HÍREK
A Rovatból

Hónapos kosz, szétdobált vécépapírok fogadják a gyerekeket a védőnői helyiségekben Érden – nincs elég takarító

Tarthatatlan higiéniai állapotokkal szembesültek az anyukák, amikor gyermekeikkel érkeztek vizsgálatra. Többen panaszt tettek, de kérdés, mikorra sikerülhet elhárítani a problémát.
Malinovszki András / Fotó: voltamax / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. február 17.



Egy érdi Facebook-csoportban hatalmas vita alakult ki egy anyuka bejegyzése körül, aki arról számolt be, hogy elfogadhatatlan állapotok uralkodnak a helyi védőnői helyiség mosdójában. Sokan egyetértettek vele, és más szülők is panaszkodtak a körülményekre. Az önkormányzat és a kórház egymásra hárítja a felelősséget, miközben a népegészségügyi szervek nem adnak egyértelmű választ arra, hogy kinek kellene biztosítania a takarítást.

Egy édesanya az Átlátszónak számolt be róla, hogy milyen körülményekkel találkozott, amikor éves státuszvizsgálatra vitte gyermekét a védőnőhöz. Elmondása szerint a mosdó rendkívül koszos volt, a földön vécépapír hevert, és semmihez nem mertek hozzányúlni.

„Az, hogy az ember elmegy egy védőnői vizsgálatra, és ilyen körülmények fogadják, az vállalhatatlan”

– mondta az édesanya. Hozzátette, hogy rákérdezett a problémára, de azt a választ kapta, hogy a helyzetet már jelezték, viszont még nem oldották meg. „Én nem gondolom, hogy a takarítás a védőnő feladata lenne” – tette hozzá.

Egy másik megkérdezett szerint „a mosdó egy jó ideje használaton kívüli állapotban van, nagyon koszos. Mi sem akartuk használni, csak elfogyott a zsebkendőm és benéztem, hátha ott van papír. Nagyon sajnálom, hogy ilyen állapotok vannak. Szerintem minden orvosi rendelőbe szükség volna takarítónőre, mert nem gondolom, hogy ez az asszisztensek és doktornők feladata lenne.”

Az Átlátszó megkereste a Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat, hogy megtudja, kinek kellene gondoskodnia a takarításról. A kórház azt válaszolta, hogy „az ingatlanüzemeltetés és a közös használatú helyiségek takarítása a helyi önkormányzat feladata. Szakmai tekintetben a működést a kórház garantálja, ám az üzemeltetési feladatok ilyen esetekben önkormányzati hatáskörbe tartoznak.” Azt viszont nem árulták el, hogy kaptak-e panaszt akár a védőnők, akár a szülők részéről.

A portál ugyanakkor talált több olyan álláshirdetést a kórház honlapján, amelyben az érdi védőnői telephelyre keresnek takarítókat napi és heti takarításra, Érden belül változó helyszínekre, határozatlan időre, napi 4 órában.

A kórház azonban erre a kérdésre sem válaszolt.

Az érdi önkormányzat szerint a takarítás nem az ő felelősségük. Azt közölték, hogy a kórház szerződésben vállalta ezt a feladatot, mivel megkapta a védőnői helyiségek ingyenes használati jogát. „Folyamatos szakmai egyeztetések zajlanak, mert vannak köztünk jogértelmezési, illetve szerződésértelmezési nézetkülönbségek. A takarítás kérdésében a két fél januárban abban állapodott meg, hogy első körben a Kórház próbálja meg megoldani a feladatot, de ha valamilyen oknál fogva nem engedélyezik számukra az új munkaerő felvételét, akkor az Önkormányzat keres megoldást a problémára.”

A védőnői szolgálat 2023 júliusában állami fenntartásba került, a védőnők alkalmazottai lettek a megyei irányító kórháznak, így Érden a Szent Imre Oktatókórháznak. A szakmai irányítást az Országos Kórházi Főigazgatóság, a hatósági felügyeletet pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ látja el. Az önkormányzatok továbbra is érintettek az üzemeltetésben, de hogy pontosan milyen felelősségeik vannak, az egyes településeken eltérően értelmezik.

A szerződés szerint az önkormányzat 2023 végéig vállalta a védőnői helyiségek üzemeltetését, de a költségeket a kórháznak kellett volna fedeznie. Az önkormányzat állítja, hogy a közüzemi számlákat továbbította, de a kórház eddig nem térítette meg azokat. Többször próbáltak egyeztetni, de válaszokat nem kaptak.

A Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérése szerint több településen is problémát jelent a védőnői szolgálat államosítása után kialakult helyzet. Az átadott feladatokhoz kapcsolódó költségeket az önkormányzatok által fenntartott intézmények biztosítják, de az állami fenntartású egészségügyi intézmények sok helyen nem térítik meg a kiadásokat. A válaszadó intézmények szerint az átvevő intézmények átlagosan nyolc hónapja adósak a kifizetésekkel.

Az ügyben a Átlátszó az érdi népegészségügyi szerveket is megkereste kérdéseivel, de tőlük nem érkezett válasz. A Belügyminisztérium pedig csak annyit közölt, hogy a kórház már válaszolt a kérdésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rétvári Bence nekiment a Tisza belügyminiszter-jelöltjének: A BM-ben éles helyzetek vannak, itt nem működik a multis szöveg
A leköszönő belügyi államtitkár egy posztban bírálta a TISZA Párt jelöltjét, Pósfai Gábort. Szerinte a Decathlon korábbi vezetője a párthűség miatt kerülhet pozícióba, ahogy korábban Lamperth Mónika és Kuncze Gábor is.


Rétvári Bence, leköszönő belügyminisztériumi államtitkár egy posztban bírálta a TISZA Párt belügyminiszter-jelöltjét. Arra a kérdésre, hogy „Milyen belügyi tapasztalata van a Tiszás belügyminiszter-jelöltnek”, a politikus rövid választ adott: „Semmilyen.”

A politikus szerint Magyar Péter „egy sportszer multitól hozza az új belügyminisztert”. Pósfai Gábor, a Decathlon korábbi vezetője, aki 2025 februárjában vette át a TISZA Párt operatív működésének vezetését, Rétvári szerint bár „elismerésre méltó pályát futott be multi közegben”, de a rendvédelem terén nincs több ismerete, mint az egykori MSZP-s Lamperth Mónikának vagy az SZDSZ-es Kuncze Gábornak. Azt állítja, egyikük sem a szakmai alkalmassága, hanem a párthűsége miatt került a pozícióba.

Pósfai Gábor „a rendvédelem kapcsán az ismerete nem több, mint az egykori MSZP-s Lamperth Mónikának vagy SZDSZ-es Kuncze Gábornak.”

Ezzel szemben a leköszönő államtitkár ideális vezetőként írta le Pintér Sándort, akinek lehetséges visszavonulása már korábban is téma volt a sajtóban. Azt állítja, Pintér „ízig-vérig rendőr és született parancsnok - ez a sikere titka”. Ennek tulajdonítja, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa lett. A poszt szerint a távozó miniszter „a rendőrök nyelvén beszél, ismeri a rendőrség és a katasztrófavédelem minden képességét, a rendőrök észjárását, a testület belső írott és íratlan szabályait”, és vészhelyzetben pontosan tudja, hogyan kell megszervezni az operatív irányítást.

A poszt egyik központi gondolata, hogy a rendvédelmi testület egy nehezen hozzáférhető közeg.

„A rendvédelem zárt világ. Aki kívülről jön, az nem fogja megérteni. És aki nem érti, az irányítani se tudja.”

Rétvári Bence szerint aki más kultúrából érkezik, azt a testület tagjai figyelmen kívül hagyják. Ezt azzal a példával támasztja alá, hogy állítása szerint „sok-sok év elteltével még Kuncze Gábor is elmondta egy interjúban, hogyan volt előkelő idegen a saját minisztériumában”. A korábbi SZDSZ-es politikus, aki nemrég egy interjúban a jelenlegi politikai helyzetet is értékelte, Rétvári szerint arra is utalt, hogy valójában Pintér Sándor irányított kívülről, „rendőri észjárással”. A leköszönő államtitkár szerint a Belügyminisztériumban „éles helyzetek vannak, itt nem működik a multis szöveg”.

A jelölt „lehet, hogy benne van Magyar Péter szűk bizalmi körében, de nincs benne a rendőrök lelkében.”

A jelölésre a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet is reagált, amely üdvözölte, de feltételekhez kötötte a civil belügyminiszter-jelölt támogatását.

Rétvári Bence a posztját azzal a gondolattal zárja, hogy a rendőrök és a katasztrófavédők tiszteletet érdemelnek, és egy kívülről hozott vezető nem ideális választás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán döntött: ezt a fizetős búcsúajándékot kapják a távozó állami vezetők egy friss rendelet szerint
A leköszönő kormány lehetővé tette a távozó miniszterek és államtitkárok számára, hogy megvegyék használt hivatali mobiltelefonjukat.


A leköszönő Orbán-kormány a kormányváltási időszakban módosított egy rendeletet, amely lehetővé teszi a távozó állami vezetőknek, hogy megbízatásuk megszűnésekor megvásárolhassák az általuk használt hivatali mobiltelefonokat. A jogszabályt csütörtökön, április 30-án tették közzé, és már másnap, május 1-jén hatályba is lépett – vette észre a 24.hu.

A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által aláírt módosítás nem ajándékozásról, hanem egy vásárlási lehetőségről rendelkezik.

Az érintettek köre széles: miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, a miniszterelnök politikai igazgatója és nemzetbiztonsági főtanácsadója, valamint a miniszteri kabineteket vezető kabinetfőnökök is élhetnek a lehetőséggel.

A rendelet szövege külön is kitér a kabinetfőnökökre, kimondva, hogy „a megbízatásának megszűnése esetén a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök is megvásárolhatja az általa használt mobiltelefont”.

A jogszabály ugyanakkor számos gyakorlati kérdést nyitva hagy. Nem részletezi, hogy a telefonok vételárát milyen elszámolási szabályok, például értékcsökkenés vagy piaci ár alapján határozzák meg. A hivatalos indoklás szerint a módosítás célja mindössze a telefonhasználatra vonatkozó szabályok kiegészítése volt.

Az állami juttatásokkal kapcsolatos társadalmi érzékenységet jelzi az is, hogy Magyar Péter nemrég úgy fogalmazott, „egészen döbbenetes pénzszórás volt eddig a magyar Országgyűlésben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Lázár János utolsó döntéseivel 280 milliárd forint uniós forrást kockáztat
A leendő közlekedési miniszter egy posztban bírálta Lázár Jánost a Debrecen–Nyíregyháza és a budapesti körvasút tenderének visszavonása miatt. Állítása szerint a lépés miatt komoly csúszás várható a már évek óta előkészített, uniós finanszírozású projekteknél.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Vitézy Dávid, a leendő közlekedési miniszter szerint Lázár János leköszönő tárcavezető az utolsó napjaiban visszavonta két kulcsfontosságú vasúti beruházás kivitelezési tenderét. A politikus szombati bejegyzésében állítja, hogy ezzel a lépéssel a távozó kormány egy újabb, mintegy 280 milliárd forintos uniós forrásvesztés kockázatát hagyja az új kabinetre.

Vitézy rámutatott a projektek szűkös határidejére. „Ezeket, a már korábban elnyert uniós forrásokkal bíró beruházásokat a következő 3 évben kellene megvalósítani, ami egy visszavont építési tender után nulláról kezdve finoman szólva sem egyszerű kihívás ekkora volumenű és ilyen komplex építkezések esetén.”

A leendő miniszter úgy véli, a döntés hivatalos indoklása ködösít, miközben szerinte a valós ok az, hogy a közbeszerzések nem voltak megfelelően előkészítve. Úgy fogalmazott, a kiírások minősége egyszerűen gyenge volt, így végül ajánlatot sem lehetett rájuk adni.

„Hosszú évek semmittevése után tehát sorban dőlnek össze a választási kampányban kiírt patyomkintenderek - összehányt műszaki leírással, átgondolatlanul ugyanis nem lehet szabályosan és eredményesen beruházni.”

Vitézy párhuzamot vont a HÉV-járműbeszerzés ügyével, amely szerinte szintén egy rosszul előkészített eljárás miatt hiúsult meg. Azt írta, a HÉV esetében is az történt, hogy évekig nem csináltak semmit, majd egy alkalmatlan tendert írtak ki, amivel veszélybe sodorták a már elnyert uniós támogatást.

A leendő miniszter hozzátette, mindkét, most visszavont vasútfejlesztés esetében már 2022 óta készen állnak a tervek, így a tenderek visszavonása jelentős csúszást okoz. Állítása szerint a leköszönő kormány már eddig is 800 milliárd forintos kárt okozott az országnak a szabálytalanságok miatt visszatartott uniós forrásokkal.

„Ne felejtsük, a HÉV-járműbeszerzésnél is ez történt: évekig nem csináltak semmit, majd a kampányban kiírtak egy teljesen alkalmatlan tendert, amire egy ajánlat sem jött, így végül az erre már korábban elnyert 116 milliárd forint uniós forrás is veszélybe került.”

Úgy látja, rengeteg kiváló szakembert üldöztek el, az egyetlen cél pedig a politikai érdekek érvényesítése volt. Emiatt jutottunk el odáig – állítja –, hogy a minisztérium már egy szabályos közbeszerzés kiírására is alkalmatlanná vált.

Posztját azzal zárta, hogy bár a „vasútrombolás korszakának vége, de nagy munka áll előttünk”. Feladatként jelölte meg az uniós források hazahozatalát, a már megítélt, de fel nem használt pénzek megmentését és az állam beruházási képességének újjáépítését.

Vitézy szerint „ezeknek a bűnöknek a feltárása és kijavítása nélkül ugyanis nincs működő és fejlődő Magyarország”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: A kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését a "gyermekvédelmi" törvénnyel kapcsolatban
A leköszönő miniszterelnök arról tájékoztatta a köztársasági elnököt, hogy a kabinet nem tartja be a gyermekvédelmi törvényről hozott uniós ítéletet. A bíróság szerint a jogszabály diszkriminatív és sérti az EU alapértékeit.


Alig egy héttel a távozása előtt Orbán Viktor levélben közölte Sulyok Tamás köztársasági elnökkel: kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a melegeket a pedofilokkal összemosó, kormányoldalon gyermekvédelminek nevezett törvényről – írta meg a Telex.

A levelet Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője tette közzé a Facebookon azzal a felütéssel, hogy „a gyermekvédelem ügye Magyarországra tartozik, ezzel kapcsolatos döntéseket nekünk kell meghoznunk”.

A miniszterelnök a köztársasági elnöknek írt levelében egyértelművé tette az álláspontját: „Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre”.

Az Európai Unió Bírósága teljes ülésen kimondta, hogy a 2021-es törvény több ponton is sérti az uniós jogot, többek között a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, az EU Alapjogi Chartáját és az uniós értékeket rögzítő alapító szerződést is.

Az ítélet szerint a magyar szabályozás diszkriminatív és megbélyegző az LMBTQ-személyekkel szemben, és a gyermekvédelemre való hivatkozás nem igazolhatja a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. A döntés jogi súlyát jelzi, hogy a bíróság először állapította meg tagállammal szembeni perben az uniós értékek különálló megsértését.

A magyar kormány szerint azonban az ítélet nem jogi, hanem politikai alapon született. Orbán Viktor a levelében azzal érvelt, hogy a bíróság döntése figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, amely rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi, és óvja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. A miniszterelnök szerint az uniós értékekre való hivatkozás nem írhatja felül a tagállamok alkotmányos identitását és a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdéseket, mint amilyen az oktatás és a gyermeknevelés.

A bírósági döntések megtagadásának azonban komoly pénzügyi következményei lehetnek, amire már volt is példa. A menekültügyi szabályok be nem tartása miatt a magyar kormány korábban egy 78 milliárd forintos fizetési felszólítást kapott Brüsszelből, és azóta az Európai Bizottság már meg is kezdte a bírság összegének levonását a Magyarországnak járó uniós támogatásokból. A mostani esetben is az Európai Bizottság újabb keresetet indíthat, amelyben már pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, ha Magyarország nem tesz eleget az ítéletnek.

Az új Országgyűlés május 9-én tartja alakuló ülését, amivel az Orbán-kormány megbízatása megszűnik, így az ítélet végrehajtásának rendezése már az új kormány időszakára is átnyúlhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk