolból érkezők, arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg olyan erőszakos módszereket alkalmazott velük szemben, hogy nem maradt más választásuk, mint Oroszországba illetve az oroszok fennhatósága alatt álló területekre menni.

Erőszakos deportálás Mariupolból

2022 március elején a délkeleti Mariupolt teljesen körülzárták az orosz erők, amely lehetetlenné tette az ott lakók evakuálását. A várost szinte folyamatosan bombázták, amelynek következtében a civilek olyan alapszükségletekhez sem jutottak hozzá, mint a folyóvíz, az áram vagy a fűtés.

Március végére az orosz hadsereg egyre jobban benyomult a városba, és bár több ezer embernek sikerült elmenekülnie, az oroszok rengeteg civilt telepítettek át erőszakkal az ellenőrzésük alá került városrészekbe. A civilek beszámolója szerint a megszállók úgynevezett “evakuációs” buszokra kényszerítették őket, amelyekkel Donyeckbe vitték őket.

„Elkezdtünk kérdezősködni az evakuálásról, hogy merre lehet menni... Azt mondták [egy orosz katona] hogy csak a Donyecki Népköztársaságba vagy Oroszországba mehetünk. Egy másik lány arról kérdezett, lehet-e máshová menni, például máshova Ukrajnán belül, de a katona félbeszakította, és azt mondta, >>Ha nem mész a Donyecki Népköztársaságba vagy Oroszországba, akkor itt maradsz<< – emlékezett vissza a 33 éves Milena. A fiatal nő férjét, aki korábban az ukrán hadseregnél volt tengerészgyalogos, nem sokkal később őrizetbe vették, és azóta sem engedték szabadon.

Gyermekek és más veszélyeztetett csoportok erőszakos deportálása

A fegyveres konfliktusokra vonatkozó nemzetközi jogszabályok tiltják a civilek megszállt területekről történő erőszakos áttelepítését. Ennek ellenére többször előfordult, hogy az orosz megszállás elől ukrán területek felé menekülő gyermekeket az orosz katonai ellenőrző pontokon elfogták és őrizetbe vették.

Az édesanyjától elválasztott 11 éves fiú az Amnesty Internationalnek ezt mesélte: „Anyukámat egy másik sátorba vitték és kihallgatták. Azt mondták, el fognak venni tőle. Megdöbbentem. Arról nem mondtak semmit, hogy ő hová megy. Azóta nem hallottam róla.”

A jelentés arra is kitér, hogy

egy a mariupoli idősek és fogyatékkal élők számára fenntartott állami intézmény mind a 92 lakóját erőszakkal Donyeckbe szállították.

Az Amnesty International több olyan esetet is dokumentált, amikor az otthonaikból elmenekült idős ukrajnaiakat az orosz katonák oroszországi vagy orosz fennhatóság alatt álló területeken található intézményekben helyezték el. Ez nem csak jogsértő, de azt is lehetetlenné teszi, hogy az idősek elhagyhassák Oroszországot, és megkeressék az ukrán területeken vagy más országokban élő rokonaikat.

Több forrás számolt be arról, hogy rákényszerítették az orosz állampolgárságot vagy nyomást gyakoroltak rá, hogy kérvényezze annak felvételét. Az állampolgárság megszerzésének folyamatát emellett nagyban leegyszerűsítették az árvák és a szülő nélkül maradt gyermek illetve néhány fogyatékkal élő esetében. Ez arra szolgál, hogy a nemzetközi jogi szabályokat semmibe véve az orosz családok örökbefogadhassák őket.

Ezek az intézkedések arra utalnak, hogy Oroszország tudatos deportálási stratégiát követ, és nemcsak háborús, hanem emberiesség ellenes bűncselekményt is elkövet annak során.

Fogvatartás és kínzás: a szűrési folyamat jogsértései

Az orosz vagy orosz megszállás alatt álló területekre kényszerített ukrajnai civileket a határátlépésnél általában olyan átvilágítási folyamatnak vetik alá, amely sérti a magánélethez és a testi épséghez való jogot.

A szűrőpontokon a hatóságok fényképeket készítenek a civilekről, ujjlenyomatot vesznek tőlük és átkutatják a telefonjaikat. Olyan is előfordult, hogy a férfiakat derékig levetkőztettek, majd hosszasan hallgatták ki őket.

Az Amnesty International összesen hét olyan esetet dokumentált - egy 31 éves nőét, egy 17 éves fiúét és öt, a húszas és harmincas éveikben járó férfiét - amikor az orosz katonák fogvatartott civileket kínoztak meg illetve bántalmaztak.

A 31 éves Vitalijt akkor vették őrizetbe, amikor április 28-án megpróbálta elhagyni Mariupolt. Az orosz katonák szerint gond volt az okmányaival, ezért több más férfival együtt egy buszra tették, majd Dokucsajevszkbe, egy Donyeckhez közeli városba vitték.

Vitalij, akit Dokucsajevszkbe érkezése után egy 15 fővel telezsúfolt cellába zártak, az Amnestynek így írta le az egyik kihallgatását: "Ragasztószalaggal összekötötték a kezemet és zsákot húztak a fejemre. Aztán azt mondták: "Mondj el mindent... Mondd el, hol szolgálsz, melyik bázison?" [Amikor azt mondtam, hogy nem vagyok katona] keményen elkezdtek a vesémet ütni. Térdre estem, ezután leginkább rugdostak. Amikor visszavittek, azt mondták: “Minden nap ezt fogjuk veled csinálni".

Az Amnesty olyan eseteket is vizsgált, amelyek a nemzetközi emberi jogi előírásai alapján erőszakos eltüntetésnek, jogellenes fogvatartásnak, kínzásnak és embertelen bánásmódnak minősülnek.

Husszeint, a 20 éves azerbajdzsáni diákot március közepén Mariupolból Zaporizzsja felé menekülve vették őrizetbe, és csaknem egy hónapig tartották fogva. Azzal vádolták, hogy az ukrán hadsereg tagja, a kihallgatása során megkínozták és megverték.

"Az egyik katona azt mondta, nem beszélhetek így, hozzák a sokkolót. Két drótot tettek a nagylábujjaim köré, és többször áramot vezettek belém. Aztán többször is megvertek. Elvesztettem az eszméletemet. Rám öntöttek egy vödör vizet, amitől magamhoz tértem. Nem bírtam tovább, csak azt mondtam: "Igen, katona vagyok". Folytatták a verést, amikor leestem a székről, visszahúztak. Vér folyt a lábamból".

Husszeint megfenyegették, hogy kivégzik, naponta megverték és árammal sokkolták, egészen az április 12-i szabadulása előtti néhány napig.

Agnès Callamard szerint Oroszországnak és az orosz irányítás alatt álló erőknek azonnal fel kell hagyniuk a fogvatartottakkal szemben elkövetett jogsértésekkel.

“A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának és a többi illetékes hatóságnak ki kell vizsgálniuk az összes bűncselekményt, beleértve a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó áldozatok ellen elkövetetteket is. Mindazoknak, akik felelősek az erőszakos deportálásért és a szűrés során elkövetett kínzásokért és visszaélésekért, bíróság elé kell állniuk."

Az Amnesty International a jelentéshez összesen 88 ukrajnai férfival, nővel és gyermekkel készített interjút. Az beszélgetések időpontjában egy kivétellel mindannyian az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken vagy egy biztonságos harmadik európai országban tartózkodtak. Csak egy személy maradt egy oroszok által megszállt területen.

Felelősségre vonás a háborús bűncselekményekért

Az Amnesty International a konfliktus kezdete óta dokumentálja az orosz invázió során elkövetett háborús bűncselekményeket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését.

Az Amnesty International többször hangsúlyozta, hogy a katonai agresszióért és a jogsértésekért felelős orosz bűnösöket felelősségre kell vonni, és üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság Ukrajnában folyó vizsgálatát.

Az átfogó elszámoltatáshoz azonban az ENSZ és szervezetei összehangolt erőfeszítéseire, valamint az egyetemes joghatóság elve szerinti nemzeti szintű kezdeményezésekre is szükség lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
21 Kutatóközpont: Továbbra is vezet a Tisza Párt, sokan mégis a Fideszt tartják a választás esélyesének
A friss felmérés szerint a Tisza Párt 38 százalékos, a Fidesz 36 százalékos győzelmi várakozással áll. A szoros eredmény azt mutatja, a pártpreferencia-előny még nem jelent biztos győzelmet.


A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.

Ezek a számok jóval szorosabb versenyt mutatnak, mint a felmérés már korábban bemutatott pártpreferencia-adata,

amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.

A Tisza szavazóinak 86 százaléka bízik pártja győzelmében, és csupán 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a Fidesz fog nyerni.

A kormánypártok oldalán még nagyobb a magabiztosság: a Fidesz-szavazók 90 százaléka számít sikerre. A kisebb pártok szavazói, illetve a pártnélküliek is a Fideszt tartják esélyesebbnek.

A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszadó szerint az ismerősei többsége kire fog szavazni. Itt már egyértelműbb volt az eredmény:

a teljes népesség 43 százaléka válaszolta azt, hogy az ismerőseinek többsége a Tiszát támogatja, és csak 24 százalék mondta azt, hogy ismerősei inkább fideszesek.

A Tisza Párt szavazóinak 91 százaléka szerint az ismerősei többsége is tiszás. A kormánypárti szavazóknál kétharmaduk véli úgy, hogy az ismerőseinek többsége fideszes, ám a negyedük nem tudott vagy nem akart erre válaszolni, 7 százalék pedig azt tapasztalta, hogy az ismerősi körében a tiszások vannak többségben.

A két mutató közötti különbség arra utalhat, hogy a választók egy része a rendszer logikája és a mozgósítási képességek alapján a Fideszt még szoros versenyben is esélyesebbnek látja a végső győzelemre.

A felmérés hibrid adatfelvétellel, 1200 fős mintán készült március elején, a hibahatára ±3 százalékpont.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a nyíregyházi drónfelvételekről: Orbán Viktor a saját rendeletét sem tartja be és ehhez a rendőrséget használta fel
A Tisza Párt elnöke szerint a kormány a rendőrséget használta fel egy hamis drónfotó elkészítésére a hétfői nyíregyházi gyűlésről. Az ügyben hivatali visszaélés gyanúja merült fel.


Hivatali visszaéléssel vádolja Magyar Péter a kormányt, miután szerinte Orbán Viktor a rendőrséget használta fel arra, hogy a Tisza Párt hétfő esti, nyíregyházi kampánygyűléséről egy, a valósnál jóval kisebb tömeget mutató drónfelvételt készíttessen. A Tisza Párt elnöke szerint mindezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében érvényben lévő, a háborús veszélyhelyzet miatt elrendelt katonai légtérzár ellenére tették.

A Tisza Párt hétfő esti rendezvényén a közvetítések és a helyszíni beszámolók szerint is nagy tömeg gyűlt össze az Országzászló téren. Gajdos László, a párt helyi jelöltje úgy fogalmazott, „ennyien még soha nem voltak az Országzászló téren, mint hétfő este”. Ezzel szemben Orbán Viktor közösségi oldalán egy olyan légi fotó jelent meg, amelyen alig látszottak résztvevők az eseményen.

Magyar Péter kedden további részleteket ígért, és közleményében részletesen kifejtette a vádjait.

„Orbán Viktor miniszterelnök egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére katonai légtérzárat rendelt el. Majd feltölt az oldalára egy olyan drónképet, amit a nyíregyházi rendezvényünk előtt készíttetett.

A saját rendeletét sem tartja be és ehhez a rendőrséget használta fel. Ez hivatali visszaélés. A gazdák nem permetezhetnek, a miniszterelnök pedig utasítja a rendőrséget, hogy készítsenek neki egy kamu fotót a TISZA rendezvényéről” – áll a közleményben.

A drónrepülési tilalmat február végén vezették be a teljes vármegyére, az ukrán határ közelségére és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva.

A korlátozás a mezőgazdasági munkákat is érinti, a helyi gazdálkodók ugyanis még permeteződrónokat sem használhatnak a tilalom miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Választás 2026: Több mint 78 ezer magyar tűnt el a postás elől, te is köztük lehetsz
A Nemzeti Választási Irodához csaknem 80 ezer választási értesítő érkezett vissza kézbesíthetetlenül. Az érintetteknek a szavazás előtti csütörtökig kell bejelenteniük a lakcímváltozást.


Az országgyűlési választás kitűzéséről szóló értesítők több mint egy százaléka, összesen több mint 78 ezer darab érkezett vissza a Nemzeti Választási Irodához – közölte a hivatal az MTI-vel. Az ok, hogy a Magyar Posta a központi névjegyzékben szereplő címen nem találta a választópolgárt.

Az iroda február 20-ig küldte ki a névre szóló küldeményeket a mintegy 7,6 millió, magyarországi lakcímmel rendelkező választónak.

Az értesítőben szerepel, hogy a címzett melyik választókerülethez tartozik, és hol adhatja le a voksát. A levél azonban csupán tájékoztató jellegű, a szavazáshoz nem szükséges bemutatni. A részvételhez idén már elég egy érvényes személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt vinni, és a korábbi választásokkal ellentétben már lakcímkártyát sem fognak kérni a szavazókörben.

A kézbesítetlenül visszaküldött értesítők hátterében vélhetően az áll, hogy a választó időközben elköltözött, de ezt nem jelentette be a hatóságoknál.

Azok a választók, akiknek a levele visszakerült az irodához, a névjegyzék zárásáig, vagyis a szavazás előtti csütörtökön 16 óráig tehetik meg a lakcímváltozással kapcsolatos bejelentésüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ez az ügy a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb a Watergate botránynál
A Tisza Párt elnöke a Direkt36 cikkére reagált, amely szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei a párt elleni titkosszolgálati művelet nyomaira bukkantak egy házkutatás során. Magyar szerint ez tulajdonképpen egy puccskísérlettel ér fel.


Magyar Péter kedd délelőtt a Facebook-oldalán reagált a Direkt36 tényfeltáró cikkére, amely a Telexen jelent meg. Ahogy megírtuk, ez arról szól, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál, melynek során gyermekpornográf felvételeket kerestek. A lefoglalt eszközökön azonban gyerekpornó helyett a párt elleni szervezett akció üzenetváltásait találták meg, melynek célja a Tisza informatikai rendszereinek megbénítása lehetett.

Magyar Péter úgy fogalmazott: „itt a vége, egy hazug világ szilánkokra tört”.

„Ez az ügy, az Orbán-gate, a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate botránynál, amibe Nixon elnök belebukott.”

A pártelnök szerint a cikkben leírtak minden határon túlmennek, és úgy véli, ez tulajdonképpen egy puccskísérlet a szabad Magyarország ellen. Azt ígérte: „a TISZA-kormány alatt mind a politikai megrendelők, mind a titkosszolgálatok vezetői a magyar igazságszolgáltatás előtt fognak felelni a tetteikért.”

„Érzem a felelősséget, és ígérem, hogy végigvisszük sok millió magyar ember akaratát, visszavesszük a hazánkat.

A magyar szív 19 nap múlva le fogja győzni a félelemben tartásra berendezkedett hatalmat” – üzente posztjában.

A Tisza Párt a Telex megkeresésére csak annyit közölt, szerintük a választás után egy „független nyomozó hatóságnak kell feltárnia” a történteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET: