Köszönetet mondott budapesti látogatása előkészítéséért Ferenc pápa a vasárnap déli Úrangyala-imádságot követő beszédében, amivel hivatalosan bejelentette, hogy szeptember 12-én délután az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét koncelebrálja.
Ferenc pápa az apostoli palotáknak a Szent Péter térre néző ablakából mondott, olasz nyelvű beszédében kiemelte:
szívből imádkozik mindazokért, akik látogatását szervezik és előkészítik.
Hozzátette, hogy szeptember 12. és 15. között pásztori látogatást tesz Szlovákiában.
A katolikus hívek közössége nagy örömmel és szeretettel várja Ferenc pápát - olvasható Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseknek az MTI-hez eljuttatott üzenetében.
Erdő Péter úgy fogalmazott:
imádkozunk azért, hogy a járványhelyzet enyhülésével a Szentatya látogatása számunkra a remény és az újrakezdés jele legyen.
A bíboros hozzátette: nagy jelentősége van annak, hogy Ferenc pápa személyesen vesz részt a záró misén, hiszen az Eucharisztikus Kongresszusokon általában pápai legátus képviseli az egyházfőt. Így volt ez a legutóbbi kongresszuson, a Fülöp-szigeteki Cebuban is, ahova Ferenc pápa videoüzenetet küldött. Utoljára 21 évvel ezelőtt II. János Pál pápa vett részt a világeseményen, amelyet akkor Rómában rendeztek meg.
Magyarországon 25 éve, 1996-ban volt legutóbb pápalátogatás, II. János Pál pápa akkor Pannonhalmára és Győrbe látogatott el.
Az eredetileg tavalyra tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK), a pandémia miatt az idén szeptember 5. és 12. között rendezik meg Budapesten. A zárómisét Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén.
Köszönetet mondott budapesti látogatása előkészítéséért Ferenc pápa a vasárnap déli Úrangyala-imádságot követő beszédében, amivel hivatalosan bejelentette, hogy szeptember 12-én délután az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét koncelebrálja.
Ferenc pápa az apostoli palotáknak a Szent Péter térre néző ablakából mondott, olasz nyelvű beszédében kiemelte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor kedd délután egy videóban számolt be arról, hogy milyen döntések születtek a kormányülésen eddig.
Az ülés szünetében arról beszélt, hogy egy jó hírt most meg tud osztani:
kidolgoztak és elfogadtak egy 3 százalékos hitelprogramot.
Mivel az utóbbi években nagyot drágultak az ingatlanok Magyarországon - és bár sokan saját ingatlanban élnek, és ez nekik jóhír -, de sokan vannak, akik még nem tudták megteremteni az első lakásukat - mondta a videóban. Az új támogatást mindenki igénybe veheti, aki az első lakását vagy házát venné meg. Az ingatlan bárhol lehet, kis falutól a fővárosig, és nincs korhatár sem - közölte a miniszterelnök.
A felvehető összeg maximum 50 millió forint lehet, 3 százalékos kamattal, a teljes futamidőre, ami maximum 25 év. Az önrész pedig 10 százalék.
Közölte, hogy ez egy jó lehetőség, mert ma 6,5-8 százalékos kamatok vannak a piacon.
Azt is bejelentette, hogy szeptember elsején indul a következő program. Az a lakásfelújítóknak szól majd.
HVG: A Fidesznél már nemcsak a választási vereségre, hanem a gyors visszatérésre is készülnek
A lap forrásai szerint még az is elképzelhető, hogy Orbán Viktor vezető fideszes politikusokról szóló dossziékat is átadna Magyar Péternek, hogy cserébe másokat békén hagyjon.
Júniusban sorra jelentek meg a pártokat mérő közvélemény-kutatások, és szinte mindegyik azt mutatta, hogy a TISZA Párt jelentős előnyre tett szert a Fidesszel szemben. Kivétel csak a kormányközeli Nézőpont Intézet volt. Míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még arról beszélt, hogy nem látott olyan megbízható mérést, ahol ne a Fidesz vezetne, addig Lázár János már úgy nyilatkozott, hogy a mérések szerint nagyjából egyforma eséllyel indul a két oldal. Ugyanakkor a kutatások szerint a TISZA Párt nemcsak a városokban, hanem már a falvakban is beérte a Fideszt.
A közhangulatot mutatta a Budapest Pride felvonulás is, amelyet a kormány próbált betiltani. A rendezvényt az utolsó pillanatig büntetésekkel is fenyegették, mégis többszázezren vettek részt rajta. A felvonulás a kisebbségi jogok melletti kiálláson kívül kormány kritikát is megfogalmazott.
A hvg.hu cikke szerint a Fideszen belül is érzik a választások közeledtét és a helyzet súlyát. Egy, a párt belső folyamataira rálátó forrás azt mondta a portálnak, hogy
a Karmelitában már nemcsak a vereség lehetőségével számolnak, hanem arra is készülnek, hogyan tudnának gyorsan visszatérni a hatalomba. Egy kormányzati szereplő szerint „a kétharmados törvényekkel bebetonozott legfőbb ügyész, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács és a gazdasági helyzet gondoskodik arról, Magyar Péter kormányzása zsákban futás lesz, és négy év múlva, vagy még korábban ugyanúgy vissza lehet térni, ahogy Lengyelországban látjuk”.
Egy másik forrás arról beszélt a lapnak, hogy Orbán Viktor akár vezető fideszes politikusokról szóló dossziékat is átadna Magyar Péternek, hogy cserébe másokat békén hagyjon. Hozzátette azt is, hogy a TISZA Párt elnökét „talán még az idén ki lehetne venni a rendszerből” valahogy, de ez már most is kockázatos, közvetlenül a választások előtt pedig lehetetlen.
A HVG úgy tudja, hogy a Fidesz célja most az, hogy ha a vereséget nem tudják is elkerülni, a TISZA kétharmados többségét mindenképp megakadályozzák. Egy forrás szerint ez csak úgy sikerülhet, ha módosítják a választási törvényt, például megszüntetik a győzteskompenzációs elemeket, vagy áttérnek egy teljesen arányos, pártlistás rendszerre.
A források szerint a kampányidőszak különösen kemény hónapokat tartogat, és már most érezni a feszültséget. A cikk azt írja, hogy míg Orbán Viktor tavaly Kötcsén még lefogyva és határozottan buzdította a kormánypárti szereplőket a vitákra, mostanra visszatértek a kilók is, meg a leegyszerűsített kommunikáció is.
A lap szerint a fideszes megszólalók úgy látják, hogy a miniszterelnök külpolitikai lépései nem hoztak belpolitikai sikereket, és a kormányközeli médiumok munkájával sem elégedettek. A Lázárinfót egyfajta próbának tekintik, és ha sikeresnek bizonyul, más politikusok – akár maga Orbán Viktor is – hasonló fórumokat tarthatnak válaszul Magyar Péter országjárására. A lap szerint viszont többen tartanak attól, hogy Lázár János komolyabb szerepet kap, mert szerintük képes lenne bárkit elárulni, ezért nem szeretnék, ha ő venné át a vezetést, ha Orbán háttérbe vonulna.
Júniusban sorra jelentek meg a pártokat mérő közvélemény-kutatások, és szinte mindegyik azt mutatta, hogy a TISZA Párt jelentős előnyre tett szert a Fidesszel szemben. Kivétel csak a kormányközeli Nézőpont Intézet volt. Míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még arról beszélt, hogy nem látott olyan megbízható mérést, ahol ne a Fidesz vezetne, addig Lázár János már úgy nyilatkozott, hogy a mérések szerint nagyjából egyforma eséllyel indul a két oldal. Ugyanakkor a kutatások szerint a TISZA Párt nemcsak a városokban, hanem már a falvakban is beérte a Fideszt.
A közhangulatot mutatta a Budapest Pride felvonulás is, amelyet a kormány próbált betiltani. A rendezvényt az utolsó pillanatig büntetésekkel is fenyegették, mégis többszázezren vettek részt rajta. A felvonulás a kisebbségi jogok melletti kiálláson kívül kormány kritikát is megfogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Normális-e, hogy Európa legszegényebb és egyben hivatalosan is legkorruptabb országában a magyar miniszterelnök keres a bruttó átlagbérhez viszonyítva a legmagasabban?
Gulyás Gergely szerint a miniszterelnöki fizetést nem Orbán Viktor határozza meg, hanem egy törvény. Egy törvénymódosítás teszi lehetővé, hogy a miniszterelnök fizetését automatikusan hozzáigazítsák az átlagbér emelkedéséhez.
Nem normális, hogy Orbán Viktor 30 százalékos fizetésemelést kap, miközben az állami alkalmazottak bérét csökkentené a kormány - ezt Magyar Péter írta a közösségi oldalán azt követően, hogy miután kiderült, öt százalékos kiadáscsökkentést vár el a kormány az állami cégeknél.
Az RTL Híradó emlékeztet rá, hogy tavaly Orbán Viktor arról beszélt, hogy szeretnék pár éven belül elérni az egymilliós átlagbért. Akkor azt mondta, hogy ez akkor lehetséges, ha a vállalkozások ezt kifizetik.
Most azonban a kormány a béremelés helyett költségcsökkentést írt elő, amelyet: "elsősorban a személyi jellegű ráfordításokon kell megtakarítani".
A TISZA Párt vezetője, erre írta: "miközben Orbán a saját fizetését 30 százalékkal emeli, megszorító csomagot vezet be, és a többi állami alkalmazottét csökkenti".
Gulyás Gergely miniszter erre reagálva a közösségi oldalán azt írta: "a kistelepülési önkormányzati dolgozók bérét kedden emelte meg a kormány 15 százalékkal, és további emelés lesz. A területi közigazgatási dolgozók béremelése is még az idén megkezdődik". A miniszterelnök bérével kapcsolatban pedig azt közölte: azt nem Orbán Viktor határozza meg, hanem egy törvény.
Magyar Péter erre azt válaszolta, a törvényt is ők hozzák: "És ki hozta azt a törvényt? Mari néni vagy ti?”
Orbán Viktor bére 2022-ben emelkedett meg jelentősen. A képviselői fizetésével együtt 2021-ben havi 2,7 millió forintot keresett. Utána 2022-ben 4,9 milliót, 2023-ban 5,7 milliót, 2024-ben 6,5 milliót, idén pedig 7,4 millió forintot.
Egy törvénymódosítás alapján a miniszterelnök fizetését automatikusan hozzáigazítják az átlagbér emelkedéséhez. Ez pedig két év alatt plusz 30 százalékot jelentett neki.
Magyar Péter az RTL Híradónak azt mondta: ha a kormány spórolni akar, az állami vezetők fizetését is csökkenthetnék, különösen a miniszterelnökét.
"Mindenkinek a fantáziájára kell bízni, hogy az normális-e, hogy Európa legszegényebb és egyben hivatalosan is legkorruptabb országában a magyar miniszterelnök keres a bruttó átlagbérhez viszonyítva a legmagasabban, és ez csak a legális fizetése, mert mindenki tudja, hogy Orbán Viktor családja valószínűleg a leggazdagabb miniszterelnöki család egész Európában".
Az Átlátszó összeállítása alapján Orbán Viktor a magyar átlagkereset kilenc és félszereséért dolgozik. Ugyanakkor a horvát kormányfő az átlagbér két és félszeresét, a dán a 2,7-szeresét, a bolgár 4,8-szeresét, a német kormányfő az 5,9-szeresét keresi.
Nem normális, hogy Orbán Viktor 30 százalékos fizetésemelést kap, miközben az állami alkalmazottak bérét csökkentené a kormány - ezt Magyar Péter írta a közösségi oldalán azt követően, hogy miután kiderült, öt százalékos kiadáscsökkentést vár el a kormány az állami cégeknél.
Az RTL Híradó emlékeztet rá, hogy tavaly Orbán Viktor arról beszélt, hogy szeretnék pár éven belül elérni az egymilliós átlagbért. Akkor azt mondta, hogy ez akkor lehetséges, ha a vállalkozások ezt kifizetik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
