Mégis maradhatnak a Fülöp-szigeteki vendégmunkások Magyarországon - írja a hvg.hu. Pedig néhány napja még úgy tűnt, hogy hiába dolgoznak megbízhatóan a mezőgazdaságban szinte nélkülözhetetlenné vált Fülöp-szigeteki vendégmunkások, mégis haza kell térniük.
A kormány ugyanis karácsony előtt adott ki egy rendeletet, amelynek akkor csak Örményország és Grúzia felelt meg. A feltétel ugyanis az volt, hogy csak olyan országokból dolgozhatnak vendégmunkások Magyarországon,
amelyekkel Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást kötött,
vagy pedig amely ország rendelkezik Magyarországon egy olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó magyar jogszabályokban, illetve az Európai Unió jogi aktusaiban foglaltak be nem tartása esetében állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér.
éppen a rendelet utóbbi pontjára hivatkozva nevezi meg a Fülöp-szigeteket a feltételnek megfelelő országként.
Ezek alapján tehát maradhatnak, illetve jöhetnek a Fülöp-szigeteki vendégmunkások.
Az nem derül ki a közleményből, hogy december 23. és január 9. között milyen ottani szervezet kezdett működni Magyarországon, amely a karácsony előtti kormányrendelet kiadásakor még nem volt.
Mégis maradhatnak a Fülöp-szigeteki vendégmunkások Magyarországon - írja a hvg.hu. Pedig néhány napja még úgy tűnt, hogy hiába dolgoznak megbízhatóan a mezőgazdaságban szinte nélkülözhetetlenné vált Fülöp-szigeteki vendégmunkások, mégis haza kell térniük.
A kormány ugyanis karácsony előtt adott ki egy rendeletet, amelynek akkor csak Örményország és Grúzia felelt meg. A feltétel ugyanis az volt, hogy csak olyan országokból dolgozhatnak vendégmunkások Magyarországon,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a Fidesz kampányáról: Ugyanazt teszik, amit a legutóbbi elcsalt romániai elnökválasztás során orosz segítséggel csinált a végül kizárt román jelölt
A Tisza Párt elnöke szerint a kormánypárt a jelöltjeiket lejárató, személyiségi jogokat sértő tartalmakkal támad. Arra kéri a híveit, hogy jelentsék a hazug posztokat.
Magyar Péter a Facebookon arról írt, hogy állítása szerint a Fidesz az utóbbi napokban az eddigieknél is jobban felerősítette a TikTokon folytatott dezinformációs kampányát. A Tisza Párt elnöke szerint „ugyanazt teszik, amit a legutóbbi elcsalt romániai elnökválasztás során orosz segítséggel csinált a végül kizárt román jelölt:
központilag irányítottan, milliárdokba kerülő, mesterséges intelligenciával gyártott videók ezreivel árasztják el a fiatalok által különösen kedvelt felületet.”
Magyar Péter azt állítja, hogy „a Fidesz által alkalmazott nyílt választási csalás totális hazugságokon, a TISZA jelöltjeinek lejáratásán, személyiségi jogokat durván sértő, dehumanizáló tartalmakon nyugszik.” Majd úgy folytatta:
„elképesztő mélyre süllyedt a hatalma elvesztésétől jogosan rettegő kormány.”
Posztja végén arra kéri „minden jóérzésű honfitársát”, hogy az eddigieknél is jobban aktivizálják magukat az összes közösségi felületen, hogy közösen ellensúlyozni tudják a „Fidesz hazugságcunamiját”. Azt is kérte, hogy minden felületen jelentsék a hazug, rágalmazó, hamis tartalmakat.
Az elmúlt hónapokban több független magyar médium is dokumentálta, hogy kormánypárthoz köthető szereplők terjesztenek mesterséges intelligenciával generált, Magyar Pétert lejárató videókat. A romániai párhuzam kapcsán fontos, hogy a 2024-es elnökválasztás első fordulójának eredményét a román Alkotmánybíróság megsemmisítette a TikTokon zajló, összehangolt manipulációk és az orosz befolyásgyanú miatt.
A szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu látványos, főként TikTok-vezérelt előretörése és későbbi kizárása után a platform több tízezer gyanús fiókot távolított el.
Egy novemberi Publicus-kutatás szerint a magyar választók nagy többsége az MI-vel hamisított kampányvideókat választási csalásnak tartja.
Magyar Péter a Facebookon arról írt, hogy állítása szerint a Fidesz az utóbbi napokban az eddigieknél is jobban felerősítette a TikTokon folytatott dezinformációs kampányát. A Tisza Párt elnöke szerint „ugyanazt teszik, amit a legutóbbi elcsalt romániai elnökválasztás során orosz segítséggel csinált a végül kizárt román jelölt:
központilag irányítottan, milliárdokba kerülő, mesterséges intelligenciával gyártott videók ezreivel árasztják el a fiatalok által különösen kedvelt felületet.”
Magyar Péter azt állítja, hogy „a Fidesz által alkalmazott nyílt választási csalás totális hazugságokon, a TISZA jelöltjeinek lejáratásán, személyiségi jogokat durván sértő, dehumanizáló tartalmakon nyugszik.” Majd úgy folytatta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János: Nekem ehhez mind jogom van, van-e más kérdés?
Kifütyülték a sajtó munkatársait Lázár János fórumán. A váci Lázárinfón az újságírók azzal próbálták szembesíteni a minisztert, hogy a rendőrség cáfolta a magyarázatát, miszerint az ellene tiltakozó romákról közzétett személyes adatok egy igazoltatásból származnának.
A váci Lázárinfó utolsó perceiben a sajtó munkatársai tehettek fel kérdéseket a miniszternek, de amikor kényes téma került szóba, a megjelent közönség hangosan fejezte ki nemtetszését, kifütyülték az újságírókat, valaki pedig azt kiabálta be az RTL riporterének: "Te hülye vagy".
Az újságírók szembesíteni próbálták Lázár Jánost azzal, hogy a rendőrség cáfolta a magyarázatát, ami szerint igazoltatták a Gyöngyösön ellene tiltakozó romákat, és innen derültek ki a bűnügyi adataik.
Lázár János kezdetben kitért a válasz elől, és azt ismételgette, Gulyás Gergely már mindent elmondott a Kormányinfón, ennél többet ő sem tud mondani. Végül a sokadik kérdésre belement a részletekbe.
„Volt rendőri intézkedés, ezt elmondta Gulyás miniszter úr, hiszen beazonosították őket. Ha egy védett személy, mint egy miniszter, kormánytag, állami vezető, egy kiemelt közszereplő lakossági fórumot tart, akkor a hatályos törvények szerint védelemre jogosult. És ahhoz is jogom van, hogy megkérdezzem a miniszter urat, mint ahogy meg is tettem, hogy szerinte mi történt a lakossági fórumon. Nekem ehhez mind jogom van, így szólnak a hatályos törvények. Mint ahogy furcsa volna, hogyha valakit megvernek, az nem tudhatja meg, hogy ki verte meg. Van-e más?”
Ugyanakkor arról is beszélt, az RTL állította, hogy igazoltatások történtek, így a rendőrség szerinte az RTL-t cáfolta. Ehhez Lázár annak ellenére is ragaszkodott, hogy valójában az RTL csak idézte az általa elmondottakat.
Lázár János a Telex kérdéseire is azonnal visszatámadt.
„Miért fontos a Telexnek a bűnözők joga ennyire? Miért nem ezek mellé az emberek mellé állnak önök? ”
Ugyanezzel vádolta az RTL-t is, amikor a híradó riportere a kikerült bűnügyi adatokról kérdezte.
„Nem érdekel bűnözők személyiségi joga. Sajnálom, hogy az RTL a bűnözők oldalára áll a tisztes polgárokkal szemben” - fogalmazott.
Később ugyanakkor Lázár János finomított az álláspontján.
„Én azt mondtam, hogy azok a bűnözők, akik a fórumomat megzavarták és fenyegették a választópolgárokat, azok nem érdemelnek ilyen típusú védelmet. Ez az én álláspontom.”
Amikor az RTL arról kérdezte, mit gondol azokról, akik azt állítják, semmilyen bűncselekményt nem követtek el, és az erkölcsi bizonyítványukat is közzétették, a miniszter azt válaszolta, „nincs ilyen”. Hogy ezt honnan tudhatja, arra a kérdésre úgy reagált: „Nem jelentkezett nálam.”
A teljes sajtótájékoztató
A váci Lázárinfó utolsó perceiben a sajtó munkatársai tehettek fel kérdéseket a miniszternek, de amikor kényes téma került szóba, a megjelent közönség hangosan fejezte ki nemtetszését, kifütyülték az újságírókat, valaki pedig azt kiabálta be az RTL riporterének: "Te hülye vagy".
Az újságírók szembesíteni próbálták Lázár Jánost azzal, hogy a rendőrség cáfolta a magyarázatát, ami szerint igazoltatták a Gyöngyösön ellene tiltakozó romákat, és innen derültek ki a bűnügyi adataik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bíróság után az ügyvédi kamara is szót emelt a szolidaritási hozzájárulás ügyében hozott rendelet miatt
A Fővárosi Törvényszék nem állítja le a főváros szolidaritási hozzájárulás miatti perét. A bíróság alkotmányossági normakontrollt kezdeményez, és március 16-ra új tárgyalási napot tűzött ki.
A kormány február 3-án rendelettel tiltotta meg, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, de a lépés a jogászszakma és a bíróságok heves ellenállásába ütközött. A rendelet kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így nem lehet ellene közigazgatási pert indítani. A jogszabály szerint annak rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ami a most zajló perek leállítását jelentené.
A Magyar Ügyvédi Kamara csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, a rendelet „sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát”
– írta a Telex. A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozás „a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz.”
A rendelet kihirdetése után több bíróság is jelezte, hogy nem állítja le a folyamatban lévő eljárásokat.
Egy Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és március 19-re tűzött ki új időpontot. Csütörtökön a Főváros és a magyar állam perében eljáró Fővárosi Törvényszék is kiadott egy végzést, amelyben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. A bíróság szerint „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. A törvényszék egyúttal jelezte, hogy a következő, március 16-i tárgyalást megtartják.
Az ügyben a Kúria is megszólalt a 24.hu megkeresésére. A legfelsőbb bírói fórum azt írta:
„A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak.
E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.” Hozzátették, hogy „az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
A mostani kormányrendelet előzménye, hogy a Kúria tavaly novemberben a fővárosnak adott igazat egy szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos felülvizsgálati perben, ami mozgásteret nyitott más önkormányzatok számára is a perindításhoz.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormány ezzel kimondta, hogy bármilyen bírósági ügyet rendelettel eldönthet a saját javára.
A főpolgármester bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul. Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint a rendeletre az Alkotmánybíróság korábbi döntései miatt volt szükség a fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése érdekében.
A kormány február 3-án rendelettel tiltotta meg, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, de a lépés a jogászszakma és a bíróságok heves ellenállásába ütközött. A rendelet kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így nem lehet ellene közigazgatási pert indítani. A jogszabály szerint annak rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ami a most zajló perek leállítását jelentené.
A Magyar Ügyvédi Kamara csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, a rendelet „sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát”
– írta a Telex. A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozás „a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
93 éves korában elhunyt Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész és karmester. A Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti a nemzetközi hírű művészt.
Kilencvenhárom éves korában elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a nemzet művésze. A halálhírt a Magyar Művészeti Akadémia közölte pénteken az MTI-vel; a köztestület a Szent István Renddel is kitüntetett művészt saját halottjának tekinti.
Vásáry Tamás 1933-ban született Debrecenben, pályafutása zenei csodagyerekként indult: már egészen fiatalon rendszeresen adott zongorakoncerteket.
Mindössze hatévesen, a hivatalos korhatárt meg sem várva vették fel a debreceni Zenedébe, miután eljátszotta Liszt II. rapszódiáját. Első nyilvános koncertjét nyolcévesen adta egy Mozart-emlékesten, tízévesen pedig Dohnányi Ernő tanítványai közé került. Tizennégy esztendősen nyerte meg a Zeneakadémia Liszt-versenyének első díját, és ekkor határozta el, hogy karmester lesz.
Művészdiplomáját 1953-ban szerezte meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tanszékén.
Kodály Zoltánnak meghatározó szerep jutott az életében, különösen a szülei kitelepítése után.
Kodály és Zathureczky Ede, a Zeneakadémia akkori igazgatója érte el az ifjú tehetség mentesítését. Kodály támogatásával nemcsak tanulmányait folytathatta, de munkát is kapott a Muzsika Hangversenyrendező Vállalatnál.
Nemzetközi karrierje Leningrádban és Moszkvában vette kezdetét, majd az 1950-es években kiemelkedő versenysikereket aratott Varsóban, Párizsban, Brüsszelben és Rio de Janeiróban. Előbb Belgiumban, majd Svájcban élt. 1958-ban megjelent Liszt-lemezét Angliában „az év legjobb lemeze” címre jelölték.
1960-ban Londonban, 1962-ben pedig a New York-i Carnegie Hallban debütált.
Az emigrációban évi átlag száz hangversenyt adott a világ legfontosabb zenei központjaiban. A Deutsche Gramophonnál felvett lemezei világhírt és folyamatos koncertfelkéréseket biztosítottak számára. Rendszeres vendége volt a Salzburgi Ünnepi Játékoknak, az Edinburgh-i Fesztiválnak és a BBC Proms koncertsorozatnak is.
Karmesteri pályája 1970-ben indult, amikor a montreux-i fesztiválon a Liszt Kamarazenekart dirigálta.
Hamarosan saját zenekara lett, a Northern Sinfonia, majd a Bournemouth Sinfonietta vezetőjeként dolgozott. Vezényelte a világ legjelentősebb együtteseit a New York-i Filharmonikusoktól a Berlini Filharmonikusokig. 1972-ben járt először újra Magyarországon, és rövidesen kurzust is tartott a Zeneakadémián. Állandó szakmai otthonra a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaránál lelt, amelynek karmestere, majd később főzeneigazgatója lett. Repertoárján a magyar kortárs szerzők – köztük Durkó Zsolt, Balassa Sándor és Szokolay Sándor – művei éppúgy helyet kaptak, mint egy teljes Beethoven-ciklus.
2013-ban megalapította a Vásáry Tamás-ösztöndíjat, 2017-ben pedig a Gyermekhíd Alapítványt, amely gyermekotthonban élő gyerekek társadalmi beilleszkedését segíti egyéni mentorok segítségével. Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1951-ben Liszt Ferenc-díjat, 1998-ban Kossuth-díjat kapott.
2001-ben a legnagyobb francia művészeti kitüntetéssel, a Chevalier des Arts et Lettres érdemrenddel, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.
2015-ben ismét a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek főzeneigazgatója lett. 2017-ben a Magyar Szent István Renddel tüntették ki, 2020-ban pedig Dohnányi Ernő-díjban részesült. 2023 szeptemberében, 90. születésnapján ünnepi hangversenyen köszöntötték a Zeneakadémián. 2024-ben jelent meg az előtte tisztelgő, A kilencvenen túl… Hommage a Vásáry Tamás című kötet, és ugyanebben az évben a Bartók Rádió életműdíjasa lett.
Kilencvenhárom éves korában elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a nemzet művésze. A halálhírt a Magyar Művészeti Akadémia közölte pénteken az MTI-vel; a köztestület a Szent István Renddel is kitüntetett művészt saját halottjának tekinti.
Vásáry Tamás 1933-ban született Debrecenben, pályafutása zenei csodagyerekként indult: már egészen fiatalon rendszeresen adott zongorakoncerteket.
Mindössze hatévesen, a hivatalos korhatárt meg sem várva vették fel a debreceni Zenedébe, miután eljátszotta Liszt II. rapszódiáját. Első nyilvános koncertjét nyolcévesen adta egy Mozart-emlékesten, tízévesen pedig Dohnányi Ernő tanítványai közé került. Tizennégy esztendősen nyerte meg a Zeneakadémia Liszt-versenyének első díját, és ekkor határozta el, hogy karmester lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
