News here

HÍREK
A Rovatból

Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők Borogyanka településen

Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők folytatják offenzívájukat, elsősorban a keleti országrészben Donyeck és Szeverodoneck, valamint Harkiv irányában, továbbá a déli országrészben.

Link másolása

Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka településen - közölte csütörtökön Olekszij Kuleba, az ukrán főváros körüli régió humanitárius központjának vezetője.

A település egy hónapon át volt az Ukrajna ellen háborút folytató orosz csapatok megszállása alatt. Kuleba szerint - akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett - a mentést végzők felmérik, mely épületeket kell végleg lebontani, és melyek azok, amelyek még helyreállíthatók. "Sajnos, már megerősítették azt az információt, hogy halottakat találtak a romok alatt" - mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a holttestek összeszámlálása még folyamatban van.

Közben visszatért Kijevbe Litvánia ukrajnai nagykövete, - szavai szerint - elsőként az ukrán fővárosból kimenekített külföldi nagykövetek közül. A diplomata egy hónapig volt távol az ukrán fővárostól, ez idő alatt a nyugat-ukrajnai Lvivben, illetve egy kis ideig az ukrán-lengyel határon dolgozott.

Olekszandr Hruzevics dandártábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján nem zárta ki annak esélyét, hogy az orosz csapatok ismét a főváros, Kijev ellen indítanak támadást. Kifejtette, hogy jelenleg Oroszország az erőit más régiókba - főként a keleti és a déli országrészbe - csoportosítja át. "Amennyiben ott harci sikereket érnek el, bár kétlem, hogy így lesz, akkor is még mindig fennáll annak a valószínűsége, hogy megpróbálják megtámadni Kijevet. Hozzátette: meggyőződése, hogy másodjára is megpróbálják majd az orosz csapatok bevenni Kijevet, mert szerinte Oroszország számára csak ez jelent győzelmet Ukrajnában.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják offenzívájukat, elsősorban a keleti országrészben Donyeck és Szeverodoneck, valamint Harkiv irányában, továbbá a déli országrészben. A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítései Mariupol város elfoglalására összpontosulnak, támadásokat hajtanak végre Izjum környékén, és megpróbálják áttörni a védelmet Donyeck irányában. Harkivot változatlanul körbezárva tartják legfeljebb öt harcászati zászlóaljjal, a várost rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel lövik.

Az orosz erők Izjumot továbbra is megszállva tartják, és próbálják folytatni az offenzívát Szlovjanszk és Barvinkove irányában.

A vezérkar szerint az északnyugati Voliny megyében Fehéroroszország területéről ellenséges rakéta- és bombatámadások lehetségesek katonai és polgári infrastrukturális létesítmények ellen.

Zaporizzsja megyében az orosz erők által megszállt településeken megtiltották a férfiaknak, hogy ukrán ellenőrzés alatti területre távozzanak, miközben a régióban fokozódik az élelmiszerhiány is.

Az ukrán erők egyes területeken újabb és újabb településeket szabadítanak fel, komoly károkat okozva az orosz hadseregnek - írta a vezérkar, részleteket nem közölve.

Az ukrán katonai vezetés legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 698 harckocsit, 1891 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán országos rendőrség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy lefoglalták a Vlagyimir Putyin "komájaként" emlegetett, hazaárulással meggyanúsított Viktor Medvedcsuk ukrán oligarcha és parlamenti képviselő feleségének a vagyonát. A házi őrizetre ítélt Medvedcsukról a nyílt háború kitörése óta nem tudják az ukrán hatóságok, hogy hol tartózkodik.

Az ügyészség már elrendelte a letartóztatását. Csütörtökön az egyik vidéki házában több mint háromszáz nagy értékű festményt foglaltak le. Ezenfelül a bíróság engedélyezte hét lakás és két ingatlanegyüttes lefoglalását is.

A rendőrségi közlemény szerint a lefoglalt vagyontárgyak eladásából befolyt pénzeszközöket az ukrán fegyveres erők szükségleteire és az orosz hadsereg által lerombolt infrastruktúra helyreállítására fordíthatják. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Facebookon hozzáfűzte, hogy Medvedcsuk magánrepülőgépe már "Ukrajna védelmét szolgálja".

Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó egy lapinterjúban elmondta, hogy frissen szerzett értesülései szerint Ivan Sztolbovij, Balaklija polgármestere családjával együtt Oroszországba menekült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Teljesen átalakul az egészségügy, döntött a fideszes többség az Országgyűlésben
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.

Link másolása

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.

Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek - jellemzően megyék - esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben - engedéllyel - végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást

végeznek.

Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Itt a döntés: ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének
Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Link másolása

Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását.

A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.

Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.

Lazul a követelmény a doktori képzésnél is: nyelvvizsga helyett, csak „nyelvismeretet” várnak el.

Korábban két, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelv ismerete volt kötelező, ezt követően az egyetem maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Zebrán elgázolt gyalogost vádol emberöléssel az ügyészség
Részegen, a piros lámpa ellenére lelépett az útra. A motoros a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel ment, és elütötte.

Link másolása

A férfi három és fél évvel ezelőtt, a Blaha Lujza térnél részegen, a piros lámpa ellenére lelépett az útra. Pont akkor ért oda egy motoros a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel, és elütötte. Mindketten súlyosan megsérültek, a motoros később meghalt. Az ügyészség mindkét férfi felelősségét megállapította, a gyalogos ellen most emeltek vádat - hangzott el az RTL híradójában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Brutális különadó-emelést kapott a Mol a nyakába, visszaállt a jövedéki adó mértéke is
Gyakorlatilag elvonják a Mol nyereségét. December 8-tól 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre.

Link másolása

Ahogy azt Orbán Viktor előrevetítette, elvonják a nyereséget a Moltól.

Ezt írta:

„Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk és a rezsivédelmi alapba irányítjuk.”

A részletek december 7-én, szerda este jelentek meg a Magyar Közlönyben.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányrendelet a következőket rendeli el:

„Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. adóévre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka. (7) A Távhő. törvény 8. §-ától eltérően a 2023. adóévi adóelőlegek megfizetése során a (6) bekezdés szerinti mértéket alkalmazni kell. (8) A Távhő. törvény 6. § (11) bekezdésétől eltérően a több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap a Távhő. törvény 6. § (1)–(9) bekezdése alapján meghatározott összegnek az arányos része. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”

A kormányrendelet tartalmazza azt is, hogy a következő naptól, azaz december 8-tól

december 8-tól 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre.

A kormány még július 30-án 25-ről 40 százalékra növelte a Mol által fizetendő különadót. A különadót módosító kormányrendelet hivatalosan „a Rezsivédelmi Alap növeléséhez szükséges intézkedésekről” címet kapta, és azzal egy korábbi rendeletet módosítanak, amelyben a „kőolajtermék-előállítók” számára a Brent és az orosz olaj árának különbözete alapján előírt különadót szabályozták.

A Vezess.hu írta meg, hogy a 480 forintos hatósági ár kivezetése után az üzemanyagra kivetett jövedéki adó mértéke is visszaállt az árstop előtti állapotra. A 95-ös benzin jövedéki adójának mértéke ismét nettó 120 forint/liter (áfával 152,4 forint), míg a gázolajé nettó 110,35 forint/liter (ami bruttó 140,1 forintot jelent). Az emelés mértéke literenként nettó 25 forint.

Azt, hogy mit kamuzott a kormány az ársapkáról, a szankciókról, a szakértő ebben a nyilatkozatában leplezte le:

/holoda-attila-a-benzinarsapka-kivezeteserol-a-kormany-indoklasa-nem-fedi-a-valosagot/


Link másolása
KÖVESS MINKET: