SZEMPONT
A Rovatból

Holoda Attila: Úgy tálalják, mintha holnaptól itt mindenki megfagyna, pedig az orosz gáz pótlása 2027-ig simán elintézhető

Nem fordulhat elő, hogy Magyarország gázellátása fizikailag veszélybe kerül, és az sem, amivel a kormány riogat, hogy 3-5-szörös áron fogjuk megvásárolni a gázt – mondja a szakértő. Hozzáteszi, folyamatosan azzal hülyítik az embereket, hogy az orosz gáz olcsó, de ez nem igaz.


Háromszoros, ötszörös gázárakról beszél a kormány, miután az Európai Tanács úgy döntött, jövő novembertől elzárják az orosz gázcsapokat. Ez azt jelenti, hogy akár a Fidesz nyer áprilisban, akár a TISZA, 2027 őszétől a határozat értelmében nem érkezhet Magyarországra orosz gáz. Igaz, az Orbán-kormány már be is jelentette, hogy bíróságon támadja meg a határozatot, mert szerintük ez egy szankciós döntés volt, amit egyhangúan kellett volna meghozni, a Tanács ezzel szemben mindezt kereskedelmi szabálynak állította be, amihez egyszerű többség is elég volt.

Mi történik, ha másfél év múlva már valóban nem jön majd orosz gáz Magyarországra? Megakadályozhatja-e ezt a magyar kormány a bíróságon? Valóban kilőhet-e a hazai fogyasztók által fizetett gázár, ha nem sikerül? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.

— Mióta volt napirenden ez a határozat?

— Elég régóta beszélünk róla. Eleinte még arról volt szó, hogy ez egy jogszabályi módosítás lesz, amihez egyhangú döntés kell. Aztán kitalálták azt a megoldást, hogy kereskedelmi szabályozásként fogadják el, amihez a többségi döntés elég. Ez legalább egy-másfél hónappal ezelőtt került először az Európai Parlament asztalára, és most jutott el az Európai Unió Tanácsáig.

— Ez azért is érdekes, mert korábban több helyről lehetett hallani a 2027-es céldátumról.

— A 2027-es dátum nem lehet senkinek meglepő, inkább csak a kivitelezés módja az. Korábban a magyar kormány folyamatosan arra készült, hogy nem baj, majd úgyis megvétózzuk. Ebből a vétóból lett elege az Európai Uniónak, és megtalálta ezt a kereskedelmi szabályozási megoldást, ami nagy valószínűséggel ki fogja állni a bírósági eljárás próbáját is. A magyar kormány már be is jelentette, hogy megtámadják bíróságon, mondván, hogy ezzel gyakorlatilag kiveszik a kötelező szankciós szabályozást az Európai Tanács egyhangú döntései alól, és kereskedelmi döntésként kezelik. Meglátjuk, hogyan jutnak ezzel tovább. Az LNG esetében a határidő tehát 2027. január, a vezetékes szállítás esetében pedig legkésőbb 2027. szeptember vége, illetve ha a tárolók feltöltéséhez szükséges, akkor november. Addig azért van még bő egy-másfél év.

A kormány mégis úgy kezdett visítani, mintha holnapról beszélnénk, és most úgy tálalják, mintha holnaptól itt mindenki megfagyna, mert nem lesz elegendő gáz.

Közben azért ennyi idő alatt elég sok mindenre fel lehet készülni, többek között erre is.

— Nemcsak lehet, de kell is, hiszen március végéig minden tagállamnak be kell nyújtania egy tervet, hogyan készül fel az orosz gázról való leválásra. Ahogy öntől már megtanultam, a vezetékrendszer gyakorlatilag minden irányból kiépült, tehát technikai akadály nincsen.

— Az MVM vezérigazgatója is megerősítette, hogy igenis el tudják látni a magyar fogyasztókat elegendő földgázzal orosz gáz nélkül is. Tehát valóban, fizikai akadálya ennek nincs.

— A kőolajjal más a helyzet.

— A kőolaj most nem került ebbe bele, azt kiszedték a mostani csomagból. Azt mondták, hogy azt egy külön rendelkezésben fogják szabályozni, vélhetően pontisan emiatt. Tehát a kőolaj végül is nem került bele, csak a földgázról beszélünk, ami megoldható. Egyébként szerintem a kőolaj is.

— Mi történhet, miután a kormány bírósághoz fordult?

— Ennek nincs halasztó hatálya. Attól, hogy valaki bíróság elé fordul, éppúgy, mint a magyar jogban, a kötelezettség érvényben marad. Tehát márciusra el kell készíteni a kivezetésre vonatkozó ütemtervet. A bíróság elé pedig azért akarják vinni az ügyet, mert szerintük eljárási hiba történt. A bíróság pedig vélhetően azt is tárgyalni fogja, igazuk van-e, amikor azt mondják, hogy Magyarországnak nem megoldható a földgázellátása orosz gáz nélkül. Ekkor pedig előkerülnek azok a tények, amiket én is szoktam mondani, és amit az MVM vezérigazgatója is megerősített:

igenis van elegendő betáplálási kapacitás a Török Áramlaton kívül is.

Csak mondom egyébként, hogy a Török Áramlaton kívüli betáplálási kapacitás, ha még az ukránt is leveszem, mert az jelenleg nem működik, több mint 13 milliárd köbméter. Ekkora a kapacitása ezeknek a vezetékeknek. Azaz más feladatuk nincs, mint ezt kitölteni kereskedelmi szerződésekkel.

— Úgy tudom, a bejövő földgáznak a 20%-a már most is nem orosz eredetű.

— Valóban, elég jelentős mennyiség ma már máshonnan érkezik. Ausztria felől például, ezen kívül ott van a horvát és a román betáplálás. Ha most ránézek a földgázszállító oldalán a mostani adatokra, azt látom, hogy Romániából, illetve Mosonmagyaróvárnál érkezik földgáz a hálózatra. És persze jön a Török Áramlaton is, hiszen az egy hosszú távú szerződés alapján működik.

— A hosszú távú szerződés a másik kérdés. Az oroszokkal ilyen szerződéseink vannak. Ha ezt fel kell mondanunk, akkor kell kötbért fizetnünk?

— Ez egyáltalán nem biztos. Mivel nem ismerjük a szerződést, ezért mondhatnak akármit, akár a kötbérrel is riogathatják az embereket. Ilyenkor azt szoktam mondani: jó, akkor mutassák meg azt a szerződést, vagy legalábbis ezt a kitételét. Ugyanis minden nemzetközi szerződés esetén, különösen, ha az unión kívüli tagállam cégével köttetik, benne van egy olyan klauzula, miszerint ha egy adott országban vagy abban a közösségben, ahová az ország tartozik, megváltozik a jogszabály, és ellehetetleníti a szerződés korábbi feltételek szerinti teljesítését, akkor a partnereknek joguk van a szerződés felülvizsgálatát kezdeményezni.

Lehet azon vitatkozni, hogy ez vis maior-e vagy sem, de mivel ezek a klauzulák minden nemzetközi szerződésben benne vannak, nem fognak annyira meglepődni.

Mondok egy egyszerű példát: amikor Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy mostantól csak rubelben lehet fizetni, ez egy olyan változtatás volt, ami alapján a Gazprom kezdeményezte a meglévő szerződések módosítását: vagy áttérnek a rubelre, vagy felbontják a szerződést. Ne gondolja Szijjártó Péter sem, aki annyira ért a szerződésekhez, hogy egy ilyen helyzetben Magyarországnak nincs joga felmondani a szerződést, ha egy EU-s szabályozás megtiltja az adott országból érkező gáz forgalmazását. Éppúgy van hozzá joga, mint ahogy az oroszoknak volt Putyin rendelkezésére áttérni a rubeles elszámolásra. És volt, aki nem tért át. A lengyelek jelentették be először, hogy ők márpedig nem fogadják el. És az oroszok mit csináltak? Elzárták a Jamal vezetéket, ami Lengyelországba szállított gázt, holott még érvényes szerződésük volt 2022 végéig, mégis elzárták 2022 májusában.

Lehet ezen vergődni, hogy csak mi vagyunk kötbérkötelesek, de ez nem igaz.

A szerződések tartalmaznak ilyen klauzulát, és ha a szabályozás változik, a felek tudomásul veszik, hogy ehhez igazodni kell, és módosítást kezdeményeznek. Ha nem sikerül megállapodni, a szerződés hatályát veszti. Én a kötbérkérdést ezzel lezárnám, és nem riogatnám az embereket azzal, hogy milliárdokat kell fizetnünk.

— A másik nagy ellenérv, hogy sokkal drágább lenne a nem orosz gáz.

— Folyamatosan ezzel hülyítik az embereket, hogy az orosz gáz olcsó. Nem olcsó. Miért lenne az? Sosem volt olcsó. Mióta orosz gázt vásárolunk és nem szovjetet, azóta ez sem olcsó. Az oroszok viszonylag hamar rájöttek, hogy ez egy kemény valutáért, jó áron értékesíthető termék. Ráadásul a vezetékeik is megvoltak hozzá. Főleg, amíg az ukrán vezeték működött, ami nem volt költséges, hiszen az még a 60-as, 70-es években épült, annak az amortizációja már régen kifutott, a fenntartási költsége pedig minimális.

Ugyanakkor ezekben a szerződésekben, és ezt maga Szijjártó Péter ismerte el, az ár követi a TTF-et (a holland gáztőzsdét).

Most meg Lázár János mond olyat, hogy 30%-kal olcsóbban kapjuk a gázt. Mivel a szerződést senki nem látja, így a messziről jött ember azt mond, amit akar. Mutassák meg!

— Nem lehetséges, hogy politikai alapon mégis olcsóbban kapjuk?

— Ezt kizártnak tartom. Miért adnák nekünk 30%-kal olcsóbban, amikor magasabb áron is el tudják adni? Én magam is ismerem a korábbi orosz szerződést, az is a tőzsdei árfolyamokat követte. Igaz, abban még a dízel és a fűtőolaj árfolyamának alakulása is benne volt. Amióta ez kiesett, azóta gyakorlatilag a TTF-hez kötik az árat. Maga Szijjártó is elismerte korábban, hogy némi késéssel a TTF árfolyamát követi az orosz gáz ára. Azaz

az orosz gáz nem olcsóbb, mint a TTF-en megvásárolt gáz. Minden egyéb ezzel kapcsolatos értesülés hazugság, ami tudatosan félrevezeti az embereket, arra apellálva, hogy úgyse látjátok a szerződést, mondhatok róla akármit.

Amit még hozzá szoktak tenni, hogy igen, de az oroszok itt adják át a határon, Kiskundorozsmánál. Ez igaz, de megépítették a Török Áramlat vezetéket. Azért, hogy világos legyen minden olvasó számára: egy ilyen vezeték megépítése a tengeren keresztül, hogy ideérjen, meghaladja egy Paks 2 beruházás költségét. Ugye senki nem gondolja, hogy ezt nem akarják visszakapni?

Ki az a hülye, aki nem számol a beruházás megtérülésével?

Amikor a számlázást készítik, ezt beépítik az árba. Tehát nem TTF-áron, hanem bizonyosan magasabb áron értékesítik nekünk a földgázt, mert abban benne van a beruházás megtérülési költsége. Az orosz gázszolgáltató nem Róbert bácsi ingyenkonyhája. Azt hozzáteszem, nyilván azért kötöttek Szijjártóval 15 éves szerződést, hogy ennek a fix költségnek a leosztása minél hosszabb időre történjen. Egészen más, ha valaki két évre szerződik, mint ha tizenötre. De ettől még ne gondoljuk, hogy az oroszok ingyen hozzák el a gázt a magyar határig.

— Mennyi időbe reálisan megszervezni, hogy ne orosz gáz jöjjön az országba?

— 4,5 milliárd köbmétert kell pótolni. Ehhez meg kell kötni a szerződéseket a lehetséges partnerekkel. Meg kell őket keresni, ajánlatot kell kérni, szerződni kell. Én azt gondolom, hogy 2027-ig ez simán elintézhető. Nem véletlenül mondta azt Mátrai Károly is, hogy simán el tudjuk látni a magyar fogyasztókat gázzal akkor is, ha nem lesz orosz gáz. Innentől kezdve a fizikai kérdés megoldott, már csak a kereskedelmi hátteret kell megteremteni.

— Tegyük fel, hogy az oroszok megsértődnek és holnap elzárják a gázt, ahogy azt a lengyelekkel és az osztrákokkal tették. Létezik vészforgatókönyv a gyors pótlásra?

— Nyilván lehetne. Azt is tudni kell, hogy a tárolóinkban jelenleg benne van az éves fogyasztásunknak körülbelül a 38%-a. Ez azt jelenti, hogy

ha az oroszok holnapután elzárják a gázt, ezt a téli időszakot akkor is könnyen átvészeljük.

Utána kell felpörgetni a kereskedelmi szerződéseket, hogy a nyári tárolófeltöltési időszakra már meglegyenek a források. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az oroszoknak a földgáz- és kőolajértékesítésen kívül nincs túl sok egyéb bevételük. Ezért nem hinném, hogy ilyen drasztikus lépéshez folyamodnának. De nyilván semmit nem lehet kizárni. Akkor fel kell pörgetni a tárgyalásokat, és meg kell teremteni a forrást Ausztriából, Horvátországon keresztül, vagy Romániából.

— Milyen partnerek jöhetnek szóba?

— Hosszú távra rengeteg kereskedő van. Tényleg rengeteg. Bejöhetnek a közel-keleti nagy LNG-szállítók, vagy az afrikaiak, akik nagyon aktívak lettek az elmúlt időszakban, mint Nigéria, Kongó, Mozambik, Angola. De megvan a fizikai lehetőség arra, hogy a Törökországba érkező más gázt, akár török, ciprusi, egyiptomi vagy azeri eredetűt forgassanak bele a vezetékbe. Vagyis attól, hogy az orosz gázt már nem vásároljuk, a Török Áramlat vezeték egyáltalán nem biztos, hogy kiszárad.

A törökök nagyon jó pozícióban vannak, nyilvánvaló, hogy tudnak másfajta gázforrásokat is betenni a rendszerbe.

Nem véletlen volt a két-három évvel ezelőtti nagy sikerpropaganda, hogy Azerbajdzsánnal kötöttünk szerződést 50 millió köbméter gázra, és a törökökkel 200 millióra. Aztán nemrég bejelentették, hogy a Shell-lel és az amerikaiakkal is kötöttek LNG-szerződést. Ezekkel a sikerpropagandákkal a saját korábbi állításaikat cáfolják, hiszen azt bizonygatják, hogy tudunk máshonnan is venni gázt.

— A rendelkezés szerint, aki nem tartja be a határidőt, és azon túl is vásárol orosz gázt, büntetést fizet. A mostani magyar kormány a már korábban más ügyben rá kirótt büntetést sem fizeti. Visszatartó erő lehet ez a így?

— De ettől még a büntetés, mint olyan, érvényes. Ha egy kormány a jogbiztonságot azzal fenyegeti, hogy maga nem tartja be a közösségi jogokat, az magát a kormányt minősíti.

— Mekkora összegű lehet egy ilyen büntetés?

— Ezt nem tudom. Valószínű, hogy ilyenkor a büntetés mértéke a behozott áru értékéhez igazodik. Minél több orosz gázt hoznak be esetleg a 2027-es határidő után, annál nagyobb lesz a büntetés, de ez már jogi kérdés, amihez nem nagyon értek.

— Április 12-től lesz egy választás, ami befolyásolhatja a magyar álláspontot. Izgalommal figyeljük, mi történik.

— Izgalommal figyeljük, de érdemes megnyugtatni az olvasókat: nem fordulhat elő, hogy Magyarország gázellátása fizikailag veszélybe kerülne. És az sem fordulhat elő, amivel a kormány riogat, hogy 3-4-5-szörös áron fogjuk megvásárolni a gázt. Ugyanis nagy bátorság kell a miniszterelnök részéről kijelenteni, hogy 2027 novembere után milyen gázárak lesznek a piacon. Honnan tudja? Azt sem tudtuk egy hónappal ezelőtt, hogy most milyen ár lesz. Egy hónapja még 26 euró volt, most meg 40 körül van. Ha a miniszterelnök ezt tudná, gázkereskedőként kellene dolgoznia, és halálra keresné magát.

2027-ben pedig minden előrejelzés azt mutatja, hogy Európában nőnek az LNG lefejtési kapacitások.

A kibocsátási oldalon is nő a kapacitás a Közel-Keleten, Afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban is, azaz egyre nagyobb gázmennyiség fog érkezni Európába. Arról nem is beszélve, hogy 2028 környékén várható a román Neptun Deep mező termelésbe állítása is. Tehát abból az irányból is sokkal nagyobb mennyiség fog érkezni Európába, így Magyarországra is.

— Mindenesetre beszédes lesz, hogy március 31-ig elkészül-e a terv.

— Valamit biztos, hogy le kell tenniük. Szerintem az MVM és az Energiaügyi Minisztérium meg fogja csinálni, de egészen másképp fogják kommunikálni. Ebben biztosak lehetünk, hiszen eddig is folyamatosan hazudtak az energiaellátással kapcsolatos témákban, miért pont most ne tennék?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk