KULT
A Rovatból

Így bukott le Harvey Weinstein, Hollywood szégyene – Megnéztük az Azt mondta című filmet

Oknyomozás, arról, mi indította el a #metoo mozgalmat és megtörte az évtizedekig tartó csendet a hollywoodi szexuális zaklatásokról, visszaélésekről, valamint a rendszerről, ami ezt megengedte.

Link másolása

A 2017-es év egyik legnagyobb botránya volt, amikor megjelent a The New York Times-ban egy riport, ami felfedte Hollywood mocskos oldalát. Ennek a történetét dolgozta fel Maria Schrader. Nagyon komoly téma a szexuális zaklatás, amiből adódik a film címe: Azt mondta. Az egyik fél ezt mondja, a másik fél azt mondja és nem lehet eldönteni, hogy kinek van igaza, ha nincs végzetes következménye. Sokszor az áldozat inkább hallgat, csak hogy megvédje becsületét. Ez szinte mindenhol így volt, de

Hollywoodban anno erre egy rendszer épült, ami ellehetetlenítette az áldozatot.

A hatalmasabb, gazdagabb fél gyakorlott ügyvédet tudott fogadni, majd megegyeztek peren kívül, mindenféle titoktartási szerződések kíséretében. Legalább is ez volt a megszokott gyakorlat 2017 októberéig.

Ekkor megjelent Jodi Kantor és Megan Twohey oknyomozó riportja Harvey Weinsteinről, hatalommal való visszaéléseiről, szexuális zaklatásairól és erőszakosságáról. Ekkor már nem tudták azt mondani, hogy csak egy bolond „színésznőcske” fel akarja magát tornázni a ranglétrán, ugyanis

a cikknek köszönhetően egymás után álltak elő a nők és mondták el, mit tett velük Weinstein.

Ez volt a #metoo-mozgalom születésének pillanata.

Az Azt mondta a téma frissessége miatt is kemény helyzetben van mint izgalmas oknyomozó film, története még nem túl régi és hatalmas visszhangja volt, így sokan ismerik a részleteit. Nehéz olyan részt megragadni, amit ne mutatott volna be egy könyv, újságcikk, vagy híradás. Ezért az alkotók nem is próbálták szenzációhajhász módszerekkel megismertetni az ügyet, hanem szárazabban, amolyan Spotlight-osan: interjúkat látunk, és őrlődő főszereplőket.

Maria Schrader rendezése iskolapéldája lehetne az Oscar-csali tipikus esetének.

Ezek olyan filmek, amelyeket a díjszezon előtt hoznak ki, általában komoly témával és neves szereplőgárdával. Ez most sincs másként, a színészek elsőrangúak, még akkor is, ha néha kicsit keveset kapunk belőlük.

A két oknyomozó riportert a mindig zseniális Carey Mulligan és a szintén nagyon ügyes Zoe Kazan játssza. A két szereplő gyakorlatilag ugyanazt a karaktert hozza, talán Mulligannek kicsit összetettebb a szerepe, köszönhetően az otthoni problémáinak.

Sorban jönnek az igazi nagyágyúk: az interjúk zseniálisak forgatókönyvileg, és ezekben a jelenetekben a színészek ragyognak.

Egy-egy nyúlfarknyi szerep maradandóbb, mint főszereplőink az egész film alatt. Személyes kedvencem Jennifer Ehle, aki, ha egy picit nagyobbra írják a szerepét, minden gond nélkül lehetne Oscar-jelölt. De említhetném Zach Grenier-t is, aki hihetetlen, mit mutat két jelenetben, vagy épp Samantha Mortont. Hozzá kell tennem, nehéz úgy érdekes főszereplőket írni, hogy a történetben nem náluk van az információ, és közben még hitelesen is akarják bemutatni a nyomozás menetét.

Ami nagyot emel az összképen, az a zene: Nicholas Britell zongoraszólamai a drámai események alatt a lelkünkig hatolnak. Nagyon hatásosak egy-egy interjú csúcspontján a zeneszerző dallamai. A fényképezés szintén a nehéz kérdés kategóriába sorolható, mert egy ilyen filmet ízlésesen, hollywoodi kliséket kerülve, csak így lehet bemutatni, viszont ez nem kiemelkedő, csak szárazabb iparos munka. A film első felének vágása ügyetlenebbül van összerakva, túl lassan építkezik, és a néző kicsit elveszhet a sok helyszínben, névben, eseményben. Számos szereplővel csak telefonon beszélnek főszereplőink és sosem találkozunk velük, ez sem segíti az azonosítást.

Szerencsére a film a második felére két lábra áll és egy feszültebb, izgalmasabb, személyesebb történetet kapunk.

Nem vitték túlzásba a #metoo tartalmakat, talán egy kiborulás volt az az egyik karakter részéről, ami kicsit fölöslegesnek tűnt, de a film témáját tekintve alapvetően érthető volt. A film második feléért érdemes végignézni az egész nyomozás történetét, főleg ennyire zseniális mellékszereplők kíséretében.

Nem mondanám, hogy az Azt mondta a következő Spotlight, de ügyes film egy kemény és bonyolult nyomozásról, érzékeny témáról, egy ügyről, szakszerűen, kicsit szárazon bemutatva. Tekinthetnénk Oscar-csalinak, de nem érzem teljesen igazságosnak.

A színészek jók, még ha a főszereplők kicsit háttérbe is vannak szorítva.

A nyomozás érdekes, mivel mindenki tudja, mi lesz a végkimenetel, maga az út, hogyan jutunk el odáig s ez kellően lebilincselő. A forgatókönyv ügyes, a két oknyomozó azonos című könyvét dolgozza fel, így biztosan fogunk vele találkozni a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a következő Oscar-díj átadón.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: