Így él most Tarsoly Csaba, a Quaestor-botrány főszereplője: „Keresem a helyem”
A Blikknek adott interjút Tarsoly Csaba, a 77 milliárdos csalással vádolt volt Quaestor-vezér. Nyolc év után rövidesen véget érhet a tárgyalássorozat, amelynek során a múlt héten tartották a csaknem hétórás védőbeszédet. A 2016-ban indult maratoni hosszúságú per során 347 tárgyalási napot tartottak a Fővárosi Törvényszéken.
Tarsoly elmondta, hogy volt esély az ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére, mivel a cég ingatlanjainak értéke, beleértve a Győri ETO komplexumát, bőven fedezte volna a veszteségeket. Ehelyett a felszámolók elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat és beruházásokat, közismert vállalkozók és cégeik pedig jól jártak ezek felvásárlásával. „Sajnálatos, hogy mindezt nem vizsgálta ki a vádhatóság” – mondta Tarsoly, aki először szólalt meg a nyolc éve tartó büntetőtárgyalás legvégén, a védőbeszédet követően.
„A tárgyalás során mindent megtettem az igazam bizonyítása érdekében. Több mint ezer észrevételt tettem” – mondta, hozzátéve, hogy a február 20-i vádirat módosítása elmaradt, ami alapvetően kihat a védekezésére.
Tarsoly több lefoglalt ingatlant is felsorolt, amelyek áron alul kerültek új tulajdonosokhoz, amíg ő előzetes letartóztatásban volt. Szerinte ezekben az ügyekben akár hűtlen kezelés miatt is indulhat még eljárás, de közben néhány gazdasági szereplő nagyon jól járt a megszerzésükkel. Nem véletlenül mondta már az első tárgyaláson, hogy ez egy koncepciós per.
A kérdésre, hogy mivel foglalkozik mostanában, Tarsoly sejtelmesen válaszolt:
A 60 éves, korábban tehetős üzletember, a Quaestor Csoporthoz tartozó cégek legfőbb tulajdonosa és a Győri ETO futballcsapatának elnöke volt. 2012-ben a vagyonát 5,8 milliárd forintra becsülték, és Magyarország 108. leggazdagabb embereként tartották számon. A Quaestor-botrány a klubot is súlyosan érintette, pénzügyileg ellehetetlenült, és kilenc éve ki is zárták az NB I-ből. A Blikk kérdésére, hogy figyelemmel kíséri-e még a csapat szereplését, és mit szól, hogy visszakerültek az első osztályba, Tarsoly elmondta: „Életem tizennégy évét fektettem ebbe a csapatba. Sajnos, az ügy kirobbanása óta nem jártam mérkőzésen, de mindig figyelemmel kísértem a csapat szereplését. A feljutásra nagyon büszke vagyok.”
A büntetőper végéhez közeledve Tarsoly ügyvédje, dr. Papp Gábor tartotta meg a védőbeszédet, amelyben folyamatosan Tarsoly felmentéséért érvelt. „Az ügy kirobbanásakor a sértettek rendelkezésére állt fedezetként a Quaestor ingatlanvagyona. Tarsoly letartóztatásának napján nem volt a cégnek lejárt követelése. Nem kriminalizálni kellett volna, hanem csődeljárással megoldani az egészet” – fogalmazott Papp.
Szerinte Tarsoly a kritikus időszakban a bankfelügyelettel is forródrótos kapcsolatban állt, és felajánlotta minden módon a segítségét. A védő szerint a letartóztatás jogszerűtlen volt, és a védekezés lehetőségeit is súlyosan korlátozta.
– árulta el a lapnak.
A Blikk interjújából kiderült az is, hogy Tarsoly és ügyvédje szerint a politika döntött úgy, hogy a büntetőeljárás domináljon, és ne a csődeljárás a rendelkezésre álló vagyonnal. Bizonyos üzleti körök pedig azóta is élvezik ezeknek az ingatlanoknak a hasznát.
A Quaestor-botrány
A Quaestor-botrány 2015-ben robbant ki, akkor vették őrizetbe a cégvezért. Tarsoly Csabát és tíz társát sikkasztással és csalással vádolták meg. A vádirat szerint az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forintot tett ki. A vádhatóság szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. által forgalmazott mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív volt. A károsultak száma elérte a 32 ezret, rengetegen bukták el a megtakarításaikat, befektetéseiket. Tarsoly ellen többször is tüntettek a károsultak – foglalta össze a Blikk.
