prcikk: G7: 20 emeletes toronyház épülhet az Auchan parkoló fölött a Savoya parkban | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

G7: 20 emeletes toronyház épülhet az Auchan parkoló fölött a Savoya parkban

A kormány kiemelt beruházássá tette a projektet, így gyorsított eljárásban épülhetnek a lakások. A beruházó szerint sem a zöldfelület, sem a parkolók száma nem csökken, mert a parkolók fölé építkeznek.


A Savoya Park parkolói helyén akár két, 20 emeletes lakótorony is kinőhet a földből Újbudán – a kormány keddi döntése szerint Jellinek Dániel érdekeltségei kiemelt beruházási státusszal fejleszthetnek a XI. kerület több pontján. A lépés egyszerre ígér gyors lakáskínálat-bővítést és robbanásszerű sűrűsödést egy amúgy is túlterhelt városrészben.

A kormány december 2-án kihirdetett rendeletcsomagja újabb területeket minősített „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá” az Otthon Start program keretében. A kedden bejelentett körben több XI. kerületi telek is szerepel, amelyek beépítésére így a helyi építési szabályoktól eltérő, egyedi előírások vonatkoznak, az engedélyezési eljárás pedig felgyorsul. A konkrét újbudai paramétereket és a 20 emeletes toronyházak lehetőségét a Telex-G7 azonosította elsőként.

A leglátványosabb változás a Hunyadi János úti Savoya Park bevásárlóközpontot érintheti, ahol a jelenlegi felszíni parkolók felett épülhetnek új lakóépületek.

A rendelet itt legfeljebb 65 méteres legmagasabb pontot és 25 méteres átlagos építménymagasságot engedélyez, ami lehetővé teszi akár két, 20 emeletes torony felhúzását az alacsonyabb épületrészek mellett.

A beépítettség elérheti a 65 százalékot, és a területen legalább 300 új lakás jöhet létre.

A Fehérvári út és a Csurgói utca sarkán, a jelenleg Hotel Ventura néven működő munkásszálló helyén egy akár 12 emeletes, rendkívül masszív tömb épülhet. Itt a beépítettség szintén 65 százalékos lehet, a kötelező zöldfelület minimum 30 százalék, a parkolási előírásokat pedig a felére enyhítették, így minden második lakáshoz elég egyetlen parkolóhelyet biztosítani.

A Szerémi út és a Barázda utca környékén, a már meglévő Revital lakópark mellett két további területet is bevontak a kiemelésbe, ahol mintegy 1100 lakóegység kaphat helyet. A szabályozás itt is megengedi a 65 méteres csúcsmagasságot, amennyiben az átlagos építménymagasság 45 méter alatt marad, a zöldfelületi minimum pedig 25 százalék.

A fejlesztések Jellinek Dániel Indotek-csoportjához köthetők. A cégcsoport már korábban is indított egy gigaberuházást a kerületben: az egykori Villamosszigetelő és Műanyaggyár közel 8 hektáros területén egy 1880 lakásos lakótelep építését készítik elő, amely szintén kormányzati kiemelést kapott, felülírva az önkormányzat által elrendelt változtatási tilalmat. A fejlesztő Lowell120 Invest Kft. korábban jelezte, hogy „folyamatos és konstruktív egyeztetés zajlik a kerület vezetésével”.

Megszólalt a beruházó:

A G7 cikkének megjelenése után az Indotek Csoport megkereste szerkesztőségünket, és az alábbiakat közölte:

A Savoya Parknál a szóban forgó teljes telekterület mintegy 35%-a aktív zöldfelület, ezeket nem érinti a beruházás, mert az a parkolók felett valósul meg. Egyetlen, már meglévő parkoló hely sem fog megszűnni, sőt, a parkoló fölé tervezett épület alsó szintjein a meglévők mellett új parkoló helyek is létrejönnek az új épület alsó, új szintjén.

A területen az Otthon Start Program előírásainak megfelelően kizárólag lakásokat építenek. Nem fog nőni a

beépítettség, mert az ingatlanfejlesztést egy már beépített területen valósítják meg.

A Fehérvári út és a Csurgói utca sarkán a munkásszállót nem bontják le, hanem átalakítják, lakások kapnak helyet benne. A területen lévő többi épületet viszont elbontják, és azokban is lakóingatlanokat alakítanak ki. Az aktív zöld terület itt 20% alatt van jelenleg, azon lesznek, hogy ezt növeljék. A kevesebb parkolóval kapcsolatban azt írták, az minden modern nagyvárosban kiemelt urbanisztikai cél.

A Szerémi és Fehérvári út közötti részen a leromlott állapotú ipari és kereskedelmi létesítmények helyén szintén lakásokat alakítanak ki. Hozzáteszik, ezt a területet a Fővárosi Önkormányzat a jövőben megépülő új Galvani-híd miatt magasház építésére alkalmas övezetbe sorolta az építész szakma széles konszenzusával. A volt gyárterületen a zöld terület aránya 6% volt, melyhez viszonyítva a 25%-os „minimum” szerintük valójában jelentős zöldterület-növekedést jelent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel
Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.


Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.

Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,

Kaja Kallasnak a szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján közölte, egyelőre feltételezéseken alapul, hogy a magyar és az orosz külügyminiszter között az uniós ülésekről zajlanak egyeztetések, de hozzátette: „A zárt ajtók mögötti miniszteri szintű megbeszélésről szóló jelentések rendkívül aggasztók.”

A vádak azután kaptak szélesebb nyilvánosságot, hogy a Washington Post arról írt, a magyar külügyminiszter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról. Ezt egy meg nem nevezett uniós tisztviselőre hivatkozva írták.

A bizottság most a magyar fél válaszára vár, mielőtt további lépéseket tenne.

A testület egy másik szóvivője, Arianna Podesta megerősítette, hogy a miniszteri szintű értekezleteken minősített, tehát titkosítással ellátott dokumentumokkal is dolgoznak, amelyekre különböző szintű korlátozások vonatkoznak. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom elengedhetetlen a közös munkához.

„A tagállamok, illetve az EU és intézményeik közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az Európai Unió munkájához”

– hangsúlyozták.

Szijjártó Péter az X-en közzétett bejegyzésében „fake news”-nak, vagyis álhírnek minősítette az állításokat.

Az ügyben megszólalt Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint már régóta voltak gyanúik Magyarországgal szemben.

Habár az Unió intézményi szinten lépéseket nem tett, a Politico arról ír, hogy a kényes témákról a Szijjártó körül felröppent valós, vagy valótlan hírek miatt nem az EU-ban, hanem más szervezetek fórumain egyeztetnek a tagállamok, azért, hogy a magyar kormány ne tudjon információkat továbbadni Moszkvának. Egy ennél is súlyosabb állítása a cikknek, hogy már 2023-ban is történtek olyan NATO-találkozók, melyek a magyar kormány kizárásával zajlottak, ugyanezen aggodalmak miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Keddtől 749 forint a gázolaj, már 134 forinttal drágább a piaci ár a védettnél
A közel-keleti háborús helyzet hajtja fel az olaj világpiaci árát, ami a hazai kutakon is érezteti hatását. A piaci és védett ár közötti szakadék így tovább mélyül.


Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.

A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.

A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.

A portál arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a védett ár fenntartása hosszabb távon kérdéses. „Jelen feltételek mellett a védett ár intézménye csak határozott ideig tartható fenn, hiszen a stratégiai készletek végesek. Piaci áron vásárolt olajból piaci áron lehet csak üzemanyagot értékesíteni itthon”

– közölték.

Orbán Viktor március 9-én jelentette be a védett árak bevezetését, a Barátság vezeték leállására és az iráni háború okozta sokkra hivatkozva. Ennek értelmében a benzin literenkénti ára 595 forint, a gázolajé 615 forint. Ezeket az árakat a magyar autósok magyar rendszámmal és forgalmival vehetik igénybe a hazai kutakon.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: