HÍREK
A Rovatból

Így kínoznak az oroszok: „Két drótot tettek a nagylábujjaim köré, és többször áramot vezettek belém”

Az áttelepítés során az orosz erők olyan erőszakos átvilágítási folyamatnak vetik alá civileket, amelyek sokszor kínzással, önkényes fogvatartással és bántalmazással járnak.


Háborús és emberiesség elleni bűncselekmény a megszállt ukrán területeken élő civilek erőszakos deportálása – áll az Amnesty International legújabb jelentésében.

A Mint egy börtönkonvoj: az ukrajnai civilek erőszakos deportálása és a szűrési folyamat visszaélései című jelentés szerint Ukrajna megszállt területeiről az orosz hadsereg erőszakkal deportál civileket Oroszországba vagy más fennhatósága alatt álló területekre, miközben a nemzetközi humanitárius jogot megsértve gyermekeket szakít el a családjaiktól.

Az Amnestynek helyi civilek elmondták, hogy

az áttelepítés során az orosz erők olyan erőszakos átvilágítási folyamatnak („szűrésnek”) vetik alá őket, amelyek sokszor kínzással, önkényes fogvatartással és bántalmazással járnak.

Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára szerint az, hogy az oroszok gyermekeket szakítanak el a családjaiktól, majd erőszakkal az otthonuktól több száz kilométerre telepítik őket, újabb bizonyítéka az orosz hadsereg sorozatos kegyetlenkedéseinek.

Callamard hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió, ami már önmagában is a nemzetközi jog durva megsértése, súlyos szenvedést okoz Ukrajna civil lakosságának. Az orosz fegyveres erők a támadás kezdete óta válogatás nélkül gyilkolnak, életeket tesznek tönkre és családokat szakítanak szét.

„Oroszország stratégiája, az erőszakos deportálás háborús bűncselekmény”

– mondta Callamard, és hozzátette, az Amnesty International szerint azt emberiesség elleni bűncselekményként is ki kell vizsgálni.

„Az orosz hatóságoknak minden erőszakkal deportált vagy jelenleg is fogvatartott embert hagyniuk kell hazatérni, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni. Az orosz fogságban lévő gyermekeket vissza kell vinni a családjaikhoz, és segíteni kell mindannyiuk visszatérését az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre.”

Az Amnesty a jelentésben számos olyan esetet dokumentált, amikor az orosz erők a gyermekek mellett más sérülékeny, különösen kiszolgáltatott helyzetű csoportok tagjait, például fogyatékkal élőket vagy időseket deportáltak jogellenesen. Egy “szűrésnek” alávetett nőt például elválasztották 11 éves fiától, akit később nem is engedtek vissza hozzá.

Az Amnestynek számos szűrésen átesett forrás arról beszélt, hogy

az átvilágítások alatt megkínozták, megverték és árammal sokkolták őket, miközben halálos fenyegetéseket kaptak. Voltak, akiknek nem adtak ételt és vizet, másokat pedig túlzsúfolt helyeken, embertelen körülmények közt tartottak fogva.

A kutatás során az Amnesty International 88 ukrán állampolgárral készített interjút, akiknek többsége Mariupolból illetve Harkiv, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókból származik. A legtöbben, különösen a Mariupolból érkezők, arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg olyan erőszakos módszereket alkalmazott velük szemben, hogy nem maradt más választásuk, mint Oroszországba illetve az oroszok fennhatósága alatt álló területekre menni.

Erőszakos deportálás Mariupolból

2022 március elején a délkeleti Mariupolt teljesen körülzárták az orosz erők, amely lehetetlenné tette az ott lakók evakuálását. A várost szinte folyamatosan bombázták, amelynek következtében a civilek olyan alapszükségletekhez sem jutottak hozzá, mint a folyóvíz, az áram vagy a fűtés.

Március végére az orosz hadsereg egyre jobban benyomult a városba, és bár több ezer embernek sikerült elmenekülnie, az oroszok rengeteg civilt telepítettek át erőszakkal az ellenőrzésük alá került városrészekbe. A civilek beszámolója szerint a megszállók úgynevezett “evakuációs” buszokra kényszerítették őket, amelyekkel Donyeckbe vitték őket.

„Elkezdtünk kérdezősködni az evakuálásról, hogy merre lehet menni... Azt mondták [egy orosz katona] hogy csak a Donyecki Népköztársaságba vagy Oroszországba mehetünk. Egy másik lány arról kérdezett, lehet-e máshová menni, például máshova Ukrajnán belül, de a katona félbeszakította, és azt mondta, >>Ha nem mész a Donyecki Népköztársaságba vagy Oroszországba, akkor itt maradsz<< – emlékezett vissza a 33 éves Milena. A fiatal nő férjét, aki korábban az ukrán hadseregnél volt tengerészgyalogos, nem sokkal később őrizetbe vették, és azóta sem engedték szabadon.

Gyermekek és más veszélyeztetett csoportok erőszakos deportálása

A fegyveres konfliktusokra vonatkozó nemzetközi jogszabályok tiltják a civilek megszállt területekről történő erőszakos áttelepítését. Ennek ellenére többször előfordult, hogy az orosz megszállás elől ukrán területek felé menekülő gyermekeket az orosz katonai ellenőrző pontokon elfogták és őrizetbe vették.

Az édesanyjától elválasztott 11 éves fiú az Amnesty Internationalnek ezt mesélte: „Anyukámat egy másik sátorba vitték és kihallgatták. Azt mondták, el fognak venni tőle. Megdöbbentem. Arról nem mondtak semmit, hogy ő hová megy. Azóta nem hallottam róla.”

A jelentés arra is kitér, hogy

egy a mariupoli idősek és fogyatékkal élők számára fenntartott állami intézmény mind a 92 lakóját erőszakkal Donyeckbe szállították.

Az Amnesty International több olyan esetet is dokumentált, amikor az otthonaikból elmenekült idős ukrajnaiakat az orosz katonák oroszországi vagy orosz fennhatóság alatt álló területeken található intézményekben helyezték el. Ez nem csak jogsértő, de azt is lehetetlenné teszi, hogy az idősek elhagyhassák Oroszországot, és megkeressék az ukrán területeken vagy más országokban élő rokonaikat.

Több forrás számolt be arról, hogy rákényszerítették az orosz állampolgárságot vagy nyomást gyakoroltak rá, hogy kérvényezze annak felvételét. Az állampolgárság megszerzésének folyamatát emellett nagyban leegyszerűsítették az árvák és a szülő nélkül maradt gyermek illetve néhány fogyatékkal élő esetében. Ez arra szolgál, hogy a nemzetközi jogi szabályokat semmibe véve az orosz családok örökbefogadhassák őket.

Ezek az intézkedések arra utalnak, hogy Oroszország tudatos deportálási stratégiát követ, és nemcsak háborús, hanem emberiesség ellenes bűncselekményt is elkövet annak során.

Fogvatartás és kínzás: a szűrési folyamat jogsértései

Az orosz vagy orosz megszállás alatt álló területekre kényszerített ukrajnai civileket a határátlépésnél általában olyan átvilágítási folyamatnak vetik alá, amely sérti a magánélethez és a testi épséghez való jogot.

A szűrőpontokon a hatóságok fényképeket készítenek a civilekről, ujjlenyomatot vesznek tőlük és átkutatják a telefonjaikat. Olyan is előfordult, hogy a férfiakat derékig levetkőztettek, majd hosszasan hallgatták ki őket.

Az Amnesty International összesen hét olyan esetet dokumentált - egy 31 éves nőét, egy 17 éves fiúét és öt, a húszas és harmincas éveikben járó férfiét - amikor az orosz katonák fogvatartott civileket kínoztak meg illetve bántalmaztak.

A 31 éves Vitalijt akkor vették őrizetbe, amikor április 28-án megpróbálta elhagyni Mariupolt. Az orosz katonák szerint gond volt az okmányaival, ezért több más férfival együtt egy buszra tették, majd Dokucsajevszkbe, egy Donyeckhez közeli városba vitték.

