Ónos szitálás és köd jön szerdán, de lesz, ahol már 10 fok fölé melegszik a levegő
A csütörtöki nap sem hoz enyhülést a borongós időben, továbbra is csúszós utakra kell készülni. A ködös tájakon hószállingózás is előfordulhat, kisebb havazásra és gyenge ónos esőre már csak északkeleten kell számítani.
Ónos szitálás és sűrű köd mellett a délnyugati határnál akár 10 fok feletti hőmérséklet is lehet szerdán, a nap végére pedig az ország nagy részét borult, párás idő jellemzi majd a HungaroMet előrejelzése szerint.
A ködös, rétegfelhős tájakon szitálás, ónos szitálás és hószállingózás is előfordulhat, estére pedig északkeleten kisebb havazás, ónos eső is kialakulhat.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -5 és +2 fok között alakul, de a szelesebb, naposabb délnyugati országrészben ennél jóval enyhébb időre, a határvidéken 10 fok fölötti csúcsértékekre is számítani lehet.
Az esti óráktól romlanak a látási viszonyok, sokfelé zúzmarás köd képződik.
Északkeleten hajnalra, reggelre megszűnik az ónos eső és a havazás, máshol azonban továbbra is előfordulhat ónos szitálás és hószállingózás. A szél gyengül, sokfelé szélcsend várható, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet pedig -6 és 0 fok között alakul.
A csütörtöki nap sem hoz érdemi változást: túlnyomóan borult, párás, helyenként tartósan ködös időre kell készülni, a felhőzet mindössze délnyugaton vékonyodhat.
Az északkeleti megyékben reggelig még lehet ónos eső és havazás, másutt ónos szitálás, szitálás vagy hószállingózás fordulhat elő.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -2 és +4 fok között alakul, de délnyugaton továbbra is enyhébb lehet az idő.
A szerda éjfélig érvényes figyelmeztető előrejelzés szerint az ország jelentős részén alacsony a veszélyes időjárási jelenségek kialakulásának valószínűsége. Este az északkeleti, főként határhoz közeli területeken gyengébb, jellemzően néhány tized milliméternyi ónos eső és kisebb havazás előfordulhat. Így már csak két vármegyére adtak ki elsőfokú riasztást, Borsod-Abaúj-Zemplénre és Szabolcs-Szatmár-Beregre.
A Magyar Közút korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az intenzív ónos eső lemoshatja a megelőző sószórást, így a beavatkozás sokszor csak a csapadék megszűnése után hatásos. A keddi ónos eső és havazás már komoly fennakadásokat okozott a közlekedésben, több vasútvonalon pótlóbuszok közlekedtek és útvonal-módosítások léptek életbe.
Ónos szitálás és sűrű köd mellett a délnyugati határnál akár 10 fok feletti hőmérséklet is lehet szerdán, a nap végére pedig az ország nagy részét borult, párás idő jellemzi majd a HungaroMet előrejelzése szerint.
A ködös, rétegfelhős tájakon szitálás, ónos szitálás és hószállingózás is előfordulhat, estére pedig északkeleten kisebb havazás, ónos eső is kialakulhat.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -5 és +2 fok között alakul, de a szelesebb, naposabb délnyugati országrészben ennél jóval enyhébb időre, a határvidéken 10 fok fölötti csúcsértékekre is számítani lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Boráros Gábor tagadja a távoltartást Jákli Mónikától, ám a bírósági papírok mást mutatnak
A Dunaszerdahelyi Járásbíróság tavaly szeptemberben tiltotta el Boráros Gábort Jákli Mónikától az agresszív üzenetei miatt. A végzés anonimizáltan nyilvános, ami cáfolja a sportoló állításait.
Bár Boráros Gábor MMA-harcos tagadja, hogy néhai élettársa, Jákli Mónika ellen távoltartási végzés lett volna érvényben, egy szlovák bírósági határozat ennek ellentmondani látszik. A vita a január 21-én halálos autóbalesetet szenvedett influenszer és a sportoló elmérgesedett viszonyának egy újabb, eddig ismeretlen fejezetét nyitja meg.
A szlovák Markíza televízió cikke alapján a Paraméter írta meg, hogy a Dunaszerdahelyi Járásbíróság tavaly szeptember 17-én megtiltotta Boráros Gábornak, hogy megközelítse Jákli Mónikát vagy kommunikáljon vele. A döntésre azért volt szükség, mert az MMA-harcos agresszív üzenetekkel bombázta volt párját. Jákli Mónika tavaly szeptemberben fordult a bírósághoz azzal a kéréssel, hogy Boráros a közös kislányuk, Zora gondozásával kapcsolatos ügyeken kívül ne léphessen vele kapcsolatba.
A bíróság eleget tett a kérelemnek. A határozat szerint az influenszer féltette az életét, és bizonyítékként bemutatta a sportolóval folytatott kommunikációját. A bíróság ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Jákli nem nyújtott be orvosi jelentést vagy feljelentést, amely a fenyegetések fizikai bántalmazássá fajulását bizonyította volna. A végzésben azonban szerepel a következő mondat: „Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alperes kommunikációja a felperessel szemben ne veszélyeztette volna annak lelki épségét.”
A Markíza televízió szerkesztőségébe egy képernyőfotót is eljuttattak egy állítólagos üzenetváltásról, ami az influenszer egy tavaly májusi balesete után zajlott. A Jáklinak küldött üzenetben ez áll: „Hogy nem döglöttél meg legutóbb, az fáj, hogy legalább lennél tolószékben.” Bár a képernyőfotón azonosítható Boráros Gábor telefonszáma, az üzenet hitelessége nem bizonyított. Boráros a lapnak elismerte, hogy volt élettársának „milliónyi üzenetet” írt.
A Dunaszerdahelyi Járásbíróság tavaly szeptember 17-i távoltartási végzése anonimizált formában elérhető a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának honlapján. Jákli és Boráros között tavaly gyermekelhelyezési eljárás is folyamatban volt, ám az influenszer ezt a beadványát végül visszavonta. Mivel a távoltartás megszüntetéséről nem érhető el hivatalos információ, a sajtó arra következtet, hogy az Jákli Mónika január 21-én bekövetkezett haláláig érvényben maradhatott. A rendőrség a baleset ügyében gondatlan emberölés gyanúja miatt indított eljárást. A nyomozást segítik azok a kamerafelvételek is, amelyek Jákli autóját rögzítették a tragédia előtti percekben Veľký Meder környékén, bár a pontos útvonal és egy rövidebb időszak még tisztázásra vár.
Bár Boráros Gábor MMA-harcos tagadja, hogy néhai élettársa, Jákli Mónika ellen távoltartási végzés lett volna érvényben, egy szlovák bírósági határozat ennek ellentmondani látszik. A vita a január 21-én halálos autóbalesetet szenvedett influenszer és a sportoló elmérgesedett viszonyának egy újabb, eddig ismeretlen fejezetét nyitja meg.
A szlovák Markíza televízió cikke alapján a Paraméter írta meg, hogy a Dunaszerdahelyi Járásbíróság tavaly szeptember 17-én megtiltotta Boráros Gábornak, hogy megközelítse Jákli Mónikát vagy kommunikáljon vele. A döntésre azért volt szükség, mert az MMA-harcos agresszív üzenetekkel bombázta volt párját. Jákli Mónika tavaly szeptemberben fordult a bírósághoz azzal a kéréssel, hogy Boráros a közös kislányuk, Zora gondozásával kapcsolatos ügyeken kívül ne léphessen vele kapcsolatba.
A bíróság eleget tett a kérelemnek. A határozat szerint az influenszer féltette az életét, és bizonyítékként bemutatta a sportolóval folytatott kommunikációját. A bíróság ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Jákli nem nyújtott be orvosi jelentést vagy feljelentést, amely a fenyegetések fizikai bántalmazássá fajulását bizonyította volna. A végzésben azonban szerepel a következő mondat: „Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alperes kommunikációja a felperessel szemben ne veszélyeztette volna annak lelki épségét.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hszi Csin-ping legfőbb tábornoka is elbukott, lefejezték a hadsereget Kínában – már több mint ötven vezetőt söpört el a kínai tisztogatás
Eltávolításával a hadsereg legfelsőbb bizottságában már csak Hszi elnök és a tisztogatásokat irányító tábornok maradt. „Ez a lépés példátlan a kínai hadsereg történetében, és a főparancsnokság teljes megsemmisítését jelenti” - mondja a szakértő.
Menesztették a kínai fegyveres erők legmagasabb rangú tábornokát, miután a védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a pártfegyelem és a törvények megsértése miatt nyomozást indítottak ellene. Ez a megfogalmazás Kínában jellemzően a korrupciót takarja. Csang Juhszia
a kínai elnök, Hszi Csin-ping után a második volt a katonai hierarchiában, leváltása azért is meglepő, mert az elnök egyik legközelebbi szövetségeseként tartották számon.
Azt egyelőre nem közölték, pontosan mivel gyanúsítják.
Csang a fegyveres erőkért felelős központi pártbizottság alelnöke volt, de a tisztogatás nem állt meg nála. A védelmi minisztérium bejelentése szerint a bizottság egy másik tagja, Liu Csenli tábornok ellen is eljárás indult. A fegyveres erők legfelsőbb szervének számító bizottságban ezzel mindössze két tag maradt: maga a kínai elnök, valamint a hadseregen belüli tisztogatásokat irányító tábornok – írta a New York Times.
„Ez a lépés példátlan a kínai hadsereg történetében, és a főparancsnokság teljes megsemmisítését jelenti”
– értékelte a helyzetet a lapnak Christopher K. Johnson, a CIA kínai politikai elitet vizsgáló egykori elemzője.
Hszi Csin-ping 2012-es hatalomra kerülése után szisztematikus tisztogatásba kezdett a fegyveres erőknél, egyrészt azért, hogy megszilárdítsa hatalmát, másrészt, hogy felszámolja a hadsereget átszövő korrupciót, ami akadályozta a kínai fegyveres erők modernizálását. A tisztogatások 2023 után újra felerősödtek. A Wall Street Journal számításai szerint az elmúlt két és fél évben több mint ötven magas rangú tisztet és védelmi ipari vezetőt vontak nyomozás alá vagy távolítottak el posztjáról.
Menesztették a kínai fegyveres erők legmagasabb rangú tábornokát, miután a védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a pártfegyelem és a törvények megsértése miatt nyomozást indítottak ellene. Ez a megfogalmazás Kínában jellemzően a korrupciót takarja. Csang Juhszia
a kínai elnök, Hszi Csin-ping után a második volt a katonai hierarchiában, leváltása azért is meglepő, mert az elnök egyik legközelebbi szövetségeseként tartották számon.
Azt egyelőre nem közölték, pontosan mivel gyanúsítják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: elmondta, mit tervez kormányon: nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást
A TISZA elnöke a Válasz Online műsorában vázolta fel kormányzati programját. Magyarék célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának.
Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.
„Ne beszéljünk csak Magyar Péterről, itt nagyon erős autonóm emberek vannak, akik nem adnák a nevüket egy vállalhatatlan kormányzáshoz”
– fogalmazott.
A rendszer átalakításának részeként a következő választás előtt kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának. Olyan olcsóbb és arányosabb rendszert képzel el, amely jobban tükrözi a pártok társadalmi támogatottságát. A pártfinanszírozás is átalakulna: az állam a lakossági felajánlások többszörösével egészíthetné ki a pártok kasszáját.
„Aki valódi rendszerváltást akar, nem indul el üzletszerűen, csak az állami kampánytámogatásért”
– jelentette ki Magyar Péter.
A belpolitikai terveket pragmatikus külpolitikai fordulat kísérné.
Magyar Péter nem „barátságokat”, hanem kiszámítható szövetségeket és kompromisszumokat keresne, a kormány Ukrajnáról és Brüsszelről indított „nemzeti petícióját” pedig puszta tematizálási kísérletnek tartja.
Szükségesnek tartja több nagy állami projekt, köztük a szerinte túlárazott Paks II. beruházás és a Budapest–Belgrád vasútvonal újratárgyalását.
Az energiapolitikában
a cél nem az orosz energiahordozók kategorikus elutasítása, hanem a túlzott kitettség csökkentése nukleáris, olaj- és gázfronton. Szerinte a valódi megoldás a több forrásból történő beszerzés, ami alkupozíciót teremt.
Kritikája szerint sok háztartás a rezsicsökkentési limit felett a világpiaci árnál is drágábban fizet, miközben a vállalatok semmilyen kedvezményt nem kapnak. A Tisza Párt ezért energiahatékonysági programokat és „valódi rezsicsökkentést” ígér.
A kormány ezzel szemben Paks II.-t az energiabiztonság felgyorsuló pilléreként mutatja be, a Budapest–Belgrád vasútvonalat pedig stratégiai beruházásnak tekinti. Rezsipolitikájukat azzal védik, hogy a magyar családok európai összevetésben is alacsony árat fizetnek. Ezzel szemben
független elemzések arra mutatnak rá, hogy a limiten túli gázár jóval a piaci felett van, a rezsivédelem pedig jelentős költségvetési terhet ró az államra.
Gazdaságpolitikai téren a legfontosabb, rövid távú cél az uniós források felszabadítása.
Magyar Péter szerint akár 8 ezer milliárd forintot is haza tudnának hozni, amiről még a nyár előtt megállapodnának.
A lépés szerinte kulcsfontosságú a költségvetési egyensúly helyreállításához, a beruházások újraindításához és a gazdaság növekedési pályára állításához. A helyreállítási és kohéziós pénzek lehívásának szoros az ütemezése, amihez több mérföldkő teljesítése és a jogállamisági viták rendezése is szükséges.
Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.
„Ne beszéljünk csak Magyar Péterről, itt nagyon erős autonóm emberek vannak, akik nem adnák a nevüket egy vállalhatatlan kormányzáshoz”
– fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kamionblokád a magyar-szerb határon: Röszkét, Tompát és Hercegszántót is lezárják, a rendőrség Románia felé terel
Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró fuvarozói hétfőn 12 órától kezdik meg a demonstrációt. A határozatlan ideig tartó tiltakozás az EU új beléptetési rendszere ellen irányul.
Január 26-án, hétfőn délben a szerbiai, bosznia-hercegovinai és montenegrói fuvarozók lezárják a schengeni határokon a teherforgalmi sávokat. A demonstráció a magyar–szerb határon Röszke, Tompa és Hercegszántó teherforgalmi átkelőhelyeit is érinti, a be- és kilépő oldalon egyaránt, és határozatlan ideig tart – írja a police.hu.
A tiltakozás oka az Európai Unió új beléptetési rendszere. A fuvarozók szerint a schengeni 90/180 napos tartózkodási szabályt a nem uniós hivatásos gépkocsivezetőkre is kiterjesztik, ami ellehetetleníti a munkájukat.
Azt követelik, hogy a sofőröket ne turistaként, hanem határon átnyúló munkavállalóként kezeljék, és kapjanak mentességet a szabály alól, olvasható az N1Info cikkében.
„Ha a 90 napot elosztjuk hat hónapra, a sofőröknek legfeljebb 15 nap tényleges jelenlétük marad a schengeni térségben” – mondta Neđo Mandić, a szerbiai nemzetközi fuvarozók szövetségének elnöke. Djordjije Ljesnjak, a montenegrói fuvarozók szövetségének képviselője szerint „ez az Európai Unió egy nagyon ravasz szándéka, hogy elvegye a legképzettebb munkaerőnket és elvegye az összes sofőrünket”. Amir Hadžidedić, a bosznia-hercegovinai fuvarozók képviseletében hozzátette: „Ezek a tiltakozások kizárólag az Európai Bizottságnak és a problémánk megoldásának szólnak”.
A rendőrség a torlódások elkerülésére alternatív útvonalakat javasol a szállítmányozóknak:
az M5-ös autópályáról az M43-asra letérve, Románia felé a Csanádpalota (Nagylak II.) határátkelőt használják. Az M4-es autóúton szintén Románia irányába, a Nagykereki (Bors II.) átkelőn át haladjanak. Az M6-os autópályáról tilos letérni a szerb határ felé, a kamionoknak Horvátország irányába kell továbbhaladniuk, és a horvát tranzitútvonalakat kell használniuk.
A rendőrség azt kéri a sofőröktől, hogy az M1-es, M0-s, M5-ös és M6-os autópályák melletti nagy kamionparkolókban várakozzanak, a pihenőket pedig már a nyugati határnál (Hegyeshalom/Rajka) kezdjék el megtervezni.
A leállósávban várakozni szigorúan tilos és életveszélyes, a szabálytalanul parkolókkal szemben a rendőrség fel fog lépni.
Mivel a demonstráció bizonytalan ideig tart, a sofőröknek gondoskodniuk kell elegendő üzemanyagról, élelemről és ivóvízről. Indulás előtt érdemes tájékozódni a Rendőrség Határinfó oldalán, és figyelni az autópályák feletti digitális kijelzőket.
Január 26-án, hétfőn délben a szerbiai, bosznia-hercegovinai és montenegrói fuvarozók lezárják a schengeni határokon a teherforgalmi sávokat. A demonstráció a magyar–szerb határon Röszke, Tompa és Hercegszántó teherforgalmi átkelőhelyeit is érinti, a be- és kilépő oldalon egyaránt, és határozatlan ideig tart – írja a police.hu.
A tiltakozás oka az Európai Unió új beléptetési rendszere. A fuvarozók szerint a schengeni 90/180 napos tartózkodási szabályt a nem uniós hivatásos gépkocsivezetőkre is kiterjesztik, ami ellehetetleníti a munkájukat.
Azt követelik, hogy a sofőröket ne turistaként, hanem határon átnyúló munkavállalóként kezeljék, és kapjanak mentességet a szabály alól, olvasható az N1Info cikkében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
