Hogyan csökkentenék 15 százalékkal a gázfogyasztást az Európai Unió országaiban?
Magyarország kivételével az Európai Unió mind a 27 tagállama vállalta, hogy a télen 15 százalékkal önkéntesen csökkenti a gázfogyasztást a kontinens energiabiztonsága érdekében, írja a The Guardian. A gyakorlat akár kötelező is lehet, amennyiben Oroszország a jövőben elrendeli az európai gázszállítás teljes leállítását. Emiatt több ország már most lépéseket tesz a fogyasztás visszaszorítása érdekében.
Franciaországban akár 750 eurós (300 ezer forint) büntetést is kiszabhatnak a jövőben azokra a légkondicionált üzletekre, melyek nem csukják be a bejárati ajtót. Elfogadtak egy tervezetet, mely szerint a boltokban zárás után lekapcsolják a világító táblákat, és alapvetően csökkentik a fényerőt. A pályaudvarokon és repülőtereken kívül mindenhol betiltották a világító reklámtáblákat hajnali 1 és 6 óra között. A közterületeken az eddigiekkel szemben télen alacsonyabbra, nyáron magasabbra kell kapcsolni a termosztátot, a lakosságot pedig a tévék és wifi-routerek kikapcsolására kérik, ha nincsenek otthon, valamint arra, hogy a nem használt helyiségekben kapcsolják le a lámpákat.
Németországban a jövőben lekapcsolják a műemlékeket megvilágító reflektorokat, leállítják a szökőkutakat, míg az önkormányzati uszodákban és sportcsarnokokban csak hideg vízben lehet zuhanyozni. A városok közül Hannover volt az első, mely szerdán bejelentette, hogy az önkormányzati épületeket csak október 1. és március 31. között fűtik legfeljebb 20 Celsius-fokos hőmérsékletre, miközben tilos ezekben az ingatlanokban a mobilklímák és fűtőberendezések használata.
Görögország nagymértékben függ az orosz gáztól: szükségleteinek 40 százalékát fedezi az Oroszországból érkező földgáz. Ezért még júniusban jelentették be a „termosztát hadműveletet” azzal a céllal, hogy idén 10, 2030-ra pedig 30 százalékkal csökkentsék az ország energiafogyasztását. Ennek keretében legfeljebb 27 Celsius-fokra lehet álltani nyáron a klímaberendezéseket, a középületek ablakait pedig árnyékolni fogják. A cégek alkalmazottait felszólították hogy a munkavégzés után kapcsolják ki a számítógépeket. Ezzel párhuzamosan az állam 640 millió eurós (közel 260 milliárd forint) programot hirdetett az épületek nyílászáróinak, valamint fűtési és hűtési rendszereinek felújítására.
Írországban az autók sebességének mérséklésére szólították fel a lakosságot, ami a járművek benzinfogyasztásának csökkenését eredményezné. Ezen felül az energiahatóság a nappalik maximum 20, a hálószobák és egyéb helyiségek 15-18 Celsius-fokra fűtését javasolja. Javasolják továbbá a mosógépek és mosogatógépek gyakori használatának felülvizsgálatát, valamint azt, hogy a vízforralókban csak annyi vizet melegítsenek, amennyire szükségük van.
Olaszország már július elején elkezdte a vészhelyzeti forgatókönyv kidolgozását. Ebben többek között kikötötték, hogy le kell kapcsolni az emlékművek kivilágítását. Mario Draghi miniszterelnök múlt heti lemondása előtt a kormány azt tervezte, hogy bevezeti a kötelező 19 órai zárórát a boltok esetében. Az intézkedések egyikét sem vezették be egyelőre, de a kórházak kivételével valamennyi középületben május óta kötelező a hőméréskletet nyáron 19 fok felett, télen pedig 27 fok alatt tartani.
Sok más uniós országhoz hasonlóan Spanyolország nem függ az orosz energiaellátástól. A mwediterrán országban egyelőre még nem készültek konkrét tervek a vállalt csökkentésre. Teresa Ribera környezetvédelmi miniszter szerint a kormány azon van, hogy a vállalások a lehető legkevésbé érintsék az emberek mindennapi életét. Ettől függetlenül hangsúlyozta a termosztát alaposabban átgondolt használatát, ahogy a lámpák lekapcsolását is a nem használt helyiségekben. Pénteken Pedro Sánchez miniszterelnök a nyakkendő elhagyását javasolta a hivatalnokoknak, így szerinte az emberek kevésbé melegszenek ki, ami visszafoghatja a klímahasználatot is.
