Hónapokig észrevétlenül terjedhetett a koronavírus Vuhanban az első azonosított esetek előtt
Valószínűleg két hónapig észrevétlenül terjedt a SARS-CoV-2 vírus, mielőtt 2019 decemberében az első koronavírusos megbetegedéseket észlelték a kínai Vuhanban, írja egy tanulmány alapján a Science Daily. Amerikai tudósok egy csoportja molekuláris kormeghatározással és járványügyi szimulációkkal jutott erre a következtetésre.
A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Orvostudományi Kara, valamint az Arizonai Egyetem és az Illumina nevű cég kutatói három fontos információból dolgoztak: a járvány vuhani lezárás előtti terjedése mellett, a Kínában keringő vírus genetikai sokszínűségét és az országban jelentett első eseteket vetették össze. Ennek alapján
Az első eseteket ebből a tartományból jelentették két hónappal később. A kínai hatóságok végül január 23-án zárták le teljesen a régió fővárosát, a 11 millió lakosú Vuhant, melyet 76 napig tartottak karanténban. Az időközben hivatalosan is világjárvánnyá minősített Covid-19-et áprilisra vonták ellenőrzésük alá, de addigra már több mint 100 országból jelentettek eseteket.
A tanulmányban kitérnek arra a vuhani halpiacra is, ahonnan eleinte eredeztették a koronavírust. A kutatók szerint azonban ez szinte teljesen kizárható, ugyanis a legkorábban azonosított esetek semmilyen kapcsolatban nem álltak a piaccal.
Helyi híradások alapján legalább 2019. november 17-ig nyúlik vissza a vírus megjelenése a tartományban. Ez pedig azt jelenti, hogy a vírus már aktívan terjedt az emberek között, mire hetekkel később a hatóságok az első közegészségügyi intézkedéseket megtették.
A tanulmány készítői a közös őst keresték, ami a terjedő vírusok közül a feltételezett alapvírus lehetett. Számításaik szerint a Kínában regisztrált medián fertőzöttek száma november 4-ig kevesebb, mint egy volt, míg 13 nappal később már négy, de még december 1-jén is csak kilenc. Az új típusú koronavírus miatt az első beteg 2019 december közepén került kórházba.
A járvány-szimuláció során az is kiderült, hogy elképesztő balszerencse lehetett, hogy a vírus a denevérekről indulva egy közvetítő állaton keresztül végül pandémiát eredményezett. A modellezés során ugyanis a 100 elvégzett kísérletből csupán az esetek harmadában alakult ki világjárvány a zoonózisnak köszönhetően, a többi esetben még azelőtt elhalt a vírus, hogy járvány alakulhatott volna ki. Az átlagos eset szerint az első fertőzést követően nyolc nappal a vírusok többsége egyszerűen elhalt, vagyis az elsőt leszámítva valójában egy ember sem kapta el a vírust.
