Ez itt gróf batidai Lázár János elvtárs szerény hajléka, ami Gulyás Gergely szerint nem a luxus jelképe – mutatta beMagyar Péter szerda reggeli posztjában az elhíresült batidai kastély együttest, utalva arra, hogy a miniszter a közelmúltban jelezte: elege van a luxizásból és a NER kullancsokból, akik lopott közpénzből urizálnak…
„Ez az a kastély együttes, amiről igazmondó János először azt állította, hogy semmi köze hozzá, majd minden földet megszerzett körülötte és a “szerény” viskókat is a nevére vette. Később pedig
a kastélyhoz vezető negyedrendű közutat is felújíttatta 3 milliárd forint közpénzen, hogy a páncélozott BMW-vel és hintókkal érkező vendégeknek ne kelljen zötykölődniük.
Emellé szerzett budapesti luxus áruházat, sok száz hektár földet és ki tudja hány lakást. És mindezt elvileg a közszférában szerzett jövedelméből…” - írta a Tisza Párt elnöke.
„Lázár János, a NER feketeöves közpénz vámpírja, nem szereti a kullancsokat, hiszen azok konkurenciát jelenthetnek számára. Honnan a tízmilliárdok, gróf úr?” – tette fel a kérdést a bejegyzés végén Magyar Péter.
Ez itt gróf batidai Lázár János elvtárs szerény hajléka, ami Gulyás Gergely szerint nem a luxus jelképe – mutatta beMagyar Péter szerda reggeli posztjában az elhíresült batidai kastély együttest, utalva arra, hogy a miniszter a közelmúltban jelezte: elege van a luxizásból és a NER kullancsokból, akik lopott közpénzből urizálnak…
„Ez az a kastély együttes, amiről igazmondó János először azt állította, hogy semmi köze hozzá, majd minden földet megszerzett körülötte és a “szerény” viskókat is a nevére vette. Később pedig
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Többször mondtam, hogy inkább haltam volna meg a balesetben, mint hogy így folytassam az életemet” – A házomlásban megsérült balerina megrázó vallomása
Az Operettszínház balerinája három éve sérült meg, amikor az utcára omlott egy épület párkányfala. 75 millió forint sérelemdíjat kér az épület felújítását végző cégtől.
A szörnyű baleset 2022 júniusában, a budapesti Jókai utcában történt, ahol felújítási munkálatok zajlottak, és leomlott az egyik épület párkányfala. A fiatal táncos, Tóth Nikolett súlyosan megsérült: azóta sem tudott lábra állni, állandó fájdalmai vannak, számolt be róla az RTL Híradó.
„Az orvosok szerint már soha nem tudok majd táncolni, pedig erre tettem fel az egész életemet, mindig erre készültem”
– mondta Nikolett a bíróságon.
Nikolettet édesanyja ápolja folyamatosan, és emiatt már elvesztette a munkáját. Leánya részmunkaidőben, balettmesterként dolgozik az Operaházban.
„Az, hogy tudjak találni egy párt, akivel együtt tudjak élni, szinte lehetetlen, mert ennek a valakinek szinte fel kellene áldoznia a saját életét arra, hogy engem segítsen, ápoljon.
Ha tudtam volna, hogy ha életben maradok, és ennyire nehéz és fájdalmas lesz, azt mondtam volna, hogy inkább nem szeretném.
Többször mondtam, hogy inkább haltam volna meg a balesetben, mint hogy így folytassam az életemet” – fogalmazott Nikolett, aki eddig 43 millió forintot kapott az épület felújítását végző cég biztosítójától. A vállalkozás egyébként továbbra sem ismeri el a felelősségét a balesetért.
Nikolett és édesanyja közösen 75 millió forint sérelemdíjat kérnek.
A szörnyű baleset 2022 júniusában, a budapesti Jókai utcában történt, ahol felújítási munkálatok zajlottak, és leomlott az egyik épület párkányfala. A fiatal táncos, Tóth Nikolett súlyosan megsérült: azóta sem tudott lábra állni, állandó fájdalmai vannak, számolt be róla az RTL Híradó.
„Az orvosok szerint már soha nem tudok majd táncolni, pedig erre tettem fel az egész életemet, mindig erre készültem”
– mondta Nikolett a bíróságon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Körvonalazódni látszik az első komolyabb hőhulláma, ami ráadásul tartósnak látszik, és nem csak itthon, de Európa több részén is pokoli meleget ígér.
Az Időkép előrejelzése szerint pénteken napos, csapadékmentes időben lesz részünk. Az élénk, erős északias szélben még csak 23-29 fokot mérhetünk.
Aztán hétvégén megjön az igazi nyárias idő. Országszerte sok lesz a napsütés, csak időnként lehetnek gomolyfelhők az égen. Szombaton még többfelé szeles idő várható. Csapadék továbbra sem érkezik, így tovább fokozódik az aszály. A hajnalok frissek lesznek, délután szombaton 23-29, vasárnap 26-31 fokra számíthatunk.
A valódi kánikula a jövő héttel jön el: hétfőn folytatódik a túlnyomóan napos, száraz idő. Napközben észak felől növekedhet meg helyenként a felhőzet, de legfeljebb jelentéktelen zápor alakulhat ki néhol. Az élénk déli, délnyugati szelet helyenként erős lökések kísérhetik. Fokozódik a kánikula, délután 30-35 fokot mérhetünk.
A jelenlegi előrejelzések szerint a hőség a további napokban is velünk maradhat. Keddtől péntekig folyamatosan jóval 30 fok feletti hőmérséklet várható, szinte zavartalan napsütéssel és magas UV-sugárzással. Felhők csak csütörtöktől takarhatják időnként az eget, akkor néhány fokos mérséklődéssel is számolhatunk.
Körvonalazódni látszik az első komolyabb hőhulláma, ami ráadásul tartósnak látszik, és nem csak itthon, de Európa több részén is pokoli meleget ígér.
Az Időkép előrejelzése szerint pénteken napos, csapadékmentes időben lesz részünk. Az élénk, erős északias szélben még csak 23-29 fokot mérhetünk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elzárták a mobilokat, megjöttek a barátok – meglepő fordulat az iskolákban, így változtak meg a diákok szokásai
A tanárok szerint a gyerekek figyelmesebbek lettek az órákon, a szünetekben pedig újra előkerültek a kártyák és a társasok. A mobilmentes iskola meghozta a hatását.
Nem minden iskolában tartják be szigorúan a mobiltelefonok használatát korlátozó rendeletet, de több intézmény már pozitív tapasztalatokról számolt be – írja a Népszava.
A Klebelsberg Központ a lap megkeresésére közölte:
az iskolákból érkező visszajelzések szerint a mobiltelefonok korlátozása pozitív változást hozott a diákok életében.
A szünetekben több közös játék zajlik, és a tanulók is többet beszélgetnek egymással.
Egy Tolna megyei tanár szerint a telefonok elzárása után a gyerekek viselkedése is megváltozott. Azt írta: „Minden szempontból jobb a helyzet attól, hogy néhány órára elszakadnak a telefonjuktól, és nem lettek ettől depressziósok sem.”
Egy dunántúli iskolában reggelente minden diák névre szóló, zárható műanyagborítékba tette a telefonját, amit a tanár összegyűjtött, majd egy dobozba került, amit a titkárság szekrényében zártak el. Ha egy órán szükség volt a telefonra, előtte ki kellett kérni, az utolsó órán pedig visszaadták a diákoknak aláírás ellenében. A tanár úgy fogalmazott: „Úgy ahogy működött, de abszolút nem volt normális állapot.”
Hozzátette, hogy
a tanórákon kívül a diákok valóban többet játszottak együtt: kártyáztak, társasjátékoztak, sőt néha sakkoztak is.
Egy Pest megyei gimnáziumban nem gyűjtik be a telefonokat, csak arra kérik a tanulókat, hogy kapcsolják ki azokat, és tegyék a táskájukba.
Egy budapesti iskola tanára arról számolt be, hogy kezdetben minden reggel beszedték a telefonokat, később azonban szekrényeket kaptak, és most már a diákokra bízzák, hogy elzárják-e az eszközeiket vagy sem.
A telefonhasználat korlátozásáról szóló rendelet 2024. szeptember 1-jén lépett életbe. A szabályok szerint a tanítási nap elején le kell adni a telefonokat, és azokat a nap végéig elzárva kell tartani. Tanórán csak engedéllyel, oktatási céllal lehet őket használni. A begyűjtés, tárolás és kiosztás módját minden iskola maga határozhatta meg.
A Klebelsberg Központ az év során több alkalommal is jelezte a tankerületi központoknak, hogy segítsék azokat az iskolákat, ahol a jogszabály betartása nehézségekbe ütközik.
Nem minden iskolában tartják be szigorúan a mobiltelefonok használatát korlátozó rendeletet, de több intézmény már pozitív tapasztalatokról számolt be – írja a Népszava.
A Klebelsberg Központ a lap megkeresésére közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára egy londoni rendezvényen arról beszélt, hogy nem tudja, újra napirendre kerül-e az a törvényjavaslat, amely a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát szabályozná.
A Fidesz május 14-én nyújtotta be a parlamentnek az ún. „átláthatósági törvényt”, amely listára tette volna azokat a szervezeteket, amelyek külföldi forrásból jutnak támogatáshoz. A törvény lehetővé tette volna működésük korlátozását illetve elvenné az adó egy százalék felajánlásának lehetőségét.
A szavazást eredetileg június közepére tűzték ki, a tervezet végül mégsem került a képviselők elé.
„Sok vita övezte ezt a törvényjavaslatot, belső egyeztetések, megbeszélések, nézeteltérések voltak körülötte, ezért a kezdeményezők úgy látták jónak, hogy egyelőre visszavonják.”
Később hozzátette: „Nem vagyok benne biztos, hogy valaha is [...] újra előkerül.” Szerinte legkorábban ősszel térhet vissza a javaslat a parlamentbe, de: „Nem tudok semmilyen határozott döntésről, hogy visszahoznák” – fogalmazott az államtitkár.
Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára egy londoni rendezvényen arról beszélt, hogy nem tudja, újra napirendre kerül-e az a törvényjavaslat, amely a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát szabályozná.
A Fidesz május 14-én nyújtotta be a parlamentnek az ún. „átláthatósági törvényt”, amely listára tette volna azokat a szervezeteket, amelyek külföldi forrásból jutnak támogatáshoz. A törvény lehetővé tette volna működésük korlátozását illetve elvenné az adó egy százalék felajánlásának lehetőségét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
