Hurrikánpánik: Magyar turistákat kellett kimenekíteni az Azori-szigetekről
A hírek szerint 10–12 méteres hullámok és 180 kilométer/órás szél is kialakulhat a partok mentén. A repülőjáratokra nem fogadtak új foglalást, sőt az utolsó pillanatban módosították némelyik járat indulását is.
A portugál meteorológiai szolgálat már a hét közepén jelezte, hogy az Atlanti-óceán felől egy hurrikán tart az országhoz tartozó Azori-szigetek felé, írja az Index. A Gabrielle nevű vihar péntekre érte el a térséget, özönvízszerű esőt és helyenként akár 200 km/órás szelet hozott, a part menti, turisták által kedvelt helyeket több emelet magas hullámok fenyegették.
A hatóságok péntekre azt kérték, mindenki maradjon zárt helyen, és ne hagyja el a szállodáját. A 4-es erősségű hurrikán később gyengült, és trópusi ciklonként érkezett a szigetekhez, miközben a légi közlekedés leállása is fenyegetett.
A Proko Tavel utazási iroda tájékoztatása szerint a csoport magyar turistát választás elé állították: rövidítsék le a nyaralásukat, és pénteken hagyják el a szigeteket, vagy bizonytalanná válik, mikor tudnak hazaindulni. Az utasok jegye egy még érvényes, nem lemondott járatra szólt, módosíthatatlan feltételekkel, ezért az iroda a TAP portugál légitársaság lisszaboni központjával egyeztetve elérte, hogy a magyarok repjegyeit az utolsó pillanatban egy másik járatra módosítsák.
Közben a légitársaság „lezárt” státuszba helyezte nemcsak az összes pénteki, hanem a szombati Terceira–Lisszabon járatokat is, új foglalást ezekre nem fogadtak. Ez nem törlést jelentett, hanem azt, hogy a járatok indítása bizonytalanná vált.
„Amikor elrepültünk a szigetről, már minden készültségben volt” – mondta egy magyar idegenvezető.
„A hírekben bemondták, hogy senki ne menjen a tengerpartra, mert 10–12 méteres hullámokat vártak. Iskolákat, intézményeket zártak be, mindenkit arra kértek, maradjon otthon. A hurrikán péntek este ért partot. A polgármesteri hivatalnál például 180 km/órás szelet mértek. Onnan a magyarok hotele mindössze 400 méterre volt, de szerencsére az este már nem ott ért bennünket, így nem tapasztaltuk meg a természet pusztító erejét.”
A magyar csoport végül Lisszabonon keresztül épségben érkezett meg Budapestre. Idővel a légitársaságok a hurrikán miatt veszélyeztetett térségből kimenekítették a gépeiket.
Az Azori-szigetek Portugáliától mintegy 1500 kilométerre nyugatra fekszenek, és körülbelül 250 ezren lakják. A térségben ritkák az ilyen erős viharok. Egy rövid videó a Sting jet jelenséget mutatja be, amely keskeny, gyors szélcsúcsokat okoz a frontok mögött; ugyanilyen hatás jelent meg az Azori-szigeteknél is. Az időjárási rendszer lassan haladt kelet felé, így az eső és a szél tovább tarthatott. Egy légörvény levált a fő áramlásról, majd a szigeteknél újra megerősödött:
Detalles: - Movimiento de traslación más lento. - Descabalgamiento de la Vaguada, resbalado por el flanco Oriental de las Altas que se rearman en Azores. - Advección de Vorticidad, Máximos del Jet al WSW, principio de Sting Jet o aguijón. @angel_rivera8 Sigo https://t.co/wjBmJ1Agwcpic.twitter.com/vPjxzdFGDa
A portugál meteorológiai szolgálat már a hét közepén jelezte, hogy az Atlanti-óceán felől egy hurrikán tart az országhoz tartozó Azori-szigetek felé, írja az Index. A Gabrielle nevű vihar péntekre érte el a térséget, özönvízszerű esőt és helyenként akár 200 km/órás szelet hozott, a part menti, turisták által kedvelt helyeket több emelet magas hullámok fenyegették.
A hatóságok péntekre azt kérték, mindenki maradjon zárt helyen, és ne hagyja el a szállodáját. A 4-es erősségű hurrikán később gyengült, és trópusi ciklonként érkezett a szigetekhez, miközben a légi közlekedés leállása is fenyegetett.
A Proko Tavel utazási iroda tájékoztatása szerint a csoport magyar turistát választás elé állították: rövidítsék le a nyaralásukat, és pénteken hagyják el a szigeteket, vagy bizonytalanná válik, mikor tudnak hazaindulni. Az utasok jegye egy még érvényes, nem lemondott járatra szólt, módosíthatatlan feltételekkel, ezért az iroda a TAP portugál légitársaság lisszaboni központjával egyeztetve elérte, hogy a magyarok repjegyeit az utolsó pillanatban egy másik járatra módosítsák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Budai Gyula: Javaslom Dobrevnek, Aratónak, Jámbor Bandinak, Magyar Péternek, NoÁrnak és a többi szarházinak, hogy keressenek maguknak egy nagyon jó ügyvédet
„A börtönben majd lesz idejük gondolkozni!” – írta a Facebookon a fideszes képviselő.
Budai Gyula a Facebookon üzent több ellenzéki politikusnak, köztük Dobrev Klárának, Arató Gergelynek, Jámbor Andrásnak, Magyar Péternek és NoÁrnak.
„Javaslom Dobrevnek, Aratónak, Jámbor Bandinak, Magyar Péternek, NoÁrnak és a többi szarházinak, akik részt vettek ebben az aljas lejárató kampányban, amiben súlyos bűncselekménnyel gyanúsítottak meg kormánytagokat, keressenek maguknak egy nagyon jó ügyvédet, mert szükségük lesz rá! A börtönben majd lesz idejük gondolkozni!”
– írta.
A fideszes képviselőtől nem idegen ez a stílus, tavaly a Menczer–Magyar vita kapcsán azt kérte, hogy „valaki adjon már a Petyának egy lángost”. A héten Hadházy Ákossal rúgta össze a port a parlamentben, amikor a független képviselő Orbán Viktort kérdezte Hatvanpusztáról. Budai a vita egy pontján így fogalmazott:
„Figyelj! Még egyszer föllöksz, fölvehetsz bármit, de azért ne lökdösődjél, jó?”
A kormány tagjai egymásra licitálnak reakcióikban a Semjén Zsoltot ért vádak után.
Budai Gyula a Facebookon üzent több ellenzéki politikusnak, köztük Dobrev Klárának, Arató Gergelynek, Jámbor Andrásnak, Magyar Péternek és NoÁrnak.
„Javaslom Dobrevnek, Aratónak, Jámbor Bandinak, Magyar Péternek, NoÁrnak és a többi szarházinak, akik részt vettek ebben az aljas lejárató kampányban, amiben súlyos bűncselekménnyel gyanúsítottak meg kormánytagokat, keressenek maguknak egy nagyon jó ügyvédet, mert szükségük lesz rá! A börtönben majd lesz idejük gondolkozni!”
– írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Puzsér Róbert Hatvanpusztán: 2010-ben vette el a szabadságszerető magyaroktól a jövőnket a Fidesz
A publicista szerint Magyarországnak nincs se jelene, se jövője a Moszkva felé vezető úton. „Ha nem tévesztjük szem elől 56 eszméit, olyan kormányt lehet választani, amely hozzákezd az orosz titkosszolgálati hálózat felszámolásához” - mondta.
Puzsér Róbert is szót kapott a hatvanpusztai tüntetésen, ahol azzal kezdte, hogy nem engedünk ’48-ból és ’56-ból. Ezzel a szabadságharcosok hőseire utalt, akik akár az életük árán is szembeszálltak az elnyomóikkal.
Szerinte Magyarországnak nincs se jelene, se jövője a Moszkva felé vezető úton. Úgy fogalmazott:
„Orbán és bűnszervezete elárulja Nagy Imre örökségét”, és zsákutcába kényszeríti az országot.
Arról is beszélt, hogy nem tartják érdemnek, ha nem verik szét a tüntetőket, és nem a politikai vezetés dicsősége, ha uniós tagként nem alkalmaznak erdogani vagy putyini eszközöket a demokráciát és a szabad választást követelőkkel szemben.
Azt mondta,
2010-ben vette el a Fidesz a szabadságszerető magyaroktól a jövőt.
Beszéde közben a tömeg mocskos fideszezni kezdett. Puzsér kiemelte azt is, szerinte 69 évvel a forradalom és 67 évvel Nagy Imre kivégzése után „esély van arra, hogy békés úton érjük el, amit mások véres harcokban szereztek meg. Képesek vagyunk véget vetni a posztkommunista önkényuralomnak, és elérni, hogy az uralkodó párt vesse magát alá a szabad választásoknak.”
Úgy fogalmazott:
„ha nem tévesztjük szem elől 56 eszméit, olyan kormányt lehet választani, amely hozzákezd az orosz titkosszolgálati hálózat felszámolásához.”
Erre a tömeg elkezdte skandálni, hogy ruszkik haza.
„Ha van bennünk elég mersz, és mind ezt akarjuk, akkor beteljesíthetjük az 56-os forradalmárok akaratát. Senki sem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni” – tette hozzá a publicista.
Megjegyezte továbbá azt is, szerinte el kell érni, hogy az „uralkodó párt”, ha akarna se tudjon erőszakot alkalmazni. Úgy látja, csak az ilyen tüntetésekkel lehet elkerülni, hogy újabb uradalmak épüljenek.
Puzsér Róbert is szót kapott a hatvanpusztai tüntetésen, ahol azzal kezdte, hogy nem engedünk ’48-ból és ’56-ból. Ezzel a szabadságharcosok hőseire utalt, akik akár az életük árán is szembeszálltak az elnyomóikkal.
Szerinte Magyarországnak nincs se jelene, se jövője a Moszkva felé vezető úton. Úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A horvát kormányfő Szijjártó Péter vádjairól: rendkívüli arcátlanság, és a nemzetközi hallgatóság félrevezetése
Andrej Plenkovic szerint az orosz olajon „a nyerészkedő Magyarország, nem pedig Horvátország.” A magyar külügyminiszter visszaszólt: az Adria-vezeték egyedül nem tudja ellátni Magyarországot és Szlovákiát.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Ante Susnjar gazdasági miniszter pénteken visszautasította Szijjártó Péter állításait, miszerint Horvátország kihasználja a válságot, háborús felárat szed a Magyarországra érkező kőolaj után, és nem tud elég kőolajat szállítani Magyarország és Szlovákia zavartalan ellátásához – írja a hvg.hu.
Susnjar szerint Horvátország és a Janaf képes minden szükséges mennyiséget leszállítani. „Szijjártó kolléga kijelentéseinek nincs alapjuk, nem felelnek meg a valóságnak, meghívom őt, hogy jöjjön el.
Én leszek a házigazdája, hogy együtt tesztelhessük, mekkora mennyiséget tud a Janaf Magyarországra és Szlovákiába szállítani”
– fogalmazott az MTI tudósítása szerint.
A miniszter azt mondta, hogy a mennyiség növekedésével az árak csökkennek. Közölte, hogy jelenleg mintegy kétmillió tonna kőolajat juttatnak el feldolgozásra a százhalombattai finomítóba, amelyhez a pozsonyi finomító is tartozik. Elmondása szerint a két üzem éves összkapacitása körülbelül 13 millió tonna.
„Mi garantáljuk, hogy 15 millió tonna kőolajat tudunk Magyarország és Szlovákia irányába szállítani” – jelentette ki. Hozzátette, hogy az orosz kőolajból
„kizárólag a magyaroknak van haszna, kihasználva az Ukrajna elleni orosz agressziót, olcsóbban jutnak nyersolajhoz, majd azt feldolgozva hatalmas nyereségre tesznek szert.”
A héten vita bontakozott ki a két ország olajcégei között. A Mol azt közölte, hogy az Adria vezeték kapacitása nem elégséges. A horvát olajcég erre azt mondta, a Mol kérte az alacsonyabb pumpakapacitást egy teszten. A Mol szerint ez nem teszt volt, hanem a normál működés része.
Plenkovic újságíróknak arról beszélt, hogy Horvátország saját kapacitásait tekintve regionális energiaközpont. Hangsúlyozta, hogy „a brutális orosz agresszió után” Horvátország feladata, hogy hozzájáruljon az EU, a saját és a többi tagállam energiabiztonságához. Szerinte széleskörű nemzetközi nyomás nehezedik az orosz kőolajtermékek vásárlásának leállítására, Magyarország és Szlovákia pedig bizonyos kivételeket kért ez alól.
„Világossá vált, hogy van egy teljesen biztonságos, alternatív útvonaluk. Arra utalni, hogy Horvátország háborús hasznot húz ebből, rendkívüli arcátlanság, és a nemzetközi hallgatóság félrevezetése”
– mondta.
„Először is, nyerészkedőnek azt nevezhetjük, aki jelenleg olcsóbb orosz kőolajat és gázt kap. Ez nem Horvátország, amely 2022 óta egyáltalán nem használ ilyet. Akkor én azt mondhatom, hogy Magyarország az, amely abban a helyzetben van, hogy olcsóbb energiaforrásokkal rendelkezik.
A nyerészkedő Magyarország, nem pedig Horvátország”
– fogalmazott a horvát kormányfő.
„Felháborodással utasítom vissza azokat a hamis állításokat, miszerint Horvátország háborús hasznot húz. Épp ellenkezőleg, Horvátország jó és becsületes szomszéd. Mi vagyunk a jófiúk” – tette hozzá.
A magyar külügyminiszter szerint azonban
„akárhogyan is tagadja a horvát kormány, ők bizony nyerészkedni akarnak az ukrajnai háborún”.
Szerinte ugyanis jelentősen megemelték a Horvátországon keresztüli olajszállítások tranzitdíját a háború kitörése óta, „most pedig azért akarják ellehetetleníteni hazánk számára az orosz olaj vásárlását, hogy monopolhelyzetbe kerüljenek velünk szemben, s így még több pénzt keressenek – rajtunk”. Majd megismételte az állítását, miszerint az Adria-vezeték egyedül nem tudja ellátni Magyarországot és Szlovákiát.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Ante Susnjar gazdasági miniszter pénteken visszautasította Szijjártó Péter állításait, miszerint Horvátország kihasználja a válságot, háborús felárat szed a Magyarországra érkező kőolaj után, és nem tud elég kőolajat szállítani Magyarország és Szlovákia zavartalan ellátásához – írja a hvg.hu.
Susnjar szerint Horvátország és a Janaf képes minden szükséges mennyiséget leszállítani. „Szijjártó kolléga kijelentéseinek nincs alapjuk, nem felelnek meg a valóságnak, meghívom őt, hogy jöjjön el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Levente: Magyarország területének kétharmadát adta a békéért, Ukrajnának a területe egyötödét kellene feladnia
A külügyminiszter-helyettes az EU-ról, a migrációról és az orosz–ukrán háborúról beszélt. A beszélgetés során kiemelte a NATO-határok szerepét és a magyar részvételt a balti légtérvédelemben.
Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes péntek este a párizsi Sciences Po-n beszélt a magyar külpolitika hátteréről – számolt be róla a Telex. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese azt mondta, a kormány döntéseit történelmi tapasztalatokra alapozza. A Sciences Po a francia és európai politikai elit egyik fő képzőhelye, itt tanult több francia elnök, például Emmanuel Macron és François Hollande, és Novák Katalin is eltöltött itt egy évet.
Az előadás első részében rövid történelmi áttekintést adott.
„Mi egy relatíve kis ország vagyunk, mindösszesen 12 millió magyar él egész Közép-Európában, egy ekkora nemzet pillanatok alatt eltűnhet, ha rossz döntéseket hozunk”
– mondta. A török hódoltságnál kiemelte, hogy a keresztény templomokat mecsetekké alakították, és hozzátette: „egy olyan kultúra foglalt el minket, ami nagyon különbözött a keresztény-európai kultúrától”. A Habsburg-uralomról azt mondta: „A törököket sikerült kiűzni, de ezután egyből nyugatról szálltak meg minket.”
Felsorolta az orosz megszállás magyar tapasztalatait 1848-ból, az első világháború idejéből, a második világháborúból és 1956-ból. „
A magyar tapasztalat az, hogy magunkra hagyott minket a világ, magunkra hagyott minket a Nyugat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a valós segítség nem volt reális elvárás, mert az „valószínűleg a harmadik világháború kitörését is jelentette volna”.
A magyar–ukrán viszonyról beszélve 2014-et emelte ki, amikor szerinte azért tört ki háború Ukrajna és Oroszország között, mert az ukránok nyugat felé fordultak. A 2014-es eseményeket egy ponton „nacionalista, nyugati orientáltságú puccsnak” nevezte. Az ukrán nyelvtörvényt úgy írta le, mint amely korlátozta a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogait, és azt mondta, ezt alapvetően az orosz nyelv és kultúra visszaszorítására alkották. A 2023-as, jelentős részbeni visszavonásról nem beszélt.
Összefoglalásként a magyar külpolitika alaptéziseit sorolta. Ellenzik a migrációt kulturális okokból. Nem akarnak konfliktust Oroszországgal, ezért pragmatikus kapcsolatot tartanak, olajat és gázt vásárolnak. Minden nagyhatalommal konstruktív kapcsolatot keresnek, Kínával is kereskednek. Fontosnak tartják a stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot az Egyesült Államokkal.
A beszélgetés második részében Jacques Rupnik kérdezte az EU-ról és a háborúról. Magyar Levente arról beszélt, hogy 2004-ben gazdasági okból csatlakoztunk az európai projekthez. Most szerinte „az EU mindennap veszít a versenyképességéből a versenytársaihoz képest, politikailag pedig egyre inkább egy diktatúrához hasonlít”. A biztonságról azt mondta, 2004-ben is inkább a NATO-ban látták a garanciát. Úgy fogalmazott, az európai mainstream szerint Oroszország célja a Baltikum elfoglalása, majd Európa,
„Mi nem osztjuk ezeket a nézeteket, de majd a történelem eldönti, hogy kinek volt igaza.”
Szóba került az amerikai gazdaságpolitika és Donald Trump is. Magyar Levente szerint Trump azt teszi, amit ígért: America First. Hozzátette: „Ideje lenne, hogy az EU végre Európát helyezze az első helyre, ne Ukrajnát, és ne valamilyen ideológiát.”
Az orosz–ukrán háború kapcsán a moderátor felvetette, hogy az EU Ukrajna védelmével saját biztonságát is óvja, és az elmúlt napok balti, lengyel és dán eseményei ezt támasztják alá. Magyar Levente erre a NATO-ról beszélt. Szerinte a NATO-határok vitathatatlanok, „ezek azok a határok, ahol a biztonságukat komolyan kell venni”.
Kiemelte, hogy a Baltikum légtérvédelmét jelenleg magyar vadászgépek látják el, és ezek szálltak fel, amikor orosz gépek a NATO légteréhez közel repültek. Azt mondta, Magyarország részt vesz a NATO védelmében, Ukrajna ugyanakkor nem tag.
„Miért kéne tagként kezelnünk?” Úgy fogalmazott, Ukrajna azért nem NATO-tag, mert Németország, Franciaország és az Egyesült Államok sem akarja a saját katonáit Ukrajnába küldeni. „Ukrajna egy geopolitikai határon fekszik, ezért korábban is és most is veszélyes lenne tagként felvenni akár az EU-ba, akár a NATO-ba.”
A végén a külügyi miniszterhelyettes visszatért Trianonra. Azt mondta, Magyarország a vesztes oldalon állt az első világháború végén, és két út volt: harc vagy megegyezés, még ha ez az ország kétharmadának elvesztésével járt is. Szerinte az akkori kormány a tragikus, de észszerű döntést hozta, hogy legalább az ország egyharmadát megtartsa.
„Fájdalmas volt? Persze, hogy fájdalmas volt. Most Ukrajnának a területeinek egyötödét kéne feladnia. Nem akarom megmondani, hogy mit csináljon Ukrajna, csak azt mondom, hogy a mi tapasztalataink alapján a béke néha fájdalmas. A kérdés az, hogy mi a fontosabb az ország életképességének a megőrzése, vagy ragaszkodni néhány ezer négyzetkilométerhez”
– mondta. Végül így zárt: „Béke kell bármi áron.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szombati közleménye szerint a párizsi látogatás fő célja a magyar–francia kapcsolatok erősítése volt. Magyar Levente egyeztetett Emmanuel Macron külügyi és Európa-ügyi főtanácsadójával, Bertrand Buchwalterrel és Alexis Dutertre-rel, valamint Laurent Saint-Martin külkereskedelemért felelős delegált miniszterrel.
Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes péntek este a párizsi Sciences Po-n beszélt a magyar külpolitika hátteréről – számolt be róla a Telex. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese azt mondta, a kormány döntéseit történelmi tapasztalatokra alapozza. A Sciences Po a francia és európai politikai elit egyik fő képzőhelye, itt tanult több francia elnök, például Emmanuel Macron és François Hollande, és Novák Katalin is eltöltött itt egy évet.
Az előadás első részében rövid történelmi áttekintést adott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