Vitalij, akit Dokucsajevszkbe érkezése után egy 15 fővel telezsúfolt cellába zártak, az Amnestynek így írta le az egyik kihallgatását: "Ragasztószalaggal összekötötték a kezemet és zsákot húztak a fejemre. Aztán azt mondták: "Mondj el mindent... Mondd el, hol szolgálsz, melyik bázison?" [Amikor azt mondtam, hogy nem vagyok katona] keményen elkezdtek a vesémet ütni. Térdre estem, ezután leginkább rugdostak. Amikor visszavittek, azt mondták: “Minden nap ezt fogjuk veled csinálni".

Az Amnesty olyan eseteket is vizsgált, amelyek a nemzetközi emberi jogi előírásai alapján erőszakos eltüntetésnek, jogellenes fogvatartásnak, kínzásnak és embertelen bánásmódnak minősülnek.

Husszeint, a 20 éves azerbajdzsáni diákot március közepén Mariupolból Zaporizzsja felé menekülve vették őrizetbe, és csaknem egy hónapig tartották fogva. Azzal vádolták, hogy az ukrán hadsereg tagja, a kihallgatása során megkínozták és megverték.

"Az egyik katona azt mondta, nem beszélhetek így, hozzák a sokkolót. Két drótot tettek a nagylábujjaim köré, és többször áramot vezettek belém. Aztán többször is megvertek. Elvesztettem az eszméletemet. Rám öntöttek egy vödör vizet, amitől magamhoz tértem. Nem bírtam tovább, csak azt mondtam: "Igen, katona vagyok". Folytatták a verést, amikor leestem a székről, visszahúztak. Vér folyt a lábamból".

Husszeint megfenyegették, hogy kivégzik, naponta megverték és árammal sokkolták, egészen az április 12-i szabadulása előtti néhány napig.

Agnès Callamard szerint Oroszországnak és az orosz irányítás alatt álló erőknek azonnal fel kell hagyniuk a fogvatartottakkal szemben elkövetett jogsértésekkel.

“A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának és a többi illetékes hatóságnak ki kell vizsgálniuk az összes bűncselekményt, beleértve a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó áldozatok ellen elkövetetteket is. Mindazoknak, akik felelősek az erőszakos deportálásért és a szűrés során elkövetett kínzásokért és visszaélésekért, bíróság elé kell állniuk."

Az Amnesty International a jelentéshez összesen 88 ukrajnai férfival, nővel és gyermekkel készített interjút. Az beszélgetések időpontjában egy kivétellel mindannyian az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken vagy egy biztonságos harmadik európai országban tartózkodtak. Csak egy személy maradt egy oroszok által megszállt területen.

Felelősségre vonás a háborús bűncselekményekért

Az Amnesty International a konfliktus kezdete óta dokumentálja az orosz invázió során elkövetett háborús bűncselekményeket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését.

Az Amnesty International többször hangsúlyozta, hogy a katonai agresszióért és a jogsértésekért felelős orosz bűnösöket felelősségre kell vonni, és üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság Ukrajnában folyó vizsgálatát.

Az átfogó elszámoltatáshoz azonban az ENSZ és szervezetei összehangolt erőfeszítéseire, valamint az egyetemes joghatóság elve szerinti nemzeti szintű kezdeményezésekre is szükség lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor rejtélyes mondata: „Jövendőbeli szomszédokról most ne beszéljünk, azt egy másik alkalommal majd”
Ukrajnáról szólva azt állította, ellenséges Magyarországgal, hálózataik „mélyen beépültek” ide, és a menekültek egy részét „feladattal” küldték.


Orbán Viktor nagyot mondott a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT): Moszkvával egyeztet az EU-ban vitatott, befagyasztott orosz vagyonok ügyében, és kemény üzeneteket küldött Kijevnek és Brüsszelnek – írta a 444.hu.

„Az oroszokkal fel is vettem a kapcsolatot (…), az oroszokkal éppen tisztázzuk azt a kérdést, hogy ha ilyen döntés lesz az Európai Unióban, milyen ellenlépések lennének várhatóak, és az Oroszországban lévő magyar vállalatoknak a vagyonait el fogják-e kobozni vagy nem. Ha válaszlépésként ezek vagyonát lefoglalják, akkor elég nehéz indokot találnom arra, hogy miért kellene Magyarországnak támogatnia az orosz vagyonok elvételét.”

A kormányfő azt is bedobta, hogy akár új határszomszédok is jöhetnek:

„Remélem nem hagytam ki senkit. Jövendőbeli szomszédokról most ne beszéljünk, azt egy másik alkalommal majd.”
Azt nem fejtette ki, hogy mit gondol pontosan, hol változnak majd meg a viszonyok.
Ukrajnáról szólva azt állította, ellenséges Magyarországgal, hálózataik „mélyen beépültek” ide, és a menekültek egy részét „feladattal” küldték:
„Tízegynéhány millió ukrán elment Nyugat-Európába, ezeknek egy része meghatározott feladattal távozott Ukrajnából, részben ide Magyarországra is.”

Az európai vezetőket sem kímélte: „Ha az európai vezetők nem hackelnék meg, nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketárgyalásokkal, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán-európai-amerikai nagy megállapodás.” Azt sürgette, hogy Európa külön üljön le Vlagyimir Putyinnal: „Európának is azt kellene tennie, mint Amerikának. Biztos, hogy lesz amerikai-orosz megállapodás, csak az a kérdés, hogy ehhez Európa hozzá tud-e majd szólni.”

Orbán gazdasági okokkal támadta a fegyverkezési versenyt, és politikai térképet is rajzolt: a „béke” mellett szerinte hárman állnak – Giorgia Meloni, Robert Fico és ő –, Andrej Babiš pedig kormányalakítás után csatlakozhat – közölte a 444.hu.

A miniszterelnök felidézte a kocsmában énekelt nóták körüli balhét is: „Az ember gyanútlanul elmegy kocsmába, ahol a cigány elénekel két dalt, és már baj van. Elénekli, hogy nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el, és akkor hirtelen a nemzetpolitikában ez mást jelent, mintha ez Budapesten történt volna. Ha meg ráfejel azzal, hogy megjöttek a fehérvári huszárok, akkor kész a baj.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Windisch László Varga Judit esetleges visszatéréséről: „Judit döntését, bármi legyen az, támogatni fogom”
Az Állami Számvevőszék elnöke azt is elárulta, mit üzent a volt igazságügyminiszterrel közös fotójával, amit a Facebookon osztott meg.


Ahogy megírtuk, Windisch László csütörtökön közzétett egy Varga Judittal készült szelfit a Facebook-oldalán, amihez csak ennyit fűzött: „Szerintem.....” A fotón egy asztalosműhelyben láthatóak, mindketten kötényt viselnek.

A Telex kérdésére, hogy mit és kinek kíván üzenni a fotóval, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke így válaszolt:

„Senkinek semmit. Mindenki tetszés szerint befejezheti a gondolatot, ha akarja. Én magam is többféleképp el tudom képzelni a mondatot. Például úgy, hogy szerintem a tisztességgel végzett kétkezi alkotómunka boldoggá tesz. Pláne, ha az ember ezt az örömöt a társával is meg tudja osztani.”

A lap arról is kérdezte Windisch Lászlót, mit szól ahhoz, hogy a bejegyzése alatt többen belinkeltek fideszes képviselőket, akik arról posztoltak, hogy várják vissza a politikába Varga Juditot. Erre szűkszavúan azt mondta, ez szerinte a szólásszabadság körébe tartozik. Arra, hogy a közelmúltban több vezető fideszes politikus is Varga Judit visszatéréséről beszél, azt reagálta: nem csodálkozik azon, hogy mennyien „szeretik és tisztelik” a volt igazságügyi minisztert, ő is közéjük tartozik.

„Judit döntését, bármi legyen az, támogatni fogom. Az biztos, hogy mindketten egy békés, nyugodt, valódi teljesítményre épülő, azt értékelő országban szeretnénk élni, ezért dolgozunk, ezért kiállunk értékeink mellett, akár az asztalos műhelyben is”

– válaszolta Windisch László arra a kérdésre, hogy támogatja-e, hogy Varga Judit visszatérjen a politikába.

A kegyelmi ügybe belebukott volt igazságügyi minisztert sokan visszavárják a kormányoldalról. Lázár János viszont nincs köztük – a miniszter a napokban azt mondta, a kegyelmi ügyben betöltött szerepe szerinte kizárja annak a lehetőségét, hogy Varga Judit vezető politikai szerepet vállaljon Magyarországon most és a következő évtizedekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elsöprő többség az EP szakbizottságaiban: 2026. január 1-jétől teljes tiltás jöhet az orosz földgázra és az olajra
„Készen állunk alkalmazkodni az új valósághoz, ellentétben Fico és Orbán miniszterelnökökkel, akik egyszerre tagadásban és a múltban élnek” - mondta egy szlovák európai parlamenti képviselő. A Fidesz EP-delegációja tiltakozott.


Brüsszel odacsap az orosz energiának: két EP-s szakbizottság elsöprő többséggel rábólintott, hogy 2026. január 1-jétől teljes tiltás jöjjön a földgázra és az olajra. A csomag kivenné a szárazföldi országoknak járó könnyítést, betiltaná az orosz gáz ideiglenes uniós tárolását, és kemény bírságot helyez kilátásba a szabályszegőknek – közölték az Európai Parlament szakbizottságai - írta a hvg.hu.

A terv szerint a már élő rövid távú szerződések 2026. június 17-ig, a hosszú távúak 2027. január 1-jéig futhatnak tovább, de csak ha 2025. június 17. előtt kötötték és nem módosítják. Az energiaszolgáltatók vis maiorra hivatkozva kötbér nélkül kiszállhatnak az orosz gázimport-szerződésekből.

A szavazási arány is beszédes: 83–9–1 a jogszabályra, 84–7–1 a Tanáccsal kezdődő tárgyalásokra. A javaslat már a jövő héten a plenáris elé kerülhet, a cél, hogy még idén véglegesítsék.

A mentességek kigyomlálását a Renew Europe tolta: „ezzel is bizonyítva, hogy a földrajzi elhelyezkedés nem mentség a folyamatos orosz energiafüggőségre.” Ľubica Karvašová keményen fogalmazott: „Mi, a Renew Europe és a Progresszív Szlovákia képviselői, készen állunk alkalmazkodni az új valósághoz, ellentétben Fico és Orbán miniszterelnökökkel, akik egyszerre tagadásban és a múltban élnek. Látunk sikeres eseteket az orosz gázról való átállásra Közép-Európában és a balti államokban is. Felkészültünk a jelenre és a jövőre – orosz gáz nélkül.”

Közben a Fidesz EP-delegációja tiltakozik. A közlemény címével üzentek: „Magyar Péter brüsszeli pártja elzáratná a Magyarországra vezető olaj- és gázvezetékeket!”

Gyürk András így fogalmazott: „Az EP javaslata példátlan támadás a magyar energiaellátás biztonsága ellen, és a rezsicsökkentés jogi-pénzügyi ellehetetlenítésére irányul. A javaslatot ennek ellenére teljes mellszélességgel támogatja Magyar Péter pártja Brüsszelben.”

Szerinte a csomag ára brutális lehet: „Magyarország esetében az IMF friss modellszámítása szerint ez az intézkedés akár 4%-os GDP-veszteséget okozhat. A magyar családok rezsiszámlái pedig akár évi ötszázezer forinttal is emelkedhetnének. Ez elfogadhatatlan.” Majd odaszúrt: „Magyar Péter pártja Európában a Magyarországra nézve káros javaslatok előterjesztői és határozott támogatói között van. Mi azonban nem engedünk a brüsszeli nyomásgyakorlásnak, és határozottan kiállunk hazánk zavartalan energiaellátása mellett.”

A döntéssor minősített többséggel is átmehet a Tanácsban, így magyar vétó nem tudná megakasztani. Fideszes módosítóval megpróbálták külpolitikai jogalapra terelni az ügyet, de az EP szakbizottságai ezt lesöpörték.

A magyar közhangulat vegyes, de a felmérés szerint a többség hisz a leválás lehetőségében. A brüsszeli lendület ráadásul egy nappal az után jött, hogy Szijjártó Péter Oroszországban a szállítások fenntartása mellett érvelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a ChatGPT-ről: Most már valami géppel kell beszélgetni, akinek kérdést teszünk fel, aki válaszol nekünk
Én, mint a modern technológiát érdeklődve, de távolról figyelő ember mondom önöknek: voltak ilyen szavak, hogy „ki kell guglizni” valamit. Ha ma ilyet mondok, a gyerekeim kinevetnek – mondta.


A Várkert Bazárban a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenárisán Orbán Viktor mintegy egyórás beszédben sorolta a gazdasági, uniós és regionális üzeneteket – írta a Blikk. A kormányfő a határon túli magyarokat érintő ügyek mellett világpolitikai helyzetképet is adott, majd megköszönte a MÁÉRT-tagszervezetek 15 évét, és jelezte, folytatná a közös munkát az áprilisi választás után.

A technológiáról keményet mondott, és saját szokásáról is beszélt: „Én, mint a modern technológiát érdeklődve, de távolról figyelő ember mondom önöknek: voltak ilyen szavak, hogy "ki kell guglizni" valamit. Ha ma ilyet mondok, a gyerekeim kinevetnek.”

„Most már nem így van, hanem valami géppel kell beszélgetni, akinek kérdést teszünk fel, aki válaszol nekünk, és ha újabb kérdéseket teszünk fel neki, akkor újabb, finomított válaszokat ad. Most már mindent felgyorsít és megváltoztat”

– mondta, hozzátéve, ha gyorsan akar adatot, már nem a Google-t, hanem a ChatGPT-t hívja segítségül.

A magyar gazdaságról így fogalmazott: „A magyar gazdaságnak bajai nem strukturális természetűek, bár minden gazdaságban lehet mindig javítani, hanem alapvetően konjunkturális jellegűek, amik a háborúval függenek össze. Tehát ez a magyar gazdaság, amink van, ez is nagyságrendekkel teljesítene jobban, ha sikerülne elérni a békét meg a háborút, ami egy újabb békét és a tűzszünetet."

Az Európai Tanács október 23-i üléséről azt mondta, napirenden lesz a szankciók keretében zárolt orosz vagyon ügye, és jelezte: „Az oroszokkal éppen tisztázzuk azt a kérdést, hogy ha ilyen döntés lesz az Unióban, akkor milyen ellenlépések várhatóak."

A V4-ekről azt mondta, a cseh kormányalakítás után megpróbálná az együttműködés újraindítását, és szerinte a formátum „amíg alapvetően brüsszeli és berlini közreműködéssel meg nem bénították, és szét nem szedték”, nagyon sikeres volt.

Ukrajnáról kemény értékelést adott:

„Határozott elképzelésük van arra nézve, hogy hogyan kell megváltoztatni a mostani magyar szuverenista külpolitikát olyan formában, hogy az Ukrajna számára kedvezőbb legyen. Nem érdemes indulattal viszonyulni ehhez a jelenséghez. Fordított helyzetben valószínűleg mi is pontosan ezt tennénk.”

A jövő évi választásokról így fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy Magyarország abban a helyzetben van lelkileg és tudatát tekintve is, a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők, [...] akik nem látják be, hogy minden egyes forint, amit ezeknek a határon túli közösségeknek a rendelkezésére bocsátunk, az határon belül élő magyaroknak is létkérdés, szerintem nem tudnak Magyarországon kormányra kerülni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: